Magyar Királyság

címke rss

Határozott egyéniség és jó anya: ilyen volt Mária Terézia

Tudomány2017.05.14, 21:20

Erőskezű uralkodó tudatos családpolitikával és gondoskodó, aggódó, ugyanakkor büszke és szerető anya, aki féltette a gyerekeit és a birodalma sorsát. 300 évvel ezelőtt ezen a napon született a királynő.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Hamarosan olvasható lesz a trianoni békedelegáció naplója

Tudomány2017.02.13, 12:48

Akadémiai kutatócsoport vizsgálja az 1920-as trianoni békeszerződés körülményeit, a kutatócsoport első kiadványa néhány hónapon belül megjelenik, ez a magyar békedelegáció naplója lesz – mondta Ablonczy Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület Trianon 100 Kutatócsoportot vezető történész az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Hatvan éve halt meg Magyarország egykori kormányzója, Horthy Miklós

Tudomány2017.02.10, 11:15

Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója hatvan éve, 1957. február 9-én halt meg a portugáliai Estorilban. Személye és neve egy olyan korszakot szimbolizál, amelynek tárgyilagos, „sine ira et studio”, azaz harag és részrehajlás nélküli megítélése – a történelmi távlat ellenére is – még várat magára. A Horthy-korszak mindenre kiterjedő tárgyilagos értékelése a magyar történetírás máig lezáratlan fejezete. 

A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést

Tudomány2016.09.10, 08:56

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.

Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról

Tudomány2016.09.02, 19:08

Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.

Csaknem vereséggé vált győzelem - Batu kán megroppant a muhi csatában

Tudomány2016.04.12, 08:19

A magyar historikus gondolkodás a hétszázhetvenöt éve, 1241. április 11-én elkezdődött muhi csatát a magyar történelem egyik legsúlyosabb, csak Mohácshoz fogható csatavesztésének tartja. Noha valóban sok párhuzamot lehet találni a középkori magyar királyság e két súlyos katonai veresége között, Muhi – szemben Moháccsal - a győztesnek is olyan érzékeny veszteségeket okozott, ami miatt a hódoltatás, a „tatárjárás” igencsak rövidre sikeredett.

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

Tudomány2016.02.24, 22:42

A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.

Amikor az igazhitűek lövetni kezdték Egert

Tudomány2015.09.17, 18:16

1552 hosszú nyarának végére úgy látszott, hogy nincs erő, amely feltartóztathatná Szulejmán Magyarországra küldött győzedelmes hadait. A félhold uralma alá került Temesvár, Lippa és Szolnok; de elesett Veszprém, Hont, Szécsény, Hollókő és Drégely is. Az iszlám seregeknek már csak Eger várát kellett volna bevenniük, hogy végleg elvágják a magyar király összezsugorodott országától az Erdélyi Fejedelemséget. 1552. szeptember 17-én a Szőlőhegyen felállított török zarbuzánok sortüzével kezdetét vette Eger ostroma.

A felvidéki Drakula grófnő véres legendája

Tudomány2015.08.22, 12:02

Elborult elmével, nyomorúságos körülmények között, a csejtei várkastély tornyának egyik szűkös, ablaktalan szobájába befalazva hunyt el 1614. augusztus 21-én a korabeli Magyarország egyik legbefolyásosabb főrendi famíliájának tagja, Báthori Erzsébet. Személyének megítélése már a 17. század első évtizedétől kezdve ellentmondásos; a legújabb történettudományi kutatások szerint azonban a nevéhez fűződő véres gonosztettek többsége a legendák világába tartozik.