Bubópestises mókust találtak Coloradóban

Pozitív lett egy mókus bubópestistesztje az amerikai Colorado államban - írták a helyi lapok.

Két embernél bubópestist diagnosztizáltak Kínában, riasztást adtak ki

Ismét egy betegség jelent meg Kína egyik tartományában, egy pásztornál bubópestist diagnosztizáltak, majd egy másik esetet is regisztráltak egy 15 éves fiatalnál.

Pestises lett két ember Mongóliában

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén - közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma.

Elárverezik Newton titkos „varangyhányás” receptjét

Sir Isaac Newton nevéhez nem csupán a mozgástörvények kidolgozását köthetjük, hanem egy kissé bizarrnak ható kezelés kifejlesztését is. A híres tudós a pestis ellen döglött varangyokból készült cukorkákat és számos drágakő-amulettet javasolt. Az előbbiekről 1667-ben írt, eddig ismeretlen, két oldalas értekezését most a Bonhams Aukciósház bocsátotta árverésre.

Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...

A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt

A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?

Dühös istenek és átkok: így magyarázták a történelem során a járványokat

Voltak, akik a dühös isteneket tették felelőssé, mások az ellenségeiket okolták, amikor egy-egy nagyobb járvány kitört a múltban. De akadtak olyanok is, akik a bolygók rossz együttállását vádolták, míg mások szerint a „rossz levegő" okozta a gyorsan terjedő betegségeket. Néhány igazán elképesztő és irracionálisnak tűnő, egykori ötlet a járványok okáról.

A pestis

Albert Camus A pestis című regényét februárban a francia emberek újra felfedezték maguknak. A statisztikák szerint az év negyedik hetében négyszer annyian rendelték meg, mint korábban. Franciaországban január vége felé találták meg az első, pontosabban mindjárt egyszerre az első három koronavírusos esetet. Steven Soderbergh filmje, a Fertőzés ugyanebben az időszakban bekerült az első tízbe az Apple videomegosztóján. De Olaszországban is A pestis lett hirtelen az egyik legkeresettebb könyv. A hollywoodi filmmel ellentétben így egy remekművet fedezett fel ismét magának a világ.

A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét

A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...

Alig győzik utánnyomni Japánban Camus Pestisét

Már több mint egymillió példányt adtak el Albert Camus A pestis című regényéből Japánban, ahol a koronavírus-járvány kezdete, február óta hétszer nyomták újra a könyvet 154 ezer példányban.

Az emberiség legpusztítóbb járványai a középkortól napjainkig

A járványok szinte egyidősek az emberiséggel, de terjedésük a kereskedelem megjelenésével vált igazán nagy mértékűvé. Köztudott, hogy járványok egész sora - például a lepra, a pestis és fekete himlő stb. - tizedelte az emberiséget a történelem során. Eleinte, az okokat nem ismerve, az emberek istencsapásának tekintették a ragályokat, bár arra is utalnak források, hogy az ókorban már megfogalmazták, hogy ezeket a rejtélyes és tömeges betegségeket szabad szemel nem látható "kis magvak" terjesztik. A bakteriológia tudománya a 19. század végén született meg, ekkorra tehető a vírusok és baktériumok beazonosítása, viselkedésük megfigyelésse ...

Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve

Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta  meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

A történelem legbizarrabb ételei: csigavíz, sündisznó és lói méhlepény

Az egészséges táplálék és az úgynevezett szuperélelmiszerek manapság már mindenütt jelen vannak, de az ételek és a fizikai egészség közötti szoros kapcsolat viszonylag újszerű. A múltban azonban néha igen furcsa, bizarr dolgok is az asztalra kerültek a „csigavíztől" kezdve az afrodiziákumnak számító lóplacentán át egészen a sült birkatüdőig.

WHO: mintegy 140 ezren haltak meg tavaly kanyaróban

Mintegy 140 ezren haltak meg tavaly világszerte kanyaróban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön ismertetett becslése szerint, főként ötévesnél fiatalabb gyerekek.

Pestis ütötte fel a fejét Észak-Kínában

Újabb tüdőpestises beteget diagnosztizáltak a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen, ami immár a negyedik pestisfertőzéses eset a közelmúltban az országnak ennek a részén - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Pestises betegeket kezelnek Pekingben

Tüdőpestissel fertőzött betegeket szállítottak az észak-kínai Belső-Mongol Autonóm Területről egy Peking belvárosában található kórházba, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

Oroszországból terjedhetett el a fél Európát kiirtó pestis járvány

Több millióan vesztették életüket, amikor a 14. században kitört a pestis Európában, ahol az óvatos becslések szerint is kiirtotta a kontinens lakosságának mintegy hatvan százalékát. A járványért felelős virulens baktériumot azonban nem tudták teljesen megfékezni és a 19. századig többször újra felütötte fejét. A kutatók eddig nem tudták biztosan, hogy a járványt okozó Yersinia pestis baktérium egyetlen, azonos forrásból származik-e. Most azonban rátaláltak Tatárföldön arra a kifejezetten virulens törzsére, amelytől az összes többi genom származhatott.

