Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is.

Mégis tele lehet a világegyetem élhető bolygókkal

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Meghalt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Meghalt Németh Judit akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja – közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya.

Így lesz biobenzin a cellulózból

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Egymástól tanuló gépelmék fedik fel az emberi agy valódi korát

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

Kormányellenes csoport működik a Magyar Tudományos Akadémián

Többtucatnyi ember próbál kormányellenes hangulatot kelteni a Magyar Tudományos Akadémián – értesült megbízható forrásból a Magyar Idők. Az akadémiai munkatárs szerint struktúraváltoztatásra van szükség. 

Palkovics László: A kormány a kutatók mellett áll

A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelvünk, hogy érték nem veszhet el - mondta Palkovics László innovációs és technológia miniszter az MTA csütörtöki rendkívüli közgyűlésén.

Kiderül, mennyire iható a Duna vize

Nagyszabású, hároméves, multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedően - hangzott el a projekt csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.

A világmindenség csillagaitól kért segítséget Mátyás király

560 éve lépett trónra egyik legnépszerűbb uralkodónk, Hunyadi Mátyás. Ennek apropóján Csillagok, csillagképek - Tudomány Mátyás király udvarában címmel szervezett kiállítást a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja Budapesten. A tárlat többek között a király tudományhoz fűződő viszonyáról, leghíresebb tudósáról, valamint a 15. századi tudományos nézetekről is mesél az érdeklődőknek.

Tudomány Mátyás király udvarában címmel nyílt kiállítás Budapesten

Garázsba áll a PIM Arany-busza

16 hónap alatt 30.000 kilométer, 250 helyszín, 95.000 látogató.

A gombák egyik legnagyobb titkát leplezhetik le magyar kutatók

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Úton van a Merkúr felé az európai-japán űrszonda

Elindult az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

Érkezik a fegyver, ami megállíthatja a poloskainváziót

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Fantomok a NASA űrhajójának fedélzetén

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérői segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. Ismerje meg közelebbről a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítésében is!

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszertervezést

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Palkovics László: Az MTA elmozdult a direkt politizálás irányába

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) feladatáról, politizálásáról és jövőbeni munkájáról, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatásköréről, valamint energiapolitikáról is beszélt Palkovics László a Figyelőnek adott interjúban.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé

Új lehetőségeket tár fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa.

Emlékeink programozhatják át idegsejtjeink kommunikációs gépezetét

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

MTA: a székelység nem nemzeti kisebbség

A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének állásfoglalása szerint a székelység nem nemzeti kisebbség, hanem a magyar nemzet szerves része - jelentette ki az intézet tudományos munkatársa az M1-en.

Soros hazai hálózatának nagy a befolyása a Jogtudományi Intézetre is

„Miközben a jogtudományi Intézet egy olyan közleményt bocsátott ki, amelyben ragaszkodik a tudományos kutatás szabadságához” – írja a Tűzfalcsoport Blog. Az az intézet, amelyik sorozatban gyártja a kormányt lejárató tudományos anyagokat. A kettős mérce nem ritka módszer Soroséknál, ezúttal is lehullott a lepel róluk. Itt vannak a függetlenséget kiáltó Jogtudományi Intézet titkai!

Egy éjszakára megnyílnak az MTA legizgalmasabb termei

A Múzeumok Éjszakáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) különleges épületbejárásokkal és művészettörténeti előadásokkal várja az érdeklődőket. Szombat este megnyitják az épület legérdekesebb termeit - a vezetett sétákra már nincs sok hely, érdemes még ma regisztrálni!

Jelentős lépést tettek magyar kutatók az Alzheimer gyógyítása felé

Az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiájához is közelebb kerülhetnek a kutatók az ELTE Neuroimmunológiai Kutatócsoportjának megfigyelései által.

Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny

Az emberek többsége ismeri azt az érzést, amikor egy kapcsolatban (legyen az romantikus vagy szülő-gyermek kapcsolat) hirtelen megjelenik egy harmadik, legyen a kapcsolat elvesztésére vonatkozó félelem alapja csupán feltételezett vagy valós. A féltékenység az embernél nagyon korán, már fél éves korban megjelenik, azonban azt nem tudjuk, hogy ez az érzelem csak az emberekre jellemző vagy az állatvilágban is elterjedt. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai ezt a kérdést vizsgálták spanyol vendégkutatók segítségével.

Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?

Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Semmelweis Ignác sorsa a kutatói pálya törékenységét is mutatja

Semmelweis Ignác sorsa jó példája annak, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz - jelentette ki kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az intézmény elnöke.

