Vörös Hadsereg

címke rss
Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Tudomány2018.06.22, 21:37

Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Tudomány2018.06.12, 21:32

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Tudomány2018.05.09, 10:51

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Tudomány2018.04.04, 16:41

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

Tudomány2018.03.20, 07:41

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

A második nagy világégés legendás harceszközei

Tudomány2018.03.02, 21:29

Az emberi konfliktusok történetében sohasem váltak annyira jelentőssé a haditechnikai fejlesztések, mint az 1939 és 1945 között zajló globális világégés, a második világháború éveiben. A második világháború volt az utolsó olyan nagy fegyveres konfliktus, amely az egész földkerekség valamennyi hadszínterén, a szárazföldeken, a tengereken, és a levegőben is tömeghadseregek közötti ütközetek formájában zajlott. És nem volt még egyetlen olyan háború sem, amelyben akkora szerepet játszott volna a tudósok, mérnökök és technikusok névtelen hadserege, mint az emberi történelem legnagyobb eddigi kataklizmájában. A háború hat éve alatt hatalmmas ...

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Előző
Következő