Szent István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- augusztus 20.
- államalapítás
- Árpád-ház
- kereszténység
- I. István
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gyurcsány Ferenc LMBTQ-lobbistája nyíltan gyalázza Szent István királyt
Döbbenetes mélységekbe jutottak a nemzetközi LMBTQ-lobbi hazai követői. Hommonay Gergely, Gyurcsány Ferenc bloggere, a napokban párhuzamot vont az államalapítás ünnepe és a Pride között. Miközben nyíltan gyalázta Szent István királyt, mindenkit a Pride-ra invitált, ahol szerinte mások mellett "szoknyás férfiak" vonulnak fel jó zenére.
Karácsony száműzte a Szent István parkból a Szent István-szobrot
Karácsony Gergely a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve egyik utolsó egyszemélyi döntéseként máshova helyeztette az államalapító újlipótvárosi Szent István parkba tervezett szobrát - írja a Magyar Nemzet. Gyurcsány Ferenc jelöltjét jól láthatóan zavarják a nemzeti szimbólumok.
Az Árpád-ház legnagyobb viszálysorozata
997-ben meghalt Géza fejedelem. Halála után nemcsak a nyugati kereszténység és a sztyeppei nomád hit csapott össze, hanem két eszme is, a primogenitúra, amikor az elsőszülött fiú örököli a hatalmat és a szeniorátus, ahol a legidősebb férfi rokon örökli a trónt.
Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?
Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...
- címkék:
- Hunyadi Mátyás
- Szent István
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
- koronázó bazilika
- archeogenetika
- tizenötéves háború
- Magyar Királyság
- koronázási ceremónia
- Szent Korona
- királysírok
- osszárium
- összehasonlító genetika
- Árpád-ház
- Székesfehérvár
- ostrom
- Nemzeti emlékhely
- mohácsi csata
- Anjou-kor
- hódoltság
- Címkefelhő »
Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház
A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...
- címkék:
- III. András
- III. Béla
- Orseolo Péter
- Könyves Kálmán
- Szent István
- Anonymus
- Szent László
- IV. Béla
- Árpád-ház kihalása
- árpád-házi királyok
- primogenitúra
- magyar törzsszövetség
- Géza nagyfejedelem
- Koppány lázadása
- szeniorátus
- magyar középkor
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- Dinasztia
- Árpád nagyfejedelem
- államalapítás
- tatárjárás
- Címkefelhő »
Szent István királyról bocsát kivételesen magas névértékű, arany emlékérmét az MNB
A Magyar Nemzeti Bank államalapító uralkodónk tiszteletére Szent István király elnevezéssel emlékérméket bocsát ki 2021. január 11-én. Kivételesen alacsony példányszámban, 500 ezer forint névértékű arany, illetve az ismeretterjesztés érvényesülése érdekében magasabb példányszámban, 15 ezer forint névértékű ezüst és 3 ezer forint névértékű színesfém változatok is megjelennek. A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérmék grafikai terveit Tóth Zoltán ötvösművész készítette.
Tudja, mikor volt a tinópénznek legalább akkora értéke, mint a magyar dénárnak?
Noha a pénz története nagyon hosszú időre nyúlik vissza, a pénzhasználat kialakulásával nem egy meglévő, érzékelhető szükségletre, hiányra született válasz, egyik pillanatról a másikra. Hanem a pénznek bizony fel kellett magát küzdenie a létrán a mai csúcsára, onnan kezdve, hogy emberek egy csoportja valahol valamikor megállapodott abban, hogy apró tárgyakat értékkel ruháznak fel és univerzális helyettesítő eszközként tekintik azokat. A pénz megjelenésével persze a cserekereskedelem nem tűnt el azonnal. Pontosan ez volt az oka annak, hogy hiába volt már "állami" pénz Magyarországon ezer éve is, az emberek sokkal többre értékeltek máás, ...
- címkék:
- Szent István
- szarvasmarha
- gazdaság
- ökör
- tinó
- Címkefelhő »
Egyre közelebbi szál fűz minket Attilához, a hunok királyához
2014-ben kezdődtek azok a kazahsztáni ásatások, amelyek még közelebb engedtek az egyesek szerint rettegett, mások szerint zseniális népvezérhez, Attilához. A régészek aprólékos munkájáról és a felfedezett új leletekről egy francia gyártású kétrészes dokumentumfilm készült Attila nyomában: a hunok királya címmel, amelyet szeptember 19-én 8:45-től és 20-án 12:40-től vetítet le a Viasat History csatorna. A forgatásba több magyar szakértőt is bevontak.
A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...
Rétvári Bence: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója
Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.