Sztálin
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Vörös Hadsereg
- Adolf Hitler
- Szovjetunió
- Wehrmacht
A karizmatikus főpap, aki nem volt hajlandó az egyház ellenségeivel tárgyalni
A Sztálin halálát követő időszak legjelentősebb politikai válságát jelentő esemény az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon. A forradalom politikai-katonai eseményeinek többsége 1956. október 23-tól november 4-ig, a szovjet csapatok fegyveres beavatkozásáig tartott. Előtte egy nappal, 1956. november 3-án a háziőrizetből kiszabadult - egyes körökben máig vitatott megítélésű - Mindszenty József rádióbeszédet mondott.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Öngyilkos feleség, eltitkolt gyermekek: Sztálin a szerelemben sem ismert kegyelmet
Joszif Visszarionovics Sztálin egy rettegett diktátor volt, akinek sokat nem tudni a magánéletéről, de annyit biztosan, hogy kétszer volt házas: az első felesége meghalt, a második pedig öngyilkos lett. Több gyermeke is született a házasságaiból és a románcaiból, de a legtöbb gyermeket sosem támogatta és sosem ismerte el sajátjának.
A náci fegyverletétel titkai: miért kellett kétszer aláírni a kapitulációt?
1945. május 7-én a kora hajnali órákban a szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán a náci Németország új államfője, Karl Dönitz admirális megbízásából Alfred Jodl vezérezredes aláírta a német haderő feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A dokumentum másnap, május 8-án éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. A német kapitulációval Európában hivatalosan is véget ért az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború. A német megadás hírére a nagyvárosok utcáin önfeledt ünneplésbe kezdtek az emberek, de a kulisszák mögött már komoolyan ...
- címkék:
- Dwight D. Eisenhower
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Harry Truman
- Karl Dönitz admirális
- angolszász szövetségesek
- Győzelem napja kiemelt
- kapitulációs okmány
- flensburgi kormány
- második világháború
- Szovjetunió
- fegyverletétel
- Wehrmacht
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- Címkefelhő »
Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig
A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...
- címkék:
- Mihail Gorbacsov
- Ronald Reagan
- Borisz Jelcin
- Sztálin
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- kubai rakétaválság
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Truman-doktrína
- érdekszféra
- keleti blokk
- nagyhatalmi szembenállás
- Orosz-ukrán háború
- máltai konferencia
- Szovjetunió
- hidegháború
- prágai tavasz
- Brezsnyev-doktrína
- jaltai konferencia
- Vietnámi háború
- NATO
- Varsói Szerződés
- Címkefelhő »
Kovács Béla elrablása új fejezetet nyitott a gátlástalan kommunista hatalomátvételben
Hetvenöt éve, 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, illetve a Tildy-, majd a Nagy Ferenc-kormány földművelésügyi miniszterét a szovjet hatóságok letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. A Magyar Kommunista Párt gátlástalan s eszközökben nem válogató hatalomra törését ellenző kisgazda politikus elhurcolása szimbolikus jelentőségűnek számít, mert világossá tette, hogy küszöbön áll a nyílt diktatúra bevezetése. Talán ezért sem véletlen, hogy az Országgyűlés a 2000. június 13-án elfogadott határozatával február 25-ét tette meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. Az emléknap alkalmábóll ...
- címkék:
- Ötvös István
- Müller Rolf
- Sztálin
- Kliment Vorosilov
- koncepciós perek
- koalíciós kényszer
- kommunizmus áldozatainak emléknapja
- diktatúra
- Rákosi Mátyás
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
- kékcédulás választások
- Ideiglenes Nemzetgyűlés
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- Magyar Kommunista Párt
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Címkefelhő »
A magyar Greta Garbo története: Gaál Franciska Sztálint is vissza merte utasítani
Gaál Franciska - a magyar Greta Garbo - szépségével, bájával és szenvedélyes temperamentumával egykor mindenkit elvarázsolt. Mi volt a porcelán arcú színésznő titka, és mivel vette le lábáról az akkori nagyhatalmak vezetőit?
