Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét
A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.
Kolumbusz Kristóf egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán
Kolumbusz Kristóf genovai származású hajós, Amerika felfedezőjének egy ellopott levelét kapja vissza a Vatikán.
Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje
Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Törökország tiltakozik Donald Trump egyik nyilatkozata miatt
Donald Trump amerikai elnök az örmények lemészárlásáról emlékezett meg, és ugyan nem használta a népirtás szót, de a törökök így is bírálják.
Összeomlás fenyegeti Jézus jeruzsálemi síremlékét
A keresztény világ legszentebb zarándokhelyén, a Golgota fölé épített Szent Sír-bazilikában található az a sziklaüreg, amely a hagyomány szerint Jézus Krisztus sírhelye, valamint a feltámadás helyszíne volt. Az első templomot még a 4. század elején Constantinus császár emeltette a Szent Sír fölé. A történelem viszontagságainak többször kitett épületegyüttes központi része, a Jézus sírja fölé emelt síremlék egy friss felmérés szerint súlyos veszélyben van.
Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?
Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
Szép akasztott emberből lett birodalmi külügyminiszter
Gróf Andrássy Gyula a szabadságharc honvéd ezredese, az 1850-es évek párizsi szalonjainak szépasszonyok szívét megdobogtató „egzotikus” nagyvilági emigránsa halálra ítélt „lázadó rebellisből” vált a magyar história és a nemzetközi diplomáciatörténet jelentős alakjává. Andrássy grófot kereken száznegyvenöt éve, 1871. november 14-én nevezte ki az uralkodó, I. Ferenc József császár az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legfontosabb posztjára, közös külügyminiszternek.
A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést
A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.
450 éve halt meg Szulejmán
Négyszázötven éve, 1566. szeptember 6-án halt meg az ostromlott Szigetvár alatti táborban I. Szulejmán török szultán.
Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról
Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.
Mohács rendhagyó emlékezete
Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.
Iszlám reneszánsz vagy atatürki hagyaték?
A július tizenötödikén Törökországban kirobbant és elvetélt katonai puccskísérlet, majd Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnöknek a török államszervezet és közélet egészét érintő nagyszabású, Nyugaton erős visszatetszést kiváltó tisztogatási akciója joggal felveti a kérdést, vajon merre tart Törökország? Küszöbön áll-e a Musztafa Kemal Atatürk által megalkotott modern és szekuláris államrendszer lebontása, vagy csupán az atatürki hagyaték egyfajta, sajátos továbbfejlesztésének lehetünk a szemtanúi? A kérdésre nem adható korrekt válasz, ha nem ismerjük Atatürk életművét.
Győzelem szülte a megalázó békét
A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.
Páratlan haditett volt a nándorfehérvári diadal
1456. július elején félelmetes haderő, a Konstantinápolyt alig három évvel korábban elfoglaló II. Mehmed szultán, „a hódító” – ahogyan a kortársak hívták – seregei hömpölyögték körül Nándorfehérvár erősségét. A próféta zászlaja alatt felvonuló török sereg tízszeres számbeli fölényben volt a várvédőkkel szemben, és az akkori világ leghatékonyabb ostromtüzérségével rendelkezett. A törökök lezárták a Dunát, és ahhoz, hogy Hunyadi János kormányzó harcedzett katonái, valamint Kapisztrán János keresztesei felmenthessék a védőket, meg kellett semmisíteni a török hajózárat. E döntő ütközet 560 éve, 1456. július 14-én zajlott le.
Szulejmán és Hürrem leszármazottai Szigetváron
A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.
Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén
2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.
Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra
Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget az egyesített keresztény hadaktól.
Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt
1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.
Ha lefutod a hóhért, életben maradsz
Az Oszmán Birodalom alkonyán a magas rangú halálraítéltek kaptak egy utolsó esélyt a túlélésre: egy versenyben le kellett győzni hóhérjukat, a szultáni palota kertészét.
