Szex, szerelem, házasság és egy pohár víz – interjú Tóth Eszter Zsófiával

Az MCC Fesztivál első napján, július 27-én Tóth Eszter Zsófia történész és Pap Lázár, a Magyar Krónika magazin munkatársa beszélgettek arról, hogy milyen volt valójában a szocializmus kora és a szocialista erkölcs. Szóba került az NDK hatása, a nudista mozgalom, Kádár János házassága, sőt még a szépségkirálynő, Molnár Csilla tragikus öngyilkossága is. A Life.hu Tóth Eszter Zsófia történészt kérdezte mindezekről bővebben.

Az ÁVH-s kihallgatótiszt, aki létrehozta a Kádárt szolgáló kommunista kabarét

Rabbinövendék volt, bár senki nem emlékszik arra, hogy vallásos lett volna, a második világháború utolsó szakaszában elvitték munkaszolgálatra, ahonnan megszökött, a háború végén pedig önként jelentkezett rendőrnek. Nem sokkal később már az Államvédelmi Hatóságnál töltött be vezetői tisztségeket, de kiképzett kihallgatótisztként a napi rutinmunkától sem zárkózott el. Nemcsak a vádlottak szenvedték meg módszereit, beosztottjai között is akadtak, akik úgy érezték: vezetőjük rendre megfogalmazódó vádaskodásai előbb-utóbb az öngyilkosság felé terelhetik őket. Az ÁVH-tól kikerülve pártlapoknál töltött be fontos pozíciókat, majd alapító-iigazgatója ...

Így zárta elmegyógyintézetbe Magyarországon a kommunista diktatúra az ellenségeit

A kommunista diktatúra bevett módszere volt a politikai pszichiátria intézménye, vagyis az az eljárás, amelyben a rendszer elmegyógyintézetbe zárta, és lényegében eltüntette a számára zavaró embereket. Az M5 Elsüllyesztve című játékfilmes-dokumentumfilmje már Mező Gáborék második hasonló témájú filmje, a társíró Gótfalvai Krisztina volt, a rendező pedig Lukács Gabriella. Az Elsüllyesztve jelentős részben egy áldozat, Szépvölgyi Alíz önéletrajzi regényére támaszkodik, de más történeteket is bemutatja az embertelen rendszer ismeretlen arcát.

Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága

Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...

Még a nyolcvanas években is kegyetlen diktatúraként működött a Kádár-rendszer

„Sokat foglalkoztam a Kádár-korszakkal és rá kellett jönnöm, hogy amire sokan úgy emlékeznek, mint a kedves gulyáskommunizmusra, az valójában egy elég kemény diktatúra volt” – mondja Köbli Norbert forgatókönyvíró, aki A vizsga (2011) sikere után tíz évvel írta meg A játszmá-t, a titkosszolgálat átalakításának fordulatos kémtörténetét. Mint azt a Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró az Origónak elmondta, a folytatást Kulka János személye ihlette, Köbli az új történetet úgy írta meg, hogy a szerep testhezálló legyen a színész 2016-ban bekövetkezett stroke-ja után. 

Egy legendás művészházaspár egy abszurd világban

Dózsa Imre és Szumrák Vera a balettvilág legendás táncművészei, akik évtizedek óta példaadó házasságban élnek. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Dózsa Imrét, a Magyar Állami Operaház örökös tagját a múlt év végén nyolcvanadik születésnapján együtt ünnepelte a szakma és a közönség. Feleségével, az érdemes és kiváló művész Szumrák Verával, aki ugyancsak a Magyar Állami Operaház örökös tagja, jövőre ünnepelhetik meg házasságkötésük hatvanadik évfordulóját. A művészpár élete, pályafutása számtalan olyan tanulsággal szolgálhat, amely bárki számára iránytűként működhet a saját sorsát tekintve. Origónak adott interjújukban szó esikk ...

Az ÁVH-s ezredes elrabolta a gyerekét, majd elmegyógyintézetben kínoztatta az édesanyát

A kommunizmus egyik legkegyetlenebb intézménye volt a politikai pszichiátria, amelynek célja az volt, hogy megváltoztassák, megbüntethessék vagy egyszerűen eltüntethessék a másként gondolkodókat. Az ideológia egyszerű volt: akinek nem tetszik a magát a „világ legjobb rendszerének" nevező kommunista rezsim, az nem normális, tehát a bolondok között a helye. Ez a módszer is – ahogyan szinte minden – a Szovjetunióból indult, aztán Magyarországra is megérkezett. Mező Gábor kutató-újságíró az Ellopni a lelket, megtörni a testet című kötetében több izgalmas, felemelő vagy éppen borzasztó történet segítségével mutatja meg, hogy mi várt a maagyar ...

