atmoszféra

címke rss
Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát

Tudomány2018.09.27, 12:32

A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.

Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk

Tudomány2018.09.13, 15:32

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Óriási lila szalag jelent meg az égen, nem tudni, mi lehet

Tudomány2018.08.24, 12:32

2016 júliusában egy hosszú, lilán izzó sávot figyeltek meg Kanada északi részének égboltján. A különös jelenség a STEVE nevet kapta. Egy ideig azt hitték, a sarki fény része csupán, egy új kutatás azonban cáfolta ezt. A szakértők arra jutottak, hogy egy, a tudomány számára ismeretlen képződménnyel van dolguk.

Vasat és titánt rejt a pokoli bolygó légköre

Tudomány2018.08.16, 11:17

Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelű gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtől és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" - közölték szerdán a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.

Meghökkentő dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta

Tudomány2018.07.24, 13:10

Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kőzetmintát az égitestről. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtől nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan időszak létezett a Föld égi kísérőjének történetében, amikor az élet számára kedvező feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlődhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földről a Holdra.

Tudja-e, miért van lyuk az utasszállító gépek ablakán?

Tudomány2018.06.28, 16:54

Igen, akármilyen furcsa is, a repülőgépek ablakán egy apró lyuk található, ami lehet, hogy ijesztően hangzik, de az utasok biztonságát szolgálja ez az úgynevezett lélegző nyílás, derül ki Mark Vanhoenacker, a British Airways pilótájának a Slate magazinban megjelent cikkéből.

Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját

Tudomány2018.03.23, 14:01

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Melegebbek lehetnek a telek az Északi-sarkon, mint Európában

Tudomány2018.02.28, 18:24

Szokatlanul kemény február köszöntött Európa nagy részére, és könnyen lehet, hogy egy ismétlődő folyamat elején állunk, paradox módon a globális felmelegedés miatt. Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása.

Tudja-e, hogy hol mérték a legerősebb széllökést a Földön?

Tudomány2018.02.26, 18:26

A természet pusztítói erői, a földrengések, a vulkánkitörések, a szökőárak és a szélviharok közös jellemzője, hogy rengeteg energia szabadul fel bennük, ami a sűrűn lakott területeken gyakran katasztrofális következményeket okoz. A 2010. december 9-én az Országos Meteorológiai Szolgálat Kab-hegyi mérőállomásán mért 172 km/órás magyarországi abszolút szélsebesség-rekord azonban csak enyhe szellőnek számít az eddig mért legerősebb széllökéshez képest.

Előző
Következő