Már látták a németek a Kreml tornyait, de sosem értek oda
Nyolcvan éve, 1941. december 5-én Georgij K. Zsukov hadseregtábornok csapatai ellentámadásba lendültek a Moszkva előtt elakadt német seregtestek ellen. A tomboló hóviharban kibontakozó offenzíva teljesen váratlanul érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és fagytól szenvedő katonáit. A Távol-keletről Moszkva alá vezényelt, és a kemény hideghez hozzászokott jól felszerelt szibériai hadtestek pörölycsapásszerű támadása több helyen átszakította a szovjet fővárost körülzáró német frontvonalat. A Közép Hadseregcsoport kritikus helyzetbe került, és csak egy hajszál választotta el attól, hogy a Vörös Hadsereg nyomása alatti hátrálás ffejveszett, ...
- címkék:
- Georgij Zsukov marsall
- Hermann Hoth vezérezredes
- Sztálin
- Heinz Guderian
- katlancsata
- páncéloshadtest
- Közép Hadseregcsoport
- második világháború
- offenzíva
- ellentámadás
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- hadtörténet
- Barbarossa hadművelet
- moszkvai csata
- Fedor von Bock vezértábornagy
- keleti front
- T-34
- Címkefelhő »
Két halott feleség és számos szerető fémjelzi Sztálin magánéletét
A történelemkönyvek szereplői valaha hús-vér emberek voltak, s mint minden embernek, nekik is akadt magánéletük. Nem kivétel ez alól a XX. század egyik legismertebb diktátora, Sztálin sem.
Tényleg megígérte Erdély megtartását Sztálin Horthynak?
1944. október 15-én teljesen váratlanul érte az országot Horthy Miklós kormányzó rádióban beolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges nagyhatalmaktól. A beavatottak rendkívül szűk körén kívül senki sem tudta, hogy amikor a kormányzói szózat elhangzott, valójában már érvényben volt a Szovjetunió kormánya és Magyarország között létrejött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás, amit négy nappal korábban, a titokban Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, Faragho Gábor altábornagy írt alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Kremlbéli dolgozószobájában. A magyar feegyverszüneti ...
- címkék:
- Hennyey Gusztáv
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Edmund Veesenmayer
- Horthy Miklós kormányzó
- kiugrási iroda
- Makarov-levél
- Quebeci konferencia
- puccs
- második világháború
- német megszállás
- titkos tárgyalás
- hatalomátvétel
- Lakatos-kormány
- fegyverszüneti proklamáció
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
A legfőbb bűnös a halálba menekült - 75 éve hirdettek ítéletet Nürnbergben
1946. október elsején délelőtt zsúfolásig megtelt a nürnbergi igazságügyi palota 600-as számú nagy tárgyalóterme. A Nemzetközi Katonai Törvényszék győztes szövetséges nagyhatalmak bíráiból álló tanácsa közel egy évig tartó tárgyalás után hirdetett ítéletet huszonkettő náci háborús főbűnös felett. A bíróság elé állított és elítélt vádlottak köre azonban korántsem volt teljes: a második világháború kirobbantója és a Harmadik Birodalom nevében elkövetett népirtások legfőbb felelőse, Adolf Hitler 1945. április 30-án a felelősségre vonás elől az öngyilkosságba menekült csakúgy, mint Joseph Goebbels, valamint a milliók haláláért közvetlennül ...
- címkék:
- Cordell Hull
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Franklin D. Roosevelt
- emberiség elleni bűncselekmény
- náci háborús bűnösök
- nürnbergi jogelvek
- nemzetközi jog
- második világháború
- Harmadik Birodalom
- ítélethirdetés
- náci haláltáborok
- jaltai konferencia
- nürnbergi per
- háborús bűntettek
- teheráni konferencia
- Nemzetközi Katonai Törvényszék
- Címkefelhő »
Sztálin imádott lánya, aki egész életében kétségbeesetten próbált kitörni édesapja árnyékából
Szvetlana Iosifovna Allilujeva Sztálin legfiatalabb gyermeke és egyetlen leánya volt. A diktátor rajongott a kislányért, amint azonban Szvetlana nővé cseperedett, egyre távolabb kerültek egymástól. Sztálin lánya mindig csak arra vágyott, hogy szeressék és önmagáért legyenek kíváncsiak rá az emberek, de ezt nem igazán kapta meg: egész életét édesapja árnyékában élte le.