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Szanyi Tibor Kádár János-tervet csinál

Magyarország 1000 éves történelme során a Kádár-korszak volt az egyetlen, amely milliók számára felemelkedést jelentett – mondta Szanyi Tibor a képviselői irodaház előtt. A Magyar Nemzet tudósítása szerint az egykori MSZP-s képviselő, aki jelenleg az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) párt miniszterelnök-jelöltje, sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 30 év politikai elitje azon munkálkodott, hogy "relativizálja" a Kádár-korszak vívmányait.

Hetven éve hozta létre a kommunista diktatúra az Állami Egyházügyi Hivatalt a papság elnyomására

Az 1945 után kiépülő új parlamentáris rendszerben a Magyar Kommunista Párt már kezdettől fogva és eszközökben nem válogatva tört a totális hatalom megszerzésére. A kommunisták Moszkva támogatását élvezve először a politikai ellenfeleiket távolították el a közéletből Rákosi Mátyás hírhedt szalámi taktikáját alkalmazva, amit 1948-tól az élet valamennyi szeletét átszövő totális diktatúra kiépítése követett. Az ellenállás még megmaradt szigeteit a társadalom széles körű megfélemlítésével, és az „osztályellenséggel" szemben meghirdetett kíméletlen harccal igyekeztek kiirtani. A világnézeti ellentéten túl tradícióik, szervezettségük, valaamint ...

A 2,2 milliót kereső Jakab Péter most Kádár Jánost utánozva paprikás krumplit eszik – fotó

Jakab Péter, a Jobbik elnöke, a Gyurcsány-koalíció egyik előválasztási jelöltje a baloldal által feltételezett kádári nosztalgiára rájátszva paprikás krumplit eszik. Úgy tűnik, hogy a baloldali politikus „Gyurcsányabb akar lenni Gyurcsánynál". A baloldali pártvezér jövő hónaptól az eddigi 2,2 millió forint helyett havonta már több mint 2,4 millióból vehet magának krumplit, természetesen az adófizetők pénzéből.

Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen

Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...

"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...

Vérbírák és vészügyészek a kádári megtorlás szolgálatában

Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát a november 4-én hajnalban elkezdődött második fegyveres szovjet intervenció pecsételte meg véglegesen. A Kremlben kormányfőnek megtett Kádár János és ellenkormánya azonban kezdettől fogva rendkívül súlyos legitimációs deficittel küzdött. A brutális szovjet beavatkozás ugyan eltiporta a forradalmat, de az ország nyakára ültetett Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány hatalmának megszilárdításához ez még önmagában nem volt elegendő. Az ellenállás szellemének megtörését a régi-új hatalom saját erőszakszervezeteinek gyorsított újraépítésével, valamint a központilag irányított megtorlás útjján ...

A szovjeteknek való megfelelés okozta a magyar sport gyásznapját

Nincs abban semmi túlzás, hogy a modernkori magyar sport gyásznapja lett 1984. május 16. Ekkor döntötte el a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy hazánk sportolói nem vesznek részt a Los Angelesben rendezett nyári olimpián. Ma már tudjuk, hogy a döntést nem Budapesten és nem a MOB-ban, hanem Moszkvában hozták meg. Ugyanakkor a MOB és az MSZMP is megtehette volna, hogy külön utat választ – ahogyan ezt a kínaiak, a románok és a jugoszlávok is megtették. Ám ez a magyar kommunista vezetésnek - így a sportvezetésnek sem - eszébe sem jutott.

Egyedülálló írás született az álparlamentarizmusról

Sajátos vállalkozásnak eredménye lett az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely az 1949-1990-es időszak parlamentjét vette górcső alá. Az ominózus évtizedekben az Országgyűlés nem fejtett ki érdemi munkát, mégis egy 600 oldalas mű született erről az igazából álparlamenti időszakról.

Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?

Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.

A szovjet pártvezetésen belül zajlott Kádár és Rákosi harca

Az 1956-os forradalom és szabadságharc még füstölgő romjain szovjet szuronyok segítségével életre hívott restaurációs hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány súlyos legitimációs deficittel kellett, hogy szembenézzen a megalakulásakor. Az 1956 novemberében egy szovjet tank gyomrában Budapestre visszacsempészett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára, valamint a közjogilag illegitim, magát forradalminak nevező kormány feje számára mindezért elsőrangú kérdéssé vált, hogy a megtorlás és megfélemlítés mellett a gyűlölt közelmúlttól való elhatárolódás jegyében próbálja meg a régi-új rendszer hatalmát legitiimálni. ...

Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet ttudományos ...

Görbe tükröt tart a szocialista éra elé a magyar vámpíros vígjáték

Bevallása szerint a Kádár-korról szeretett volna szórakoztató filmet készíteni a hazai közönség számára a Drakulics elvtárs író-rendezője, Bodzsár Márk. A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült vámpíros kém-vígjáték október 31-től látható a magyar mozikban. Kérdéseinkre az Isteni műszak-kal debütált rendező beszélt a vámpírfilm műfajáról és ikonográfiájáról, horrorról és szocializmusról, örök életről és természetfelettiről, Kádár Jánosról és az őt alakító Rába Rolandról. Interjú. 

Vámpírtól reméli Kádár János az örök élet titkát - videó

Az Isteni műszak című fekete komédia rendezője, Bodzsár Márk egy hetvenes években játszódó vígjátékkal tér vissza a hazai mozikba október 31-én. A Drakulics elvtárs első előzetese már látható is. 

30 éve újratemették Nagy Imrét, összeomlott a kommunista rendszer

1989. június 16-án megtörtént az, amire még egy évvel korábban sem mert gondolni senki. A jeltelen sírból kihantolt, az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt kivégzett magyar miniszterelnököt és mártírtársait utolsó útjára kísérte az ország, miközben „gyilkosuk”, Kádár János már nem volt beszámítható állapotban. A párt vezetői, az új főtitkárt, Grósz Károlyt is beleértve újabb forradalomtól rettegtek. A Hősök terén tartott megemlékezésen követelte először egy szónok, a fiatalok nevében beszélő Orbán Viktor a szovjet csapatok azonnali kivonását. 

Máig nem tudni, kik lopták el Kádár János koponyáját és csontjait

Tizenkét éve, 2007. május 2-án hátborzongatóan furcsa hírről tudósított a Magyar Távirati Iroda: az éjszaka leple alatt ismeretlenek a Fiumei úti sírkertben feldúlták Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori első emberének sírját, és ellopták a néhai főtitkár koponyáját, valamint pár csontját. A tudósítás szerint Kádár Jánosné Tamáska Mária urnájának is nyoma veszett. Annak ellenére, hogy külön nyomozócsoportot hoztak létre a bizarr eset kivizsgálására, mind a mai napig nem derült fény sem az elkövetők kilétére, sem pedig a furcsa sírrongálás motívumára, ami miatt számos összeesküvéselmélet-szerű teória keletkezett Kádárr ...

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Az emberarcú szocializmus álarc mögé rejtett embertelen arca

1956. október 25. fordulópontnak számít a két nappal korábban kitört és szabadságharcba torkolló forradalom történetében. Az 1956-os események históriájába csak „véres csütörtökként" bevonult és óvatos becslések szerint is több száz halottat követelő Kossuth téri vérengzés újabb szörnyű példát adott a hatalmát féltő kommunista diktatúra brutális kegyetlenségéről. Máig a múlt homályába veszik, hogy kik, és kinek a parancsára nyitottak tüzet a Kossuth téren gyülekező békés tömegre, véres mészárszékké változtatva a Parlament előtti teret.

Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe

Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.

Herskó János filmrendező, aki "disszidált", miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek

Meghatározó filmkészítők sorát segítette a pályára, köztük a Mephistóval Oscar-díjat nyert Szabó Istvánt. Önmagát ironikusan az „utolsó sztálinista kultúrpolitikusnak” nevezte, de nem mentalitásra, hanem a hatalom központosítására utalva. Egy időben egyszerre volt vitatott filmrendező, reformpedagógus és a néhány nagyhatalmú „szocialista producer” egyike. Pártfogoltjaiért küzdve – akiket kizárólag tehetségük alapján választott ki – folyamatosan harcban állt azokkal, akik mentalitásuknál fogva voltak végletesen korlátoltak, ugyanakkor a hatalom mániákusai. Herskó János 1970-es, utolsó filmjében Dunába ölte filmbeli énjét, Gábor Miklóóst. ...

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul

A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.

Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén

Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.

