hirdetés

Vörös Hadsereg

címke rss
Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

Tudomány2018.03.20, 07:41

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

A második nagy világégés legendás harceszközei

Tudomány2018.03.02, 21:29

Az emberi konfliktusok történetében sohasem váltak annyira jelentőssé a haditechnikai fejlesztések, mint az 1939 és 1945 között zajló globális világégés, a második világháború éveiben. A második világháború volt az utolsó olyan nagy fegyveres konfliktus, amely az egész földkerekség valamennyi hadszínterén, a szárazföldeken, a tengereken, és a levegőben is tömeghadseregek közötti ütközetek formájában zajlott. És nem volt még egyetlen olyan háború sem, amelyben akkora szerepet játszott volna a tudósok, mérnökök és technikusok névtelen hadserege, mint az emberi történelem legnagyobb eddigi kataklizmájában. A háború hat éve alatt hatalmmas ...

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön

Tudomány2018.01.13, 07:30

Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.

Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége

Tudomány2017.10.10, 18:42

Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Tudomány2017.10.02, 22:04

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

Háború a háborúban – Tordáig űzte a románokat a magyar ellentámadás

Tudomány2017.09.06, 06:06

Hetvenhárom éve, 1944. szeptember 5-én hajnalban kezdődött a 2. magyar hadsereg dél-erdélyi offenzívája, a magyar politikai és katonai vezetés utolsó kísérlete a Vörös Hadsereg, és az ekkor már vele szövetséges román királyi haderő feltartóztatására a Kárpátok térségében. A szovjetek nyomasztó fölénye eleve reménytelenné tette hadászati jelentőségű győzelem kivívását, ám ennek ellenére az elszánt magyar ellentámadás a túlerőben lévő 4. román hadsereget egészen Tordáig visszanyomta.

Fényes győzelemsorozatként indult a Sztálingrádba torkolló katasztrófa

Tudomány2017.06.29, 10:46

Hetvenöt éve, 1942. június 28-án vette kezdetét a Fall Blau hadművelet, Hitler második katonai kísérlete a Szovjetunió szétzúzására. A nagy nyári offenzívaként is emlegetett 1942-es német támadás, szemben az előző év nyarán, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó hatalmas arcvonalon elindított Barbarossa-művelettel, már csak a déli frontszakaszra korlátozódott azzal a hadászati céllal, hogy a Wehrmacht foglalja el a donyecki iparvidéket, és a kaukázusi olajmezőket. Hitler azt remélte, hogy a nagy nyári offenzívával végleg megtöri a makacs szovjet ellenállást.

Előző
Következő
Most
Top 12 óra