Megbénulnak a tüdőt tisztító csillószőrök a dohányzástól

Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. 

Nemzetközi elismerést kapott egy magyar oktatási program

Jó gyakorlat kategóriában elnyerte a Nemzetközi LUMA StarT Oktatási Díjat az MTA-SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport.

Több mint 20 új Lendület-kutatócsoport alakulhat

Huszonkét új Lendület-kutatócsoport alakulhat meg idén a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatók számára kiírt kiválósági programja keretében - jelentette be Lovász László, a köztestület elnöke szerdán Budapesten.

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlése

Lovász László elnöki köszöntőjével indult az MTA 188. közgyűlése. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ülésén hétfőn átadták a legrangosabb akadémiai elismeréseket, majd megkezdődött a megszokottnál is több témát tartalmazó munkaközgyűlés. Kedden zárt ülésen megválasztják az MTA tisztségviselőit. Az idei közgyűlésen rendezik meg először a fiatal kutatók fórumát.

Hogyan védekezik a szervezet a daganatok ellen?

Két magyar kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.

Meglepő felfedezést tettek a depresszióval kapcsolatban

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Változatos élet a bombatölcsérekben

Algák, kisrákok, férgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. Ezek természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tudományos folyóiratban az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt.

Körberepülheti az Akadémia székházát

Most körberepülheti az MTA székházát, ha hajlandó gondolatban felülni egy drón hátára. Cikkünkben bemutatjuk az elkészült videót, az Akadémia székházának vadonatúj 3D-modelljét, és a kíváncsiak még a kulisszák mögé is bepillanthatnak.

Ritka betegségeket vizsgáló kutatási program indult

Ritka betegségek új diagnosztikai és terápiás eljárásait kidolgozó kutatási program indult uniós támogatással három vidéki orvosképző intézmény és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának összefogásával. 

Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe

Kiegyezés – a magyar történelem egyik meghatározó csomópontja ugyan nem köthető csupán egyetlen eseményhez, szimbolikus pillanatai azonban voltak e látványos politikai fordulatot hozó politikai folyamatnak. Az egyik ilyen Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése. Az 1867-es év meghatározó történéseit az MTA weboldalán sorozattal idézik fel, amelynek első darabja az Andrássy-kormány megalakulását és működését összegzi.

Hamarosan olvasható lesz a trianoni békedelegáció naplója

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatócsoport első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, ez a magyar békedelegáció naplója lesz – mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot vezető történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Hogyan szennyezzük Budapestet és környékét?

Nagyszabású kutatás-fejlesztési projektbe kezdett az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete: a téma Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népességdinamikája és a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezések. Az urbanizáció miatti környezetterhelést feltáró kutatás nemzetközi referenciaprojektté válhat.

Két robottávcső épül Magyarországon

Két új, 80 centiméter tükörátmérőjű automatizált távcső épül Magyarországon többek között szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások vizsgálatához - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden az MTI-vel.

Magyar szer kergeti a halálba a daganatos sejteket

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, amelynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedőnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén főként a víztudományt, a mezőgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintő kutatási programokra koncentrál.

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti a veseátültetést

A szigma-1 receptort mindeddig mint a központi idegrendszerben jelenlevő dajkafehérjét tartották számon, mely elsődlegesen a tanulásban, memóriában játszik szerepet. A Fekete Andrea által vezetett MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport most publikált eredményei szerint azonban ugyanez a receptor a vesében segíthet az akut szöveti károsodás, illetve a transzplantációval járó megrázkódtatások hatásának enyhítésében.

Magyar kutatóknak köszönhető az év egyik legizgalmasabb tudományos híre

A New Scientist év végi összeállításában a gravitációs hullámok felfedezése, az AlphaGo történelmi győzelme és a három szülőtől származó gyerek mellé bekerült egy tudományos eredmény, melynek létrejöttében az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársának is fontos része volt.

