Magyar Királyság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- mohácsi csata
- középkor
- Szulejmán
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A Magyar Királyság csaknem egy évezredes története az utolsó magyar fejedelem, István 1001. január elsején történt megkoronázásával vette kezdetét, és 1918. november 13-án szűnt meg IV. Károly, az utolsó magyar király eckartsaui nyilatkozatával. A királyság csaknem 918 éves fennállása alatt akadt olyan uralkodónk, akinek még két hónap sem adatott meg ahhoz, hogy fején viselje a koronát, ám vele szemben a leghosszabb ideig uralkodott királyunk két emberöltőt is eltöltött a trónon.
Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?
Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.
Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme
A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.
- címkék:
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Szulejmán
- V. Károly német-római császár
- I. Ferenc francia király
- paviai csata
- hódoltság
- I. Szelim szultán
- Német-római Császárság
- Mária királyné
- diplomáciai tárgyalások
- szulejmáni ajánlatok
- megnemtámadási szerződés
- iszlám
- Budai Vár
- hadjárat
- követ
- Délvidék
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Címkefelhő »
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét
Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.
- címkék:
- Lotaringiai Károly herceg
- Kara Musztafa nagyvezír
- II. Miksa Emánuel
- Savoyai Jenő herceg
- II. Musztafa
- XIV. Lajos francia király
- I. Lipót császár
- kahlenbergi csata
- Köprülü Musztafa nagyvezír
- zentai csata
- karlócai béke
- rajnai háborúk
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- ütközet
- hódoltság
- Habsburg Birodalom
- visszafoglaló háborúk
- IV. Mehmed
- Címkefelhő »
Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait
Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.
- címkék:
- Szulejmán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Ibrahim nagyvezír
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- hadtörténet
- ütközet
- hódoltság
- régészeti feltárás
- második mohácsi csata
- kettős királyválasztás
- Jagellók
- tájrekonstrukció
- Szultándomb
- történelmi emlékezet
- emlékmű
- tömegsír
- belviszály
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Habsburgok
- Címkefelhő »
Tudja-e, miért lett augusztus 20. Szent István ünnepe?
Augusztus 20.-a a keresztény államalapítás, illetve Szent István és a kenyér ünnepe a legrégebbi magyar nemzeti ünnep. A középkori magyar királyság és államiság megalapítója 1038. augusztus 15-én hunyt el, és csak több mint hatszáz évvel később avatták hivatalosan is, a kánonjog szabályai szerint szentté, Buda 1686. szeptember 2-i bevétele után. Hogy akkor mégis miért augusztus 20. Szent István napja? Ennek jártunk utána.
Tudja-e, honnan ered az azt a hét meg nyolcát, és a kirelejzumát?
Az istenkáromlás gyökerei még a magyarság pogány múltjába nyúlnak vissza. Az államalapító, Szent István király tette meg hivatalosan is államvallásnak a kereszténységet, ám a magyarság egy, az ősi hagyományokhoz és a törzsi közösségi életformához ragaszkodó része ellenállt a térítésnek, a kereszténységgel szembeni ellenérzésének pedig – többek között - a keresztény jelképeket és dogmákat szidalmazó káromkodásokkal adott hangot.
Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?
Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.
Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.
A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat
Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.
- címkék:
- Luxemburgi Zsigmond
- Lotaringiai Károly herceg
- XI. Ince pápa
- Benedetto Odescalchi
- Kara Musztafa nagyvezír
- Ifj. Zrínyi Miklós
- Sobieski János lengyel király
- Hunyadi János
- I. Lipót császár
- Szulejmán
- IV. Mehmed
- vasvári béke
- tizenötéves háború
- kahlenbergi csata
- Bécs ostroma
- Buda felszabadítása
- Vatikán
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- hódoltság
- visszafoglaló háborúk
- Címkefelhő »