Waffen-SS

címke rss
Halálos ugrás a sötétbe

Halálos ugrás a sötétbe

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

Tudomány2018.07.06, 14:49

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Tudomány2018.05.09, 10:51

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták

Tudomány2018.01.24, 00:30

Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim „nemzetvezetőjének" utasítására.

Éjjeliedényben akarták visszaküldeni Hitlernek lovagkeresztjeiket

Tudomány2017.03.07, 08:28

1945. március hatodikán, hajnali négy órakor mennydörgésszerű robajjal keltek életre a Velencei-tó és a Balaton között a legnagyobb titokban összevont német harccsoport álcázott lövegei. Félórás intenzív tüzérségi előkészítés után, a kora reggel ködös szürkeségében, szállingózó hóesésben, több száz harckocsi és rohamlöveg lendült támadásba, hogy áttörje és kettévágja a szovjet 3. ukrán front arcvonalát, és kijusson a Dunához. Így kezdődött a Tavaszi ébredés (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet, a második világháború európai hadszínterének utolsó kétségbeesett német offenzív kísérlete a Vörös Hadsereg előretörésének megállítására.

Túl messze volt az arnhemi híd

Tudomány2016.09.17, 19:30

Hetvenkét éve, 1944. szeptember 17-én, vasárnap délelőtt kezdődött a világtörténelem mindmáig legnagyobb és legmerészebb légideszant-hadművelete, a Market Garden. A grandiózus hadművelet megálmodója, Bernard Law Montgomery tábornagy meggyőződéssel hitte, hogy a légi gőzhengert követő, Németország szívéig hatoló villámgyors csapás végleg térdre kényszeríti a Harmadik Birodalmat, és a „fiúk" már odahaza tölthetik a karácsonyt. Mint annyiszor a történelemben, most sem így történt.

Moszad-ügynökként gyilkolt Hitler kedvenc kommandósa

Tudomány2016.03.30, 08:02

A Hitler bűvös vadászaként is emlegetett Otto Skorzeny, a Waffen-SS kommandós nagymesterének neve a magyar történelemből is jól ismert. 1944. október 15-én reggel Skorzeny és brigádja rabolta el ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó fiát, majd másnap hajnalban ő vezette a budai királyi palota elleni ostromot, ami végül Horthy lemondása és a nyilas hatalomátvétel előtt nyitotta meg az utat. A Hareetz izraeli napilap egykori Moszad-tisztektől kapott információk alapján szenzációs hírt tett közzé; Hitler kedvence a háború után az izraeli titkosszolgálatnak dolgozott.

Európa legnagyobb gettója nem adta meg magát

Tudomány2015.10.16, 20:03

Hans Frank lengyelországi főkormányzó 1940. október 16-án jelentette be a varsói zsidóság elkülönítésére létrehozott gettó leválasztását az „árja városrészről”. Az alig 3,4 négyzetkilométeres területen összezsúfolt és a külvilágtól hermetikusan elzárt 450 ezer ember Dante poklát idéző világba került.

Horogkereszt és félhold szövetsége

Tudomány2015.09.26, 20:56

Első hallásra talán hihetetlennek tűnik, hogy az Adolf Hitler személyi testőrségéből félelmetes haderővé kinőtt és tagjait eleinte szigorú faji alapon kiválasztó „fekete légió”, az SS soraiban muszlim egységek is harcoltak a második világháború idején. A Waffen-SS muszlim katonái a horogkereszt és a szent dzsihád bizarr szövetségében, saját imámjaik és a jeruzsálemi főmufti áldásával indultak harcba az „igaz hitért”.

Előző
Következő