Menorca kövei csodás regék és véres háborúk emlékét őrzik

Menorca szigetén sokféle kultúra hagyott nyomot az évszázadok, sőt, évezredek folyamán. A római és az arab megszállás emlékei ma is fellelhetőek, de ami igazán komoly nyomot hagyott a területen, az egy különös, megalitikus kultúra, illetve a britek, akik a jelek szerint elszánt építkezésbe fogtak Menorcán. A sok, kőből készült építmény mind őriz legalább egy történetet, melyek egy része igaz, egy része nem, és sok olyan is akad, ami a mese és a valóság határán egyensúlyoz.

Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis

Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.

Felütötte fejét a pestis Mongóliában

Karantén alá vonták Mongólia Bajan-Ölgij tartományának Ölgij körzetét, mert két emberrel minden valószínűség szerint pestis végzett - jelentette szerdán a gogo.mn című helyi híroldal.

Pestis miatt rendeltek el karantént Mongóliában

Karantén alá vonták Mongólia Bajan-Ölgij tartományának Ölgij körzetét, mert két emberrel minden valószínűség szerint pestis végzett – jelentette szerdán a Gogo.mn című helyi híroldal.

Az első nagy pestisjárvány hozhatta el az újkőkor alkonyát

Egy 5000 éves sírleletben azonosították a pestis mindeddig ismeretlen ősi törzsét, amely elsőként söpört végig Európán. Abban, hogy a kőkori települések épp ekkoriban indultak hanyatlásnak, a halálos ragálynak is szerepe lehetett.

Természeti katasztrófa idézte elő a bibliai csapást

A sötétség az Ótestamentumból ismert bibliai tíz csapás egyike, amelyre valódi bizonyítékokat talált a tudomány. Az emberiség életének egyik legborzalmasabb periódusában, 536-ban másfél évig tartó, titokzatos köd borult Európa, a Közel-Kelet és Ázsia egyes részeire.

Kitört a pestis Madagaszkáron

Idén eddig két halálos áldozatot követelt a pestis Madagaszkár szigetén - közölték kedden az ország egészségügyi hatóságai.

A pestis és a lépfene is előkerülhet a jégtáblák olvadásával

A klímaváltozás során olyan kórokozók olvadhatnak ki a jégtáblákból, mint például a pestis vagy épp a lépfene.

Pestissel fertőződött meg egy gyerek az Egyesült Államokban

Pestissel diagnosztizáltak egy gyereket Idaho amerikai szövetségi államban.

Fájdalmas járványok, amelyek rettegésben tartották a világot

Az ember terjesztette a fekete halált Európában

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának - állítják a kutatók.

Gyilkosság miatt nyomoztak, sokkoló eredményre jutottak

Lezárta a bűnügyi nyomozást a német rendőrség egy vélelmezett bűncselekmény ügyében, mert kiderült, hogy a hesseni Fritzlar városban egy kertben talált emberi csontok körülbelül 400 évesek.

Európa is veszélyben van a tomboló pestis miatt

Elképesztő pusztítás kezdődött, és sokan attól félnek, hogy nem lehet majd megállítani. 

Lázadás a luxushajó fedélzetén

Sok áldozata van a bubópestisnek Madagaszkáron

Legalább harminchatan meghaltak pestisben Madagaszkáron augusztus vége óta, a halálesetek több mint a felét sűrűn lakott területekről jelentették.

Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál

Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.

A történelem legpusztítóbb betegségei: a pestis

Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A Life.hu új sorozatában minden idők legrettegettebb és legnagyobb pusztítást végző betegségeit mutatjuk be.

A pestis még mindig a régi

A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.

A halál szele lengi be Velence kísértetszigetét

Ide zárták a pestiseseket, aztán egy pszichiáter mészárolta le a betegeit.

A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség

Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is szorosan ott van a nyomukban.

A pestis már a bronzkorban fertőzhette az embereket

A pestis az eddig véltnél 2000 évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket - derült ki ősi genetikai minták elemzéséből.

Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium

Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertőzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.

