éghajlatváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- felmelegedés
- éghajlat
- szárazság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak
Úgy tûnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi õket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szõrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetû. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval késõbb kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szõre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.
Új remény az éghajlatváltozást megsínylõ korallzátonyok számára
Helyi intézkedésekkel is segíthetõ a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylõ korallzátonyok számára.
Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál
A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tûnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörõt jelent a szakembereknek.
Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelõ mûhold
Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich mûholdja szombaton; az európai-amerikai együttmûködésben készült óceánfigyelõ eszközt a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?
Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetõségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövõben könnyedén eláraszthatja a víz.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstõl a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Hárommilliárd fát ültetnének a következõ tíz évben
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megõrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelõzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.
Extrém gyorsan emelkedik a hõmérséklet az óceán legmélyebb pontjain
Bár igen messze vannak az emberek élõhelyeirõl és a fosszilis tüzelõanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztõen fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hõmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.
Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában
Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.
Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált
A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tûnik, hogy ez a faj az olyan, elsõ modern tengeri hal, amely teljesen eltûnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.
Az éghajlatváltozás miatt tûnt el a jégkorszak emberének kortársa
A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltûnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelmûen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.
Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg
A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülõ Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.
Eltûnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?
A méhek hiánya a mezõgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetõségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedõ vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvõ Akabai-öbölben élõ korallok rezisztensek a vízhõmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítõi zátonyokon élõ virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét
Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedõ sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.
Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé
Magyarország az uniós élmezõnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezõgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelõs államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemrõl szóló törvényt.
Meglepõ állítást tett a vega-burgeres cég vezetõje saját termékeikrõl
Meglepõ kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerû vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erõfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.
Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.
A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) "legborúlátóbb" klímaforgatókönyvét követve - derült ki a grönlandi jégveszteségrõl készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze.
- címkék:
- Grönland
- jég
- olvadás
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
A bolygó jövõje a tét
Európában a közvéleményt mind jobban aggasztja az éghajlatváltozás, ami kézzelfogható közelségbe került az egyre szélsõségesebb idõjárási jelenségek sokasodásával. Ami néhány évtizede még anomáliának számított, ma már a mindennapjaink része. Az emberek kezdik a saját bõrükön érezni, mekkora tétje van annak, hogy az átlaghõmérséklet növekedését másfél fok alatt tudjuk megállítani.
Az erdõirtás nem járul hozzá jelentõsen a klímaváltozáshoz
Az erdõirtáshoz köthetõ szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis a gyakorlat sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz - derült ki egy új tanulmányból.
Ha nem szeret gyalogolni, akkor most jött el az ideje, hogy rászokjon
A CityWalk névre hallgató interregionális program nyerte a leginnovatívabb regionális projekteknek kiosztott európai díj, a Regiostars közönségdíját a napokban Brüsszelben, amely a városok sétálhatóvá tételét és így a zaj- és szén-dioxid-csökkentést célozza meg. Az Európai Bizottság ezzel a regionális fejlesztések területén kiválóságot és új megközelítéseket alkalmazó projekteket ismeri el, ám a kezdetek óta eltelt tizenkettõ évben nem kerültek a döntõbe magyar projektek. Egészen eddig. Most a séta városi feltételeinek fejlesztését célzó CityWalk mintegy 235 ezer szavazattal nyerte el az európai polgárok támogatását.
Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövõben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidõt is szabtak: ez a 2050-es esztendõ. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekrõl. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködõ ...
- címkék:
- károsanyag-kibocsátás
- párizsi klímaegyezmény
- klímasemlegesség
- klímasemleges
- technológiaváltás
- Régiók és Városok Európai Hete
- klímaváltozás
- szén-dioxid
- biodiverzitás
- felmelegedés
- fenntarthatóság
- üvegházhatású gázok
- éghajlatváltozás
- korallzátony
- Éghajlatváltozási Kormányközi Testület
- energiahatékonyság
- erdõtelepítés
- Címkefelhõ »
Összeomolhat a Mont Blanc egyik gleccsere Olaszországban
Az olaszországi Mont Blanc-gleccser egy része bármikor összeomolhat. Erre figyelmeztettek az olasz hatóságok, és ezért az oda vezetõ két utat is le kellett zárni. A hegy olasz oldalán található Grandes Jorasses-csúcs egyik hatalmas gleccserérõl összesen 250 ezer köbméter jég szakadhat le. A hegyi biztonságért létrehozott alapítvány, a Fondazione Montagna Sicura (Biztonságos Hegy Alapítvány) lavinaveszélyre figyelmeztetett.