Minden negyedik gyerek szegénységben él

2014-ben országosan legalább 36-54 ezer olyan gyerek volt, aki feltételezhetően rendszeresen nem jutott elegendő élelemhez, az időszakosan éhezők száma pedig mintegy 200 ezer körülire tehető. A Magyar Tudományos Akadémai gyermekszegénység elleni programját a rendszerváltás utáni növekvő szegénység, különösen a gyermekek szegénységének és esélyegyenlőtlenségének növekedése hívta életre. 

230 millió éves ökoszisztéma nyomában

A legősibb dinoszauruszfajok, teknősök vagy akár az emlősök közvetlen elődeinek maradványai kerültek elő az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport által a közelmúltban felfedezett, új, triász időszaki ősgerinces-lelőhelyen. A paleontológusok folytatják az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely módszeres feltárását is.

Meghalt Láng István akadémikus

Életének 85. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja - közölte az akadémia.

Fejlett mikrochip az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is – szegedi kutatók új eredményei.

Az idegen ragadozók láthatatlanok áldozataik számára

Az invazív ragadozók érkezésükkor különösen veszélyesek lehetnek az őshonos prédafajok egyedeire nézve, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a jövevények képében rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy az MTA ATK NÖVI Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezetésével végzett vizsgálat.

Nincs B terv, mert nincs B bolygó

Valóban példátlan klímaváltozás zajlik jelenleg a bolygónkon? Mire számíthatunk az elkövetkezendő évszázadban, és gátat szabhatnak-e a folyamatnak a 2015-ös párizsi klímacsúcs merész célkitűzései? Hogyan alkalmazkodhat a gyorsan változó körülményekhez a hazai mezőgazdaság? A Magyar Tudomány Ünnepének egyik kiemelt előadásán Bartholy Judit meteorológus és Veisz Ottó agrárkutató ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Megkezdődött a Tudomány Ünnepe

Az MTA részt vesz az össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány." Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában.

Kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink - derült ki az MTA kutatóinak legújabb tanulmányából.

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az MTA

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően.

A rákos daganatok keletkezésének új mechanizmusait tárták fel

Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.

Újabb lépés a kémiai elemek eredetének megértése felé

A vörös óriásokban keletkezett oxigén igen ritka, 17-es izotópjának a korábban becsültnél jóval nagyobb mennyisége alakul át más izotóppá egy eddig kevéssé ismert atommag-reakcióban. Az eredmény átírhatja a kémiai elemek eredetének és a csillagok működésének eddig ismert modelljeit.

A memória kialakulásának kulcsfontosságú lépését fedezték fel

Miként tudunk emlékezni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához jutottak közelebb az MTA és a Szegedi Tudományegyetem közös, Berényi Antal által vezetett kutatócsoportjának tagjai. Sikerült ugyanis azonosítaniuk azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövid távú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába.

Vegyszerek helyett mikrobákkal keltenék életre a termőföldeket

Egészséges talajból remélhetünk csak egészséges élelmiszert, mégis, a magyar gazdák 90 százaléka nem változtat a művelési technológiáján.

Mérőrúd a csillagok között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhők között, és ezrével fedeznek fel keletkező csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével - írja közleményében az ELTE.

Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Milyen agyterületek működnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelőanyagokat előállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentős összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.

Nem minden trianoni menekült lett vagonlakó

Már 1918 előtt is jelentős népességmozgások zajlottak Magyarországon, az első világháború utáni menekülteknek ugyanakkor csak kisebb része kényszerült vagonokban meghúzni magát - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője.

Falánk baktériumok leplezték le az evolúciós újítások titkát

Hogyan jönnek létre az evolúció során azok az újítások, amelyek több mutáció együttes meglétét igénylik? Ez a kérdés Darwin óta komoly kihívást jelent az evolúcióbiológia számára. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai baktériumok anyagcseréjének evolúcióját vizsgálva nemrég új mechanizmust javasoltak.

