Sztálin

címke rss

Szálasi megszállott volt, nem őrült

Archívum2016.12.13, 12:07

Nemrég monográfiát írt a nemzetvezetőről, és most sajtó alá rendezte a börtönnaplóit. A nagy munka évtizedei alatt a családjába szinte beköltözött Szálasi Ferenc. Karsai László történésszel beszélgettünk.

Az ukránok kérik, ismerjék el népirtásnak a '32-es nagy éhínséget, a holodomort

Archívum2016.12.07, 15:22

 Az ukrán parlament szerdán elfogadott határozatában arra szólította fel a világ országait, hogy ismerjék el népirtásnak a sztálini rezsim alatt, 1932-33-ban lezajlott ukrajnai holodomort, azaz a mesterségesen előidézett nagy éhínséget.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

Archívum2022.05.05, 13:26

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

Archívum2016.10.12, 09:24

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Archívum2016.10.07, 11:19

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Nürnberg hosszúra nyúlt árnyéka kérdőjelekkel és tanulságokkal

Archívum2016.10.01, 14:36

A nürnbergi igazságügyi palota 600-as tárgyalóterme zsúfolásig megtelt, amikor hetven éve, 1946. október 1-jén a győztes szövetséges nagyhatalmak bíráiból álló Nemzetközi Katonai Törvényszék közel egy évig tartó tárgyalás után kihirdette ítéletét a náci háborús főbűnösök perében. A nürnbergi per nemcsak a történelemben, hanem a nemzetközi jogban is új fejezetet nyitott, máig élő tanulságokkal és kérdőjelekkel.

Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet

Archívum2022.05.05, 13:28

Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett. 

Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést

Archívum2016.06.18, 12:57

1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

Archívum2022.05.05, 12:59

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét. 

Van, aki ebéd közben is retteg a haláltól

Archívum2016.03.20, 11:56

Aki túl nagy hatalomra tesz szert, retteg, hogy elveszíti. Sokan képzelegnek arról, hogy megmérgezik őket, amire bőven volt is példa. Nem véletlen, hogy az előkóstolói szakma sosem bővelkedett önkéntesekben.

Megrongálták Sztálin emléktábláját Szimferopolban

Archívum2016.03.07, 16:15

Vörös színű festékkel öntötték le Sztálin emléktábláját Szimferopolban. Az orosz kommunista párt mélységesen felháborodott. 

Hetven éve zuhant le a szimbolikus vasfüggöny

Archívum2016.03.05, 20:58

1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban, a Westminster College hallgatósága előtt hangzott el az egykori brit háborús miniszterelnök, Winston Churchill nagy hatású beszéde, amelyben a konzervatív politikus a második világháború szövetséges hatalmai között kialakult nagyhatalmi szembenállásra és különösen a sztálini Szovjetunió terjeszkedésének veszélyére hívta fel a figyelmet. 

Hitler pápájának nevezték, pedig zsidókat mentett

Archívum2016.03.02, 19:57

Legutóbb 2007-ben kavart diplomáciai bonyodalmat XII. Piusz emlékezete, amikor a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban egy, a katolikus egyházat és a pápát elmarasztaló emléktáblát avattak fel. 2009-ben XVI. Benedek pápa a boldoggá avatás előszobájának tekinthető  „tiszteletre méltó” címet adományozta elődjének, amelyre válaszul egyes zsidó szervezetek ismét felvetették a volt egyházfő felelősségét a holokausztban. 140 éve, 1876. március 2-án született a 20. század egyik legvitatottabb megítélésű pápája, XII. Piusz.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

Archívum2016.02.14, 19:26

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

Archívum2016.01.18, 20:16

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Máig sötét rejtély övezi Patton tábornok balesetét

Archívum2015.12.22, 14:42

1945. december 21-én, a mannheimi katonai kórház ágyán fekve és felesége kezét fogva hunyt el George S. Patton tábornok, az amerikai hadsereg fenegyereke, a második világháború egyik legsikeresebb tábornoka. A nyers modorú és szókimondó főtiszt súlyos veszélynek tartotta a háború végén egyre szemérmetlenebbé váló szovjet területfoglalási kísérleteket, amelyekről keresetlen szavakkal, nyíltan beszélt. A szovjet diktátor haragját kivívó tábornokot a Sztálinnal kiegyezésre törekvő amerikai politikai vezetés is igyekezett elhallgattatni. 