Kulissza 10. Gobbi Hilda, az első és utolsó magyar kommunista

Gobbi Hilda közéleti szerepvállalásainak súlya legalább olyan messze ható, mint színészi teljesítményének emlékezete. A II. világháború idején Major Tamás harcostársa volt az ellenállásban, aztán a Major vezette Nemzeti Színház társulatának tagja, amíg harcostársa ki nem rúgta. A mágnáscsaládból indult, mélyszegénységet is megtapasztalt Gobbi Hilda azonban nemcsak önmagát volt képes olykor a saját hajánál fogva talpra rántani, hanem emberek sokaságát segítette jobb helyzetbe. Egyedi karaktere másokat is irritálhatott a hatalom birtokosai közül, de sosem találtak rajta fogást. Pedig nem csupán a bagót szívta zsinórban, de szerette a ...

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt

A Kádár-kori világ egyik legnépszerűbb színésze volt. A Kossuth-díjas művész első, legendássá lett színpadi sikerét 1963-ban aratta a Thália Színházban. Fejes Endre Rozsdatemető című színművének Hábetler Janijaként, amely figurát – recenziók szerint – „teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el életre-halálra". A hatvanas évektől több mint harminc filmben szerepelt. Jancsó Miklós rendezései közül – egyebek mellett – a Szegénylegényekben, az Égi bárányban, a Még kér a népben, a Csend és kiáltásban vagy éppen a Csillagosok, katonákban. Emlékezetes alakítást nyújtott Lugossy László Köszönöm, megvagyunnk ...

Kulissza 8. Somogyvári Rudolf, akiről Aczél György „mindent tudott”, ezért száműzte

A művelt budai polgárfiú előbb szalondarabokban brillírozott. Szovjet hadifogsága idején hivatása mélységeiben is elmerült. Tábori színházat alapítva rabtársainak is segített a túlélésben. Hazatérése után pártfunkcionáriusok száműzték vidékre, rehabilitációját követően a puszta sors bánt vele szűkmarkúan. Generációjának egyik legerősebb tehetsége a Vígszínháznál töltötte utolsó éveit, ott ismerte meg a színházban is fellépő LGT tagjait. Presser Gábor írta a színész halála után az „Egy megkésett dal" című számban: „Cikkek jelentek meg sorra, / Persze mindegyik dicsért, / Most csak jó kritikát kaptál / a befejezett szerepért. / És mégg ...

60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát

A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.

Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban

A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot. 

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Kádár: „Megyek Imre temetésére. Mindenki ott van.”

„Az a helyzet, most már rájöttem, ('56. október) 28-ától kezdődött az, amikor ruhára, bőrszínre, nem tudom mire rámutatva fegyvertelen embereket pogrom alapján megöltek. És azokat előbb ölték meg, mint a Nagy Imrééket. Mert ha arról van szó, hogy nem történelmileg nézem, akkor én is nyugodtan azt mondanám, hogy ha én harminc év távlatából nézem, akkor én mindenkit sajnálok" – egyebek mellett ezt mondta Kádár János 1989 áprilisában, az utolsó beszédében. Bocsánatot soha nem kért, de azt mondta: „Sajnálok mindenkit”. Az MSZMP KB központi ülésére váratlanul lépett be, szinte betört Kádár János – akit már egy éve felmentettek főtitkári ...

Az Operaház Ákos-dalokat akar a forradalom évfordulójára

A Kádár utolsó beszéde című "kamaradráma" csak 18 éven felülieknek ajánlott, ha jól értjük az Operaház honlapját.

Orbánt 2011-ben meg akarták buktatni

Nyugaton egy pillanatig nem merült föl, hogy Magyarország kiszakadhat a szovjet tömbből, így az 1956-os forradalomnak sem volt erre semmi esélye – állítja Stefano Bottoni történész az Origónak adott interjújában. Szerinte a történészek egy része ódzkodik az állambiztonsági múlt feldolgozásától, pedig még rengeteg lehetőséget rejt ez a terület. Bottoni arról is beszélt, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban kialakult egy erős narratíva, hogy az unióhoz újonnan csatlakozott államok élősködnek rajtuk, korruptak, a demokráciát pedig visszafejlesztik valamiféle hibrid rendszerré. 

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Kádár János pokolbéli víg napjai

Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.

Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait

A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.

Most megnézheti, hogyan nyaralt Kádár és a kommunista elit

Ez volt Rákosi Mátyás kedvenc nyaralóhelye, itt sakkozott rendszeresen Kádár János és Aczél György, itt szállt meg a Magyarországra látogató Fidel Castro, Gagarin vagy Ho Si Minh. A Budapesthez legközelebb eső Balaton-parti települést, Balatonaligát 1948-ban sajátították ki maguknak a kommunista vezetők, akik fegyveres őrökkel és kutyákkal vigyáztak arra, hogy senki se zavarhassa meg tóparti nyugalmukat. Augusztusban és szeptemberben lehetőségünk nyílik arra, hogy szervezett séta keretében bepillantsunk az egykori kiváltságosok világába.