Kannibalizmus és borzalmas pusztítás a történelem legkegyetlenebb városostromában
Pontosan nyolcvan éve, 1941. szeptember 8-án záródott be a német ostromgyűrű a Szovjetunió második legnagyobb városa, Leningrád (ma Szentpétervár) körül. A kereken 872 napig tartó véres harcokkal tarkított blokád, a leningrádi csata volt a világtörténelem legpusztítóbb városostroma, amelynek mértéktartó becslések szerint is legkevesebb másfél millió ember, nagyobb részt civil esett az áldozatául. Noha a Szovjetunió ellen indított Barbarossa hadművelet 1941 nyári nagy katlancsatái idején, amikor a Vörös Hadsereg az összeomlás szélére került, lett volna lehetőség Leningrád menetből való elfoglalására, de a náci diktátor, Adolf Hitler ...
- címkék:
- Wilhelm Ritter von Leeb vezértábornagy
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Kliment Jefremovics Vorosilov
- Leningrád
- Ladoga-tó
- háborús veszteségek
- kannibalizmus
- második világháború
- blokád
- felszabadítás
- nehéztüzérség
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- blokádtörés
- Észak-hadseregcsoport
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Az állatvilág furcsa csodáit mutatja be a Viasat Nature
Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-én, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!
Hitler porig akarta bombázni New Yorkot
Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta a náci Németországot. Az angol-amerikai szőnyegbombázások miatt helyrehozhatatlan károk érték a német hadi és olajipart, valamint a közlekedési infrastruktúrát, komoly szerepet játszva ezzel Hitler rendszerének térdre kényszerítésében. A Harmadik Birodalom képtelen volt választ adni az angolszász stratégiai bombázásra, mert a német légierő nem rendelkezett hadászati bombázóflottával. Pedig a híres német repülőmérnökök, Willy Messerchmitt, Hugo Junkers, vagy Ernst HHeinkel ...
- címkék:
- Willy Messerschmitt
- Frank Whittle
- Ernst Hienkel
- Hugo Junkers
- Ernst Udet
- Sztálin
- Herman Göring
- Giulio Douhet
- magassági repülés
- Messerschmitt Me-264
- Amerika-bombázó
- kutatás-fejlesztés
- aerodinamika
- második világháború
- Adolf Hitler
- náci Németország
- sugárhajtómű
- Boeing B-17 Flying Fortress
- stratégiai bombázók
- hadászati bombázás
- Luftwaffe
- Címkefelhő »
Szovjet lágervilág: szinte minden második magyar család érintett
Százmillióra becsülik a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világszerte, miközben Kelet-Közép-Európában a számuk elérheti az egymilliót is, akik életüket vesztették kényszermunkatáborban, éhínségben vagy a kegyetlen bánásmód, illetve kivégzések során. Az 1945-1947 közötti időszakban a szovjetek által megszállt országokban szinte mindenki érintettnek számított: vagy az elhurcolás, kitelepítés által, vagy úgy, hogy családtagot, családtagokat, rokonokat, barátokat veszített el. Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel rendeznek kétnapos online nemzetközi tudományos konferenciát 2021. február 225-én ...
Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma
A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből. Az 1945. február 11-én este nyolc órakor ...
- címkék:
- Karl von Pfeffer-Wildenbruch
- Sztálin
- Hitler
- Tolbuhin marsall
- alföldi páncélos csata
- nyilas hatalomátvétel
- Szálasi-puccs
- budapesti csata
- helységharc
- támadóhullám
- zsámbéki medence
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- kitörés
- Vörös Hadsereg
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Gyurcsány egyik vezető politikusa büszkén fotózkodott a véreskezű kommunista diktátorral, Sztálinnal
Vágó István, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja egy fotóval emlékezett meg Friedrich Engels kommunista társadalomtudós születésének kétszázadik évfordulójáról. Gyurcsány Ferenc bizalmasa azonban nem állt meg ezen a ponton, hanem bemutatott egy újabb fényképet is, amelyen Joszif Visszarionovics Sztálin, a véreskezű kommunista diktátor szobrával pózolt. Mint ismert, az embertelen ideológia következtében több tízmillióan haltak meg.
