Mennyire ismered a betegségek régi nevét?

Ahogy fejlődik az orvostudomány úgy változtak a betegségek nevei is. Ezek a régi elnevezések leggyakrabban az egykori anyakönyvekben tűntek fel, de ma már egészen máshogy szerepelnének benne. Lássuk, tudod-e mi volt régen a lepra, az ekcéma vagy épp a pestis?

Ritka aranyérmekre bukkantak a pestis időszakából

Egy angliai fémdetektor kettő, igen ritka arany tárgyat tárt fel, amelyek kora a 14. század közepére tehető. A régészek azonosították a két aranyérmét, amelyek eredete pont arra az időszakra nyúlik visza, amikor a Fekete Halál néven is emlegetett pestis pusztított az országban.

Így gyógyítottak a pestisdoktorok!

A velencei karneválokból és színházi előadásokból megismert fekete ruhás, csőrös alak a halál jelképe. A fura öltözék meglehetősen nagy népszerűségnek örvend, de vajon tudjuk-e, mi volt a pestisdoktorok igazi szerepe?

A halál nem válogat: a történelem két legpusztítóbb járványa

A koronavírus-járvány már több mint egy éve mindennapjaink szerves részét képezi, azonban nem ez az első olyan fertőző megbetegedés a történelem során, ami milliók haláláért felelős. Cikkünkben két olyan járványt mutatunk be, amik a világ számos országán végigsöpörtek, számos emberéletet követelve.

Járványkezelés a pestis idején

Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban az akkori teljes lakosság negyedét, 100.000 áldozatot követelt magának. De vajon hogyan védekeztek akkor, hogyan kezelték a betegeket és milyen óvintézkedéseket vezettek be? És párhuzamba hozhatók-e ezek a mai megoldásokkal? Március 7-én vasárnap este 21 órakor a Viasat History Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmje ennek jár utána, és még azt is megtudhatjuk, hogy a pestis terjesztéséért nagy valószínűséggel nem is a patkányok voltak a felelősek. De akkor vajon kik?

Vámpírok tartották rettegésben Európát a 17-18. században

Az utóbbi években a vámpírok reneszánszát éljük. Jó néhány vámpíros témájú alkotással találkozhatunk a tévék és a mozik műsorain. Külön érdekesség, hogy az európai vámpírhit egyik fő forrásának a korabeli Magyarországról származó történeteket tekinthetjük. Arról meg talán még kevesebben hallottak, hogy a 17-18. században a vámpíresetek egy részét igyekeztek tudományos alapossággal kivizsgálni.

Megfejthették Dzsingisz kán titokzatos halálának rejtélyét

Noha Dzsingisz kán emléke a mai napig él, halálának körülményeit még 800 év után is rejtély övezi. Számos legenda született a kán idő előtti halálának okával kapcsolatban, a szúrt sebet követő vérveszteségtől kezdve a mérgezésen át a ló megbotlása után elszenvedett végzetes sérülésekig. Egy új tanulmány azonban arra a következtetésre jutott, hogy a félelmetes hódítóval valójában a bubópestis végezhetett.

A világtörténelem leghalálosabb járványai

A koronavírus miatt ismét előtérbe kerültek a halálos kimenetelű világjárványok, melyek közül vannak, amiktől ma már nem kell tartanunk, de olyanok is akadnak, amik csak a megfelelő időre és helyre várnak, hogy megkezdjék halálos rítusukat, hiszen nincs ellenük védőoltás.

Két hullámban söpört végig Velencén a bubópestis a 17. században svájci kutatók szerint

Két hullámban söpört végig Velencén a bubópestis a 17. században svájci kutatók vizsgálatai szerint.

A pestisdoktorok kézzel varrt ruháit is megnézhetik ezen a tárlaton

Bubópestises mókust találtak Coloradóban

Pozitív lett egy mókus bubópestistesztje az amerikai Colorado államban - írták a helyi lapok.

Két embernél bubópestist diagnosztizáltak Kínában, riasztást adtak ki

Ismét egy betegség jelent meg Kína egyik tartományában, egy pásztornál bubópestist diagnosztizáltak, majd egy másik esetet is regisztráltak egy 15 éves fiatalnál.

Pestises lett két ember Mongóliában

Bubópestis miatt került kórházba két ember Mongólia nyugati részén - közölte az ázsiai ország egészségügyi minisztériuma.

Elárverezik Newton titkos „varangyhányás” receptjét

Sir Isaac Newton nevéhez nem csupán a mozgástörvények kidolgozását köthetjük, hanem egy kissé bizarrnak ható kezelés kifejlesztését is. A híres tudós a pestis ellen döglött varangyokból készült cukorkákat és számos drágakő-amulettet javasolt. Az előbbiekről 1667-ben írt, eddig ismeretlen, két oldalas értekezését most a Bonhams Aukciósház bocsátotta árverésre.

Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist

A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...

A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt

A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?

Dühös istenek és átkok: így magyarázták a történelem során a járványokat

Voltak, akik a dühös isteneket tették felelőssé, mások az ellenségeiket okolták, amikor egy-egy nagyobb járvány kitört a múltban. De akadtak olyanok is, akik a bolygók rossz együttállását vádolták, míg mások szerint a „rossz levegő" okozta a gyorsan terjedő betegségeket. Néhány igazán elképesztő és irracionálisnak tűnő, egykori ötlet a járványok okáról.

A pestis

Albert Camus A pestis című regényét februárban a francia emberek újra felfedezték maguknak. A statisztikák szerint az év negyedik hetében négyszer annyian rendelték meg, mint korábban. Franciaországban január vége felé találták meg az első, pontosabban mindjárt egyszerre az első három koronavírusos esetet. Steven Soderbergh filmje, a Fertőzés ugyanebben az időszakban bekerült az első tízbe az Apple videomegosztóján. De Olaszországban is A pestis lett hirtelen az egyik legkeresettebb könyv. A hollywoodi filmmel ellentétben így egy remekművet fedezett fel ismét magának a világ.

A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét

A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...

Alig győzik utánnyomni Japánban Camus Pestisét

Már több mint egymillió példányt adtak el Albert Camus A pestis című regényéből Japánban, ahol a koronavírus-járvány kezdete, február óta hétszer nyomták újra a könyvet 154 ezer példányban.

Az emberiség legpusztítóbb járványai a középkortól napjainkig

A járványok szinte egyidősek az emberiséggel, de terjedésük a kereskedelem megjelenésével vált igazán nagy mértékűvé. Köztudott, hogy járványok egész sora - például a lepra, a pestis és fekete himlő stb. - tizedelte az emberiséget a történelem során. Eleinte, az okokat nem ismerve, az emberek istencsapásának tekintették a ragályokat, bár arra is utalnak források, hogy az ókorban már megfogalmazták, hogy ezeket a rejtélyes és tömeges betegségeket szabad szemel nem látható "kis magvak" terjesztik. A bakteriológia tudománya a 19. század végén született meg, ekkorra tehető a vírusok és baktériumok beazonosítása, viselkedésük megfigyelésse ...

Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve

Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta  meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.

Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye

Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...

A történelem legbizarrabb ételei: csigavíz, sündisznó és lói méhlepény

Az egészséges táplálék és az úgynevezett szuperélelmiszerek manapság már mindenütt jelen vannak, de az ételek és a fizikai egészség közötti szoros kapcsolat viszonylag újszerű. A múltban azonban néha igen furcsa, bizarr dolgok is az asztalra kerültek a „csigavíztől" kezdve az afrodiziákumnak számító lóplacentán át egészen a sült birkatüdőig.

WHO: mintegy 140 ezren haltak meg tavaly kanyaróban

Mintegy 140 ezren haltak meg tavaly világszerte kanyaróban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön ismertetett becslése szerint, főként ötévesnél fiatalabb gyerekek.

Pestis ütötte fel a fejét Észak-Kínában

Újabb tüdőpestises beteget diagnosztizáltak a Kína északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen, ami immár a negyedik pestisfertőzéses eset a közelmúltban az országnak ennek a részén - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

Pestises betegeket kezelnek Pekingben

Tüdőpestissel fertőzött betegeket szállítottak az észak-kínai Belső-Mongol Autonóm Területről egy Peking belvárosában található kórházba, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség csütörtökön.

Oroszországból terjedhetett el a fél Európát kiirtó pestis járvány

Több millióan vesztették életüket, amikor a 14. században kitört a pestis Európában, ahol az óvatos becslések szerint is kiirtotta a kontinens lakosságának mintegy hatvan százalékát. A járványért felelős virulens baktériumot azonban nem tudták teljesen megfékezni és a 19. századig többször újra felütötte fejét. A kutatók eddig nem tudták biztosan, hogy a járványt okozó Yersinia pestis baktérium egyetlen, azonos forrásból származik-e. Most azonban rátaláltak Tatárföldön arra a kifejezetten virulens törzsére, amelytől az összes többi genom származhatott.

Menorca kövei csodás regék és véres háborúk emlékét őrzik

Menorca szigetén sokféle kultúra hagyott nyomot az évszázadok, sőt, évezredek folyamán. A római és az arab megszállás emlékei ma is fellelhetőek, de ami igazán komoly nyomot hagyott a területen, az egy különös, megalitikus kultúra, illetve a britek, akik a jelek szerint elszánt építkezésbe fogtak Menorcán. A sok, kőből készült építmény mind őriz legalább egy történetet, melyek egy része igaz, egy része nem, és sok olyan is akad, ami a mese és a valóság határán egyensúlyoz.