Megnézheti, milyen luxusban nyaralt Castro és Kádár János

A Balaton partjára szervez túrát a Budapest Aszfaltprojekt augusztusban és szeptemberben, hogy bemutassák Kádár János egykori nyaralóját, valamint azt az elnöki villát, ahol többek között Fidel Castro és Nyikita Hruscsov is nyaralt.

Mini-Dubajt építenek, de őrzik Sztálin emlékét

Miután négy nap alatt bejártuk Grúzia középső részét, bérelt terepjáróval vágtunk neki a sokszor úttalan utaknak. Először a Fekete-tenger partjának legnagyobb üdülővárosát, Batumit vettük célba, majd több ezer méteres hegyek között a főváros felé autóztunk. Az egyhetes kirándulás alatt Grúzia újabb és újabb arca tárult fel előttünk.

Martonyi János már bánja, hogy belépett Kádár pártjába

Martonyi János azért fogadta el a párttagságot 1988-ban, mert úgy érezte, hogy pozitív dolgok indulhatnak meg az országban. A volt külügyminiszter arról is beszélt hogy bár ismerte Antall Józsefet, de nem akart belépni az MDF-be.

Gyurcsány a Kádár-korszakot fényezte

Gyurcsány Ferenc szerint ha a demokrácia nem teremt jobb életet, nem lehet bizalmat teremteni iránta. A DK elnöke Hajdúszoboszlón beszélt arról is, hogy a magyarok többsége Kádár alatt jobban élt. 

Éljen május elseje!

Elmélyült tudásomat a világról a május elsejei felvonulásokon alapoztam meg. Ott jöttem rá például, hogy a Föld, az öreg sárgolyó valójában hungarocellből van, a tetején vörös csillaggal, hogy a vitorlázó repülőgépeket igazából mackónadrágba bújt fiatalok tolják, csak lentről az nem látszik. És hogy a pártelithez tartozóknak két alaptulajdonságuk van: kivétel nélkül kalapot viselnek, és órákon át képesek integetni. Mint ahogy Kádár János rávilágított, a május elsejékben egy közös volt: mindegyik előbbre vitte valamennyivel a munkásosztály, a dolgozó nép ügyét. Meg is lett az eredménye.

Két Kádár-levelet lefoglalt a rendőrség - Bűnjel lett a történelmi emlékből

Lefoglalt a rendőrség két, aukcióra szánt, Kádár János által írt levelet - írja az Origo.

A rendőrség lefoglalta Kádár János utolsó leveleit

Elárverezik Kádár János utolsó leveleit

A két dokumentum együttes kikiáltási ára 2,7 millió forint, az aukciót szervező antikvárium szerint biztosan nagy lesz az érdeklődés.

Védetté nyilvánították Kádár János sírját

Nem lehet felszámolni a 25 éve elhunyt volt pártfőtitkár sírját.

Az MSZP menti meg Kádár János sírját

Felszámolhatják Kádár János és felesége sírját a Fiumei úti temetőben, hacsak nem váltja meg valaki újra a parcellát 800 ezer forintért. A pártfőtitkárnak nincs élő hozzátartozója, az MSZP viszont hajlandó kifizetni a kért összeget.

Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése

1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?

Horn Gyula a szovjetek háta mögött tárgyalt a nyugatiakkal

Horn Gyula már az 1980-as évek közepén azzal keresett meg több nyugat-európai országot, köztük Nagy-Britanniát, hogy Magyarország közvetlen kapcsolatokat szeretne kialakítani az akkori Európai Gazdasági Közösséggel (EGK) - írta a szombati The Timesban Sir Malcolm Rifkind.

Kádár János olyan jól csinálta, hogy nem tudunk leszokni róla

Aki nem követi Kádár János észjárását, és letér az útjáról, jobb, ha elfelejti a hatalmat - nagyjából ez a kép rajzolódik ki, ha megnézzük, hogy mit szerettek az emberek az utolsó pillanatig a Kádár-rendszerben, és mit sírnak vissza belőle. A kádári hagyománnyal csak párszor próbáltak szakítani a magyar politikusok, és az Orbán-kormány sem igazán mer szembemenni a berögződéseinkkel.

