Szabadságharc a filmvásznon: a forradalom kitörésétől a leverés utáni pillanatokig

A magyar történelem talán legismertebb és egyik legmeghatározóbb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Jelentősége vitathatatlan: az elmúlt 175 évben szerves részévé vált a magyar nemzeti identitásnak. Nem csoda, hogy az elmúlt hét évtizedben játékfilmek, dokumentumfilmek és irodalmi alkotások sokasága állított emléket a márciusi ifjaknak.

Orbán Viktor: 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet

A miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján mondott beszédet, amiről mi is beszámoltunk. 

Fotókkal emlékezünk '56-os szabadságharcosainkra

Március 15. akkor és most: ennyit változtak a '48-as forradalom legjelentősebb helyszínei - Fotók

1848. március 15-én Pesten kitört a forradalom. Az esemény nemcsak az elnyomással szembeni fellépés szimbóluma, de a modern alkotmányos Magyarország történetének kezdete is. Mi is történt pontosan ezen a jeles napon? Melyek voltak azok az ikonikus helyszínek, ahol a leginkább forrongott a pesti ifjúság? Azt is kérdezhetnénk: hol dőlt el a nemzet sorsa 1848-ban?

Így készíts egyszerűen és gyorsan kokárdát és huszárcsákót a gyermekednek

Közeleg az egyik legszebb nemzeti ünnepünk: március 15. Mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen gyerekkori szép emléke arról, ahogy a szüleivel, vagy az iskolában ünnepelték. A gyerekek ilyenkor otthon és a suliban is szívesen készítenek a forradalomra és szabadságharcra jellemző tárgyakat: kokárdát, huszárcsákót, nemzeti színű virágot. Ebben próbálunk segíteni néhány ötlettel, melyet otthon, együtt is megvalósíthattok. 

Németország leállította a kazahsztáni fegyverexportját

Németország leállította a Kazahsztánba irányuló fegyverexportját az ottani zavargások miatt - jelentette szombat hajnalban a dpa német hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

Életképek az 1956-os Budapestről

Gulyás Gergely: Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról

Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról - jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten.

Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Ma sem tudni, hogy hány forradalmárt gyilkoltak meg a Magyar Rádió ostrománál

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját. Az egyetemisták követelései pontosan megfogalmazták a magyar társadalomnak az elnyomó kommunista diktatúrával szemben tanúsított ellenérzéseit. A szovjet csapatok kivonását, teljes sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot, többpártrendszert, valamint - többek között - a diktatúra bűnös vezetőinek bírósági felelősségre vonását követelő kiáltvány minden egyes felolvasott pontját hatalmas üdvrivalgás fogadta. Az óriásira duzzadt tömegg ...

Galéria az 1956-os forradalmat feldolgozó történelmi társasjátékról

Mi köze van Elvis Presley-nek az 1956-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. A Life.hu az összeállításában olyan eseményeket, momentumokat írt le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére.

Mi köze van Elvis Presley-nek az '56-os forradalomhoz?

Az 1956-os forradalmat megannyi legenda lengi körül, számtalan olyan történet, melyek az idő múlásával feledésbe merültek. Cikkünkben olyan eseményeket, momentumokat írtunk le, amelyek híven tükrözik a forradalom jelentőségét, és lehetőséget adnak eseményeinek tágabb értelmezésére. 

Olasz Testvérek: 1956 üzenete a mai Európának szól

A népek szuverén döntési jogát hangsúlyozza a mai Európában is az 1956-os magyar forradalom Francesco Lollobrigida, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője szerint, aki a nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

Elektromos gitárral verte félholtra nagyanyját

Elektromos gitárral akarta agyonverni a nagyanyját egy mentális zavarokban szenvedő, shanklini lány februárban, aki a bíróságon mindent bevallott, sőt azt is elmondta, miért késztette őt a brutális bűncselekményre. Mint kiderült, már régóta tervezte a merényletet nagyanyja ellen, amelynek minden lépését megosztotta négy barátjával az interneten keresztül, ők azonban nem hittek neki. A kamaszt büntetésképpen két év javítóintézeti nevelésre ítélték.

Egy forradalom véres jelképe: a guillotine

Szinte biztos, hogy az 1789-es francia forradalomra gondolva az egyik első dolog, ami eszedbe jut, az a nyaktiló, ismertebb, francia nevén: a guillotine. De hogyan született ez az ijesztően hatékony kivégzőeszköz? És honnan ered a név? Most megtudod!

KVÍZ: Mennyit tudsz az 1848-as forradalomról? - II. rész

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történelmünk egyik legfontosabb és legmaradandóbb eseménye volt. Elhoztunk öt kérdést, amelyek segítségével tesztelheted, mennyit tudsz erről a jeles eseményről!

A legforradalmibb badass: meglepő történetek Petőfi Sándorról

Petőfi ha ma élne, egészen biztosan rapperként keresné a kenyerét. Azon túl, hogy költeményeiben számtalanszor megjelenik a vátesz- és költői öntudat (tudod, nála senki nem ír jobb szövegeket), a tudatmódosítók (esetünkben bor, szerelem, forradalom), sőt a társadalmi egyenlőtlenségek ellen is rendre szót emel.

