Nyilakkal akarta bombázni a Földet az űrből egy amerikai tudós

A hidegháború idején egy egész generáció nőtt fel az atomháború fenyegetésében. A kétpólusú világrend kialakulása után az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve a szövetségeseik hatalmas tempóban fejlesztették a fegyvereket. A kutatások főleg a nukleáris energia katonai felhasználására vonatkoztak. A fejlesztők fantáziája végtelen volt: számtalan őrült ötletet terjesztettek a kormányok elé az atomreaktorral hajtott dróntól az atomrobbanások erejével haladó űrrakétán át egészen a lézertankig.

Szijjártó Péter: Fenn kell tartani a magyar külpolitika szuverenitását a biztonsági kihívások kezeléséhez

Súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe ma Európa, a helyzet hatékony kezeléséhez pedig a magyar külpolitika szuverenitásának fenntartására, a nemzeti érdek érvényesítésére van szükség minden külső nyomásgyakorlás ellenére is — közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői meghallgatásán.

Egy új hidegháború küszöbén - ki lesz a gyáva nyúl?

Az Egy új hidegháború küszöbén című kötet arra vállalkozik, hogy tisztázza az elmúlt néhány évtized történéseit a Szovjetunió bukásától egészen napjainkig. Egyre több jel utal arra, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanásával egy globális gyáva nyúl játék vette kezdetét, aminek nem látni a végét, de a felek rohamosan közelednek egymáshoz egyre növekvő sebességgel. A szerzők, Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője és Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke bemutatják azt a három mítoszt, amely véglegesen megdőlt az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Az 1990-es évek Nagy EEufóriája ...

Meghalt Henry Kissinger

Meghalt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter - írta a BBC.

Szijjártó Péter: A világ ma a veszélyek korát éli, az emberiség válságról válságról bukdácsol

A világ jelenleg a veszélyek korát éli, hosszú ideje válságról válságról bukdácsol, és a globális biztonság is ma van a legrosszabb állapotában a hidegháború vége óta - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlés ülésén.

Most van nagy baj: több tízezer katonát küld az orosz határra a NATO

Több mint 40 ezer katona részvételével tart hadgyakorlatot jövő tavasszal a NATO – írja a Financial Times. A lap szerint a seregszemlén a szövetség tagjai az esetleges orosz támadással szembeni védekezést gyakorolják majd.

Negyven éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító katasztrófája

Negyven éve, 1983. szeptember elsején hajnalban a Korean Air New York és Szöul között közlekedő  KAL 007-es járatát, miután messze letért repülési irányvonaláról és a nemzetközi polgári légi forgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.

Barmok! Beraktatok egy sz.r űrhajóba! - ezek voltak a szörnyethalt űrhajós utolsó szavai

Az 1960-as évek elején tetőző űrverseny első szakaszát egyértelműen a Szovjetunió nyerte meg. John F. Kennedy 1961. május 28-án a Kongresszus előtt megtartott híres beszédében a szovjet sikerekre adott válaszként hirdette meg az amerikai Hold-programot. Az elnök beszédét a szovjet politikai vezetés nyílt kihívásnak tekintette, és erre reagálva - a hidegháborús logika jegyében - utasítást adott a szovjet űrverseny fokozására. A politikai presztízsszempontok vezérelte sietségnek azonban komoly következménye lett, ami az űrkutatás történetének az első halálos kimenetelű tragédiájához vezetett.

A hidegháború első és egyben legvéresebb fegyveres konfliktusa

Hetven éve, 1953. július 27-én írták alá az észak-koreai hadsereg és az őket támogató kínai önkéntesek képviselői, valamint az amerikai és dél-koreai haderőre épülő, de számos más ország katonáit is magában foglaló ENSZ-erők meghatalmazottai a panmindzsoni fegyverszüneti egyezményt, amely véget vetett az 1950 óta zajló háborúnak a Koreai-félszigeten.

Sztálin dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy kapituláltak a nácik

1945. május 7-én a kora hajnali órákban az angolszász szövetséges haderő főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a német birodalmi kormány nevében aláírta a náci Németország feltétel nélküli fegyverletételéről szóló kapitulációs okmányt. A dokumentumban foglaltak szerint a még harcban álló német csapatoknak másnap, május nyolcadikán éjfélig valamennyi hadszíntéren be kell szüntetnie mindenféle harci cselekményt. A német kapitulációval az európai hadszíntéren befejeződött a világtörténelem legvéresebb, csaknem hat évig tartó fegyveres konfliktusa, a második világháború. Nooha ...

Biró András: Nem sikerült Oroszországot páriává tenni

Az oroszpártisággal nehezen vádolható Economist Intelligence Unit, vagyis az Economist Group kutatási és elemzési részlege egy figyelemre méltó kutatást tett közzé az elmúlt napokban. Arra a megállapításra jutottak, hogy csökken azoknak az országoknak a száma, amelyek elítélik az orosz agressziót. Az Oroszországot elítélő kormányzatok száma egy év alatt 131-ről 122-re csökkent, a semleges pozíciót felvevőké 32-ről 35-re nőtt, míg az Oroszország felé hajlók száma 29-ről 35-re emelkedett. Új helyzet van kialakulóban a világban, ami egyértelműen az elmúlt harminc évben ismert világrend megváltozását vetíti előre, az orosz-ukrán háború ...

Eltitkolt fenyegetés: szabadon lévő atombombák okozhatnak katasztrófát

A hidegháború évtizedeiben egyre kiélezettebb nukleáris fegyverkezési verseny bontakozott ki a két katonai szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Az atomfegyvert célba juttatni képes stratégiai bombázók mellett ekkor álltak hadrendbe a különösen veszélyes atom-tengeralattjárók is, amelyek a víz alól voltak képesek akár több ezer kilométer távolságra fekvő célpontokra nukleáris csapást mérni. Az atom-, illetve termonukleáris fegyverekkel felszerelt hadászati bombázók és tengeralattjárók sokszor mind a mai napig tisztázatlan balesetei, illetve eltűnései miatt az 1950-es, '60-as években több tucat nagy hatóerejű nuukleáris ...

Itt a leleplezés: NASA-tudós állítja, földönkívülieket őriznek Amerikában

Ismét az ufó-hívők és a szkeptikusok vitáinak fókuszába került a szupertitkos kísérleti telep, az 51-es körzet egy új tanúvallomás nyomán. A magát Mr. Emerynek nevező nyilatkozó aki saját állítása szerint az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA volt munkatársa - valószínűsíthetően asztrobiológusa –, nem kevesebbet állít, minthogy a külvilágtól hermetikusan elzárt nevadai katonai kísérleti telepen, az 51-es körzetben földönkívüliek maradványait őrzik. Viszont korántsem ő az első, aki ezt állítja. Az „Area 51-nek"' 2013-ig egyébként még a létezését is letagadták az amerikai kormányzati szervek, de ekkor a CIA egy titkosítás alól felooldott ...

Percekre volt a világ a harmadik világháború kirobbanásától

1945. június 16-án az első sikeres kísérleti atomrobbantással új szakasz kezdődött a világtörténelemben; a nukleáris fenyegetés korszaka, ami a tavaly február 24-én kitört orosz-ukrán háború eszkalálódásával ismét az éjfél felé közelíti a végítélet szimbolikus órájának a mutatóit. Az elmúlt nyolc évtizedben több alkalommal is a világháború szélére sodródott a világ, legtöbbször a nagyhatalmi szembenállás kiéleződése miatt. Most, hogy az orosz-ukrán háború eszkalálódása miatt egyre nő újra a világháború veszélye, érdemes ezeket az eseteket feleleveníteni. Már csak azért is, mert volt olyan pillanat is, amikor nem a politikusok, hanemm ...

Szánthó Miklós: Békére és nemzetközi konzervatív konszenzusra van szükség

Békére és biztonságra van szükség ahhoz, hogy a konzervatívok világszerte az előttük álló kihívásokra összpontosíthassanak - jelentette ki Washingtonban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója csütörtökön az amerikai konzervatív erők legnagyobb eseménye, a CPAC kísérőrendezvényeként tartott konferencián.

Összeütközött egy amerikai és egy orosz atom-tengeralattjáró

A hidegháború időszakában a legforróbb hadszíntérnek az óceánok és tengerek számítottak. A szárazföldön a két fél nem kockáztatott, és bár a levegőben a vadászpilóták gyakran hajmeresztő mutatványokkal zaklatták az ellenfél repülőit, sőt, előfordult, hogy le is lőtték egymást, ezek az esetek nem növelték a világháborús kockázatot. A tengeralattjárók egymás elleni akciói azonban óriási kockázatot jelentettek, mert mindkét fél stratégiai jelentőségűnek tartotta a tengeralattjáróit. A ballisztikus rakétahordozók a nukleáris elrettentés fontos eszközei ma is, és ezek fenyegetése az anyaország fenyegetésével egyenlő. A feszültséghez hozzzájárult, ...

Hidegháborús bunkermúzeumot adtak át Dániában - képek

Amerikai kémtengeralattjáró titkos akciója Oroszországban

Egy kapitány gyerekkori emlékei alapján valósult meg minden idők legsikeresebb amerikai hírszerzési hadművelete, amely 1971-től 1980-ig tartott. Az amerikai flotta kém-tengeralattjárói a CIA és az NSA megbízásából lehallgató berendezést szereltek a tenger alatti szovjet telefonkábelekre. A lehallgatott beszélgetések nem csak titkos rakétafejlesztésekről szóltak, de a szovjet tisztek családi életébe is bepillantást engedtek. Az akciót egy volt nemzetbiztonsági szakértő buktatta meg, amikor 35 ezer dollárért eladta a szovjeteknek a hadművelet információit, akik a felszínre hozták a lehallgató berendezést. A hat méter hosszú, hattonnáss, ...

Szörnyű, ítéletnapi fény villant fel a csendes-óceáni sziget felett

Hetven éve, 1952. november elsején a csendes-óceáni Marshall szigetcsoporthoz tartozó Eniwetok-atoll felett felvillant apokaliptikus fény, majd az azt követő irtózatos hő- és lökéshullám ereje még azokat a tudósokat és szakembereket is sokkolta, akik részt vettek a világtörténelem első kísérleti atomrobbantásán, az 1945. július 16-án az új-mexikói San Antonio közelében végrehajtott Trinity kódnevű szupertitkos műveletben. A 10,4 megatonna erejű Ivy Mike detonációja minden képzeletet felülmúlt: a világtörténelem első termonukleáris robbanóeszköze szabályosan leradírozta a térképről az Elugelab nevezetű korallszigetet, hat méter magass ...

Amikor a világ egy atomháború kirobbanásának szélére került

Hatvan éve, 1962. október 28-án ért véget az egyhetes, a világot az atomháború szélére sodró kubai rakétaválság. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti külpolitikai konfliktus a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult ki.

Egy sorsfordító nap: a forradalom kivételes és alig ismert részletei

1956. október 23. fontos mérföldkőnek számít a hidegháborús korszak történetében. Az elnyomó kommunista rendszer ellen kitört magyar forradalmat és szabadságharcot a nagyhatalmi érdekek oltárán feláldozva eltiporták ugyan, de 1956 októbere halálos és befoltozhatatlan sebet ütött a megdönthetetlennek látszó szovjet típusú rendszeren. Ami a forradalom véres eltiprása után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, a magyar forradalom és szabadságharc olyan mély rést repesztett a kommunizmus monolit alapjába, ami négy évtizeddel később az egész rendszer összeomlásához vezetett.

Atomtöltetek vannak a földfelszín alatt egy párszáz fő lakosú megyében

Nukleáris rakétára bukkantak közel 100 méter mélyen a földfelszín alatt a mindössze 674 lakosú nebraskai Banner megyében, Nebraska államban. Ezért az amerikai légierő leállított egy zöldáram-projektet, amely a tervek szerint felélénkítette volna a helyi gazdaságot - írja az Insider. 

Hidrogénbombát robbantottak az amerikaiak a Bikini-szigeteken

A hirosimai és nagaszaki bombánál ezerszer nagyobb hatóerejű volt az az amerikai hidrogénbomba, amelyet 1954. március. 1-jén robbantottak fel a Csendes-óceáni Bikini-atollon. Ez volt az első bevethető fúziós fegyver, és ez máig a legnagyobb nukleáris robbantás, amit az Egyesült Államok hajtott végre. A Castle Bravo nevű kísérlet majdnem tökéletesen zajlott – már ha bárki normálisnak tart egy atomrobbantást. Azért csak majdnem, mert a detonáció véletlenül háromszor akkora lett, mint amit a tudósok terveztek. A Los Alamos-i nukleáris kutatólaboratóriumban ugyanis rosszul számoltak. A bomba olyan iszonyatos hatású volt, hogy a szemtanúúk ...

Gorbacsov - a vesztes, akit ünnepelt a világ

A 92. életévében 2022. augusztus 30-án meghalt Mihail Szergejevics Gorbacsov politikai életművének megítélése mind a mai napig ellentmondásos. Amíg a nyugati világban a hidegháborús szembenállás és a keleti blokk, a „népek börtönének" felszámolójaként ünnepelték, addig Oroszországban sokak szemében ma is árulónak számít, és sokan neki róják fel a kilencvenes évek oroszországi káoszát is. Az általa meghirdetett „új politikai gondolkodás" nyomán száznyolcvan fokos fordulatot vett szovjet külpolitikától Gorbacsov azt várta, hogy a kiélezett fegyverkezési verseny megszüntetésével sikerül lélegzetvételhez juttatnia és megerősítenie a reccsegő-ropogó ...

Agymosással változtatták a kommunisták gyilkológéppé a háborús veteránt

Hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben mutatták be az amerikai mozik John Frankenheimer hidegháborús remekművét, A mandzsúriai jelölt című paranoia thrillert.

Ez az orosz bejelentés mindent megváltoztathat

Oroszország értesítette az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződés (START) szerinti ellenőrzések alól - erről augusztus 8-án számolt be az orosz külügyminisztérium.

Ufót keresne a hidegháborús radarjával a milliomos

Grátiszba járt az elhagyatott légibázisához, nukleáris rakéták kiszúrására találták ki.

Vadászat az igazi Vörös Októberre: csak másodperceken múlt a nukleáris világháború

1962. október elsején a szovjet Északi Flotta poljarniji haditengerészeti bázisáról négy Foxtrott-osztályú tengeralattjáró futott ki a Barents-tengerre. A szigorúan titkos küldetés céljáról még a kötelék parancsnoka, Vaszilij Alekszandrovics Arhipov másodosztályú tengerészkapitány sem tudott; a lepecsételt parancsot csak akkor bonthatta fel, ha arra a moszkvai hadműveleti központtól közvetlen utasítást kap. Arhipov kapitány mindenesetre furcsállotta, hogy a hagyományos torpedókon kívül kettő T-5 típusú nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedót is be kellett hajóznia, noha ez a fegyvertípus nem tartozott a Foxtrott-osztályú tengeraalattjárókon ...

Véletlenül ledobtak egy éles hidrogénbombát Amerikában

Radioaktív szennyezés, véletlen vagy nem engedélyezett kilövés, lopás vagy elvesztés, a lakosság valós vagy lehetséges radioaktív veszélyeztetése – az amerikai haderő ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos incidenseket nevezi Törött Nyílnak, Broken Arrow-nak. Az amerikai hadügyminisztérium összesen 32 Broken Arrow-esetet ismer el 1950 és 1980 között. Ezek között voltak olyanok, amikor egy bombázóról véletlenül ledobtak egy hidrogénbombát egy amerikai nagyváros közelében, de az is előfordult, hogy egy atombombával felszerelt vadászbombázó a tengerbe esett egy repülőgép-hordozóról. 1980-ban egy ballisztikus rakéta felrobbant a silójábban ...

Pilóta nélkül átrepült Európa felett egy orosz vadászgép

Ha azt gondolnánk, hogy az önvezető járművek az elmúlt néhány évben születtek, tévednénk. Már 70 évvel ezelőtt is, a második világháborúban is előfordult, hogy személyzet nélküli repülőgépek repkedtek a levegőben, sőt, le is szálltak. Pilóta nélküli repülések, önállósodott gépek, fantombombázók különös esetei következnek.

Atomrakétákat akart lopni a CIA

1974 nyarán, hat évvel azután, hogy a Csendes-óceánon nyomtalanul eltűnt a K-129 szovjet tengeralattjáró, egy amerikai mélytengeri kutatóhajó horgonyzott le Midway-től északra, 1100 kilométerre. Az alulról nyitható hajótestű Glomar Explorer nevű bányászati hajót a különc milliárdos, Howard Hughes építtette a tengerfenéken fekvő mangánrögök felhozatalára. Az amerikai kormány nyilvánosan 1992-ben ismerte el, hogy a Glomar Explorert a valóságban a CIA tervezte azért, hogy megkaparintsák az elsüllyedt szovjet tengeralattjáró roncsát és a benne levő atomrakétákat. A hollywoodi filmbe illő akció minden idők legdrágább titkosszolgálati művvelete ...

Potsdam: ahol valójában elkezdődött a hidegháború

A történelmi közvélekedés a hidegháború kezdetét a volt brit miniszterelnök, Winston Churchill 1946. március 5-én a Missouri állambeli Fultonban elmondott nagy hatású beszédéhez köti, pedig az egykori szövetséges nagyhatalmak közötti szembenállás már a második világháború utolsó hónapjaiban helyrehozhatatlanul kiéleződött. A „három nagy", vagyis az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió állam illetve kormányfői között a Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. között lezajlott csúcstalálkozón sem sikerült kiküszöbölni a nagyhatalmak közötti érdekellentéteket; a potsdami konferenciát így lényegéében ...

Így pusztulhat ki az élet a Földön

Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.

Katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak

Talán nem is gondolnánk, de voltak a múltban olyan katasztrófák, amelyeket előre megjósoltak, és előre tudták, mi lesz a kimenetelük. Nézzük, melyek voltak azok.

Múzeum lett Németország titkos hidegháborús készpénzbunkeréből

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Olyan rendkívüli időket élünk, amely idők rendkívüli embereket kívánnak

Rendkívüli, sőt történelmi időket élünk, az ilyen idők rendkívüli embereket és tetteket, és a rendkívüli emberektől stratégiai nyugalmat követelnek - jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt a Társadalom, gazdaság, politika napjainkban című eseményen, a Századvég Riport 2021 című kötet bemutatóján, kedden, Budapesten. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese elmondta, hogy érdemes visszaemlékezni arra, hogy az elmúlt 12 évben mennyi kihívással kellett szembenéznünk. A 2008-as pénzügyi válság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-világjárvány már harmadik éve van velünk, és alapjaiban változtatta meg a mindenn ...

Lemondása 30. évfordulóján megszólalt az utolsó szovjet pártfőtitkár

Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Újra egyben Németország - Ma van az újraegyesítés napja!

Ma 31 éve egyesült Nyugat- és Kelet-Németország. Erre emlékezve tartják ma Németországban az állami naptár egyik legfontosabb ünnepnapját.

Megcélozta az ellenséget, aztán saját magát lőtte ki az amerikai tengeralattjáró

A tengeralattjárók sokáig első számú fegyvere a torpedó volt. A víz alatti fegyver működése egyszerűnek tűnik a kívülállók számára: meg kell célozni az ellenséges hajót, ki kell lőni a torpedót, az pedig üldözőbe veszi a célpontot, és addig megy, amíg el nem találja. De mi van akkor, ha a torpedó elveszti a célpontot, ezért újat keres magának? Ma már több, évekig vagy évtizedekig megmagyarázhatatlannak tartott haditengerészeti katasztrófáról tudjuk, hogy hibás torpedó okozta. Az amerikai flotta legalább három tengeralattjárója önmagát süllyesztette el így a XX. században.

Moszad: a titkosszolgálat, amely még az ellenséget is be tudta szervezni

Hetven éve, 1951. szeptember elsején írta alá Ben Gurion izraeli államelnök a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete, közismert nevén a Moszad felállításáról szóló rendeletet. Izrael állam nemzeti titkosszolgálata, az „Intézet" (a Moszad elnevezés héberül intézetet jelent), a világ egyik leghatékonyabb és legkiterjedtebb ügynökhálózattal rendelkező hírszerző szervezetévé nőtte ki magát az elmúlt hetven év során, amelynek számos nagy port felvert akció fűződik nevéhez. A páratlan hatékonysággal dolgozó szervezet nem nagyon válogat az eszközökben, ha Izrael állam nemzeti érdekeit vagy biztonságát kell megvédenie. A Moszad ügynökeei ...

Tiltott és elhagyatott helyekre vezető túrák, amelyek felérnek egy történelmi szellemidézéssel

Az urbex, vagyis az urban exploration (városi felfedezés) igazi kincsesbánya azoknak, akik a múlt nyomait nem szépen helyreállított épületekben és ragyogó múzeumokban keresik, hanem olyan helyeken, melyek sokak számára ma már nem is léteznek. Ezek olyan elhagyatott házak, katonai vagy ipari létesítmények, ahol jó eséllyel láthatunk graffitikkel telefújt falakat, betört ablakokat, málló vakolatot és hiányos, vagy épp nem létező tetőszerkezeteket. Berlinben is elképesztő mennyiségű urbex lelőhely van, mutatjuk is a legizgalmasabbakat. 

Egy zuglói házra zuhant a Malév-gép

1961. augusztus 6-án délután erős motorzúgás hangjára kapták fel fejüket az akkori Lumumba utcán (ma Róna utca) sétálgató járókelők. A Malév egyik alacsonyan repülő kétmotoros utasszállítója bukkant fel hirtelen az utca felett. Az ezüstösen csillogó gép furcsa, hullámvasútszerű manőverekbe kezdett, majd a hátára fordult, és élesen spirálozva a lakóházak felé kezdett zuhanni. Ezután már csak egy hatalmas csattanás hangja hallatszott, és ott, ahol a gép eltűnt, terebélyes fekete füstfelhő tört az ég felé. A roncsok között harminc holttestet találtak; a gép személyzete, tizenhét felnőtt valamint hat gyermek utas, továbbá a Lumumba utcaa ...

A szovjet holdprogram elhallgatott titkai

1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 űrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsőként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával később Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldőlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülődött az elsőség megszerzéséért.

Bombázó denevérek, tyúkkal fűtött akna és minden tehén réme

A történelem előtti időkben nem volt rossz fegyver: a bunkósbot, a lándzsa, a kard, az íj tökéletesen alkalmas volt a feladat ellátására. A fegyverek, ugyanúgy, mint az ember használati tárgyai és eszközei, fokozatosan fejlődtek. Az ipari forradalom hozta el azt az időszakot, amikor technológiai ugrások is megjelentek a fejlesztésekben. És itt kezdődtek a bajok, mert a hasznos újítások mellett megjelentek a katasztrofális ötletek is. Ezekből szemezgettünk. 

Eltitkolt lázadás a kommunizmus ellen: egy szovjet hadihajó meg akarta dönteni Brezsnyev rendszerét

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz" szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából.

Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt

1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.

Holtan érkezett vissza a Földre az első űrállomás személyzete

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. Az űrállomás rövid működését azonban súlyos tragédia árnyékolta be.

Csoda volt, hogy túlélte: 60 éve járt a világűrben az első ember, Jurij Gagarin

Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok-1 űrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. 

A náci rakétaprogram vezetője, aki eljuttatta a Holdra Amerikát

Az első ember alkotta eszközt, amely áttörte a világűr határát, az Adolf Hitler szupertitkos „csodafegyver-programját", az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítő fejlesztőcsoport vezetője, dr. Wenher von Braun konstruálta meg. Az SS-őrnagyi rendfokozatot viselt náci párttag von Braun 1945 után, a hidegháború éveiben nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének is,  Amerika első ballisztikus hadászati rakétáinak megalkotásával, 1958-tól pedig mint  az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA főkonstruktőre szerzett hervadhatatlan érdemeket abban, hogy 1969. júliusában az Egyesült Államok küldhetettt ...

Szijjártó Péter: Magyarország nem akar új hidegháborút

Magyarország a NATO elkötelezett és szolidáris tagjaként nem akar új hidegháborút, nem akar új ellenségeskedést sem Kelet és Nyugat között - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülésének szünetében.

Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború

Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...

A repüléstörténet legmeghökkentőbb masinái

A 20. századi mérnöki tudományok történetében az aviatika robbanásszerű fejlődése számít a leglátványosabb fejezetnek. A Wright-fivérek 1903 decemberében végrehajtott első motoros repülési kísérletétől alig kellett eltelnie három évtizednek a sugárhajtómű megszületéséig, a dugattyúmotoros repülés pedig a második világháború éveiben ért el a csúcspontjára. Az első pionírok még többnyire életveszélyes kalandok árán tapasztalták ki az aerodinamika törvényszerűségeit, az aviatika 1920-as 30-as években történt tudományos megalapozása viszont új fejezetet nyitott a minél nagyobb magasság és sebesség eléréséért folytatott versenyben. A konnstruktőrök ...

Meghalt a repüléstörténet legendája, aki elsőként törte át a hanghatárt

Kilencvenhét éves korában meghalt Chuck Yeager, az amerikai légierő nyugállományú dandártábornoka, a híres berepülőpilóta, akinek 1947-ben elsőként sikerült áttörnie a hanghatárt.

Nagyon durva dolgok derültek ki a sztálini Szovjetunióról

George F. Kennan nem pusztán számító stratéga és higgadt külpolitikai tervező: élénk és érzékeny leírásai sokszor szépirodalmi magasságokba emelik a visszaemlékezését, amelyet az Antall József Tudásközpont adott ki. A kétkötetes grandiózus könyvből nagyon sokat megtudhatunk az amerikai-szovjet viszonyról, és a hidegháború kezdetétől.

Mikor került az emberiség legközelebb a harmadik világháborúhoz?

John Lewis Gaddis A hidegháború című, az Antall József Tudásközpont gondozásában megjelent könyve a hidegháború fordulatokkal teli történetének rendhagyóan olvasmányos krónikája. Ahogyan az előszóban maga a szerző is kiemeli, a kötet „rövid, átfogó és közérthető" módon mutatja be a korszak történéseit. A fejezetek szorosan egymásra épülnek, mindegyik egy téma feltérképezésére fókuszál, nem a nyers kronológiát, hanem az események egymásra gyakorolt hatását helyezve előtérbe.

73 éve alakult meg Sztálin kommunista elnyomást irányító nemzetközi szervezete

1947. szeptember 22-én az európai kommunista pártok képviselői a lengyelországi Szklarska Poręba városában megtartott tanácskozásukon szovjet-jugoszláv javaslatra elhatározták egy új csúcsszervezet, a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform felállítását. Az elnevezésében ártalmatlannak látszó Kominform életre hívása egyetlen valós célt szolgált: a szovjet érdekszférába került kelet-közép-európai államok erőszakos, és minél gyorsabb totális bolsevizálását.

Nem egészen 26 évesen hagyta el a Földet ez az űrhajós

Húsz éve, 2000. szeptember 20-án hunyt el German Sztyepanovics Tyitov szovjet-orosz űrhajós, aki 1961. augusztus 6-án a második szovjet emberes űrrepülést hajtotta végre nem egészen 26 évesen. Nála fiatalabb ember azóta sem hagyta el a Földet, s még egy rekordot állított be: ő volt az első űrhajós, aki egy napnál többet töltött el odafent.

Hetvenöt éve ért véget a világtörténelem legvéresebb konfliktusa, a második világháború

Hetvenöt éve, 1945. szeptember 2-án délelőtt, a Tokiói-öbölben horgonyt vetett USS Missouri csatahajó fedélzetén a japán császári kormány, valamint a vezérkar képviselői aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló kapitulációs okmányt. Ezzel az aktussal hivatalosan is véget ért a második világháború, nem egészen négy hónappal azután, hogy Európában végleg elhallgattak a fegyverek. A második világháború mind az abban részt vett hadseregek méretét, mind az áldozatok számát és az összecsapások földrajzi kiterjedtségét, valamint a háború kegyetlenségét tekintve példa nélkül áll az emberi konfliktusok történetében. A második világháborúú ...

Kiszivárgott: a hidegháború alatt játszódik az új Call of Duty

Az idei Call of Duty több szempontból is érdekesnek tűnik, de nem feltétlenül a legjobb indokok miatt. Valami történt a kiadó Activision háza táján, ami miatt még egyáltalán nem jelentették be az idén érkező új részt, holott ez legkésőbb nyár elejéig minden évben meg szokott történni, onnantól kezdve pedig folyamatosan csepegtetik a részleteket a menetrendszerű őszi megjelenésig.

Feltárul a szovjet atombunker Dunavarsány határában

A kommunizmus évtizedeiben, a Kádár-korszakban agyonhallgatták, a Varsói Szerződés felbomlása, a Magyarországon állomásozó szovjet hadseregcsoport 1991-ben történt távozása után pedig az enyészet és a feledés homályába merült a Dunavarsány határában föld alá épített egykori szupertitkos szovjet atombunker emléke. Csak két évtizeddel a rendszerváltás után, 2011-től kezdett fény derülni az elhallgatott hidegháborús múlt dunavarsányi titkaira. Az 51-es főút közelében rejtőzködő harcálláspontról, a „ruszki lokátorállomásról" már régóta suttogtak a környéken élők. A hidegháború korszakának e különleges relikviája május 28-tól nyitja meg ...

Hihetetlen, mit követtek nyomon a hidegháborús műholdak segítségével

Az Egyesült Államok a hidegháború alatt műholdakat indított a szovjet rakéták pontos helyzetének felderítésére, de ezzel fényképeket készített állatokról és azok történelmi élőhelyéről is. A tudósok az 1960-as évek pillanatképeit most új módon használták fel: arra voltak kíváncsiak, hogy egy bizonyos rágcsáló populációja hogyan változott az elmúlt öt évtizedben.

Hetvenöt éve ért véget a második világháború Európában

1945. május 7-én a kora hajnali órákban Eisenhower hadseregtábornoknak, az angolszász szövetséges haderő főparancsnokának reimsi főhadiszállásán Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht, német véderő főparancsnokság hadműveleti főnöke a Harmadik Birodalom új államfője, Karl Dönitz vezértengernagy megbízásából aláírta a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló kapitulációs okmányt. A német megadás dokumentuma május nyolcadikán éjféltől írta elő a teljes fegyvernyugvást. Ezzel az emberi konfliktusok történetének legnagyobb vérontása, a második világháború hivatalosan is véget ért az európai kontinensen. A kapituláció hírére a ...

130 éve született Molotov, Sztálin egyik legfanatikusabb kiszolgálója

Százharminc éve, 1890. március 9-én született Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, a sztálini Szovjetunió egykori miniszterelnöke, majd külügyi népbiztosa (külügyminisztere), akinek neve a Molotov-Ribbentrop-paktum, illetve a Molotov-koktél révén vált híressé, vagy még inkább hírhedtté.

Amikor végleg ledobta álarcát a lopakodó diktatúra

Hetvenhárom éve, 1947. február 25-én este, a Magyar Államrendőrség kommunista irányítás alatt álló hírhedt szervezete, az Államvédelmi Osztály (ÁVO) Andrássy út 60. alatti központjában a szovjet titkosszolgálat ügynökei rajtaütésszerűen letartóztatták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Béla országgyűlési képviselőt, akit a mentelmi valamint a nemzetközi jog durva megsértésével a Szovjetunióba hurcoltak, és egy titkos perben koholt vádak alapján húszévi kényszermunkára illetve börtönbüntetésre ítéltek. Kovács Béla gyalázatos elhurcolására úgy tekinthetünk, mint az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra leplezetlen színrelépéésének ...

Nem sikerült pályára állítani az iráni műholdat

Nem sikerült Föld körüli pályára állítani a saját fejlesztésű iráni műholdat - ismerte el vasárnap egy katonai forrás a televízióban.

Őrült fanatizmus okozta a világtörténelem legnagyobb tömeges öngyilkosságát

1978. november 18-án döbbenetes hír járta be a világsajtót. Az egykor brit fennhatóság alatt álló dél-amerikai ország, Guyana egyik szigetén berendezkedett Népek Temploma nevű vallási szekta 913 tagját halva találták a kommuna világtól elzárt, és a „vallásalapító", James Warren Jones után Jonestown-nak elnevezett telepén. A telepre kiszálló hatósági emberek közel ezer ember szanaszét fekvő holttestére bukkantak, köztük az „Atya", a magát új megváltónak hirdető szektavezér számszeríjjal átlőtt tetemére. Az első látásra tömeges öngyilkosságnak tűnő rettenetes eseményről a későbbiek során kiderült, hogy a szektatagok közül sokan nem iss ...

Ítéletnapi fény villant fel a Jeges-tenger felett

1961. október 30-án kora reggel a szovjet légierő egyik speciálisan átalakított, hófehérre festett Tupoljev Tu-95 típusú stratégiai nehézbombázója elemelkedett a magasba, a világtörténelem valaha volt legfélelmetesebb termonukleáris fegyverével, a Cár-bombával a hasában. A szupertitkos program agytrösztje még jóval az éles akció előtt több modellszámítást is elvégzett az elképesztő pusztító erővel rendelkező hidrogénbomba felrobbanásának várható hatásairól, de ennek ellenére, senki sem tudta pontosan, hogy mi fog történni azokban a pillanatokban, amikor a vakító ítéletnapi fény felvillan Novaja Zemlja szigete felett.

A nap, amikor soha nem látott közelségbe került a világvége

1962. október 22-én John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke drámai hangú televíziós beszédet intézett az amerikai néphez az Ovális Irodából. Az elnök bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet a Kuba felé tartó atomrakétákat szállító szovjet teherhajók feltartóztatására vesztegzár alá veszi a szigetországot, és ha a tilalmi zónát bármelyik szovjet felszíni egység vagy tengeralattjáró átlépi, azt az Egyesült Államok háborús cselekményként fogja értékelni, és annak megfelelően fog eljárni. A nyilvánosság Kennedy bejelentéséből szerzett tudomást a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb, a világot nukleáris katasztrófával fenyeegető ...

A Sturmbannführer, aki megcsinálta Amerikának a holdrakétát

Az első, a világűr határát  áttörő rakétát Dr. Wernher von Braun fizikus és az SS kötelékébe tartozó csoportja fejlesztette ki a náci hadseregben, aki a hidegháború idején nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének és az amerikai űrkutatási hivatalnak, amikor hatvan éve belépett a NASA kötelékébe. Az egykori SS-őrnagy lett az amerikai Hold-program egyik leghíresebb vezetője.

Roswelli ufó-rejtély: sírba vihette titkát az egyetlen szemtanú

1963. október elsején halt meg a 20. század földönkívüliekkel összefüggésbe hozott egyik leghíresebb ügyének, az új-mexikói Roswell határában 1947 nyarán bekövetkezett állítólagos ufó-balesetnek az egyetlen szemtanúja, William Brazel. A roswelli ufó-incidensként emlegetett és nagy port felvert esemény akkor került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor 1980-ban Jesse Marcel, az Egyesült Államok légierejének nyugalmazott őrnagya rácáfolva a hivatalos verzióra azt állította, hogy nem meteorológiai ballon, hanem egy földönkívüli jármű zuhant le harminc évvel korábban Brazel birtokán. A roswelli incidens ügyében a számos hatósági cáffolat ...

A K-129 rejtélye: Atomháborút akart kirobbantani a KGB a Kreml tudta nélkül?

Az általános vélekedés szerint a 20. századi civilizáció 1962 októberében, a kubai rakétaválság tetőzésének drámai napjaiban állt legközelebb a globális atomháború kitöréséhez. Pedig néhány körülmény arra utal, hogy a végítélet órájának mutatói sohasem álltak olyan közel az éjfélhez, mint 1968. március 8-án, a nukleáris atomtöltetekkel felszerelt K-129-es szovjet ballisztikus rakétahordozó-tengeralattjáró mindmáig ismeretlen okból bekövetkezett katasztrófájának pillanataiban.

Az óceáni mélységek rettenthetetlen lovagjai

A hidegháború idején az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem csak űrversenyt folytattak, hanem egymás mélytengeri technológiájának fejlesztését is szemmel tartották, amit a felszín alatt zajló "csendes tengeralattjáró háború" elnevezéssel illettek. Ekkor hozta létre az amerikai haditengerészet a Sealab nevű programot, hogy tesztelje, milyen mélyre képes lemerülni az ember az óceánban.

Megrázta az országot a rettenetes zuglói légi katasztrófa

1961. augusztus 6-án vasárnap délután nem sokkal háromnegyed négy után a zuglói Lumumba utca lakói erős repülőgépmotor-zúgásra lettek figyelmesek. Az utcán ácsorgók megdöbbenve szemlélték, amint a Malév egyik kétmotoros utasszállítója furcsa és hajmeresztő manőverekbe kezdett. A gép először úgy mozgott, mint a hullámvasút, majd megemelte orrát, a hátára fordult, és spirális zuhanórepülésben hatalmas csattanással a Lumumba utca 224. szám alatti kétemeletes házra zuhant. A sétarepülést végző HA-TSA lajstromjelű gép katasztrófáját kivizsgáló bizottság a személyzet döbbenetes, sorozatos szabályszegését állapította meg az összesen harminnc ...

Hidegháború jöhet a devizapiacon

Az Egyesült Államok lehet a nagy nyertese annak a deviapiaci „hidegháborúnak", amely manapság egyre inkább kiéleződik – mondja a Pimco elemzője. A központi bankok csatájában ugyanis jelenleg az USA áll nyerésre.

A csúfosan megbukott CIA-akció, ami után a Szovjetunió végleg megszerezte Kubát

Az 1960-as évek elején felforrósodott a hidegháború. A két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közti szembenállás az 1960. május elsején a szovjet légterében lelőtt U-2 amerikai kémrepülőgép incidense miatt rendkívül kiéleződött. A súlyos válsággal fenyegető helyzetet még tovább élezte az amerikai hírszerzésnek a kubai forradalom megdöntésére szervezett, és a Fehér Ház jóváhagyásával végrehajtott, de megszégyenítő kudarcba fulladt kalandor akciója, ami miatt Fidel Castro rendszere végérvényesen a Szovjetunió mellett kötelezte el magát.

Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós

1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...

Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.

A német diák, aki megbuktatta a szovjet katonai vezetést

Harminckét éve, 1987. május 28-án este hét óra körül egyre erősödő repülőgépmotor zúgásra kapták fel a fejüket a moszkvai Vörös-téren sétálgatók. Egy, a Szovjetunióban szokatlannak számító amerikai gyártmányú Cessna kisgép húzott el alacsonyan a Kreml épülettömbje felett. A gép eltűnt, majd kisvártatva ismét felhallatszott a motorzúgás, de most már a Vaszilij Blazsennij székesegyház mellől. A Cessna elgurult a híres színes kupolás ortodox templom mellett, majd lefékezett, és megállt. A kabinból egy narancssárga overallt viselő fiatalember szállt ki, aki a gépnek támaszkodva, a legnagyobb lelki nyugalommal cigarettára gyújtott.

Gyanús keletnémet szál az évszázad légikatasztrófájában

Tavaly december 21-én volt kereken harminc éve, hogy a Pan American World Airways London-New York között közlekedő 103-as járatát 259 emberrel a fedélzetén, nem sokkal a Boeing 747-es londoni felszállása után, a skóciai Lockerbie felett felrobbantották. A négy magyar halálos áldozatot is követelő katasztrófa elkövetésével a líbiai titkosszolgálat egyik tisztjét gyanúsították meg, akit el is ítéltek, de úgy tűnik, hogy a szövevényes hátterű ügy még harminc év elteltével is tartogathat meglepetéseket.

Elpusztíthatatlan háztartási gépek: a Rakéta porszívók

A hidegháborús évtizedek megannyi szovjet ipari műremekkel gazdagították a háztartásokat, nemcsak előállításuk országában, hanem a keleti blokk államaiban is. A második világháború után, a győztes hatalmak egyikének számító Szovjetunióban már az 1940-es évek végén megkezdődött a nagyipari termelése a háztartási gépeknek, így a porszívóknak is.

Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme

1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...

Vezéráldozatnak szánta Mindszentyt a kommunista zsarnokság

Hetven éve, 1949. február 3-án a Budapesti Népbíróság különtanácsa, a Rákosi-rendszer hírhedt vérbírája, Olti Vilmos elnökletével kezdte el tárgyalni Mindszenty József bíboros-hercegprímás kirakatpernek szánt, és koncepciós vádakon alapuló ügyét. A szovjet szuronyok árnyékában kiépülő kommunista diktatúra Mindszenty perét a rezsim egyik legfőbb ellenségének kikiáltott katolikus egyház szétzilálására, és a hívők megfélemlítésére akarta felhasználni.

Tiltott gyümölcsök a hidegháború korszakából

Ma már ki gondolná, hogy az egykoron divatos asztali számítógép, a Commodore 64 a hidegháború egyik gazdasági fegyverének számított? Pedig így volt, ugyanis a nyugati országok által vezetett „feketelistázós" szervezet, a COCOM az 1980-as évek elején ezt a számítógépet is tiltott gyümölcsnek minősítette a kelet-európai (azaz KGST) országok és Kína számára.

A pilóta, aki ellopta a szovjetek szupertitkos vadászgépét

1976 szeptemberében Viktor Ivanovics Belenko, a szovjet légierő elit vadászpilótája, a Nyugat által rettegett szupertitkos, rendkívül gyors vadászgéppel, a MIG-25-tel Japánba disszidált. Belenko végig becslés alapján repült a térképről való emlékei szerint, amit felszállása előtt gondosan tanulmányozott. Eredetileg a Chitose légibázisra akart repülni, de mivel gépének üzemanyaga kifogyóban volt, a legközelebbi elérhető reptéren kellett landolnia, így végül a Hakodate Repülőtéren tette le gépét.

Lángoló emberi fáklya lobbant fel a prágai Vencel téren

Ötven éve, 1969. január 16-án Jan Palach a prágai tavasz eltiprása elleni tiltakozásul a Vencel téren felgyújtotta magát. A prágai egyetemista drámai tette - aki három nappal később belehalt sérüléseibe -, hatalmas visszhangot váltott ki a szabad világban, a Szovjetunió uralta keleti tömb országaiban viszont igyekeztek agyonhallgatni Palach kétségbeesetten elszánt tettét. Jan Palach a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás szimbóluma lett, akinek tettét négy nappal később egy magyar fiatalember, Bauer Sándor is megismételte a Múzeumkertben.

Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer első mesterséges bolygója?

A hidegháborús időszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszát egyértelműen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az űrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.

Egy név hiányzik még a listáról, az enyém

1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.

Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett

Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.

Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?

Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.

Bedobozolt amerikai csontokat adott át Észak- Korea

Az Észak-Korea által az Egyesült Államoknak átadott földi maradványok szinte bizonyosan amerikai katonák földi maradványai - jelentette ki a dél-koreai Osan amerikai légi támaszponton John Byrd, az amerikai védelmi minisztérium igazságügyi szakértője.

Kettős ügynök volt a világhírű író, Ernest Hemingway

Saját élményeiből ihletett regényeiben és novelláiban nem véletlenül kapott kiemelt helyet gyakorta a háború és a férfias erények. Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott a 119 éve született irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway. Az akkor már világhírű írónak azonban egyik oldal sem vette túl sok hasznát.

A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai

Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.

A levegőből mentették meg a nélkülöző várost

Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Magyar grófkisasszony hollywoodi románca

Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.