Hetvenöt éve kezdődött a háborús főbűnösök nürnbergi pere
Hetvenöt éve, 1945. november 20-án kezdte meg Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék a náci Németország háborús bűnökkel vádolt 24 vezetőjének perét. A nürnbergi perben a világtörténelem során először vontak felelősségre háború kirobbantásában és háború okozta szenvedésekben vétkes állami, katonai és pártvezetőket.
- címkék:
- Cordell Hull
- Sztálin
- Winston Churchill
- szövetséges nagyhatalmak
- Roosevelt-adminisztráció
- bírósági tanács
- nullum crimen sine lege
- jogelvek
- népirtás
- nemzetközi jog
- ENSZ
- második világháború
- vádhatóság
- náci Németország
- Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
- nürnbergi per
- háborús bűntettek
- Nemzetközi Katonai Törvényszék
- Gestapo
- SS
- Címkefelhő »
Rejtélyes körülmények közt halt meg az amerikai tábornok, aki meg akarta állítani Sztálint
A robbanékony természetéről és nyers szókimondásáról ismert George S. Patton hadseregtábornok, a második világháború egyik legkiválóbb hadvezére sohasem csinált abból titkot, hogy Sztálint és a szovjet bolsevik rendszert tekinti a nyugati civilizáció legveszélyesebb ellenségének. A náci Németország felett aratott győzelem kivívásában óriási érdemeket szerzett George Patton éles szovjetellenessége miatt a háború utolsó hónapjaiban egyre kellemetlenebbé vált az amerikai kormány számára, a szovjet diktátor, Sztálin pedig egyenesen a halálát kívánta. 1945. december 9-én furcsa autóbaleset érte a tábornokot, akinek két héttel később, deecember ...
Így végezte 1956-ban Sztálin szobra Budapesten - fotógaléria
73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete
1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.
- címkék:
- Tito
- Harry Truman
- SZKP XX. kongresszusa
- Kominform
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- hidegháború
- Marshall-terv
- kékcédulás választások
- kommunista diktatúra
- sztálinizmus
- Truman-doktrína
- desztalinizáció
- hidegháborús szembenállás
- Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború
Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- versailles-i békeszezerződés
- nagyhatalmi paktum
- szőnyegbombázás
- weimari Németország
- furcsa háború
- befolyási övezet
- gazdasági válság
- második világháború
- Szovjetunió
- hidegháború
- Wehrmacht
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- háborús bűntettek
- Antant
- Címkefelhő »
Így tették tönkre a szovjetek a térségünket
A második világháború után a győztes nagyhatalmak a teheráni-jaltai-potsdami konferenciákon felosztották egymás között Európát és a világot. A közép-európai államok a Szovjetunió érdekszférájába kerültek. Az Országház Könyvkiadó, Sztálin árnyékában – című kiadványa azt mutatja be, hogy a szovjet modellt 1948-ig hogyan tették általánossá ezekben az államokban.
Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában
1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...
- címkék:
- Dwight D. Eisenhower
- Georgij Zsukov marsall
- Sztálin
- Winston Churchill
- Keitel vezértábornagy
- Montgomery tábornagy
- háborús pusztítás
- keleti front
- 1. belorusz front
- fegvverletétel
- reimsi kapituláció
- második világháború
- Adolf Hitler
- hidegháború
- Wehrmacht
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- feltétel nélküli megadás
- kapituláció
- Címkefelhő »
Negyven éve halt meg az örökös jugoszláv államelnök, Tito
Negyven éve, 1980. május 4-én halt meg Josip Broz Tito, a második világháború utáni Jugoszlávia egykori örökös elnöke. Évtizedekig az ő személye tartotta össze a délszláv államalakulatot, a halála után kirobbant nemzetiségi ellentétek egy évtizeddel később véres polgárháborúhoz, Jugoszlávia széteséséhez vezettek.
75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást
A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől.
- címkék:
- Zsukov marsall
- Ivan Konyev marsall
- Walter Monhke
- Traudl Junge
- Otto Günsche
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Eva Braun
- Heinrich Himmler
- Karl Dönitz admirális
- kapituláció
- Birodalmi Kancellária
- Führer-bunker
- öngyilkosság
- második világháború
- Waffen-SS
- ostrom
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- berlini csata
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Százötven éve született Lenin, a vörös zsarnokság, a bolsevizmus megteremtője
Százötven éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanov, később felvett mozgalmi nevén Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, és az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel irányítója, a Szovjetunió, a múlt század első totalitárius államának megalapítója, valamint a róla elnevezett marxista gyökerű ideológia, a milliók életét követelő diktatórikus államrendet megalapozó leninizmus szellemi atyja.
- címkék:
- II. Miklós cár
- Nagyezsda Krupszkaja
- Sztálin
- Lenin
- Kerenszkij-kormány
- titkosszolgálati akció
- szovjetek
- Oroszországi Szociáldemokrata Párt
- Téli-palota
- leninizmus
- polgárháború
- forradalom
- oroszország
- diktatúra
- ideológia
- száműzetés
- terror
- első világháború
- bolsevik forradalom
- marxizmus
- Császári Németország
- GPU
- Címkefelhő »
Fél évszázadon át titkolták, hogyan likvidálták a lengyel tiszteket
Lengyelországban 2008 óta április 13. a katyni vérengzés áldozatainak emléknapja arra emlékezve, hogy 1943-ban a németek ezen a napon hozták nyilvánosságra az 1940 tavaszán a szovjet államvédelmi szervek által elkövetett tömeggyilkosságot. Az áldozatokról Magyarországon is megemlékeznek.
130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója
Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.
Az egyetlen ember, akit Sztálin szeretett - mégis tönkretette az életét
A Kreml kicsi hercegnője, a párt első számú vezetőjének szeme fénye, az ellentmondást nem tűrő kislány, nő és asszony. Nyikita Hruscsov szerint ő volt az egyetlen ember, akit Sztálin talán őszintén szeretett. Igaz, hogy a többi gyerekéhez hasonlóan, vele sem sokat törődött. A milliók haláláért felelős zsarnok lányaként egész életében követték az orosz, majd az amerikai titkosszolgálat tagjai, életét csalódások, konfliktusok és tragédiák övezték. A kommunista diktatúra mély megdöbbenésére azonban sikeres írónőként kitűnő hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát is megteremtette. Ma 94 éve, 1926. február 28-án született Szzvetlana ...
75 éve ért véget Budapest ostroma
Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.
- címkék:
- Karl-Pfeffer Wildenbruch
- Hans Friessner vezérezredes
- Sztálin
- Szálasi Ferenc
- Malinovszkij marsall
- kiugrási kísérlet
- budapesti csata
- Hindy Iván altábornagy
- második világháború
- Horthy
- Waffen-SS
- kitörés
- nehéztüzérség
- Budapest ostroma
- Vörös Hadsereg
- Szálasi-kormány
- 2. ukrán front
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
A budavári kitörésre 75 éve került sor
Hetvenöt éve, 1945. február 11-én kíséreltek meg kitörést a budai Várból a szovjet hadsereg gyűrűjében rekedt magyar és német alakulatok. Az akció kudarcba fulladt, csak néhány százan érték el saját csapataikat. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát
A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.
- címkék:
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Molotov- Ribbentrop paktum
- teheráni konferencia
- megszállás
- Kelet-Közép-Európa
- Lengyelország
- Szovjetunió
- náci Németország
- Hitler
- Vörös Hadsereg
- jaltai konferencia
- második villágháború
- angolszász szövetségesek
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Címkefelhő »
Súlyos nehézségekhez vezetett a hetven éve indult első ötéves terv
Magyarországon hetven éve, 1950. január 2-án kezdődött el az első ötéves népgazdasági terv végrehajtása, amelynek fő célkitűzése a magyar népgazdaság újjászervezése, az ország szocialista iparosítása, a honvédelem, illetve a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése volt.
