Teller Ede

címke rss
A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát

A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát

Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) magyar-amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".

Szörnyű, ítéletnapi fény villant fel a csendes-óceáni sziget felett

Tudomány2022.10.31, 20:33

Hetven éve, 1952. november elsején a csendes-óceáni Marshall szigetcsoporthoz tartozó Eniwetok-atoll felett felvillant apokaliptikus fény, majd az azt követő irtózatos hő- és lökéshullám ereje még azokat a tudósokat és szakembereket is sokkolta, akik részt vettek a világtörténelem első kísérleti atomrobbantásán, az 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében végrehajtott Trinity kódnevű szupertitkos műveletben. A 10,4 megatonna erejű Ivy Mike detonációja minden képzeletet felülmúlt: a világtörténelem első termonukleáris robbanóeszköze szabályosan leradírozta a térképről az Elugelab nevezetű korallszigetet, hat méter magass ...

Hidrogénbombát robbantottak az amerikaiak a Bikini-szigeteken

Nagyvilág2022.09.25, 18:58

A hirosimai és nagaszaki bombánál ezerszer nagyobb hatóerejű volt az az amerikai hidrogénbomba, amelyet 1954. március. 1-jén robbantottak fel a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Ez volt az első bevethető fúziós fegyver, és ez máig a legnagyobb nukleáris robbantás, amit az Egyesült Államok hajtott végre. A Castle Bravo nevű kísérlet majdnem tökéletesen zajlott – már ha bárki normálisnak tart egy atomrobbantást. Azért csak majdnem, mert a detonáció véletlenül háromszor akkora lett, mint amit a tudósok terveztek. A Los Alamos-i nukleáris kutatólaboratóriumban ugyanis rosszul számoltak. A bomba olyan iszonyatos hatású volt, hogy a szemtanúúk ...

Évek óta egymást követik a baloldal hírhamisítási botrányai, csalásai

Itthon2020.06.30, 09:32

A baloldali kamuvideós botrány miatt - érthetően - azonnal mindenkinek eszébe jutott a bajai videóhamisítás ügye. Az elmúlt években azonban nem ez volt az egyetlen baloldali hazugságbotrány. A kisebb ügyeket nem is említjük, a legnagyobb botrányokat elevenítjük fel.

Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

Tudomány2019.10.30, 21:47

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

Már nem sci-fi: rövidesen működhet az első fúziós erőmű

Tudomány2019.09.24, 17:41

A franciaországi Cadarache-ban épül a világ első kísérleti fúziós erőműve, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor). Az építkezés jelenleg körülbelül 60 százalékos készültségű, a nemzetközi projekt résztvevői magyar közreműködéssel azon dolgoznak, hogy energiát lehessen előállítani a Nap energiatermelését modellező technológiával. Erre a fizikusok szerint a század második felében kerülhet sor.

111 éve született Teller Ede, az egyik „Mars-lakó”

Itthon2019.01.17, 11:03

A magyar származású professzor a XX. első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott, január 15-én született 111 éve. Olyan tudósoknak volt kutatótársa és kollégája, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele miatt a hidrogénbomba atyjaként vált közismertté.

A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat

Tudomány2018.02.11, 22:41

Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.

Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede

Tudomány2018.01.16, 00:11

Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.

Teller már 50 éve figyelmeztetett a globális felmelegedés veszélyeire

Tudomány2018.01.03, 10:37

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon - írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian brit napilap honlapja.

Előző
Következő