Zsámbéki Gábor

címke rss
A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

A nagy színész, akivel a Kádár-diktatúra gyakran szórakozott, és aki Pelikán gátőrként vált legendává

1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára, ahol egy hónapot sem töltött el. Munkaszolgálatból megszökve, szőnyegbombázásokat túlélve, színészi tanulmányokat kihagyva játszotta el Bárdos Artúr Belvárosi Színházában a háborút követő első békeévben Rómeó és Júlia férfi főszerepét. Az előadás színháztörténeti jelentőségű sikert hozott, megalapozva Kállai Ferenc pályafutását. A házasság előtt álló színész a Shakespeare-darab próbáin szenvedélyes szerelembe esett a Júliát alakító, nála évekkel idősebb Fényes Alice-szal. A házasság nem maradt el, és a hamarosan az ország legnagyobb színészei közé emelkedő, nők iránti vonzalmában semmiit ...

A népszerű magyar színész, akinek az ÁVH-s tiszt darabjában kellett játszani

Kultúra2022.08.16, 20:06

Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett színművész. Szerdán lesz 80 éves, 1967-től tagja a József Attila Színház társulatának, 2008-tól örökös tagja. Ujréti László anyaszínházában csaknem százhetven szerepet játszott el pályára lépése óta, s más színtereken is számtalan alkalommal formált meg különböző karaktereket egyedi alakító készséggel, mindig hitelesen. Szinkronmunkáiban olyan külhoni kollégáknak kölcsönözte a hangját, mint a Kórház a város szélén című sorozat Blažej doktorát alakító Josef Abrhám, vagy a kemény öklű Terence Hill. Ujréti László sokrétű és magas színvonalú színészi munkássáága ...

Nem fognak élve eltemetni

Kultúra2022.06.26, 18:47

Az apai ágon örmény származású színész már gyermekként színpadra került a szegedi színházban. Mindamellett a Tisza parti városban cseperedve csodálkozott rá, micsoda karizmája van az olyan embereknek, mint amilyen Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila, vagy éppen Szent-Györgyi Albert volt. Az élénk fantáziájú, kiváló megfigyelőképességű fiú tizenöt évesen került be – középiskolai tanulmányait feladva – egy színitanodába. A szegedi pályakezdés után évekig vándorszínészként gyakorolta hivatását. Idővel kőszínházakban is feladatokat kapott, ám több évtizedes országos ismertség után is – a közönség szeretetét számtalan alkalommal meggtapasztalva ...

A színészóriás drámai élete, akit a diktatúra leparancsolt a színpadról, de munkásként is hazájáért küzdött

Kultúra2022.04.18, 18:32

„Sinkovits Imre nem egyszerűen színész, ő a magyar színész. Nemcsak állampolgársága, anyanyelve és lakhelye szerint magyar, hanem érzései, cselekvései, egész magatartása révén az. Voltak és vannak magyar nyelven játszó színészek, akik ugyan magyar állampolgárságúak, de szemléletükben világpolgárok. Sinkovits Imre magyar, a szónak teljes értelmében, testestül-lelkestül, érzéseiben és gondolkodásmódjában, cselekvéseiben, beszédjében, és – ha kellett – hallgatásában is." Fenti sorok Cenner Mihály színháztörténész laudációjában hangzottak el 1996. december 21-én, amikor Sinkovits Imre megkapta a Magyar Örökség-díjat. A méltatott művész ...

Nagyszüleit kitelepítették, édesapját is büntették, ő maga az egyik legnépszerűbb színész lett

Kultúra2022.04.12, 14:04

Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Korosztályának egyik legjobb, legkarakteresebb és legismertebb színművésze, akinek már pályakezdőként meghozták a népszerűséget a televíziós sorozatok. Több mint negyven éve tagja a Madách Színháznak, ugyanakkor anyaszínháza mellett más teátrumok vendégeként is rendszeresen láthatta, láthatja a közönség a színműirodalom legszélesebb palettájáról színre vitt előadásokban, prózai és zenés művekben egyaránt. Mindemellett már friss diplomás művészként megtapasztalhatta, hogy hivatása sajátos viszonyai között a fanyalgás nem feltétlenül aannak ...

