hidegháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Sztálin
- második világháború
- Hruscsov
- Egyesült Államok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer első mesterséges bolygója?
A hidegháborús időszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszát egyértelműen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az űrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.
Egy név hiányzik még a listáról, az enyém
1972. november 26-án délután szokatlan üzenettel kopogtattak be Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a Jászai Mari téri pártközpontban lévő irodájába. A Moszkvából érkezett szűkszavú távirat szerint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP főtitkára másnap „baráti" villámlátogatást tesz a tököli szovjet katonai repülőtéren, hogy fontos kérdésekről tárgyaljon a „magyar elvtársakkal". A hagyományos diplomáciai protokollt felrúgó „baráti látogatásra" szóló ultimátumszerű és fenyegető élű meghívás nem sok jóval kecsegtetett.
- címkék:
- Gáspár Sándor
- Kádár János
- Nyers Rezső
- Leonyid Iljics Brezsnyev
- Lázár György
- Új Gazdasági Mechanizmus
- prágai tavasz
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- palotaforradalom
- katonai intervenció
- Fock Jenő miniszterelnök
- keményvonalasok
- gazdasági reform
- Kádár-korszak
- hidegháború
- konszolidáció
- SZKP
- Szakszervezetek Országos Tanácsa
- Magyar Szocialista Munkáspárt
- Varsói Szerződés
- Címkefelhő »
Nemzeti színekben pompázó Delfin a Duna felett
Talán nem véletlen, hogy pont augusztus 15.-én, a légierő napján vált jeles repüléstörténeti eseménnyé az egykori tököli katonai légi bázis betonja. Délután három óra előtt pár perccel felragyogtak a startengedélyre várakozó legendás gyakorló vadász, az Aero L-29 Delfin felszállófényei, és a gyönyörű kis fekete gépmadár, immár a HA-DLF magyar lajstromjellel az oldalán, sivító turbinával, az elszabaduló lóerők fülsiketítő dübörgése közepett végigszáguldott a betonon, majd méltóságteljesen felemelkedett a kék levegőóceánba. Öt év kemény munkájának eredményeként, ezzel valóra vált egy régi álom.
- címkék:
- oldtimer
- gázturbina
- sugárhajtású repülőgép
- légi bemutató
- Goldtimer Alapítvány
- katonai repülés
- L-29 Delfin
- berepülés
- szovjet légierő
- katonai légtér
- vadászgépek
- műrepülés
- pilóta
- hajtómű
- felszállás
- légi irányítás
- hidegháború
- lajstrom
- Komo-Sky Team
- Légügyi Hatóság
- Varsói Szerződés
- Magyar Néphadsereg
- Címkefelhő »
Tudja-e, melyik volt az űrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 műholdat, az Egyesült Államok kemény űrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követő kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet űrhajós jutott ki elsőként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
Bedobozolt amerikai csontokat adott át Észak- Korea
Az Észak-Korea által az Egyesült Államoknak átadott földi maradványok szinte bizonyosan amerikai katonák földi maradványai - jelentette ki a dél-koreai Osan amerikai légi támaszponton John Byrd, az amerikai védelmi minisztérium igazságügyi szakértője.
Kettős ügynök volt a világhírű író, Ernest Hemingway
Saját élményeiből ihletett regényeiben és novelláiban nem véletlenül kapott kiemelt helyet gyakorta a háború és a férfias erények. Az amerikai és a szovjet titkosszolgálatoknak is dolgozhatott a 119 éve született irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway. Az akkor már világhírű írónak azonban egyik oldal sem vette túl sok hasznát.
A piperkőc marsall - Joszip Broz Tito életének rejtett pillanatai
Politikai tehetsége egyértelmű: Joszip Broz Tito feltűnően jó helyzetfelismerő képességgel és gyors észjárással rendelkezett. Kemény logikája és következetes tisztánlátása a jugoszláv partizánok egyik vezetőjévé, vagy éppen tiszteletbeli marsallá és népfelszabadítóvá, majd később jugoszláv államfővé tette. Milovan Gyilasz ritkán idézett, 1980-ban megjelent kritikai életrajza alapján olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyeket talán még sohasem hallhattunk Tito életútjának részleteiről, és megosztó személyiségéről.
- címkék:
- Joszip Broz Tito
- Milovan Djilas
- Jovanka Tito
- Sztálin
- Osztrák-Magyar Monarchia
- bolsevik forradalom
- nemzetközi kommunista mozgalom
- titoizmus
- el nem kötelezett mozgalom
- harmadik világ
- második világháború
- életrajz
- Szovjetunió
- hidegháború
- első világháború
- partizánok
- hadifogság
- illegalitás
- Jugoszlávia
- Címkefelhő »
A levegőből mentették meg a nélkülöző várost
Hetven éve, 1948. június 24-én vették a szovjetek blokád alá a második világháború után négyhatalmi megszállás alá került német főváros nyugati irányítás alatt álló részét. A nyugati hatalmak a következő időszakban légihídon biztosították az ellátást, és Sztálin 318 nap múlva meghátrálásra kényszerült.
Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja
Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.
- címkék:
- Szakasits Árpád
- Vorosilov marsall
- Kádár János
- Sztálin
- Marosán György
- Péter Gábor
- ideiglenes nemzeti kormány
- 1956-os emlékév
- Magyar Dolgozók Pártja
- szalámitaktika
- koalíciós kormány
- koncepciós perek
- teheráni konferencia
- nemzetgyűlési választások
- egyesülés
- hidegháború
- ÁVO
- Rákosi-korszak
- Vörös Hadsereg
- Szovjetunió Kommunista Pártja
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- MSZMP
- Szociáldemokrata Párt
- Címkefelhő »
Magyar grófkisasszony hollywoodi románca
Igazi 20. századi tündérmese a szép magyar grófkisasszony és a sármos albán király házassága. Úgy tudni, a nagy nőcsábász hírében álló Zogu egy magazinban látta meg Apponyi Geraldine fotóit, és egyből felfigyelt rá. A nő arisztokrata származása már csak hab volt a tortán.
- címkék:
- Mussolini
- Horthy Miklós kormányzó
- Ahmet Zogu albán király
- Apponyi Geraldine
- III. Viktor Emánuel olasz király
- Leka herceg
- Albánia
- Osztrák-Magyar Monarchia
- kommunista diktatúra
- rendszerváltás
- esküvő
- második világháború
- eljegyzés
- köztársaság
- emigráció
- hidegháború
- királyság
- első világháború
- arisztokrácia
- Címkefelhő »
A szexuális szabadság jelszavával indult a forrófejűek lázadása
Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető, tetőpontjukon már-már polgárháborúval fenyegető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, ahogy egy diákvezér később megfogalmazta: "Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett." A diáklázadás legfőbb célja, Charles de Gaulle köztársasági elnök patrióta rendszerének megbuktatása kapóra jött volna az Egyesült Államok, és a londoni kabinet számára is.
- címkék:
- Harold Macmillan
- Daniel Chon-Bendit
- Charles de Gaulle
- Ötödik Köztársaság
- újbaloldal
- levéltári források
- brit gyarmatbirodalom
- dekolonizáció
- nagyhatalom
- tömegoszlatás
- hidegháború
- fogyasztói társadalom
- maoista
- Európai Gazdasági Közösség
- Pompidou
- tömegzavargás
- párizsi diáklázadás
- Francia Kommunista Párt
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Titkos lista mutatja, mely városokat ért volna atomtámadás
A hidegháború alatt a britek annyira féltek egy szovjet atomcsapástól, hogy még 1972-ben titokban listát készítettek azokról a városokról, amelyeket a legnagyobb eséllyel érhet nukleáris támadás. A dokumentumot a brit Nemzeti Levéltár hozta nyilvánosságra.
A szélnek eresztett légió – Az ávós nem vész el, csak átalakul
A szovjet megszállás árnyékában 1945 után kiépült kommunista pártállam kezében rövid idő alatt az Államvédelmi Hatóság vált az elnyomás legfontosabb eszközévé. A hírhedt terrorszervezet szinte korlátlan befolyása Sztálin halála után ugyan visszaszorult, ám még így is a rendszer egyik legfontosabb erőszakszerve maradt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején feloszlatott testület, a „szélnek eresztett légió" jó néhány tagjának szolgálatára azonban a szovjet szuronyokkal hatalomra segített új rezsim, a Kádár-rendszer is igényt tartott.
- címkék:
- Berija
- Vorosilov
- Kádár János
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Péter Gábor
- ideiglenes nemzeti kormány
- Politikai Rendészeti Osztály
- Magyar Dolgozók Pártja
- Nagy Imre-kormány
- kommunista diktatúra
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- koalíciós idők
- kínzás
- megtorlás
- koncepciós per
- hidegháború
- konszolidáció
- Államvédelmi Hatóság
- Rákosi-korszak
- Szövetséges Ellenőrző Bizottság
- Magyar Kommunista Párt
- Címkefelhő »
Összevizelt pizsamában vívta haláltusáját a milliók halálért felelős diktátor
1953. március 5.-én, nem sokkal este tíz óra előtt Lavrentyij Berija, a Szovjetunió belbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettese, egyben a gyűlölt NKVD rettegett főnöke sietve kiviharzott Sztálin kuncevói dácsájából. A halálra vált orvosok alig pár perccel korábban remegő hangon közölték a főnöke halálos ágya mellett keselyűként gubbasztó Berijával, hogy „Sztálin elvtárs szíve megszűnt dobogni." Sztálint, a korlátlan hatalommal rendelkező és milliók haláláért felelős diktátort magatehetetlenül és egykori elvtársainak kiszolgáltatva érte utol öt napos haláltusa után a végzet.
A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg
Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.
Washington zárt ajtók mögött: hajszálnyira a nukleáris kataklizmától
Talán egyszer sem állt még olyan közel az emberiség a nukleáris kataklizma fenyegető rémképéhez, mint az 1960-as évek végén, a vietnami háború eszkalálódásának idején. A vietnami hadviseléssel kapcsolatos szupertitkos úgynevezett Pentagon-ügyiratok 1971-ben történt kiszivárogtatása, illetve nyilvánosságra kerülése súlyos politikai válsághoz vezetett az Egyesült Államokban. A világhírűvé lett kiszivárogtató, Daniel Ellsberg, a Pentagon egykori katonai tanácsadója nemrég megjelent könyvében a hidegháború korának még súlyosabb történelmi titkairól rántja le a leplet.
- címkék:
- Daniel Ellsberg
- Robert McNamara
- Richard Nixon
- Lyndon B. Johnson
- Henry Kissinger
- államtitok
- vietnami háború
- atomcsapás
- Truman-doktrína
- feltartóztatási politika
- amerikai alkotmány
- háborúellenes tüntetés
- fegyverkezési verseny
- szólásszabadság
- Szovjetunió
- The New York Times
- hidegháború
- nukleáris arzenál
- Nemzetbiztonsági Tanács
- FBI
- Pentagon
- Címkefelhő »
Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu
Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.
- címkék:
- Gheorghe Gheorghiu-Dej
- Grósz Károly
- Tőkés László
- Ion Iliescu
- Nicolae Ceausescu
- illegalitás
- prágai tavasz
- kommunista diktatúra
- Elena Ceausescu
- rögtönítélő bíróság
- rendszerváltás
- második világháború
- személyi kultusz
- forradalom
- Románia
- nacionalizmus
- hidegháború
- Varsói Szerződés
- Vasgárda
- Nemzeti Megmentési Front
- Securitate
- Címkefelhő »
Visszatér a legendás kémrepülő, és gyorsabb lesz, mint a puskagolyó
A hidegháborús korszak titkos katonai felderítő akcióiban szerzett magának világraszóló hírnevet az SR-71 amerikai kémrepülőgép. A puskagolyónál is sebesebben, és minden korábbi sugárhajtóműves gépnél jóval nagyobb magasságban, a sztratoszférában suhanó „Feketerigó" kétségkívül a repüléstörténet egyik csúcstechnikai alkotása volt. A legfrissebb hírek szerint már elkezdték gyártani az amerikai légierőnél 1998-ban nyugdíjazott szupergép továbbfejlesztett utódát.
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Címkefelhő »
Jobb ma egy Kánya, mint holnap egy Ványa!
Harminchat éve, 1981. december 13-án vasárnap kora reggel a városi csomópontokat lezáró harckocsik és az utcákon cirkáló katonai járőrök látványa fogadta a megdöbbent lengyeleket szerte az országban. Megszűnt a telefonszolgáltatás, a rádió pedig kizárólag Wojciech Jaruzelski tábornok, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa első emberének beszédét sugározta folyamatos ismétléssel. Felfüggesztették a szabadságjogokat, a pártlap kivételével betiltották az összes sajtóterméket, lezárták a reptereket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot vezettek be a kihirdetett rendkívüli állapot részeként.
Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában
Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.
Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje
A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.
Kiderülhet, összeesküvés és több merénylő áldozata lett Kennedy
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Twitteren öt napja közzétett bejegyzésében közölte, nem akadályozza meg, hogy a Kennedy-gyilkosság még titkosítás alatt álló dokumentumai nyilvánosságra kerüljenek. A Reuters hírügynökség információja szerint legkorábban október 26-án kerül fel a teljes anyag a washingtoni Nemzeti Levéltár honlapjára. Az archívum weboldalán utoljára október 25-én frissítették a Warren-jelentés hozzáférhetőségét, ám egyelőre még mindig nem egyértelmű, hogy elérhető lesz-e az összes, 75 évre titkosított dokumentum.
- címkék:
- Lee Harvey Oswald
- Robert Kennedy
- Allen Dulles
- Jack Ruby
- Marilyn Monroe
- John F. Kennedy
- Lyndon B. Johnson
- Donald Trump
- Dallas
- összeesküvés
- titkosítás
- vizsgálóbizottság
- hidegháború
- Kennedy-gyilkosság
- Warren-bizottság
- titkosszolgálat
- merénylet
- monopólium
- National Archive
- FBI
- Fed
- CIA
- Címkefelhő »
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Kommunista diktátor relikviái kerülnek kalapács alá
Árverést tartanak Walter Ulbricht volt keletnémet kommunista pártvezér, egykori államfő hagyatékából. Az egykori keletnémet pártfőtitkár és államfő nevéhez fűződik a berlini fal felépítése, valamint a szocialista táboron belüli első jelentősebb gazdasági reform bevezetése is.
Stoltenberg: A NATO nem akar újabb hidegháborút
A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút - mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.
- címkék:
- Stoltenberg
- hidegháború
- NATO
- Címkefelhő »
Hiába nyilvános, még mindig titkokat őriz a Warren-jelentés
Ötvenhárom éve, 1964. szeptember 27-én hozták nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottság összefoglaló jelentését. A feszült érdeklődéssel várt jelentés arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az elnököt Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolta meg, a merénylőnek sem társa, sem pedig titkos megbízói nem voltak. A Warren-jelentést már az 1960-as években számos kritika érte. Annak ellenére, hogy 1992-ben a Clinton-adminisztráció részben feloldotta a 22 kötetes vizsgálati anyag 75 évre elrendelt titkosítását, a Warren-jelentés néhány aktája továbbra is szigorúan titkos dokumentum maradt.
Szupertitkos akciók és világrengető botrányok hét évtizede
Hetven éve, 1947. szeptember 18-án jött létre hivatalosan az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA. A világ egyik leghíresebb hárombetűs rövidítése által takart szervezet a hidegháborús években - kisebb-nagyobb sikerrel - kormányok megbuktatásával, politikusok elleni merényletek megszervezésével foglalkozott, a kétpólusú világ összeomlása óta fő feladata a terrorizmus elleni harc lett.
Harmincnégy éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító esete
A Korean Air KAL 007-es New York és Szöul között közlekedő menetrend szerinti járatát 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a repülési útvonaláról messze letérve, és a nemzetközi polgári légiforgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.
Németország hazarendelte a hidegháborús aranyat
A németek a második világháború után annyira féltek a szovjet fenyegetettségtől, hogy aranykészleteik egy jelentős részét külföldre menekítették. A német jegybank azonban úgy döntött, hogy a veszély elmúlt, így 674 tonna arany került vissza Frankfurtba.
Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát
1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.
Száz éve született a legnépszerűbb amerikai elnök, John F. Kennedy
Minden idők egyik legnépszerűbb és legfiatalabb amerikai elnöke, a száz éve, 1917. május 29-én született John F. Kennedy az Egyesült Államok harmincötödik elnökeként 1961 és 1963 között volt a Fehér Ház lakója. A hidegháború egyik legnehezebb időszakában hivatalba lépett, rendkívül tehetséges és nagyreményű elnök 1963. november 22-én Dallasban egy máig nem teljesen tisztázott hátterű merénylet áldozatává vált.
Meghalt Sztálin egyik unokája, a legfiatalabból amerikai punk lett
Élete 76. évében rákbetegségben meghalt Alekszandr Burdonszkij orosz színházigazgató, Sztálin egyik unokája.
McCarthy keresztes hadjárata a kommunista „ötödik hadoszlop” ellen
1957. május 2-án halt meg Joseph Raymond McCarthy, a második világháború utáni amerikai kommunistaüldözés kirobbantója. Nevéből nem túl jó csengésű fogalom lett: a mccarthyzmus számtalan ember életét tette tönkre, művészek és tudósok karrierjét törte ketté. A hidegháború első éveiben tetőző politikai boszorkányüldözés történelmileg azonban nem csak amerikai sajátosság volt.
Gyilkos mezők: egymillió kivégzéssel az osztályellenség ellen
A 20. század mérhetetlenül sok áldozatot követelő kommunista diktatúráinak szomorú listáján talán a Pol Pot vezetésével 1976. március 20-án Kambodzsában hatalomra jutott vörös khmerek uralmát tekinthetjük az egyik leggroteszkebb rendszernek. A magát marxistának nevező és ideológiailag a maoizmushoz legközelebb álló polpotista irányzat négy évig tartó terrorja közel hárommillió ember kiirtásával és az ország kőkorszaki viszonyok közé züllesztésével ért véget. A rendszer első számú vezetője, Pol Pot, más kommunista diktátorokhoz, Sztálinhoz, Mao Ce-tunghoz vagy Kim Ir Szenhez hasonlóan ágyban, párnák között halt meg.
Egy sötét politikai gyilkosság elvarratlan szálai
1978. március 16-án döbbenetes hírt röpítettek világgá a hírközlő szervek; a 60-as, 70-es évek olasz belpolitikájának egyik legjelentősebb és legnagyobb formátumú politikusát, a többszörös kormányfői tisztséget viselő Aldo Morót, a Democrazia Cristiana, azaz a Kereszténydemokrata Párt nagy tekintélyű elnökét elrabolta a Vörös Brigádok nevű, szélsőbaloldali terrorszervezet. A kulisszák mögött zajló alkudozásokról szinte semmit sem tudott meg a közvélemény; a szélsőbaloldali terroristák „forradalmi törvényszéke" által kivégzett politikus halálának hírét azonban a politikai boszorkánykonyha számos prominense megkönnyebbüléssel fogadta.
Ketyegő időzített bomba a Barents-tenger mélyén
Az Európa felett észlelt, megnövekedett szintű radioaktivitás az elmúlt napok vezető hírei között szerepelt. A Bild magazin az észak-norvég területek légterében detektált nagyobb radioaktivitás lehetséges okai között azt az opciót is felvetette, hogy a nyugtalanító jelenség hátterében az 1989. április 7-én a Medve-szigettől délkeletre elsüllyedt K-278-as szovjet atom-tengeralattjáró reaktorszivárgása állhat. Annak ellenére, hogy ez a hipotézis erősen sántít, hiszen a közel két kilométer mélyen fekvő roncsból esetleg kiszabaduló radioaktív sugárzást elnyelné a tengervíz, a Komszomolec mégis potenciális fenyegetést jelent a Barents-teenger ...
Diszkrét elvtársi pénzügyek a Kádár-korszakban
A hidegháború idején a nyugat-európai kommunista pártok, valamint a harmadik világbeli szovjetbarát felszabadító mozgalmak, illetve kormányok konspiratív csatornákon kaptak rendszeres anyagi támogatást a Szovjetuniótól. A Kreml által működtetett, eufemisztikusan csak „nemzetközi szolidaritási alapnak” nevezett titkos büdzsébe a második világháború után szovjet befolyási övezetbe került „népi demokráciák” állampártjai, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt is kötelesek voltak befizetni a Moszkva által rájuk kivetett éves sápot.