Belepillant a vulkánok belsejébe a magyar műszer

Vulkánok belsejét "röntgenező" hordozható műszert fejlesztettek magyar és japán tudósok, a készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket.

Agyunkban élő matematikus felel a bizonyosság érzéséért

Mindeddig úgy tartották, igen bonyolult elemző folyamat végén alakul ki bennünk, hogy mennyire bízunk meg egyes döntéseinkben. Hangya Balázs, az MTA KOKI kutatója és munkatársai legfrissebb eredményei szerint azonban a nehezen megfogható érzés mögött egyszerű matematikai alapok húzódnak meg. 

Úttörő kísérletet indítottak erdőink megőrzéséért

A klímaváltozás egyre szélsőségesebb próbatételek elé állítja a magyarországi erdőket. Új kártevők, változó évszakok, a korábbiaknál hevesebb viharok és hosszabb száraz időszakok várhatók. Miként reagálnak erdőink ezekre a változásokra? Milyen fordulatok várhatók az erdőgazdálkodásban?

Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek

Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttműködés és a Virgo Együttműködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettősből származik.

Milliókat menthetne meg a vérből való rákszűrés

Óriási előrelépést hozna a rák diagnosztikájában, kezelésében és szűrésében, ha megbízhatóan ki lehetne mutatni a fejlődő daganatból a vérbe kerülő anyagokat. Számos laboratóriumban dolgoznak olyan vértesztek előállításán, amellyel igen korai, még kezelhető formájában lehetne felfedezni a betegséget.

Először látható, hogyan alszanak a fák

Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.

A világ ismeretlen részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás

A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.

Kozmikus időjós lesz a magyar műholdrendszer

Elég keveset tudunk a földi sugárzási környezet működéséről, pedig az ismeretek birtokában hatékonyabban tudnánk védeni az űrbe küldött berendezéseket és személyeket. A CROSS rendszer száz százalékban magyar tervezés, segítségével olyan adatokhoz juthatunk, amik nemcsak a kozmikus sugárzás, de a Földünket védő mágneses mező megismerését is lehetővé teszik. A projekt részleteit csütörtökön ismertették a Magyar Tudományos Akadémián.

Zombiszámítógépek támadhattak a magyar kormányra

A Kormány.hu elérhetetlenné tétele lehetett figyelemelterelés is, miközben a háttérben egy komolyabb hackertámadást hajtottak végre. Ugyanakkor marketingfogásnak is kiváló az eset, bizonyítva a magyar információs rendszer védelmének fejlettségét. Már csak egy jó elemzőközpont kéne, mint az amerikai NSA. Kérdés, hogy a magyar „szuper titkosszolgálat” átesne-e a ló túloldalára az Iszlám Állam támadásaira hivatkozva, ahogy az NSA tette több mint egy évtizeden keresztül a New York-i ikertornyok elleni támadás után. 

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek meg a pszichiátriai betegek a társadalomban. A hiánypótló kutatás főképp a betegek és a közösség viszonyára koncentrál, és ennek alapján javasol változtatásokat a kezelésben. Az Mta.hu interjúja.

Ötezer éve élt gazdagok temetőjét vizsgálják a Pilisben

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

Az őrültekre kíváncsi az MTA

"Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban" névvel indított kutatást egy szociológus. A kutatás a betegeket és a közösségeket vizsgálja különböző perspektívákból.

Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok

A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idő szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.

Perre mennek Hóman akadémiai tagságáért

Varga István szerint törvénytelenül zárták ki Hóman Bálintot az akadémia tagok közül, ezért beperli az MTA-t. Az ügyvéd Bárdossy László felmentését is kérni fogja a bíróságtól.

Válságban az MTA friss kutatóintézete

Pénzügyi válságba került a Magyar Tudományos Akadémia alig több mint két éve átadott Természettudományi Kutatóközpontja.

Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók

A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsőként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttműködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.

Béremelés: több ezren hiába várnak magasabb fizetést

Hiába jelentette be a kormány a felsőoktatási oktatók és kutatók 15 százalékos béremelését, az MTA kutatóintézeteiben dolgozók - azaz szintén tudományos munkát végző alkalmazottak - egy forinttal sem kapnak többet. Az Origo információi szerint Kotán Attila, az MTA gazdasági igazgatója egy belső tájékoztatóban közölte a munkatársakkal, hogy nincs 1,5 milliárd forintjuk az emelésre, így januártól ne számítsanak több pénzre. Az Akadémia azt állítja, hogy a kormány nem biztosít többletforrást.

Huszonkilencezer éve szunnyad a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja

A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.

Tíz csillagászati távcsövet helyeznek péntek este az MTA elé

Tudomány az utcán: november 20-án 17 órától várják a csillagászat szerelmeseit a Magyar Tudományos Akadémia előtti parkolóban.

Elhunyt Vekerdi József nyelvész, indológus

Életének 89. évében elhunyt Vekerdi József Széchenyi-díjas nyelvész, indológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös József Collegium egykori igazgatója, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője.

Kisebb földrengés volt Heves megyében

Kisebb, érezhető földrengés volt a Heves megyei Pétervására közelében szerda délután - jelentette az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.

Gigantikus égi gyűrűt fedeztek fel magyar csillagászok

Gigantikus égi gyűrűt, a világegyetem eddig észlelt legnagyobb szabályos alakzatát fedezték fel magyar csillagászok.

MTA: nincs nem nyilvános tanulmány Paks II-ről

 A Magyar Tudományos Akadémia szerint nekik nincs semmilyen nem nyilvános, a paksi bővítéssel foglalkozó tanulmányuk. Az Energiaklubnak viszont készült egy tanulmány, eszerint a Paks II. beruházás vállalatgazdaságossági szempontból akkor térülne meg, ha az erőmű élettartama alatt reálértéken a jelenleginél 75 százalékkal magasabb lenne a villamos energia nagykereskedelmi ára, és végig legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működne. A jelenlegi körülmények közt az erőmű 5 és 6,3 milliárd euró közt lesz veszteséges, a kihasználtság függvényében.

A bakonyi dinoszauruszleletekről tartanak nyílt napokat

Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik részt vesznek az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.

Sikeresen lobbiztunk a felfedező kutatásokért Brüsszelben

Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben.Az elit tudóscsoport tagja volt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

CERN-kutató is az MTA Lendület-díjazottjai között

Kikkel üzleteltek a Kárpát-medencéből a Homérosz eposzaiból ismert görög harcosok? Hogyan vizsgálható az Alzheimer-kór emberi lefolyása az egerek szervezetének segítségével? Mennyire volt vezető gazdasági hatalom a Magyar Királyság a középkorban? Mennyire megbízhatóak az okos eszközök, ha már az életünkről van szó? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 7. Lendület program nyertesei.

Pletykakutatás az MTA-n

A társadalmi rend egyik szinte észrevétlen, de a mindennapjainkban nagyon is jelen lévő, fontos tényezőjét, a pletykát vizsgálja Takács Károly szociológus.

Tovább gyűrűzik a Petőfi-csontváz botrány

Az MTA szerint hiába bizonygatják DNS-sel, hogy megtalálták Petőfi csontvázát, ugyanis egészen biztos, hogy női csontvázról van szó. 

Gömbölyű savak, kerek tanninok - ezek a tudomány borai 2015-ben

Hatodik alkalommal hirdette meg „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” cím elnyerésére kiírt bormustráját az MTA. Az idei bormustrán különösen a vörös- és a desszertborok nyerték el a bírálók tetszését. A cikk szerzője személyesen is leellenőrizte kellően gömbölyűek-e a savak és megfelelő-e a díjazott borok mineralitása.

