Szent István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- augusztus 20.
- államalapítás
- Árpád-ház
- kereszténység
- I. István
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött
István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.
A remény küszöbén – Orbán Viktor nemzetépítési törekvéseinek szerepe a Szent István-i örökség kiteljesítésében
A több mint ezer esztendõs magyar állam megalapításának évfordulója alkalmából ezekben a vészterhes napokban is szerte e hazában, határainkon túl is elsõ királyunkra, Szent Istvánra emlékezünk – személyében a keresztény magyar állam megteremtõjét, az egyik elsõ magyar katolikus szentet és nem utolsósorban a magyar történelem kiemelkedõ, európai mércével is meghatározó alakját tisztelve.
Vajktól, az új kenyéren át, egészen az állami ünnepig – Ez augusztus 20-a története
Egész napos baráti és családi programok, állami rendezvények, tûzijáték... a koronavírus-járvány miatt idén sajnos ezek java részét el kell engednünk. Ám ez a helyzet nem teszi kevésbé fontossá augusztus 20-át. Te vajon tudod-e, hogy pontosan mit és mióta ünneplünk ezen a napon?
Veres András püspök: Szent István nem stratégiai okból választotta a kereszténységet
Szent István király nem stratégiai okból választotta a kereszténységet, hanem mert hitbõl élõ ember volt - mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! címû mûsorában.
Többször is eljátszotta alattvalói bizalmát Szent István örököse
Amikor 1038. augusztus 15-én I. (Szent) István, az elsõ magyar király, a keresztény magyar állam megteremtõje meghalt, Orseolo Péter akadály nélkül vette át az ország irányítását. És bár a velencei származású uralkodó eleinte elõdje szellemében kormányzott, késõbb fokozatosan maga ellen hangolta a magyar elõkelõket, köztük Aba Sámuelt és Gizella királynét. Amikor 1041-ben elûzték az országból, korábbi ellenfelénél, III. Henriknél keresett és talált támogatást Regensburgban. Hiába került azonban vissza a trónra, uralmát mindvégig ingatagnak érezte, ezért 1045. május 26-án hûbérbe adta Magyarországot.
Az elsõ magyar királyné, akinek a koronázási palástot köszönhetjük
Bajor Gizella és I.(Szent) István magyar király esküvõje 996. május 4-én fordulópontot jelentett Magyarország történelmében. Házasságuk a magyar királyság és a német birodalom közötti szövetség megerõsítsén kívül végleg elkötelezte az országot a nyugati típusú kereszténység, és fejlõdés mellett. De milyen szerepet vállalt a magyar történelem formálásában az ország elsõ királynéja? Bajor (Boldog) Gizella 955 éve, 1065. május 7-én halt meg.
Karácsonyék kevésbé frekventált helyre tennék az újlipótvárosi Szent István-szobrot
A korábbi városvezetés döntését megváltoztatva nem az újlipótvárosi Szent István park központi részén, hanem annál jóval kijjebb helyezné el az államalapító király szobrát a Karácsony Gergely vezette Fõvárosi Önkormányzat - derül ki a Budapest.hu-h közzétett felhívásból.
III. András hirtelen halálával halt ki végleg az Árpád-ház férfiága
A magyar középkori történelem elsõ nagy dinasztiája, az Árpád-ház, III. András király Budán, 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával férfiágon végleg kihalt. A kortársak közül sokan meggyõzõdéssel vallották, hogy a Velencében felnevelkedett III. András, akit a tartományurak kompromisszuma juttatott a trónra, valójában nem is Árpád vérvonalából származik, és e nagy dinasztia már 1290-ben, az excentrikus és kiszámíthatatlan IV. (Kun) László halálával kihalt. A történészek többségi álláspontja szerint azonban III. András, e jó szándékú és sokra hivatott király, aki reformjaival lefektette a 14. századi aranykorhoz vezetõ reendi ...
Lomnici Zoltán: Öt tematikus év során mutatják be Szent István életmûvét
Szent István 2025 címmel ötéves programsorozat indul; a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa közös rendezvénysorozatában 2020-tól tematikus évek során mutatják be az államalapító magyar király életmûvét - ismertette Lomnici Zoltán az EMT elnöke csütörtökön Budapesten, a programalkotó testület rendezvényén.