Újévi fogadalmak, amik jól jöttek volna Sztálinnak és Boleyn Annának
Minden év végén emberek milliói tesznek újévi fogadalmat, remélve, hogy ezzel életükben pozitív változásokat tudnak elérni. A History Extra szakavatott történészei most az elmúlt évszázadok jelentős történelmi személyiségeinek képzeletbeli döntéseit szedték össze, amelyek alapjaiban változtathatták volna meg a világ sorsát. Boleyn Anna királyné, I. Erzsébet angol királynő, Douglas Haig tábornok, II. Knut viking király, valamint Sztálin egyetlen elhatározása más irányba fordította volna a történelem kerekét.
Terrorral és titkosrendőrséggel biztosította uralmát Sztálin
Száznegyven éve, 1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga.
A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca
Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...
Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett
1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.
- címkék:
- Roosevelt amerikai elnök
- Igor Kurcsatov
- George Gamow
- Sztálin
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Hruscsov
- Novaja Zemlja
- Manhattan terv
- Truman-doktrína
- putóniumbomba
- hidegháborús szembenállás
- Tupoljev Tu-95
- fegyverkezési verseny
- termonukleáris fúzió
- Jeges-tenger
- Szovjetunió
- hidegháború
- hidrogénbomba
- szuperhatalom
- Cár-bomba
- kísérleti atomrobbantás
- Címkefelhő »
75 éve halt meg Erwin Rommel, a "Sivatagi Róka"
Hetvenöt éve, 1944. október 14-én lett öngyilkos a Führer titkos parancsára a Hitler elleni sikertelen merényletbe belekeveredett Erwin Rommel tábornok, a második világháború egyik legismertebb katonája, a páncélos hadviselés forradalmasítója, az észak-afrikai Afrikakorps parancsnoka, a "Sivatagi Róka".
Lángoló harckocsik füstjébe burkolózott az alföldi látóhatár
1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt. A Vörös Hadsereg valamint a Wehrmacht alakulatai között váltakozó kimenetellel zajló gyilkos küzdelem ugyan szovjet hadászati győzelemmel végződött, ám ennek ellenére a hadtörténetbe csak alföldi csataként bevonult ütközet keresztülhúzta a Sztavka, a moszkvai főparancsnokság Magyarország gyors lerohanásával kapcsolatos számításait. Az alföldi páncéloscsatában elért német taktikai siker, valamint Horthy kormányzó 1944. október 155-i ...
- címkék:
- Heszlényi József altábornagy
- Hans Friessner vezérezredes
- Horthy Miklós
- Sztálin
- Tolbuhin marsall
- páncéloshadosztály
- alföldi páncélos csata
- önjáró löveg
- Dél-Ukrajna Hadseregcsoport
- román kiugrás
- Tiger-II
- Szálasi-puccs
- utóvéd harcok
- második világháború
- offenzíva
- ellentámadás
- harckocsi
- fegyverszüneti megállapodás
- Dálnoki Veress Lajos vezérezredes
- 2. ukrán front
- Malinovszkij marsall
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
Így kezdődött: egy titkos kommandós-akció robbantotta ki a második világháborút
1939 forró nyarán pattanásig kiéleződött a nemzetközi helyzet Európában. A nyugat-európai nagyhatalmak hosszú éveken át folytatott megbékéltetési politikája totális kudarcba fulladt, és nyár végére egyre inkább úgy látszott, hogy senki és semmi sem akadályozhatja meg a náci Németország valamint a Lengyel Köztársaság között feszülő ellentétek háborúba torkollását, ami az egész kontinens lángba borulásával fenyegetett. Az európai közvélemény kétségek és remények között hánykolódva várta, hogy elmúljon végre e vészterhes nyár.
- címkék:
- Neville Chamberlain
- Alfred Naujocks
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Reinhard Heydrich
- müncheni paktum
- megbékélési politika
- titkosszolgálati akció
- diverzáns-akció
- második világháború
- Lengyelország
- paktum
- náci Németország
- Molotov- Ribbentrop paktum
- villámháború
- Sicherdienst
- Wehrmacht
- Gestapo
- SS
- Abwehr
- Címkefelhő »
Kiderült, kik voltak a világtörténelem leggazdagabb emberei
Ki volt gazdagabb: az amerikai olajmágnás, John D. Rockefeller, vagy a nagy hódító, Dzsingisz kán? A kérdés egyszerű, viszont annál nehezebb rá válaszolni. A money.com - az egyes történelmi korszakok szakértőinek számító közgazdászokkal és történészekkel folytatott konzultációk alapján - összeállított egy olyan rangsort, amely minden idők 10 leggazdagabb emberét tartalmazza.