A magyar egy kiváló ember, jól dolgozik, dicsőséges

A magyarok szenvedélyes, jókedvű és barátságos emberek, akik feltétel nélkül büszkék a hazájukra. A lényeg a békés építkezés, árral szemben úszni nem jó, aki disszidál, nem hazafi - körülbelül ez volt a véleményük a hetvenes években a magyaroknak a nemzetről egy eddig titkos korabeli kutatás szerint. A Kádár-rendszer agymosása kifejezetten hatékony volt, bár így is nagy lyukak tátongtak az emberek fejében a szocializmusról.

Jó konyakozást, elvtársak!

Mire voltak rákkattanva a szocialista káderek, mielőtt elkezdtek Mercedeseket gyűjteni? Miért volt sanyarú az ÁVH-sok élete? Miért nem volt tanácsos gangos házba titkosszolgálati lakást telepíteni? Minden kérdésre választ kaphat, aki elmegy a Budapest Pop Ap csoport különleges helytörténeti sétájára, amely a főváros közelmúltjának szürke zónájába kalauzol. Szombat déli túrájuk az Újlipótváros állambiztonsági múltja köré szerveződött. Láttunk szájatlan munkásvezért, és kiderült az is, miért szerették annyira a Margit híd környékét a kommunisták.

Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH

Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.

Akiknek hiányzik Kádár János

Mellszobrának leleplezésével emlékeztek meg Kádár Jánosról az egykori kommunista pártfőtitkár születésének századik évfordulóján nyughelyénél, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben szombaton. A rendezvényén nagyjából háromszázan vettek részt. Több résztvevő azt mondta az [origo]-nak, hogy a mai közéletben nincs olyan politikus, aki Kádár Jánost tudná pótolni, vagy méltó utódja lehetne.

Példátlan megtorlásból született a Kádár-rendszer

A magyar történelem legvéresebb és legsúlyosabb megtorlása a pontosan száz éve született Kádár János nevéhez fűződik. Az 1956 utáni elnyomás persze nem Kádár találmánya volt, a szovjet hatóságok nélküle is elkezdték az eljárásokat, de aztán gyorsan átvette az irányítást a magyar pártvezetés.

Biszku Béla is elment a Kádár-szobor avatására

Mintegy háromszázan, köztük a korábbi állampárti politikusok közül Biszku Béla és Berecz János is elment Kádár János mellszobrának felavatására a Nemzeti Sírkertbe. A szobrot leleplező Moldova György proletárszentnek nevezte Kádár Jánost, majd arról beszélt, hogy az ország rászolgált a nyomorára. Az ünnepség végén elénekelték a "Hegyek között, völgyek között" című dalt, aki pedig akart, Fidel Castro-bort is vásárolhatott.

Menzás burgonyaleves

Darás tészta

Rendszert vagy korszakot alkotott Kádár János?

A szaktudósok szerint Kádár János országa nem különbözött a többi szovjet típusú államtól, a kádárizmusnak nem volt sajátos politikai intézményrendszere. A hatalomgyakorlás stílusa viszont önálló korszakká tette Kádár 33 évét.

Kádár, a kaméleon

Sok arca volt Kádár Jánosnak. Pályájának fontos eseményeibe saját nyilatkozatai - és elhallgatásai, hazugságai - alapján próbáltunk meg bepillantani.

Kádár primitív bosszúja

Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő és Kádár János pozícióharcát elemezték a Kádár-konferencia résztvevői. A nagyközönség számára eddig ismeretlen politikai szövetkezések, árulások és a primitív bosszú epizódjai elevenedtek meg a száz éve született Kádárt és vetélytársait félidézve.

Egyelőre Kádár sikereit elemezték

Kádár János születésének századik évfordulóján rendeztek tudományos konferenciát, amelynek célja, hogy "Kádár Jánost elhelyezzék a maga helyén". Az elején a gazdasági sikereket elemezték, később lesz szó Kádár sötét oldaláról.

Mobil szobrot kap Kádár János

Mellszobrot állít Kádár Jánosnak a volt párfőtitkárról elnevezett baráti kör Kádár János születésének 100. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben szombaton. A szobor nem maradhat a sírkertben, valószínűleg sehol sem állítják ki később.

A Fradi-szurkolókat is figyelték az ügynökök

Nyilvánosságra kellene hozni az ügynökaktákat, hangzott el egy történészvitában, amelyet az állambiztonsági levéltárban tartottak. A magyar jogszabályok azonban ezt megnehezítik, és csak korlátozottan engedik még a hozzáférhető adatok publikálását is. Így a listákat készítő ügynökvadászok előtt nyílnak meg az igazi lehetőségek.