Vélhetõen õsmagyar sírokat tártak fel Oroszországban
Valószínûleg a keleti magyar õstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekbõl álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati elõteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelõhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.
Óriási erõdrendszer és Európa makettvárosa a Duna partján
Révkomárom egy olyan kisváros, amelyet még nem igazán fedezett fel magának a turizmus, holott számtalan történelmi emléket és látnivalót rejt. Ráadásul nincs is messze: Komárommal szemben, a Duna szlovák oldalán fekszik, így az ország bármely sarkából viszonylag könnyûszerrel megközelíthetõ. Legfõbb nevezetessége hagyományosan a várost körülölelõ hatalmas kiterjedésû erõdrendszer, amióta azonban az óváros szívében elkészült az Európa udvar, a közösségi oldalak tanúsága szerint már ez az elsõ számú látványosság az ide látogatók számára.
Szent István életmûvét megismertetõ programsorozat indul
Szent István 2025 címmel az államalapító magyar király életmûvének megismertetésére indít programsorozatot a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület (MPEE) és az Emberi Méltóság Tanácsa (EMT).
- címkék:
- Lomnici Zoltán
- Szent István
- Címkefelhõ »
Varga Judit: Európa is csak akkor maradhat meg, ha megõrzi önmagát
Az ezeréves magyarság azt üzeni Európának, hogy csak akkor maradhat meg, ha megõrzi önmagát, megvédi határait, a nemzetek Európáját és keresztény szabadságát - jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Miskolcon.
Erõskezû királyként, népének apostolaként kormányzott Szent István
Az államalapító uralkodó, I. (Szent) István nem csupán az egyik elsõ magyar katolikus szent és Magyarország fõvédõszentje. Már a kortársak és a nép is a földöntúli hatalom választottját, Istennek emberfeletti képességekkel és mágikus erõvel felruházott küldöttjét látták benne. Az apostoli király címet a legenda szerint személyesen II. Szilveszter pápa adományozta számára, ami jelentõsen megnövelte politikai befolyását a korabeli Európában.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Koppány
- Géza fejedelem
- Sarolt
- Imre herceg
- II. Szilveszter pápa
- III. Ottó német-római császár
- kereszténység
- Szent Korona
- függetlenség
- apostol
- Szentháromság
- érsekség
- törvénykönyv
- püspökség
- intelmek
- hittérítés
- magyar államiság
- apostoli király
- megyerendszer
- templomépítés
- magyar törvénytár
- Címkefelhõ »
Szent István számunkra elsõsorban példakép
Szent István király számunkra elsõsorban példakép - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára az M1 egyik mûsorában.
Kásler Miklós: Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban
Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere hétfõn Simonpusztán azt mondta, Szent István meghatározta a magyarság helyét a világban azzal, hogy felvette a kereszténységet, és kiteljesítette õsei küldetéstudatát.
Szent István politikai és vallási értelemben is megalapította Magyarországot
Monostori László plébániai kormányzó az M1-nek adott esti interjújában úgy fogalmazott: Szent István nem csak államférfi, hanem "családapa és apostoli hitû keresztény is volt", aki sokat tett azért, hogy Magyarországon a kereszténység elterjedjen.
Négy év alatt teljesen megújul az ország legnagyobb temploma
Négy év alatt több mint 13 milliárd forintból teljesen megújul Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyház.
Tudja-e, hogy melyik a legrégebbi magyar oklevél?
Hazánk legkorábbi, a 11. század elejérõl származó oklevelét a Magyar Nemzeti Levéltárban õrzik. A becses dokumentum Szent István korának leghitelesebb írásos emléke, és a Magyar Királyság hivatali írásbeliségének egyik legelsõ, jogi írásbeliségünknek pedig a legrégibb darabja, ami egyben a legkorábbi hazai nyelvemlékünk is.
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szûnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltõt is eltöltött a trónon.
Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?
Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele címû festményének az eredetivel mindenben megegyezõ, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedõ különlegessége hazai legjeinknek.
- címkék:
- Liszt Ferenc
- Szent István
- Hild József
- Michelangelo Girgoletti
- Scitovszky János esztergomi érsek
- Esztergom
- világrekord
- bazilika
- festmény
- Egyperces tudomány
- hódoltság
- Habsburg-ház
- Nagyboldogasszony és Szent Adalbert fõszékesegyház
- Rudnay Sándor esztergomi érsek
- fõoltárkép
- felszentelés
- Címkefelhõ »
Washingtonban is megemlékeztek Szent István ünnepérõl
Augusztus 20-án az Egyesült Államok fõvárosában, Washingtonban is megemlékeztek Szent István és a magyar államalapítás ünnepérõl.
Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövõjét
Államalapító Szent István királyunk több mint ezer éve sziklára helyezte a fiatal magyar nép jövõjét, amikor arról döntött, hogy a keresztény hit és az abból fakadó életszentség a fenntarthatóság biztosítéka - mondta Német László, nagybecskereki megyéspüspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, Budapesten.
Egy évezred történelmi kataklizmái sem tudták megsemmisíteni
A Szent Korona a Magyar Állam nemzeti ereklyéje, állami szimbólum, a koronázási jelvények egyike. Különleges és egyedülálló szerepet játszott hazánk történetében, és az eurázsiai kultúrkörben ez az egyetlen ismert szent tárgyként elismert korona. A legfontosabb magyar nemzeti relikvia több szempontból is egyedülállónak tekinthetõ, így többek között a koronához kapcsolódó közjogi konstrukció, a Szent Korona-tan miatt.
Dömötör Csaba: Olyan országot szeretnénk, amit mindenki büszkén a hazájának hívhat
"Ahol a munkának értéke van, ahol a ház otthon is, ahol a családok támogatást kapnak, ahol a hit összeköt, a biztonság pedig állandó." Olyan országot szeretnénk, "amelyet mindenki büszkén hívhat hazájának" - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a zalaegerszegi augusztus 20-ai rendezvényen.
A magyarok a 2018-as választáson államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek
Ezer évvel azután, hogy István király lett a magából kiforduló Európában, amely nyíltan létezésének, fejlõdésének és virágzásának alapja, a keresztény értékrend ellen fordult, a magyarok józan ésszel és erõs lélekkel, bátor szívvel államiságuk, elveik és magyarságuk mellett döntöttek – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselõház elnöke a palicsi augusztus 20-ai központi ünnepségen.
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel késõbb avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az õsi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az elsõ püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettõl kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” fõpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?
Gyõr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas õsi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerezõ tölgy nagy valószínûséggel hazánk legidõsebb fája.
Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?
A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem idõnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.
A legendák világába tartozik Koppány felnégyelése
Géza fejedelem halála után a kitört örökösödési viszály, amelybõl Géza fia Vajk, a késõbbi Szent István került ki gyõztesen, kulcsfontosságú esemény a magyar államalapítás elõtörténetében. A történelmi hagyomány szerint István a fejedelemmé választása ellen lázadó Koppányt a seregei felett aratott gyõzelem után felnégyeltette. Koppány vezérrõl, a kora középkori magyar történelem egyik leghíresebb alakjáról közismertsége ellenére is alig tudunk valamit, személye és élettörténete a legendák homályába veszik.
- címkék:
- Szent István
- Árpád fejedelem
- Koppány vezér
- Géza fejedelem
- Sarolt
- II. (Civódó) Henrik
- Gizella királyné
- Kézai Simon
- Ajtony vezér
- Berend Nóra történész
- koronázás
- ütközet
- Anjou-kor
- német-római császár
- honfoglaló magyarok
- Gesta Hungarorum
- Magyar Fejedelemség
- pannonhalmi alapítólevél
- nemzetségfõ
- forráskritika
- felnégyelés
- Szent István legendák
- Képes Krónika
- Címkefelhõ »
Ezt ünnepeljük mi és mások augusztus 20-án! - Érdekességek
Egész napos programok, munkaszüneti nap, tûzijáték... ennél azért sokkal többrõl szól augusztus 20. Megnézzük, mit is jelent itthon és más országokban, valamint számba veszünk pár fontosabb történelmi eseményt, mely szintén ehhez a naphoz köthetõ. Tudástár bõvítésre felkészülni!
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Szent István Napok a Szigetközben gigászi halászlével és koncertekkel
Tudja-e, hogy mi az ebek harmincadja?
Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes „ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.
Magyar királyra emlékeztek Bécsben
Szent István királyt ünnepelték Bécsben szombaton. A Stephansdomban Dékány Árpád Sixtus zirci apát mutatott be magyar nyelvû misét.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni elsõ Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Évezredes ünnep történelmi viszontagságokkal
A nemzeti ünnepek sorában történetileg augusztus 20-a a legrégebbi ünnepnapunk, a keresztény magyar államalapítás és Szent István emlékezetének napja. Megítélése történelmi korszakonként változott az éppen uralkodó rendszerek felfogása szerint.