Döbbent csend fogadta a Molotov-Ribbentrop paktum hírét egész Európában
Kereken nyolcvan éve, 1939. augusztus 23-án a késő esti órákban Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos, valamint Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter az elégedetten mosolygó Sztálin jelenlétében írta alá a Kremlben a rendkívüli gyorsasággal tető alá hozott német-szovjet megnemtámadási szerződést, valamint annak titkos záradékát. A kudarcos megbékélési politikát folytató nyugati nagyhatalmakat, Angliát és Franciaországot, valamint az európai közvéleményt is szabályosan sokkolta a két egymással szembenálló diktatúra, a náci Németország és a sztálini Szovjetunió között létrejött, addig mindenki által elképzelhetetlennnek ...
- címkék:
- Neville Chamberlain
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Joachim von Ribbentrop
- Vjacseszlav Molotov
- versailles-i békeszezerződés
- Kreml
- Anschluss
- Szudéta-válság
- müncheni szerződés
- Danzigi válság
- megbékélési politika
- Molotov-Ribbentrop paktum
- második világháború
- háború
- megszállás
- Szovjetunió
- demilitarizált övezet
- náci Németország
- Győzelem Napja
- Csehszlovákia
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását
Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...
- címkék:
- Heinrich Himmler
- Tadeusz Bór-Komorowski
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Franklin D. Roosevelt
- Churchill
- teheráni konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- varsói felkelés
- Honi Hadsereg
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- Lengyelország
- ellenállás
- Waffen-SS
- Varsó
- Harmadik Birodalom
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Éjszakai boszorkányoktól rettegtek a nácik
A Szovjetunió erőssége a második világháborúban, a legmagasabban kitüntetett egység, a nácik rettegte és gyűlölte női vadászpilóta ezred, akiket a nácik úgy hívtak: Éjszakai boszorkányok. Aki egyet is legyőzött, automatikusan megkapta a Vaskereszt kitüntetést. Az Éjszakai boszorkányoknak döntő szerepük volt, hogy a németek elvesztették a háborút.
Kalapács alá kerülnek Sztálin és Mária Antónia írásai
Kivételes történelmi iratokat - közöttük Sztálin, Mária Antónia és Marat írásait - árverezik el áprilisban Franciaországban az Aristophil cég gyűjteményéből - közölte az Aguttes árverési ház.
Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak
Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.
- címkék:
- Sztálin
- Benito Mussolini
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- szicíliai partraszállás
- sztálingrádi csata
- hadászati kezdeményezés
- csendes-óceáni hadszíntér
- casablancai konferencia
- londoni emigráns lengyel kormány
- érdekszféra
- normandiai partraszállás
- második világháború
- megállapodás
- Vörös Hadsereg
- angolszász szövetségesek
- kurszki csata
- Torch hadművelet
- teheráni konferencia
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai
Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.
- címkék:
- Joszip Broz Tito
- Milovan Djilas
- Jovanka Tito
- Sztálin
- nemzetközi kommunista mozgalom
- titoizmus
- el nem kötelezett mozgalom
- harmadik világ
- második világháború
- életrajz
- Szovjetunió
- hidegháború
- első világháború
- partizánok
- hadifogság
- illegalitás
- Jugoszlávia
- Osztrák-Magyar Monarchia
- bolsevik forradalom
- Címkefelhő »
Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt
1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.
- címkék:
- Erich von Manstein
- Adolf Hitler
- Sztálin
- kurszki csata
- T-34
- páncéloshadosztály
- átkaroló hadművelet
- Citadella-hadművelet
- Konsztantiny Rokosszovszkij
- rohamlöveg
- Voronyezsi front
- prohorovkai páncélos csata
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- offenzíva
- Waffen-SS
- harckocsi
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- hadseregcsoport
- keleti front
- Tigris nehézpáncélos
- Wehrmacht
- Sztavka
- Címkefelhő »
A levegőből mentették meg a nélkülöző várost
Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.