Az MTA olyan neveket vétózott meg, mint a Rukkola vagy a Makka

Nem újdonság, hogy vannak olyan kreatív szülők, akik nem elégszenek meg a naptárban vagy utónévkönyvben található nevekkel. Egyedik akarnak lenni. Íme az Magyar Tudományos Akadémia friss listája az el nem fogadott nevekről. 

Váratlan felfedezés segítheti a daganatok megtalálását

Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.

Itt a valaha volt legnagyobb csillagadatbázis

A korábbiaknál csaknem ezerszer több csillag térbeli helyzetét és mozgását ismerhetik meg a kutatók, minden eddiginél pontosabb háromdimenziós térkép készülhet a Tejútrendszerről.

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják" a vizet.

Megismerhetővé válhatnak a földi evolúció első évmilliárdjai

Szöllősi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái.

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat az Akadémián

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket ismertek el csütörtökön Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen.

AZ MTA szerint szó sincs az ukrán oktatási törvény újratárgyalásáról

Kijev csak látszatengedményeket tesz az oktatási törvény kapcsán – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi Kutatóközpontjának főmunkatársa szerdán az M1 aktuális csatornán.

Mesterséges intelligenciával a daganatok ellen

Fontos lenne tudni, hogy amikor egy daganatos beteg szövetmintáját elemzik, melyek azok a sejtek, amelyek kulcsszerepet játszanak a betegség előrehaladásában, hiszen ez befolyásolhatja a kezelést is. Magyar kutatók most olyan rendszert dolgoztak ki, amely minden eddiginél pontosabban azonosítja ezeket a meghatározó sejteket - írja az MTA.

A tudomány nem elég ahhoz, hogy megmentsük a Földet

A világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Science-ban 2018. január 18-án megjelent tanulmány szerint fordulatra van szükség ember és természet viszonyában. Ez a kulcsa ugyanis annak, hogy milyen állapotba hozzuk a bolygónkat – mondta el Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a cikk egyik társszerzője.

Világsikerű magyar régészeti projektről számolt be az MTA

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.

Evolúciónk ősi kérdéseit válaszolhatják meg a gombák

A genomika forradalma soha nem látott adatbőséget hozott a biológiában. Az élet kódja hirtelen könnyedén elérhetővé vált a kutatók számára, már „csak" meg kellene fejteni. Nagy László és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő kutatócsoportja a gombák evolúciós történetének feltárásától indult, és most soksejtű létünk legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ.

Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat

A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.

Meghalt Kálmán Alajos

Karácsony másnapján váratlan hirtelenséggel, 82 évesen elhunyt a magyar kémikustársadalom és szűkebb tudományterülete, a krisztallográfiai szerkezetkutatás nemzetközi elismertségű, kimagasló hazai szaktekintélye, Kálmán Alajos, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Az MTA állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egyik legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Szélesítik a megújuló energiatermelés lehetőségeit

A megújuló energiatermelés széleskörű elterjedéséhez kulcskérdés a jobb hatásfok elérése és a hatékonyabb energiatárolás. A tudományos kutatások egyre nagyobb szerepet kapnak abban, hogy az energiaszektor környezetbarát módon, megújuló forrásokból állítson elő energiát, ugyanakkor az ellátás stabil és kiszámítható legyen: áramra akkor is szükség van, ha éppen nem süt a nap. Ezt részben hatékonyabb energiatárolással, részben jobb energiaelosztási módszerrel lehet elősegíteni, míg a hatékonyabb napelemek előállításában például új anyagok alkalmazása vezethet sikerre.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

A mindent gyógyító csodavíz legendája

Se szeri, se száma a különböző csodavizeknek és csodasóknak, amik minden esetben hihetetlennek hangzó gyógyulást ígérnek. Ha ez így lenne, üresek lennének a kórházak, és a matuzsálem korú emberek is vidáman hánynák a cigánykereket a parkokban. Sajnos mindez illúzió, jól megtervezett átverés, a bámulatosnak ígérkező készítmények nemcsak hatástalanok, de könnyen bajt is okozhatnak. A Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Magyar Tudomány Ünnepének előadásán Fábián István vegyész többek között két populáris átverés, a PI-víz és a Himalája-só mítoszát zúzta porrá.

Őskori vegyesházasságok

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményeit a Nature közli.

Csak a tudomány mentheti meg a világot

„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és erre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére" – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában. A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikával foglalkozó szakemberek legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben.