magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
címke rssTóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága
Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...
- címkék:
- Kádár János
- Földváryné Kiss Réka
- Tóth Ilona
- vallatás
- halálos ítélet
- megtorlás
- Fővárosi Bíróság
- koncepciós per
- hamis tanúzás
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- ÁVH
- Nemzeti Emlékezet Bizottsága
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- forráskritika
- történettudomány
- szovjet intervenció
- kegyelmi tanács
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását
Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...
Élete végéig küzdött Rákosi, a bukott diktátor, hogy hazatérhessen
Az ország közvéleménye a Magyar Távirati Iroda 1971. február 5-én kiadott szűkszavú közleményéből tudta meg, hogy Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának egykori főtitkára 78 éves korában meghalt. A 20. századi magyar történelem egyik leggyűlöltebb alakját csaknem tizenöt évig tartó száműzetés után a Szovjetunióban, az utolsó tartózkodási helyének kijelölt Gorkijban (ma: Nyizsnyij Novgorod) érte a halál. Rákosi Mátyás neve egybeforrt az 1945 után kiépülő, százezreket és milliókat megnyomorító kegyetlen kommunista zsarnoksággal; az általa szimbolizált korszak a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Rákosi Mátyás éélete ...
- címkék:
- Nagy Imre
- Kádár János
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- Rákosi Mátyás
- Leonyid Brezsnyev
- megfélemlítés
- elnyomás
- Farkasréti temető
- terror
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Államvédelmi Hatóság
- rákosi-rendszer
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- SZKP XX. kongresszusa
- restauráció
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz
1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték. Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén. A véres salgótarjáni sorrtűz ...
- címkék:
- Kádár János
- Biszku Béla
- Ladvánszky Károly
- tüntetés
- Salgótarján
- megtorlás
- szovjet megszállás
- karhatalom
- intervenció
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- sortűz
- fegyveres ellenállás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Forgószél hadművelet
- munkástanácsok
- nemzeti bizottságok
- pufajkások
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Átlőtt fejjel találtak rá az 56-os magyar forradalmat vizsgáló ENSZ-diplomatára
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot brutálisan leverő szovjet katonai invázió mélyen felháborította a szabad világ közvéleményét. A szovjet agresszió ügye az ENSZ Közgyűlése elé került, amely 1957 januárjában különbizottság felállítását határozta el a magyar forradalom eltiprásának, és az azt követő törvénytelenségeknek a kivizsgálására. Az úgynevezett Ötös Bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata megtagadta annak a több mint száz, zártan kihallgatott tanú nevének a nyilvánosságra hozatalát, akik súlyosan terhelő vallomást tettek a szovjetekre és magyar politikai csatlósaikra. 1959. november 26-án, amikor a „magyyar ...
- címkék:
- Plov Bang-Jensen
- öngyilkosság
- ENSZ
- nyomozás
- megtorlás
- Szovjetunió
- KGB
- kivizsgálás
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- titkosszolgálati akció
- Forgószél hadművelet
- fegyveres intervenció
- ENSZ Magyar Kérdést Vizsgáló Különbizottsága
- Ötös Bizottság
- Eisenhower-adminisztráció
- magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
- Címkefelhő »
Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét
1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket.
- 1