Megnyitották a Fény Évének hazai programsorozatát

Megnyitották a Fény Évének hazai programsorozatát

Több diplomás kell ennek az országnak

Élesen bírálja a kormány felsőoktatási stratégiáját Lovász László, az MTA elnöke egy NOL-interjúban. Szerinte több diplomásra van szüksége Magyarországnak, de nem jut elég pénz a fizetésre és az eszközökre sem.

Etikai vizsgálatot indít Sipos Pál ügyében a köztévé

Megkezdődött a magyar klímaváltozás, egyelőre fél hektáron

Modellszámításokban kiválóan, aprólékos helyszíni vizsgálatokban nem annyira teljesít jól a klímakutatás. Mi történik, ha még súlyosabb lesz az aszály lesz Alföldön? Ezt vizsgálja az extrémszárazság- és esőmanipulációs kísérlet Fülöpháza határában.

Lassan fertőző vírusként terjedt el az iWiW

Milyen volt az iWiW kapcsolati hálója, és hogyan terjedt el az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb online szolgáltatása Magyarországon? Az International Business School vezetésével zajló kutatás fő eredményei.

Komoly eredményt hozott a magyar depressziósok vizsgálata

Olyan géneknek is szerepe van a stressz depressziót kiváltó hatásában, amelyekről eddig ezt nem is sejtették – igazolták a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem kutatói. Az általuk azonosított idegrendszeri fehérjék a depresszióellenes kezelés új célpontjai lehetnek.

Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók

Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.

A kutyák emberekhez való viszonyát a gének is befolyásolják

Az oxitocin hormon genetikai hátterét vizsgálva magyar kutatók kimutatták, hogy kapcsolat van a sejtszintű mechanizmusok és a kutya emberhez való viszonya között.

Erátó vagy Móka nevet is kaphat már a baba

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2013. december 1-jén frissítette az anyakönyvi bejegyzésre alkalmas utóneveket. A jegyzék leginkább olyan nevekkel bővült, amelyeket gyakran kérnek a szülők.

Magyar-koreai kutatások: jöjjön a grafén, éljen a mangalicanga!

Gyógyszeripar, autóipar, vegyipar, nukleáris energetika és elektronika: ezeken a területeken hozunk kiváló eredményeket a Koreával közösen folytatott kutatásban, derült ki az MTA Természettudományi Kutatóközpontja által szervezett magyar-koreai technológiai napon.

Eldőlt, hogy megépülhet a római-parti mobilgát

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleménye a gát terveiről, és a folytatást támogatja. Tarlós István főpolgármester ehhez kötötte a mobilgát felhúzását, így minden bizonnyal hamarosan megkezdik a kivitelezést. A terv nem hibátlan, de korrekt, igaz, a környezetkárosítást mélyrehatóbban is vizsgálhatták volna.

Buták vagyunk a csodaszótárhoz

Intelligens, már-már mindentudó helyesírási segédletet készítettek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai. Az oldalt mindenkinek szánják, de egyelőre inkább a helyesírás szabályaiban eligazodni tudó felhasználók tudják igazán jól használni. Az MTA honlapján elérhető szoftver sokkal okosabb a Word helyesírás-ellenőrzőjénél, viszont nem igazán szereti az egyenes válaszokat.

Akadémiai helyesírás mindenkinek

Pálinkás József a nagyenergiás elektrongyorsítóval tesztelte a weboldalt.

József Attila megúszta az MTA szigorát, de Károlyi nem

Közzétette az MTA azoknak az állásfoglalásoknak a gyűjteményét, amelyeket a helyi önkormányzatok számára készített egyes közterületi elnevezések használhatóságáról. A rendszerváltás előtt megszokott utcanevek többségének használatát nem javasolták, de akadt pár meglepő kivétel is.

Félúton köddé válnak a női kutatók

A nők hamarabb vesztik el a hitüket abban, hogy sikerül tudományos karriert befutniuk, a gyerekvállalás miatt nem biztosak az állásukban, és előítéletek is hátráltatják szakmai előrehaladásukat. Sikeres női tudósok példája növelné annak az esélyét, hogy a fiatal kutatónők a pályán maradjanak, de mit lehet még tenni a tudomány férfiközpontúsága ellen?

Matematikailag lehetetlen az új választási körzetek kialakítása

Az új választási körzethatárokat lehetetlen minden szabálynak megfelelően megrajzolni - állítják az MTA kutatói. Szerintük ehhez több körzetre lenne szükség, vagy rugalmasabb körzetszabási feltételek kellenének.

Nézzen meg egy pazar előadást a Higgs-részecskéről!

Nem túlzás a jelző, a Magyar Tudomány Ünnepén megtartott részecskefizikai előadás minden szempontból világszínvonalú volt, akárcsak a diákokból álló hallgatóság.

Felsőgödig kérek egy ilyen nyugdíjas

Beszédkommunikációra képes robotpénztárossal csalogatná el az utasokat a hagyományos vasúti jegypénztáraktól a a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, ismertebb nevén a SZTAKI. A Kutatók Éjszakáján is bemutatott gép jegyet ad, menetrendi tájékoztatást nyújt, és nem fanyalog, ha tízezressel akarnak fizetni nála. Utolsó teszt közben próbálhattuk ki a jegyárus szoftvert.

Ragadozók falatoztak a magyar dinókból

Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.

Bontják az MTA félig kész épületét

Több napja nagy munkagépekkel bontják a Budapesti Műszaki Egyetem épületeinek közelében 2007 óta épülő, félkész épületet. A BME rektorhelyettese szerint valójában nem bontanak, hanem újra elkezdték építeni az épületet.

Debreceni kutatók kitüntetése a Magyar Tudomány Ünnepén

A Magyar Tudomány Ünnepe november 3-i, miskolci nyitóünnepségén a Debreceni Egyetem két kutatója vehette át az Eötvös József-koszorút.

Szakít a kommunista örökséggel a magyar tudomány - a Nature cikke a reformokról

Komolyabb reformokra és anyagi erőforrásokra van szükség a Nature újságírója szerint ahhoz, hogy a magyar tudományos élet megszabaduljon a kommunista örökségtől. Quirin Schiermeier, a lap szerzője a magyar tudomány jelenlegi helyzetéről és jövőjéről ír a folyóirat legújabb számában.

Átalakul a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózata

Elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése az MTA kutatóintézeti hálózatának átszervezéséről szóló előterjesztést hétfőn Budapesten. A kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtő tudósok köré szerveződő kutatócsoportoké lesz a kulcsszerep az MTA új intézményrendszerében.

A gyerekek számát is beszámítaná a nyugdíjba a Népesedési Kerekasztal

Pontrendszer alapú nyugdíjszámítás bevezetését javasolta a Népesedési Kerekasztal, amely a gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe venné, hogy ezzel is gyerekvállalásra motiválja a lakosságot.

MTA: Csak tüneti kezelésre jók a munkahelyvédelmi programok

A 2009-ben a munkahelyek megőrzésére szánt 19 milliárd forintból közel 60 ezer állást sikerült megmenteni, ugyanakkor az Akadémia szerint az ilyen programok csak tüneti kezelésre jók, a magas munkanélküliség ellen nem elegendők. A válság vesztesei közt nagyobb arányban találhatók a szakképzetlenek és a hátrányos térségekben élők.

"Ilyen nagy oktatási kapacitásra nincs szükség" - Pálinkás József, az MTA elnöke a felsőoktatásról

Verseny nélkül nincs életképes felsőoktatás - jelentette ki az [origo]-nak Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki részt vett az új felsőoktatási koncepció kialakításában. Az MTA elnöke szerint fel kell számolni az állami támogatásért indított alibiképzéseket, és az egyetemek működésének sok elemét is újra kell gondolni. Az osztott egyetemi képzéseket nem tartja mindenhol hasznosnak, de azt mondta, vigyázni kell a hirtelen változtatásokkal, mert az oktatás bonyolult rendszer.