Beleszerettünk Sztálin hét nővérébe

Archívum2016.05.04, 14:53

Hét épület, amely az egységet képviseli az amúgy kissé kaotikus moszkvai városképben. A sztálinbarokk remekei, és még ma is tiszteletet parancsolnak. A stílusjegyek keverésével az építész elvtársak saját hangon szóltak a néphez, amely végül szintén részesült a vízióból. Az Origo végigjárta az orosz főváros sztálinista felhőkarcolóit.

Az Abwehr ügynökének vélték a szovjet James Bondot

Archívum2015.11.07, 21:39

Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította.   Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.

Itt még a szökőkútból is pálinka folyik

Archívum2015.09.19, 00:11

Hét évvel az után, hogy az orosz hadsereg barátilag masírozgatott Tbiliszi közelében, és Putyin elnök azzal a kedves, kollegiális ajánlattal tisztelte meg Miheil Szaakasvili akkori grúz államfőt, hogy a "heregolyóinál fogva fogja felakasztani", Grúziába eljutni már egyáltalán nem ördöngösség, és még csak komoly biztonsági kockázatokat sem rejt. 

Hetven éve ért véget a második világháború

Archívum2015.09.03, 08:33

Kereken hetven éve, 1945. szeptember 2-án Japán kapitulációjával ért véget a második világháború. A második világégés mind áldozatainak számát, mind pedig kegyetlenségét és földrajzi kiterjedtségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A világégés következményei a második világháború után kialakult új világrend képében – közvetett módon – még napjainkra is hatással van. 

Sződd a selymet, elvtárs!

Archívum2015.09.01, 07:28

A szegényparaszti sorból származó donyecki vájárt, Alekszej Grigorjevics Sztahanovot méltán tekintik a világtörténelem leghíresebb bányászának. A szovjet és hidegháborús időkben az ő nevét viselték a szocialista tábor irracionális, propagandisztikus munkaverseny-mozgalmai.

Időzített bombák a posztszovjet bányászvárosban

Archívum2015.08.30, 08:59

Ha mindennapos adrenalinbombára vágyik, keresve sem találhat jobb helyet! Az egykor szebb napokat megélt észak-grúziai bányászvárosban, Csiaturában a helyiek a mai napig 50-60 éves felvonókon ingáznak az otthonuk és a munkahelyük között. Minden más megoldás lassabb, vagy nincs. A több száz méteres szakadékokat drótkötélpályák ívelik át. A lepusztult berendezések időzített bombáknak tűnnek, viszont használatukért nem kell fizetni. Origo-képriport Csiaturából.

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

Archívum2015.08.24, 11:28

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Megnyitják a volt szovjet levéltárakat Ukrajnában

Archívum2015.08.14, 12:22

Megnyitják Ukrajnában a levéltárakat azoknak a cseh történészeknek, akik a sztálini tisztogatások történetét kutatnák. A terrorhullám során 25 ezer csehszlovák állampolgárt öltek meg.

Mini-Dubajt építenek, de őrzik Sztálin emlékét

Archívum2015.08.02, 14:56

Miután négy nap alatt bejártuk Grúzia középső részét, bérelt terepjáróval vágtunk neki a sokszor úttalan utaknak. Először a Fekete-tenger partjának legnagyobb üdülővárosát, Batumit vettük célba, majd több ezer méteres hegyek között a főváros felé autóztunk. Az egyhetes kirándulás alatt Grúzia újabb és újabb arca tárult fel előttünk.

Hét pecsét alatt őrzik a rejtélyes Sikorski-dossziét

Archívum2015.07.10, 15:03

Már több mint hetven éve, hogy a londoni emigráns kormány feje, Wladyslaw Sikorski tábornok és kísérete egy mindmáig tisztázatlan hátterű repülőgép-balesetben életét vesztette. A tábornokot a Katyn miatt roppant feszültté vált, nyílt szakítással fenyegető lengyel–szovjet diplomáciai konfliktus tetőpontján, 1943. július 4-én érte a baleset, akkor, amikor az angolszász szövetségesek számára is egyre kínosabbá kezdett válni az ügy. 

Amikor Hitler nekiment Sztálinnak – a Barbarossa hadművelet titkai

Archívum2015.06.22, 12:16

1941. június 22-én kora hajnalban vette kezdetét minden idők leghatalmasabb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet. Az első hetekben úgy tűnt, hogy a Szovjetunió ellen indított támadással Németország megismétli 1940 fényes villámháborús győzelmi sorozatát. Ekkor még nem látszott, hogy Adolf Hitler a Szovjetunió megtámadását elrendelő 21. számú hadműveleti utasításával a Wehrmacht és a Harmadik Birodalom halálos ítéletét írta alá.

Tényleg nehezen talál ennél szebb metrót

Archívum2015.05.12, 10:30

Noha tavaly nyáron már felfedeztük legismertebb megállóit, utólag beláttuk, hogy hiba volt mindössze egy napot tölteni vele, hiszen megannyi állomását érdemes még bemutatni. Ezért két napra visszaköltöztünk az orosz főváros alatti univerzumba, hogy végigjárjuk a legmívesebb szegleteit, különös tekintettel a nemrég átadott remekművekre. Origo-képriport a moszkvai metróról, 2. rész.

A győzelem napjának kulisszatitkai

Archívum2015.05.09, 12:35

A Harmadik Birodalom 1945. május 7-én végleg letette a fegyvert, és a világ már másnap önfeledten ünnepelt – kevés szó esik azonban a kapituláció részleteiről és arról, milyen borzalmak történtek pontosan a háború utolsó napjaiban.

Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt

Archívum2015.05.06, 21:05

A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

Archívum2022.05.05, 12:55

1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...

Sztálin mentőöve lett a Hitlert felháborító paktum

Archívum2015.04.14, 07:27

Hetvennégy éve, 1941. április 13-án, Vjacseszlav Molotov szovjet, valamint a Japán Császárság diplomáciájának első embere, Macuoka Jószuke külügyminiszter Moszkvában aláírták a szovjet-japán semlegességi szerződést. A megnemtámadási egyezmény, - amely ugyanolyan megdöbbenést váltott ki Berlinben, mint a majd két évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum az európai hatalmak között -világtörténelmet formáló diplomáciai húzásnak bizonyult 1941 végén, megmentve Sztálint és birodalmát az összeomlástól.

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

Archívum2015.04.04, 20:50

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Fasori végjáték

Archívum2015.02.11, 20:32

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz.  Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.

A kommunisták már nem fenyegetik Európát

Archívum2014.11.17, 08:34

Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.

Ahol Sztálin megpihent két mészárlás között

Archívum2014.03.01, 10:44

Bár Szocsiban az elmúlt hetekben mindenkit az olimpia kötött le, két sportesemény között tartogatott a város egyéb meglepetéseket is. Nem reklámozzák, de itt áll például Sztálin dácsája is egy előkelő kerületben, eredeti állapotában. Nem volt könnyű, de megtaláltuk.

Óriási Sztálin-szobrot építenek Grúziában

Archívum2013.07.30, 21:55

Egy 1952-ben emelt szobrot állítanak helyre, ám most nem a főtéren fog állni, hanem Sztálin szülővárosában található Sztálin-múzeum kertjében.

Ki taposott Hitler lábára a villamoson?

Archívum2013.04.22, 06:57

1913 elejének pezsgő, tarka, izgalmas Bécse olyan fiataloknak adott otthont, akik később megváltoztatták Európa, sőt a világ sorsát, és egymás életére is nagy hatással voltak. Hitler és Sztálin akár találkozhatott is egymással a császárvárosban.

Nem ölték meg az 1-es számú beteget

Archívum2013.03.13, 14:37

Természetes halállal halt meg Sztálin - ez immár hivatalos az angol lapok szerint, miután újabb dokumentumokról számolt be egy német történész, aki hozzáfért egyes orosz levéltári anyagokhoz. Matthias Uhl a szovjet diktátor hatvan évvel ezelőtti haláláról, illetve az utána elvégzett boncolásról készített dokumentumokat vizsgálta át.

Mindig Sztálin elvtársra gondolok

Archívum2013.03.03, 19:21

"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.

Sírjában is megátkozták Hitlerért

Archívum2013.02.01, 17:58

Nyolcvan éve, 1933. január 31-én ezzel a főcímmel jelent meg a Pesti Hírlap: "Hitler Adolf a német birodalom kancellárja". A szerkesztők is megrökönyödtek azon, hogy az előzetes feltevésekkel szemben Hindenburg német birodalmi elnök a náci vezért nevezte ki a posztra. Bár sejtették, hogy e mögött valamilyen sötét ügy rejlik, nem tudhattak Hindenburg megzsarolásáról, akinek ezt írta régi tiszttársa: "A jövő nemzedékek a sírodban is meg fognak átkozni ezért". Pár hónap múlva a nácik megnyitották Dachauban az első koncentrációs tábort.