Egy tehén is lehetett kulák

Mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es években, ha nemkívánatossá vált a kommunisták számára. Sőt bármiből: amikor nem tudták rábizonyítani egy volt csendőrre, hogy kulák lenne, akkor a tehenét minősítette - első és másodfokon is - annak a bíróság.

Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?

A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.

Már Hofi is röhögött Kádár béna ex-ávósain

Még a kollégáik is lenézték azokat a részeges és tehetségtelen egykori ávósokat, akik az 56-os forradalom leverésekor nemcsak dicstelen és visszataszító tetteket hajtottak végre, hanem még alkalmatlanok is voltak a feladatuk végrehajtására.

Kommunista nyugdíjak, történelmi sebek

Újra nekifut a politikai elit a rendszerváltás idején elmulasztott feladatnak, hogy felülvizsgálja az egykori kommunista vezetők nyugdíját. Hogyan lehet történelmi sérelmeket orvosolni jogállami eszközökkel?

Mit csináltak a nők a szocializmusban?

A traktoroslánytól az országgyűlési képviselőnőig, az 56-ban kivégzett forradalmárnőtől a panelban élő kismamáig: a szocializmus korszakának nő sorsai jelennek meg hét tanulmányban egy kötetben. Izgalmas témák jelennek meg a Kádár leányai című kötetben tudományos alapossággal feldolgozva, csak a nyelvezet nehezen emészthető.  

Kitüntették Rohály doktort

Az idén 75 éves dr. Rohály Gábor a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült. Barátai október 24-én köszöntötték ezen alkalomból a Vármegye Szalonban. Nagy öröm látni, amikor a több évtizedes konzekvens, kitartó munka végre elismerésben részesül. Számos olvasója, tanítványa és barátja nevében boldog és őszinte szívvel gratulálok!

Nincs egyedül Biszku Béla, a kommunizmus építője

Nem a vihart kavaró interjújával előkerült Biszku Béla az egyetlen olyan egykori befolyásos kommunista, aki ugyan az elmúlt húsz évben eltűnt a nyilvánosság elől, de ma is él. Kovács István a Rákosi-rendszerben volt vezető, Lázár Györgyöt Kádár hű fegyverhordozójaként tartották számon, Marjai József a gazdaság ura volt a nyolcvanas években - csak néhányan az [origo] által összegyűjtött névsorból. 

Csak a vécén lehetett megkörnyékezni Kádárt

Nyugatra és keletre is messze el lehetett látni a Magyar Szocialista Munkáspárt aligai luxusüdülőjéből, ahol nemcsak a magyar kommunista elit, de Fidel Castro is megpihent. A szigorúan zárt üdülő egyszerre szolgálta a pihenést és a pártkarrier építését, a feltörekvő fiatalok féltékenyen lesték, kinek int egy-egy fejes, ki kap ebédmeghívást. A 47 hektáros terület évekig az enyészet martaléka volt, de 2006 óta van tulajdonosa, akinek csak az önkormányzattal kell megegyeznie az aligai pártüdülő jövőjéről.

Elhunyt Várkonyi Péter volt külügyminiszter

Hetvenhét éves korában meghalt Várkonyi Péter, aki 1983 és 1989 között Magyarország külügyminisztere volt. A politikus korábban az MSZMP központi apparátusában osztályvezető-helyettes volt.

Aljasság és nosztalgia: könyvek Kádár Jánosról és koráról

Kádár János a Szovjetunió kegyelméből Magyarországot irányító állampárt első embere volt 1956 és 1988 között, nevét történelmi korszak viseli. Erről a korról egyre kevesebbet tudunk, hiszen felejtenek és meghalnak a tanúk, ugyanakkor egyre többet is, azoknak a kutatóknak, újság- és emlékíróknak a jóvoltából, akik újabb és újabb szempontokból vizsgálják az időszakot.

Reformálca és gázolás a parlamentben

Cserbenhagyásos gázolás a népszavazási kezdeményezés Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint, aki a vizit- és a kórházi napidíj gyors eltörlését ígérte. Mikola István a kormánypártok pszichés állapotán élcelődött, Kóka János szerint Kádár János nyerte a népszavazást. A kormánypártok és az ellenzék kedden sem találta a közös hangot a parlamentben, pedig jövő héten dönteni kell a referendumon megbukott díjak eltörléséről.

Nem keresik tovább a Kádár-sír megrongálóit

Megszüntette a nyomozást Kádár János megrongált sírjának ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság - közölte internetes honlapján a rendőrség. A Magyarországi Munkáspárt 2006 erre reagálva a "legmélyebb felháborodásának" adott hangot.