Hatszázmillió forint új akadémiai és egyetemi kutatócsoportokra

Harmadik alkalommal hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a példaértékű kezdeményezéssé vált Lendület Programot kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára. A nyertesek ígéretes kutatási programokra alapíthatnak nemzetközileg is versenyképes új kutatócsoportokat akadémiai intézetekben vagy egyetemeken. Az új pályázatok finanszírozására rendelkezésre álló összeg a kormányzati támogatásnak köszönhetően 600 millió forint.

Okosak, de magányosak a kutatók a sztereotípiák szerint

A kutató kitartó, okos, szorgalmas, elfoglalt és művelt: ezeket a tulajdonságokat társítják elsősorban a magyar fiatalok a tudósokkal - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kutatók éjszakájának társszervezője, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány megbízásából végeztek a közelmúltban.

Magyar éremeső nemzetközi tanulmányi versenyeken

A nemzetközi természettudományos diákolimpiákon a magyar tanulók hat tantárgyban: matematikában, kémiában, fizikában, informatikában, biológiában és földrajzban is remekeltek. A tiszteletükre az Akadémián rendezett ünnepségen felkészítő tanáraikkal együtt üzeneteket is megfogalmaztak az oktatással kapcsolatban.

Nem valószínű, hogy nagyobb földrengés lesz Magyarországon

Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekről. A Magyarországot kettészelő földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás előjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.

Új akadémiai díj környezetvédelmi kutatásokért

A nehézfémtartalmú talajszennyeződések terjedését vizsgáló módszer kifejlesztéséért, a Kárpát-medence biológiai sokféleségének új megközelítéséért és az egészséges környezethez való jog hatékonyabb érvényesülésének kutatásáért vehette át három fiatal tudós a Magyar Tudományos Akadémia által megalapított Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat. A díj tőkefedezeteként 25 millió forintot meghaladó értékű kincstárjegyek szolgálnak, amelyeket - az Akadémia iránti közbizalom újabb megnyilvánulásaként - a 2007-ben elhunyt Dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála hagyott az MTA-ra.

Levegő Munkacsoport: eredményes volt a vegyszerellenes kampány

A Levegő Munkacsoport felmérése szerint a magyar lakosság 73 százaléka gondolja úgy, hogy a hétköznapi életben használt vegyi anyagok károsítják az egészséget, arányuk tavaly 65 százalék volt - közölte Simon Gergely, a szervezet vegyi anyag szakértője most zárult, a vegyszerek veszélyeit bemutató kampányukat értékelve.

Folytatódik az agyvisszaszívás

Hét fiatal kutató vehette át 2010. április 23-án a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület pályázat eredményhirdetésén a kiemelt kutatási támogatásról szóló dokumentumot. A nyertesek lehetőséget kapnak arra, hogy nemzetközileg is versenyképes kutatócsoportokat alapítsanak a befogadó akadémiai kutatóintézetekben.

Magyar műszerek Európa egyetemi műholdján

Napjainkban már több ezer műhold kering a Föld körül, ám egy világűrben működni képes berendezés készítése még a legkiválóbb mérnökök számára is rendkívüli lehetőséget jelent. Éppen ezt kínálja kontinensünk egyetemistáinak az Európai Űrügynökség ESEO-programja, amiben 2006 óta hazai mérnök-hallgatók is részt vesznek - s a műhold kulcsfontosságú egységeinek fejlesztését 2010-től már egy külön laborban végezhetik!

Stratégiai Tanácsadó Testületet hozott létre az MTA

A szakmájukban kiemelkedő elismertségű, jelentős nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szakértői testület tagjai a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységét alapjaiban meghatározó, hosszú távú döntések meghozatalában segítenek.