Pestis gyilkolt az Egyesült Államokban

A pestisről többnyire a középkor egész országokat megritkító nagy járványaira asszociálunk, pedig az egykor rettegett halálos kór még napjainkban is időnként felüti fejét.

Pestisjárvány áldozatait rejtő temetkezőhelyet tártak fel Londonban

Csaknem háromezer, több száz éves csontvázat, köztük az 1665-ös nagy angliai pestisjárványban elhunytak maradványait őrző temetkezőhelyet tártak fel régészek egy londoni építkezésen - írja a The Daily Telegraph internetes kiadása.

Pestisjárvány Madagaszkáron, negyven halott

Egyre fenyegetőbb a pestisjárvány Madagaszkáron: két és fél hónap alatt 119-en fertőződtek meg, közülük negyvenen belehaltak a betegségbe - közölte pénteken az Egészségügyi Világszervezet

Hétszáz éves rejtély oldódott meg Londonban

DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy a XIV. századi nagy pestisjárvány áldozatainak egyik régóta keresett londoni temetőjére bukkantak tavaly a brit főváros legnagyobb vasúti beruházásának építői.

Újra felbukkanhat a fekete halál

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy a középkor két legpusztítóbb pestisjárványát ugyanannak a kórokozónak két különböző törzse okozta. A két törzs közül az egyik magától eltűnt, a másik viszont világszerte elterjedt, és további járványokat okozott az 1800-as évek végén. A kutatók szerint eredményeik arra utalnak, hogy a jövőben bármikor megjelenhet egy új pestisbaktérium-törzs, amely veszedelmes járványokat okozhat.

Pestisjárvány és sáskajárás dúlja Madagaszkárt

Pestisjárvány fenyegeti Madagaszkárt

A börtönökben robbanhat ki a járvány, de utána akárhol elterjedhet. A patkányok kiirtása nem elég, a bolháktól kell megszabadulni.

Megfejtették a fekete halál genetikai kódját

Megfejtette egy nemzetközi kutatócsoport a fekete halál néven ismert, az 1300-as években Európában hatalmas járványt okozott Yersinia pestis baktérium teljes genetikai állományát. A genetikai vizsgálatokhoz 660 éve elhunyt áldozatok maradványaiból vettek DNS-mintát.

Valószínűleg kihalt a fekete halál kórokozója

Mára már valószínűleg kipusztult a pestisbaktériumnak az a változata a kutatók szerint, amely a fekete halált okozta a 14. századi Európában. Más halálos baktériumváltozatok azonban napjainkban is okoznak megbetegedéseket.

A pestis és a patkányok - ma is aktuális a százéves cikk

A Scientific American rendszeresen válogat 50, 100 és 150 éve megjelent cikkeiből. Legújabb számában egy 1911 februárjában megjelent cikk szerepel, amely a még ma is rettegett betegség, a pestis és a patkányok közötti kapcsolatot elemzi.

Lehet még fegyver a krumplibogárból

A biológiai fegyverek egyik különleges formáját képezik a rovarok. Mandzsúria ellen vívott háborújában Japán pestissel fertőzött, porcelánbombákba zárt bolhákkal sújtotta az ellenséges városokat. Az Egyesült Államok sárgalázat terjesztő szúnyogokkal készült a hidegháborúra. Milyen rovarokat és hogyan használtak fel elődeink a harcokban, és van-e esélye ma egy rovarháborúnak?

Pestis: a fekete halál még ma is fertőz Afrikában

A pestist baktériumfertőzés okozza, amit főként a rágcsálók és az azokon élősködő bolhák terjesztik. A bolhák közreműködésével a betegség azonban emberekre is átragadhat. A következmények horrorisztikusak, a világtörténelem legszörnyűbb járványaiként tartják számon a megbetegedés-hullámokat.

Deák Bill Gyula: A legnagyobb kudarcom, hogy a Fradi NB II-es

Hatvanéves lett Bill kapitány, aki ezt stílszerűen a Hatvan csapás című lemezével ünnepelte meg. A Vendégszobában hatvan évének minden tanulságát megosztotta az olvasókkal, akiket külön is óvott a drogoktól, a 21. század pestisétől.

Pestises egerek szabadultak el Amerikában

Eltűnt három, a bubópestis halálos baktériumával fertőzött kísérleti egér a bioterrorizmus elleni harcra való felkészülés egyik vezető kutatóműhelyéből, a New Jersey-i Orvostudományi Egyetem egyik laboratóriumából. Szakemberek szerint a pestissel beoltott egerek hamar elpusztulnak, ezért nincs nagy veszély.