Gyurcsányt szidták tüntetők a gyásznap végén

Vasárnap országszerte megemlékezéseket tartottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján. Az esti záróünnepségnél tüntetők jelentek meg, akik a miniszterelnököt szidták. Nap közben megemlékezést tartottak az egykori Jutadombon is, ahol a magyarok sikeresen verték vissza a szovjet csapatokat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magánemberként ment el a 301-es parcellához, Dávid Ibolya MDF-elnök pedig arról beszélt, hogy november 4-e Kádár János hazaárulásának napja is.

Divat a szocializmusban

Vizsgálják a rendőrök a Kádár-csontos hirdetést

Megjelentek olyan hirdetések az interneten, amelyek Kádár János májusban ellopott csontjait kínálják cserére. A rendőrség vizsgálatba kezdett.

Kádár Jánosra emlékeztek

A 18 évvel ezelőtt elhunyt Kádár Jánosra emlékeztek szombaton a Magyarországi Munkáspárt 2006 tagjai és szimpatizánsai Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben.

Nem Kádár csontjai voltak a füstbombás lakásban

Nem Kádár János ellopott maradványaira bukkantak a csepeli füstbombakészítők lakásán a rendőrök, az ott talált csontok az orvos szakértő szerint ugyanis már több évtizedesek. A BRFK közben a kedden füstbomba-kotyvasztás közben tetten ért személyek előzetes letartóztatását javasolta közveszély okozása miatt. Az [origo] a helyszínen próbált utánajárni, kikről is van szó.

Csontokat és robbanószereket találtak egy lakásban

Emberi csontokat és robbanószer előállításához szükséges vegyi anyagokat talált a rendőrség egy csepeli panellakásban kedden este. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint vizsgálják az összefüggést Kádár János földi maradványainak eltűnésével. Három embert őrizetbe vettek közveszélyokozás előkészülete miatt.

Helyreállították Kádár János sírját

Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes utasítására a Budapesti Temetkezési Intézet szombatra virradóra megtisztította és rendbe hozta Kádár János szerdán megrongált sírját. A Munkáspárt a felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a sírt előzetes bejelentés nélkül, éjjel állították helyre.

Kétmillió jár a Kádár-sír rongálóinak feladásáért

Kétmillió forint jár annak, aki segít elfogni Kádár János és felesége sírjának feldúlóit. A rendőrség a nyomravezetői díj kitűzése mellett nyilvánosságra hozott egy fotót, a politikus feleségének hamvait tartalmazó, elrabolt arany urnáról is.

Elrabolták Kádár János földi maradványait

Ismeretlen tettesek elvitték Kádár János földi maradványait a fővárosi Fiumei úti temetőből. A sírok márvány előlapját levették, a föld egy részét kihányták, a fémkoporsót kivágták. A rendőrség szerint a Kádár felesége hamvait tartalmazó urnának is nyoma veszett.

Hagytak nyomokat a Kádár-sír feldúlói

Rongálás miatt nyomoz a rendőrség az ismeretlenek után, akik szerdán megrongálták Kádár János és feleségének sírját, és elvitték a maradványaik egy részét. Kegyeletsértés is történt, de emiatt nem indulhat eljárás, mert a házaspárnak nincs leszármazottja, aki ezt kezdeményezhetné. A sírrongálókat ritkán sikerül elkapni, de a rendőrök már találtak olyan nyomokat, amelyeken elindulhatnak.

Moldova György : "Kádárnak szobrot fognak emelni"

Heves indulatokat kavart Moldova György Kádár Jánosról szóló könyve. A Kossuth-díjas író, aki a korszak nagy kritikusa volt, most azt mondja, Kádár János volt a huszadik század legnagyobb politikusa, és jelenleg összehasonlíthatatlanul rosszabb viszonyok uralkodnak a politikában. Elítéli az utóbbi hónapok demonstrációit, de szerinte pankrátorok ellen nem lehet görög-római stílusban birkózni. Az olvasók Moldova György írót faggathatták a Vendégszobában.

Malenkovék jelentése az SZKP KB-nak

Kádár János rádióbeszéde

Rainer M. János: Kádár és a morális példák

Véget ért Magyarországon az az ünnpségsorozat, amely az 1956-os szabadságharcnak és forradalomnak állított emléket. Az 1956-os intézet igazgatóját az akkori hősökről és árulókról, a forradalom történetét feldolgozó könyvekről, filmekről és az akkori, illetve mai eseményeket párhuzamba állítókról is kérdezték az [origo] olvasói.