Goodfriend intelmei Orbánnak
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivõje Szent István intelmeibõl idézett, nem sokkal az után, hogy Orbán Viktor a gazdasági bevándorlás negatívumairól beszélt.
Áder: Ma is szükség van Szent István bölcsességére és elszántságára
Ma is nagy szükség van Szent István bölcsességére és elszántságára – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap a Sopronhoz közeli Peresztegen, az államalapító király szobrának avatóünnepségén.
- címkék:
- Áder János
- Szent István
- Címkefelhõ »
Orbán: István király jó ember volt
Orbán Viktor a Székesfehérvárra kihelyezett augusztus 20-i ünnepi kormányülés elõtt üdvözölte a Fejér megyei székhely lakóit.
Akit elszomorít Szent István sikere
Magyarország nem ezer éve létezik, Szent István államalapítása elõtt is létezett a nemzet - mondja Sólyomfi Nagy Zoltán táltos. Szerinte nem idejét múlt életforma õseink életmódját követni. Számára nem egyértelmûen örömteli augusztus 20-a, mert nem mindenkinek hozott felemelkedést, durva dolgok történtek az államalapításnál, ráadásul István nem is Magyarországon született. Alternatív augusztus 20.
- címkék:
- Szent István
- táltos
- államalapítás
- Címkefelhõ »
Már Szent László is bekeményített Szent Istvánhoz képest - büntetések ezer éve
Már Szent László is "bekeményített" Szent Istvánhoz képest, a botozást 1920-ban visszahozták, a tiszti becsületszó nevében büntetlenül agyon lehetett lõni egy munkást, az ÁVH pedig a középkorias kínzásokat élesztette fel. Milyen fordulópontok voltak az elmúlt ezer évben a bûncselekmények megítélésekor?
Bambuló fiatalok, és vicces felnõttek lepték el a rakpartot
A Life.hu riportere az augusztus 20-ai tûzijátékon járt.
Szent István és a kor színvonala
Ha valamihez értünk mi, magyarok, akkor az az, hogy minden kudarcra ráfogjuk: ez valójában siker, csak a világ még nem jutott el oda, hogy megértse. Az államalapító király ünnepe után kiváló alkalom nyílik arra, hogy belegondoljunk: hova vezet, ha továbbra sem leszünk hajlandóak elfogadni a nemzetközi gyakorlatban bevált mércéket?
Kiraboltak egy pénzváltót Budapesten
Kiraboltak egy pénzváltót a fõváros V. kerületében a Szent István Körúton. A két rabló fegyverrel fenyegette és meg is ütötte a pénzváltóban dolgozó alkalmazottat.
Fegyelmi a fagyis mûtehén miatt
Visszavonta a kerületi polgármester a tehénparádé szervezõinek a Szent István térre kiadott közterület-használati engedélyét, s fegyelmi eljárást is indított a kerületi közterület-hasznosítási társulás igazgatójával szemben, mivel az engedélyeztetés elõtt nem egyeztettek a Szent István-bazilika plébánosával. Az egyik, a bazilika elé kihelyezett mûtehenet néhány napja megrongálták, az állítólagos tettesek ezt azzal indokolták, hogy "a tehén ott jelentett problémát abban a kontextusban".
Úrnapi körmenetet tartanak vasárnap Budapesten
Közös úrnapi körmenetet tart vasárnap az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye a fõvárosban - jelentették be a szervezõk.
- címkék:
- Szent István
- Budapest
- szervezõ
- körmenet
- Címkefelhõ »
Tizennégyen visszaköltözhettek a gázrobbanás után
Tizennégyen hazatérhettek azok közül, akiket a péntek esti, XII. kerületi gázrobbanás miatt kellett kiköltöztetni otthonukból. A Szent István kórház intenzív osztályán ápolt két sérült állapota továbbra is életveszélyes.
Magáncégektõl kap pénzt a Faludy házaspár
Két cég 15 millió forinttal járul hozzá Faludy György lakásának megvásárlásához. A 35 milliós vételár többi részét a szaktárca és a fõváros fizeti ki.