A világszínvonalú magyar pénz, amelynek még a nevétől is rettegtek a bécsi udvarban

A forintot évtizedek óta használjuk, a pengő a hiperinfláció miatt máig emlékezetes, de legalább ennyire legendás magyar fizetőeszköz volt a Kossuth-bankó is. A Kossuth-bankók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején alig több, mint egy évig voltak forgalomban, a magyar nemzeti identitás megteremtésében mégis óriási szerepük volt.

Elképesztő látvány: piros-fehér-zöldbe borult a Niagara-vízesés - Fotó

Október 23-án magyar nemzeti színekben pompázott a Niagara-vízesés.

Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról

Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérők, vízilabdázók, totógyőztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt.

A külügyminiszter szerint változásokra van szükség Fehéroroszországban

Senki sem vitatja, hogy szükségesek a változások Fehéroroszországban, de ennek nem egy forradalom révén kell megtörténnie - mondta Minszkben Uladzimir Makej külügyminiszter a tárca dolgozóihoz csütörtökön intézett nyilatkozatában.

Százötven éve született Lenin, a vörös zsarnokság, a bolsevizmus megteremtője

Százötven éve, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanov, később felvett mozgalmi nevén Lenin, az orosz kommunista párt alapítója, és az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel irányítója, a Szovjetunió, a múlt század első totalitárius államának megalapítója, valamint a róla elnevezett marxista gyökerű ideológia, a milliók életét követelő diktatórikus államrendet megalapozó leninizmus szellemi atyja.

Alig ismert, meglepő történetek Petőfi Sándorról

Március 15. kapcsán Petőfi Sándor neve egészen biztosan az elsők között jut az eszünkbe. A költő, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotójának alakja mondhatni egybefonódott az 1848-as forradalommal és az azt követő szabadságharccal. A pesti forradalom lánglelkű vezérének rövid élete tele volt izgalmakkal, érdekes momentumokkal és az olyan, kevéssé ismert tényekkel, mint hogy balkezesként mindkét kezével egyaránt tudott jól írni, éveken át élt nélkülözésben és nyomorban, alkalmatlannak minősítették a katonai szolgálatra és hogy Nietzsche több versét megzenésítette.

Szakértő: Nagy belpolitikai vihart okozna, ha az ukrán kormány visszalépne a nyelvtörvény ügyében

Nem akar engedni Ukrajna az oktatási és a nyelvtörvény ügyében, ennek egyik oka, hogy ez a lépés nagy belpolitikai vihart okozna - mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szombaton.

Tőkés László: A forradalmat nem tekintjük befejezettnek

Tőkés László szerint a temesvári forradalmat nem lehet befejezettnek tekinteni, azt békésen és állhatatosan tovább kell folytatni.

A csehországi köztéri telefonfülkék mesélnek a bársonyos forradalomról

Megszólalnak a csehországi telefonfülkék és a templomok harangjai is vasárnap a csehszlovákiai bársonyos forradalom 30. évfordulója alkalmával.

Böröcz László: az 1956-os forradalom kétszer is diadalmaskodott

A véráztatta 20. századi magyar történelem fénypontját jelentő 1956-os forradalom és szabadságharc kétszer is diadalmaskodott - mondta a Fidelitas elnöke a Fidesz ifjúsági szervezete által a budapesti Széna téren megtartott kedd esti megemlékezésen.

Hamis történelmi távlatok kísérték a 20. század globalizációját

Az ideológiák a modern politikában a kovász, az éles kés szerepét töltik be: néha összeforrasztják, néha szétvágják a nemzetközi politika legfontosabb aktorainak tekinthető államokat. A 20. század bővelkedik az ilyen ideológiavezérelt eseményekben, döntésekben. Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása Kelet-Közép-Európa transznacionális eseményeiről, történéseiről és összefüggéseiről.

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom

230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.

Nők, akik férfiruhában harcoltak a magyar szabadságért

Ma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk, ám sokan nem tudják, hogy nem csupán férfiak ragadtak fegyvert. A nők többsége ugyan a sebesülteket ápolta, vagy ellátmányt biztosított a harcolók számára, de voltak köztük olyan hölgyek is, akik katonának álltak. Sokukról csak akkor derült ki, hogy igazából nem is férfiak, amikor megsebesültek vagy meghaltak. A hősies nőkről nem maradt fenn mindössze pár név és élettörténet, ezeket hoztuk most el.

A forradalommal a mai demokrácia alapelveinek szereztek érvényt

A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész az M1-nek adott interjújában.

Trócsányi László: Ma is érvényes a 12 pont

Az 1848-49-es események 12 pontja ma is érvényes - jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, tárcájának a forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén.

Fekete-Győr: 16-17 évesen nem biztos, hogy elbírtam volna egy utcakövet

A Nem Izmos Emberek Pártjának vezetője a forradalomról anekdotázgatott egy lapinterjúban, amiből kiderült, 16-17 évesen nem biztos, hogy megbirkózott volna egy párkilós macskakő felemelésével és elhajításával. Nem minden az izom és az erő!