Dobzse Laci, és a budai pecsenyesütők
A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Az orosz medve karmai a Boszporusz felett
Komoly diplomáciai feszültség, éles szóváltások jellemzik Moszkva és Ankara kihűlőben lévő kapcsolatát, a november végén lelőtt orosz vadászbombázó, és a gép egyik pilótájának elvesztése óta. Ankarából kiszivárgott hírek szerint a helyzet eszkalálódása esetére a törökök kilátásba helyezték, hogy lezárják az orosz hajók előtt a Boszporuszt. A burkolt fenyegetést Moszkva hasonlóan fenyegető hangnemű válasza követte. A közel-keleti térséget már a 19. század második felétől fogva kitüntetett figyelemben részesítette az orosz, majd később a szovjet külpolitika is.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Békecsinálók mint az iszlám terrorizmus ősatyjai
Párizsi tragédia, 9/11, al-Kaida, Iszlám Állam. Csupa rettegést, félelmet, indulatot kiváltó név és esemény. Az iszlamista szélsőségesek egyre jobban kiteljesedő véres tobzódása, az iszlám terrorizmus gyökerei egészen az első világháborút lezáró nagyhatalmi paktumok koráig vezethetők vissza.
Ágyúból kilőtt kakas fordította vissza a törököt
Megmentette a horvátokat a török támadástól, feláldozta magát a győzelem kedvéért, és hírneve a mai napig fent maradt. Most azonban nem egy harcos katonára vagy egy jó sereggel megáldott királyra kell gondolni, hanem csupán egy tollas, nagy tarajú kakasra.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Félhold és kard árnyékában
2014. június 29-én, a saját magát területileg is megszervezni kívánó dzsihádista szervezet, az Iszlám Állam első számú vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi meghirdette a világkalifátust, és önmagát az iszlám kalifájának nyilvánította. Önként adódó kérdés, hogy a muszlim történelmi hagyomány és szokásjog szerint al-Bagdadi valóban kalifának tekinthető-e, vagy pedig e nagy történelmi múltra visszatekintő cím bitorlójának csupán.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
Eléggé le van törve a szelfiző oszmán herceg
Megrongáltak egy szelfiző oszmán herceget ábrázoló szobrot a törökországi Amasyában.
- címkék:
- Amasya
- herceg
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Vérben úszó tengerszoros mögé bukott le a nap
1915. április 25-én kora reggel, a Dardanellák bejáratát uraló Gallipoli-félsziget partjai felé bukdácsoló dereglyéken szorongó ausztrál és brit katonák abban a meggyőződésben kémlelték a baljóslatú csendbe burkolózott partvidéket, hogy lehengerlő rohamukkal egyszer s mindenkorra elsöprik a karsztos lankák mögött rejtőzködő török védőket. Létszámfölényükben bízva készülődtek a partraszállásra. Fényes győzelem helyett azonban megszégyenítő és keservesen véres kudarc várt rájuk.
A spanyol inkvizíció ihlette az örmény népirtást
Száz éve döntöttek Isztambulban a szultán birodalmában élő örmények kiirtásáról. A tömeges letartóztatásokból és deportálásokból 1,5 millió áldozattal járó vérfürdő lett, amit a világon mindössze húsz ország ismer el népirtásnak. Tudatos volt a vérengzés, vagy a háború okozta kaotikus állapotok szerencsétlen áldozatai lettek az örmények?
Miről tárgyal majd Orbán Viktor az oszmán Medvegyevvel?
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapestre látogat, ő tavaly óta foglalja el a 75 milliós ország kormányfői posztját. Davutoglu korábban külügyminiszterként nagyon aktív politikát folytatott, és szerette volna elérni, hogy Törökország meghatározó szereplővé váljon a korábbi Oszmán Birodalom területén. A politikusnak eddig nem sikerült teljes mértékben valóra váltania a terveket.
Lecsapott Szíriában Törökország
A török hadsereg katonai műveletet hajtott végre Szíria területén vasárnapra virradó éjjel, hogy kimenekítse onnan egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségét - közölték magas rangú ankarai tisztségviselők.
Jumurdzsák begyógyítja a magyar sebeket
A török gyerekek azt tanulják az iskolában, hogy őseik, az oszmán hódítók csak jót tettek a többi néppel, amikor megszállták őket. Pláne a magyarokkal, akik még a testvéreik is. Most azonban kicsit árnyaltabb képet kaphatnak erről a korról Erdal Salikoglunak köszönhetően, aki végre török nyelvre is lefordította az Egri csillagokat. Az épp tomboló oszmán nosztalgia miatt Gárdonyi regénye is érdekes lehet Törökországban.
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei
Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
Többé-kevésbé kiirtották őket - az örmény népirtás eltitkolt túlélői
Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten.