elméleti fizika

címke rss
Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

Egy amerikai fizikus rájött, hogyan utazhatunk vissza az időben

10 évesen veszítette el édesapját Ronald Mallett, akit HG Wells regényei és Einstein tudományos munkái inspiráltak arra, hogy elméleti fizikus legyen, és egész életét rááldozza arra, hogy időgépet építsen.

Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig

Tudomány2023.02.20, 20:26

Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.

Megvalósítható lesz a csillagközi utazás?

Tudomány2022.10.22, 21:39

A sci-fi művekben - így például a rendkívül népszerű Star Trek sorozatban is -, az asztronauták gyakran a féreglyukak segítségével hidalják át az univerzum végtelen távolságait. Akármennyire is szellemes azonban a téridő két távoli pontját lerövidítő utazáshoz igénybe venni a gravitációs szingularitásból származó kozmikus átjárókat, a féreglyukak aligha lesznek a jövő asztronautái számára reális opciók a csillagközi űrutazáshoz.

A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat

Tudomány2022.05.18, 17:05

Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdőjelez.

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

Tudomány2021.03.20, 00:17

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye

Tudomány2020.11.27, 21:08

Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltő anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.

Százhúsz éve született Bay Zoltán, aki megérintette a Holdat

Tudomány2020.07.24, 23:32

A magyar származású Nobel-díjasok, Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Hevesy György, Gábor Dénes, Oláh György és mások mellett Bay Zoltán neve talán kevéssé cseng ismerősen, pedig a 120 éve született magyar fizikus a 20. századi természet- és mérnöki tudományok legnagyobbjai közé tartozik. Nem véletlen, hogy világszerte őt tartják a modern asztrofizika egyik új tudományága, a rádiócsillagászat atyjának, hiszen az 1946. február 2-án végrehajtott világhíres magyar Hold-radar kísérletével ő teremtette meg ennek az alapjait, de Bay Zoltán nevéhez fűződik a fotoelektron-sokszorozó, valamint a fénysebességre alapozott méterdefiníció megalkotása is.

115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét

Tudomány2020.07.01, 14:51

Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...

Elhunyt Pál Lénárd fizikus

Tudomány2019.10.25, 17:16

Életének 94. évében elhunyt Pál Lénárd fizikus, a szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák kiemelkedő kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Lefotózták azt, amit még Einstein is képtelenségnek tartott

Tudomány2019.08.30, 19:46

Először fotózták le az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett jelenséget. Az ezzel kapcsolatos kutatásukat a tudósok a Science Advances magazinban publikálták.

Előző
  • 1
  • 2
Következő