Most felmérheti, mennyire ismeri a repülés világát
A repülést méltán tekinthetjük a 20. századi technikatörténet egyik leglátványosabb és legsikeresebb fejezetének. Fél évszázad sem telt el a Wright fivérek 1903. decemberi első szárnypróbálgatásától a hangsebesség 1947 októberében megvalósult áttöréséig és az első kezdetleges, még biciklilánccal hajtott belső égésű repülőgépmotoroktól a második világháború végén a katonai repülésben már alkalmazott sugárhajtóművek kifejlesztéséig. A repülés a mindennapok részévé vált, az 1950-es évektől robbanásszerű fejlődésnek indult interkontinentális járatok összezsugorították a Földet, ma már pár óra alatt a világ legtávolabbi szegletébe is eljjuthatunk. ...
Opus Dei, bázisközösség és állambiztonsági hálózatok
XII. Pius pápa sokféleképpen üzent a külvilágtól vasfüggönnyel elzárt keleti blokk katolikusainak. De hogyan kapcsolódik az eseményekbe a Da Vinci-kód című, nagy sikerű filmből ismert Opus Dei? Milyen hasonlóságot fedezhetünk fel a szervezet és a Provida Mater kezdetű apostoli konstitúció között? Mások mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Bertalan Péter most megjelent könyve, Az Opus Deitől a Provida Materig, Állambiztonsági hálózatok és egyházi kisközösségek címmel.
Hatvanhat emberrel végzett a titkos biofegyver
1979 áprilisában egy titokzatos biológiai fegyver elszabadult az egyik szovjet laborból. Az eredmény: 66 emberi áldozat és ismeretlen számú elhullott állat. Napjainkig rejtélynek számított, pontosan mi is okozta a pusztítást. Közel 40 év kellett ahhoz, hogy a gyilkos organizmust a tudósok leleplezzék.
Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye
Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.
Új hidegháború jöhet
Az MI6 volt vezetője szerint feszült éveknek nézünk elébe. Nagy baj lehet abból, hogy a Nyugat nem ismerte fel Oroszország megerősödését az elmúlt 15 évben.
- címkék:
- Oroszország
- Szíria
- Amerika
- hidegháború
- Címkefelhő »
Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!
Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.
Sztálin börtönbe akarta csukni, később Nobel-díjat kapott
Október 4-én lenne százéves Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója.
Hidegháborús techverseny eredménye az autokorrekt
Az Egyesült Államok hidegháborús technológiai törekvésének ma is sok eredményét használjuk – de kevesen gondolnák, hogy ezek közül az egyik pontosan az automatikus szövegkiegészítés, vagyis az autokorrekt. A módszer ősatyját egy kínaiul nem tudó feltaláló alkotta meg, aki mégis kínai nyelven működő számítógépet készített.
A hétágú-koronás Vaslady Churchill szellemében politizált
Nagy Britannia első női miniszterelnöke az angol történelmi panteon rendkívüli egyéniségei között foglal helyet. A nemzeti szuverenitás jegyében azt a klasszikus reálpolitikát folytatta, amit legfőbb példaképe Winston Churchill is; minden külpolitikai kérdésben elsődleges szemponttá téve a brit nemzeti érdekeket. Kérlelhetetlenül kemény céltudatossága miatt a szovjet sajtó ragasztotta rá a rendkívül találó Vaslady elnevezést.
Sohasem nősült meg az Európai Unió megálmodója
Német gyökerekkel rendelkező franciaként, Robert Schuman lett az egyik legfőbb szószólója a történelmi német-francia megbékélés ügyének, már közvetlenül a második világháború után. A tartós béke és jólét zálogát a közös történelmi értékeken alapuló európai együtt cselekvésben látta. Az európai integráció megálmodója százharminc éve, 1886. június 29-én született.
Szovjet csizmák taposták el a keletnémet felkelést
1953 júniusában hasadt fel az első komolyabb repedés a második világháború után a kelet-közép-európai országokban erőszakosan berendezkedő szovjetrendszer addig stabilnak tűnő falán. Ironikus módon a magát hangzatosan a munkások államának aposztrofáló keletnémet rezsim elleni első komolyabb rendszerellenes megmozdulás magját az „uralkodó osztály”, az ipari munkásság alkotta.
NATO-főtitkár: Nincs új hidegháború a szövetség és Oroszország között
Nincs új hidegháború és a NATO nem akar konfliktust Oroszországgal - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélése után.
- címkék:
- Merkel
- Stoltenberg
- NATO
- hidegháború
- Címkefelhő »