A nagy magyar színész nehéz élete - túlságosan okos volt, ezért színházvezetője is üldözte

Kultúra2021.12.19, 18:01

Sinkovits Imre fogalmazta meg Kálmán György személyisége, színészi habitusa kapcsán: „Tudatos, pontos, szabályozott életet élt, egyéni módon. Olyannyira, hogy némelyek különcnek tartották. Talán az is volt. De kihez képest? Nincs szörnyűbb, mint az egyenarcúság, az egyenruha-lélek!" Halála után írták a Magyar Nemzet nekrológjában: „Meghalt a magyar színművészet egyetemi tanára. Professzor, doktor Kálmán György; akadémián, főiskolán, universitason soha nem tanított, rendezésre nem kérték fel, színigazgatásra sem, nem is vállalta volna, ő színész volt, nagybetűvel Színész". Kálmán György mondta hivatása kapcsán: „Az írott anyagon belüül ...

Szüleit földönfutóvá tette a kommunista diktatúra, egyik igazgatója pártkórházba menekült, Alföldi Róbert elüldözte a Nemzetiből

Kultúra2021.10.31, 20:28

Jászai-díjas, érdemes művész. Többször is jelentkezett a főiskolára, végül a Nemzeti Színház Stúdiója, illetve a kecskeméti színház társulata jelentette számára a legfontosabb stúdiumokat. Előbbiben Bodnár Sándor volt a mestere, utóbbi teátrumnál Ruszt József. Színművek sorában alakított főszerepeket a legkülönbözőbb műfajokban. Az országos ismertséget az első honi „teleregény", a Szomszédokban alakított szerepe hozta meg. Trokán Péter ugyanakkor az olyan színházakban érzi jól magát, amelyek nem munkahelyként, hanem alkotói közösségként működnek. Gyermekei édesanyja, egykori felesége Papadimitriu Athina, leányaik, Anna és Nóra is szzüleik ...

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

Rákosi Mátyás feleségével járt egy osztályba, gyűlölte a kommunistákat, és ezért a diktatúra megbüntette

Kultúra2020.11.22, 20:15

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar díszlettervező a budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja. Székely László 1950-ben kezdte meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán, ahol csak 1960-ban szerzett diplomát, mert polgári háttere miatt és a Rákosi-rendszerről hangoztatott véleménye miatt eltanácsolták a művészeti tanulmányoktól, ám Hincz Gyula segítségével később visszavették. Dolgozott Major Tamással, Komor Istvánnal, Vámos Lászlóval, Sík Ferenccel, Békés Andrással, ahogy később olyan, a hetvenes években pályára lépő alkotókkal, mint Székely Gábor, Babarczy László, Csiszár Imrre. ...

Időutazás: Gyurcsány fenyegetőzésétől a Brezsnyev és Kádár pulpitusa előtti szónoklatig

Itthon2020.08.28, 11:50

A 2011-ben meghalt, besúgóként a rendszerváltás előtti színházi világot és az azt körülvevő politikai miliőt pontosan ismerő Molnár Gál Péter kritikus idén posztumusz megjelent Coming out című könyvében a hetvenes évektől a magyar színházi életet meghatározó Székely Gáborról is ír. Ezek a sorok pedig sajátos magyarázatot adnak a neves rendező-színházigazgató 1975-ös pártkongresszuson Brezsnyev és Kádár személyes jelenlétében mondott, az akkori politikai elvárásokat jóval túlteljesítő beszédére. Molnár Gál Péterről el kell mondani, hogy a színházi világ egyik legkártékonyabb szereplője volt, többszörösen leleplezett III/III-as besúgóó, ...

Előző
Következő