Oszmán Birodalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Szulejmán
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- II. Lajos magyar király
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Dobzse Laci, és a budai pecsenyesütők
A Mohácsi csatavesztéshez, és az azt követő, tragikus végkifejletbe torkolló 15 évhez vezető út első kockáit Mátyás halála után, 1490-ben rakták le a nemzetet saját magukkal azonosító főurak. A keménykezű, és saját korát meghaladó módon abszolutisztikusan uralkodó Hunyadi Mátyás után a derék urak olyan királyra vágytak, „akinek üstökét szilárdan a markunkban tartjuk”. II. Ulászló cseh király személye tökéletes választás volt az uraknak, és tragédia az országnak.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
Az orosz medve karmai a Boszporusz felett
Komoly diplomáciai feszültség, éles szóváltások jellemzik Moszkva és Ankara kihűlőben lévő kapcsolatát, a november végén lelőtt orosz vadászbombázó, és a gép egyik pilótájának elvesztése óta. Ankarából kiszivárgott hírek szerint a helyzet eszkalálódása esetére a törökök kilátásba helyezték, hogy lezárják az orosz hajók előtt a Boszporuszt. A burkolt fenyegetést Moszkva hasonlóan fenyegető hangnemű válasza követte. A közel-keleti térséget már a 19. század második felétől fogva kitüntetett figyelemben részesítette az orosz, majd később a szovjet külpolitika is.
Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét
Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán 1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg. Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa is részt vett.
Békecsinálók mint az iszlám terrorizmus ősatyjai
Párizsi tragédia, 9/11, al-Kaida, Iszlám Állam. Csupa rettegést, félelmet, indulatot kiváltó név és esemény. Az iszlamista szélsőségesek egyre jobban kiteljesedő véres tobzódása, az iszlám terrorizmus gyökerei egészen az első világháborút lezáró nagyhatalmi paktumok koráig vezethetők vissza.
Ágyúból kilőtt kakas fordította vissza a törököt
Megmentette a horvátokat a török támadástól, feláldozta magát a győzelem kedvéért, és hírneve a mai napig fent maradt. Most azonban nem egy harcos katonára vagy egy jó sereggel megáldott királyra kell gondolni, hanem csupán egy tollas, nagy tarajú kakasra.
Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert
1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.
Félhold és kard árnyékában
2014. június 29-én, a saját magát területileg is megszervezni kívánó dzsihádista szervezet, az Iszlám Állam első számú vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi meghirdette a világkalifátust, és önmagát az iszlám kalifájának nyilvánította. Önként adódó kérdés, hogy a muszlim történelmi hagyomány és szokásjog szerint al-Bagdadi valóban kalifának tekinthető-e, vagy pedig e nagy történelmi múltra visszatekintő cím bitorlójának csupán.
Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása
Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.
Eléggé le van törve a szelfiző oszmán herceg
Megrongáltak egy szelfiző oszmán herceget ábrázoló szobrot a törökországi Amasyában.
- címkék:
- Amasya
- herceg
- Oszmán Birodalom
- Címkefelhő »
Vérben úszó tengerszoros mögé bukott le a nap
1915. április 25-én kora reggel, a Dardanellák bejáratát uraló Gallipoli-félsziget partjai felé bukdácsoló dereglyéken szorongó ausztrál és brit katonák abban a meggyőződésben kémlelték a baljóslatú csendbe burkolózott partvidéket, hogy lehengerlő rohamukkal egyszer s mindenkorra elsöprik a karsztos lankák mögött rejtőzködő török védőket. Létszámfölényükben bízva készülődtek a partraszállásra. Fényes győzelem helyett azonban megszégyenítő és keservesen véres kudarc várt rájuk.
A spanyol inkvizíció ihlette az örmény népirtást
Száz éve döntöttek Isztambulban a szultán birodalmában élő örmények kiirtásáról. A tömeges letartóztatásokból és deportálásokból 1,5 millió áldozattal járó vérfürdő lett, amit a világon mindössze húsz ország ismer el népirtásnak. Tudatos volt a vérengzés, vagy a háború okozta kaotikus állapotok szerencsétlen áldozatai lettek az örmények?
Miről tárgyal majd Orbán Viktor az oszmán Medvegyevvel?
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapestre látogat, ő tavaly óta foglalja el a 75 milliós ország kormányfői posztját. Davutoglu korábban külügyminiszterként nagyon aktív politikát folytatott, és szerette volna elérni, hogy Törökország meghatározó szereplővé váljon a korábbi Oszmán Birodalom területén. A politikusnak eddig nem sikerült teljes mértékben valóra váltania a terveket.
Lecsapott Szíriában Törökország
A török hadsereg katonai műveletet hajtott végre Szíria területén vasárnapra virradó éjjel, hogy kimenekítse onnan egy Törökország tulajdonában lévő mauzóleum őrségét - közölték magas rangú ankarai tisztségviselők.
Jumurdzsák begyógyítja a magyar sebeket
A török gyerekek azt tanulják az iskolában, hogy őseik, az oszmán hódítók csak jót tettek a többi néppel, amikor megszállták őket. Pláne a magyarokkal, akik még a testvéreik is. Most azonban kicsit árnyaltabb képet kaphatnak erről a korról Erdal Salikoglunak köszönhetően, aki végre török nyelvre is lefordította az Egri csillagokat. Az épp tomboló oszmán nosztalgia miatt Gárdonyi regénye is érdekes lehet Törökországban.
Tévút Mohácsig - 4. rész: Magyarország legsúlyosabb katasztrófája
Napra pontosan öt évvel az 1526-os mohácsi csata előtt, 1521. augusztus 29-én elesett Nándorfehérvár. Ezzel nyílt seb keletkezett a magyar végvárrendszeren. Ettől kezdve a törökökön múlott, hogy mikor mérnek döntő csapást Magyarországra.
Tévút Mohácsig - 3. rész: Három család marakodása gyengítette meg Közép-Európát
A Mohácshoz vezető tragikus úton mérföldkő volt az 1515-ös bécsi fejedelmi találkozó. Itt évszázadokra eldőlt Kelet-Közép-Európa sorsa, és az, hogy nem a Jagellók, hanem a Habsburgok befolyása lesz erősebb Magyarországon.
Tévút Mohácsig - 2. rész: Mátyás király elszalasztott lehetőségei
Mátyás király nem folytatta apja, Hunyadi János intenzív törökellenes politikáját. Nem alaptalanul tartott attól, hogy hátbatámadják az osztrák Habsburgok, de egyéni céljai is inkább nyugat és észak felé fordították. Közben elszalasztotta az oszmán birodalom összeroppantására adódó legnagyobb lehetőségeket.
Tévút Mohácsig - 1. rész: az ütközőállamok elvesztése
Gyenge uralkodók kormányozták Európa egyik viszonylag gazdag, de szétesésre hajlamos országát, amelynek politikai elitje teljesen alkalmatlannak bizonyult a Mohács előtti török veszély elhárítására.
Többé-kevésbé kiirtották őket - az örmény népirtás eltitkolt túlélői
Törökországban máig rendkívül érzékeny téma az örmény népirtás, amelynek borzalmait csak az európai zsidók több mint két évtizeddel későbbi holokausztja múlta felül. Az örmény genocídium sokáig titkolt következményeiről, a Törökországban iszlamizált örményekről tartott előadást egy török kutatónő Budapesten.