Újraszámolták: százmilliók halálát követelte a Justinianus-pestis

Egy új tanulmány szerint a világ egyik leghalálosabb pestisjárványa sokkal nagyobb területen terjedhetett szét, mint ahogy azt a történelmi dokumentumok sugallják. A németországi Max Planck Intézet interdiszciplináris csapata és a Harvard Egyetem kutatói szerint a Justinianus-pestist okozó baktérium a világ népességének nagy részén okozott járványt, és több mint százmillió emberéletet követelhetett.

Felütötte fejét a pestis Mongóliában

Karantén alá vonták Mongólia Bajan-Ölgij tartományának Ölgij körzetét, mert két emberrel minden valószínűség szerint pestis végzett - jelentette szerdán a gogo.mn című helyi híroldal.

Pestis miatt rendeltek el karantént Mongóliában

Karantén alá vonták Mongólia Bajan-Ölgij tartományának Ölgij körzetét, mert két emberrel minden valószínűség szerint pestis végzett – jelentette szerdán a Gogo.mn című helyi híroldal.

Az első nagy pestisjárvány hozhatta el az újkőkor alkonyát

Egy 5000 éves sírleletben azonosították a pestis mindeddig ismeretlen ősi törzsét, amely elsőként söpört végig Európán. Abban, hogy a kőkori települések épp ekkoriban indultak hanyatlásnak, a halálos ragálynak is szerepe lehetett.

Természeti katasztrófa idézte elő a bibliai csapást

A sötétség az Ótestamentumból ismert bibliai tíz csapás egyike, amelyre valódi bizonyítékokat talált a tudomány. Az emberiség életének egyik legborzalmasabb periódusában, 536-ban másfél évig tartó, titokzatos köd borult Európa, a Közel-Kelet és Ázsia egyes részeire.

Kitört a pestis Madagaszkáron

Idén eddig két halálos áldozatot követelt a pestis Madagaszkár szigetén - közölték kedden az ország egészségügyi hatóságai.

A pestis és a lépfene is előkerülhet a jégtáblák olvadásával

A klímaváltozás során olyan kórokozók olvadhatnak ki a jégtáblákból, mint például a pestis vagy épp a lépfene.

Pestissel fertőződött meg egy gyerek az Egyesült Államokban

Pestissel diagnosztizáltak egy gyereket Idaho amerikai szövetségi államban.

Fájdalmas járványok, amelyek rettegésben tartották a világot

Az ember terjesztette a fekete halált Európában

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának - állítják a kutatók.

Gyilkosság miatt nyomoztak, sokkoló eredményre jutottak

Lezárta a bűnügyi nyomozást a német rendőrség egy vélelmezett bűncselekmény ügyében, mert kiderült, hogy a hesseni Fritzlar városban egy kertben talált emberi csontok körülbelül 400 évesek.

Európa is veszélyben van a tomboló pestis miatt

Elképesztő pusztítás kezdődött, és sokan attól félnek, hogy nem lehet majd megállítani. 

Lázadás a luxushajó fedélzetén

Sok áldozata van a bubópestisnek Madagaszkáron

Legalább harminchatan meghaltak pestisben Madagaszkáron augusztus vége óta, a halálesetek több mint a felét sűrűn lakott területekről jelentették.

Ma is potenciális fenyegetést jelent a fekete halál

Sokan azt gondolják, hogy a pestis kizárólag a középkor betegsége volt, pedig még napjainkban is több olyan terület létezik a földkerekségen, ahol rendszeresen felüti fejét a pusztító kór.

A történelem legpusztítóbb betegségei: a pestis

Az Egészségügyi Világszervezet a világ 12 legveszélyesebb biológiai fegyvere közé sorolja a pestist. Nem véletlenül: legalább százmillióan vesztették életüket az elmúlt évszázadok alatt a kórokozó által okozott megbetegedésben, amelyet sokáig gyógyíthatatlannak hittek. A Life.hu új sorozatában minden idők legrettegettebb és legnagyobb pusztítást végző betegségeit mutatjuk be.

A pestis még mindig a régi

A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.

A halál szele lengi be Velence kísértetszigetét

Ide zárták a pestiseseket, aztán egy pszichiáter mészárolta le a betegeit.

A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség

Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is szorosan ott van a nyomukban.

A pestis már a bronzkorban fertőzhette az embereket

A pestis az eddig véltnél 2000 évvel korábban, már a bronzkorban fertőzhette az embereket - derült ki ősi genetikai minták elemzéséből.

Így vált veszélyes gyilkossá a pestisbaktérium

Apró genetikai módosulások révén vált a Yersinia pestis viszonylag enyhe lefolyású gyomorbélfertőzést kiváltó baktériumból a dögvész gyilkos kórokozójává, amely az évszázadok során több mint 200 millió halálos áldozatot szedett - erre a következtetésre jutottak a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói, akik eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.