Tízezreket ölhetett meg a világrekorder hóhér

Archívum2012.07.25, 08:06

A lengyelek katyni lemészárlása, szovjet értelmiségiek és a Vörös Hadsereg vezetőinek kivégzése, több ezer ember vagy akár tízezrek sajátkezű likvidálása fűződik a világtörténelem leggyilkosabb hóhéra, a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült Blohin vezérőrnagy nevéhez.

Csengőfrászban teltek Kun Béla utolsó évei

Archívum2012.06.17, 08:34

Hetvenöt éve tartóztatták le a sztálini Szovjetunióban Kun Bélát, a Tanácsköztársaság egykori vezetőjét. Az addigra már politikailag légüres térben, halálfélelemben élő Kunt Sztálin két telefonhívással is "megtréfálta" végleges eltüntetése előtt.

2014-re félig elkészül Sztálin halálvasútja

Archívum2012.06.08, 09:53

Oroszország sarkköri területein egy elfeledett, teljesen feleslegesen elkezdett, majd befejezetlenül hagyott vasútvonal maradványai húzódnak. Az iszonyatos költségekkel és még iszonyatosabb emberi áldozatok árán fel sem épített Transzpoljarnaja Magisztralon (Sarkkörön-túli Fővonalon) a gulágok lakói dolgoztak. Sztálin álmát kellett volna megvalósítaniuk, a Szovjetunió legészakibb területeit bekapcsolniuk a vasúti vérkeringésbe.

Kiemeli a bajuszt Sztálin most elárverezett halotti maszkja

Archívum2012.01.25, 11:30

Elárverezték Nagy-Britanniában Sztálin egyik bronzból készült halotti maszkját, amelyért 1,6 millió forintnak megfelelő összeget adtak.

Meghalt Sztálin lánya

Archívum2011.11.29, 08:48

A volt szovjet diktátor lánya 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta. Sztálinnak még két unokája él, egyikük az Egyesült Államokban, másikuk Szibériában.

Egy nácival kevesebb?

Archívum2011.05.20, 20:55

Nácinak nyilvánították és elűzték Cannes-ból a világhírű filmrendezőt, aki szerencsétlen nyilatkozata után rögvest bocsánatot is kért. Szabad-e közel hetven évvel a háború után viccekkel tabukat döntögetni?

Szombaton ingyen nézhetjük meg Sztálin bal fülét

Archívum2010.10.22, 17:37

A Magyar Nemzeti Múzeum félmillió forintért vásárolta meg az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor bal fülét, amely így a már kiállított másik szobortöredék, Sztálin jobb kézfeje mellé kerülhetett a gyűjteményben. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításai október 23-án, szombaton ingyenesen tekinthetők meg.

Hivatalosan is törölnék Sztálin pécsi díszpolgárságát

Archívum2010.02.26, 09:27

Visszavonná a Sztálinnak az 1947-ben adományozott díszpolgári címet Pécs fideszes alpolgármestere, Nagy Csaba - írja a Bama.hu Baranya megyei internetes újság. Ugyan Nagy szerint sem érvényes már a díszpolgári cím, de azt akarja, hogy ezt hivatalosan is mondják ki.

Pados Gyula: Minden film előtt remeg kezem-lábam

Archívum2009.01.18, 23:22

A napokban mutatták be a hazai mozik Pados Gyula operatőr legújabb Angliában forgatott filmjét, A hercegnőt. A Kontroll, a Sorstalanság, az Elemi ösztön 2 és az Este operatőre elmesélte nekünk, hogy miért kell másképp bánni Keira Knightleyval, mint Ralph Fiennesszal, hogy hogyan tanult meg karrierdöntéseket hozni, hogy milyen volt Koltai Lajos operatőrének lenni és hogy miért készült gyermekkorában tévészerelőnek.

Meghalt Sztálin unokája

Archívum2007.08.28, 11:28

Elhunyt Galina Dzsugasvili, Sztálim unokája. A 69 éves nő egy moszkvai kórházban hunyt el. 2003-ban azt nyilatkozta, hogy csupa kedves emléket őriz nagyapjáról.

Tankönyvekben is dicsőítenék Putyint

Archívum2007.07.30, 14:48

Kreml-propaganda miatt kritizálnak az oroszországi tanárok két orosz iskolai tankönyvek írásához készült segédletet. A könyvek írói meglehetősen elnézően állították be mind Sztálin rémtetteit, mind Putyin elnök megkérdőjelezhető intézkedéseit.

Előző
  • 1
  • 2
Következő