Pusztítóvá is válhat a forradalmi rákgyógyászati eljárás

Akik figyelemmel kísérik a tudományos és egészséggel kapcsolatos híreket, olyan érzésük támad, mintha az orvostudomány forradalom küszöbén állna: korábban végzetesnek tartott betegségek válhatnak gyógyíthatóvá, ami, valljuk be, egy valóságos aranykor ígéretével kecsegtet. A nagy remények zászlóshajóját CRISPR-nek hívják. Ez egy eszköz, amivel a kutatók módosíthatják egy élőlény genetikai állományát, azaz genomját, kiiktatva azokat a géneket, amik az adott kórt okozzák. A módszernek rengeteg előnye, de sajnos egyúttal árnyoldala is van.

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, Budapesten mutatták be ünnepélyes keretek között.

Korábban még sohasem próbáltak meg acélt előállítani szén nélkül

Globálisan is egyedülálló kísérleti acélgyártó üzemet építenek Svédországban, melyben az acél előállításához nem használnak majd szenet. Az előzetes tanulmányok szerint, a sikerre minden esély megvan. Ha a tervezett üzem a gyakorlatban is az elvárásoknak megfelelően teljesít, akkor nem túlzás a kijelentés: történelmi jelentőségű technológiai fordulat mehet végbe az acélgyártásban. S nem utolsó sorban, a klímaváltozás elleni harcban is.

Száz éve született a „Kárpátok géniusza”, Nicolae Ceausescu

Száz éve, 1918. január 26-án született Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor, akit a körülötte kialakult személyi kultusz csúcspontján Conducatorként azaz Vezérként és a "Kárpátok géniuszaként" magasztalt a hivatalos sajtó. A közép-kelet-európai kommunista rendszerek 1989-90-es összeomlása egyedül Romániában járt fegyveres harccal, és súlyos véráldozattal, Ceausescu és felesége pályafutására katonai kivégzőosztag tett pontot.

Szakértő: Nem a Majdan népe jutott hatalomra Ukrajnában

Nem a Majdan népének jutott az új politikai hatalom, a választások utáni politikai garnitúra nem a Kijev főterén tüntetők közül került ki – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán kedden.

Bacilusként fertőzték meg Leninnel a végelgyengült Romanov-sast

Kereken száz éve, 1917. november 7-én vette kezdetét a bolsevik forradalom szülőatyjáról később Leningráddá átkeresztelt Szentpéterváron a kommunista diktatúra hosszú évtizedeiben csak nagy októberi szocialista forradalomként emlegetett államcsíny. A marxista történetírásban objektív szükségszerűségként leírt bolsevik zendülés nyomán kiépülő monolit diktatúra a huszadik század egyik legzsarnokibb rendszerévé nőtte ki magát, amelynek alapjait Vlagyimir Iljics Uljanov, a felvett mozgalmi nevén Leninként ismertté vált hivatásos forradalmár rakta le.

Egy nap, amely megrengette a világot

Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.

1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.

Egyetlen választásom volt: túlélni

Szablya Ilona önéletrajzi könyvét olvasva úgy éreztem, találkoznom kell ezzel az asszonnyal. Nemcsak átélte a 20. század minden borzalmát, hanem át is adta annak minden tanulságát az utókornak. De úgy, hogy az csontig hatol.

Mennyire jól ismeri az 1848-as márciusi forradalmat?

Az 1848. március 15-én, Pesten kitört, majd a nemzeti függetlenség kivívásáért szabadságharcba torkollott forradalom az újkori magyar történelem egyik legmeghatározóbb epizódja. A pesti események a párizsi, illetve a bécsi forradalmi hullámhoz kapcsolódnak, ám az előbbiekkel szemben a magyar forradalom és szabadságharc tartott ki legtovább egész Európában. Az 1848-as revolúciót társadalmi reformjaival a modern polgári Magyarország előfutárának tekinthetjük, a hősies szabadságharc pedig – amelyet csak a cári Oroszország katonai beavatkozásával sikerült vérbe fojtani – a nemzeti emlékezet máig meghatározó része lett.

Az aszályos időszak is hozzájárult a forradalomhoz

Aszályos időszak, élelmiszer-ellátási gondok voltak az 1848 előtti három évben Európában, ami általában előmozdítja a mozgalmakat, a forradalmat - mondta Pelyach István történész.

Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat

Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.

Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság

A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.

Október 23. – a nap eseményei képekben

Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!

A rádió előtt lőttek meg

„Szerettem a hazámat, szerettem az életet, és vágytam a szabadságra. Ezért mentem el 1956. október 23-án a felvonulásra” – ezt mondta Bácskai Endre, aki akkor húszéves volt. A fiatal forradalmár a rádió elé is elment tüntetni. Ott a tűzharcban meglőtték – egy tankból kilőtt robbanólövedék találta el a lábát. Utána két évig menekült, bujkált. Egy orvos segített neki. Bácskai Endre az Origónak mesélte el elképesztő, megrázó történetét – bejártuk vele a helyszíneket is. Nézze meg Vági Barbara és Talán Csaba megrendítő, 12 perces filmjét.