Agrárminiszter: Támogatni kell a gazdákat ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásait jól kezeljék
Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet az uniós mezõgazdasági miniszterek találkozóján, hogy a gazdákat védeni és támogatni kell ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kihívásaira megfelelõ válaszokat tudjanak adni. A miniszter arra is javaslatot tett, hogy ne engedjenek Európán kívülrõl behozni olyan termékeket, amelyek elõállítása nagy mértékben elõsegíti a klímaváltozás negatív hatásait.
Még csak most fedezték fel, de máris a kihalás szélére sodródott
Az ausztráliai Flinders Egyetem kutatói új méhfajokat fedeztek fel a Fidzsi-szigeteken, ám a rovarokon már láthatóak az éghajlattal és a környezetváltozással kapcsolat stressz jelei. Ezekre a fajokra az éghajlatváltozás, a mérgezõ növények és az emberi tevékenység jelenti a fõ fenyegetést.
- címkék:
- méh
- éghajlatváltozás
- klímaválság
- méhfaj
- Címkefelhõ »
Az éghajlatváltozás hívta életre a svédek új trendjét
A svédek új szavakat alkotnak annak érdekében, hogy az emberi gondolkodásmódot is megváltoztassák a klímaváltozás elleni harc részeként – összegzi a Business Insider.
- címkék:
- Svédország
- nyelv
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
Az idõ múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók
Gondolkodtál már azon, hogy hogyan nézett ki egy híres, vagy épp csupán számodra ismert táj, épület 30, 50 évvel ezelõtt? Ha a válaszod igen, úgy imádni fogod a fejlõdés gyönyörû vagy épp esztétikailag pusztító változásait bemutató képeit.
Az idõ múlik, a világ körülöttünk pedig megállíthatatlanul változik - Fotók
Az éghajlati modellek szerint a vártnál gyorsabban melegszik a bolygó
Az új kutatások azt a szomorú hírt közölték, hogy a fosszilis tüzelõanyagok égetésével légkörbe kerülõ üvegházhatású gázok jóval gyorsabban melegítik fel a bolygót, mint azt korábban gondoltuk volna. Két, egymástól független elemzés tükrében úgy tûnik, hogy ha a szén-dioxid-kibocsátás változatlan marad, 2100-ra a globális átlaghõmérséklet 6,5-7,0 Celsius-fokkal emelkedhet az iparosodás elõtti szint fölé.
A vízáramlatok változása miatt veszélybe kerültek a szalamandrák
A Montana Egyetemen végzett új kutatások arra engednek következtetni, hogy az éghajlatváltozás miatt bekövetkezõ vízáramlási jelenségek negatívan hatnak a szalamandrák túléléséi esélyeire. A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban publikálták.
Szokatlanul korán kezdõdtek az elsõ bozóttüzek Ausztráliában
Tûzvészekkel terhelt nyár elõjele lehet Ausztráliában, hogy példátlanul korán és szokatlan hevességgel kezdõdtek idén az elsõ bozóttüzek a déli féltekén fekvõ kontinensen.
Új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák a gleccserek olvadása nyomán
Új sziget "született" a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán.
Elhúzódhatnak a forró, száraz és az esõs idõszakok az északi féltekén
Elhúzódnak a forró, száraz és az esõs idõszakok is az északi féltekén, ha a globális átlaghõmérséklet 2 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás elõtti szintet - figyelmeztet a legújabb klímatanulmány, amely a Nature Climate Change címû szakfolyóiratban jelent meg hétfõn.
Az egyre szárazabb levegõ miatt szinte megállt a növények növekedése
A levegõ növekvõ vízgõztelítettségi hiánya a növénytakaró globális visszaesését okozta az elmúlt két évtizedben, amelynek eredményeként a vegetáció drámai módon, mintegy 59 százalékkal csökkent világszerte.
Húsz év alatt 2,6 millió rénszarvas tûnt el az Északi-sarkvidékrõl
Az Északi-sarkvidék természetellenesen gyorsan változik, amivel sem a rénszarvas, sem a karibu nem tud lépést tartani. A "Mikulás segítõi" a klímaváltozás miatt most segítségre szorulnak: a csodálatos sarkvidéki állatok száma az elmúlt húsz évben folyamatosan hanyatlik, és a következmények szó szerint pusztítóak lehetnek egész ökoszisztémára nézve.
Tönkreteszi Mongóliát az éghajlatváltozás
Mongólia az az ország, amely talán leginkább szenved az éghajlatváltozás következményeitõl.
Mekkora üzlet az élelmiszer-pocsékolás megállítása?
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz, akár évente 4,4 gigatonna széndioxid kibocsátással egyenértékû és 2 ezer milliárdos pluszköltséget jelent – összegzi a CNBC.
Egy nap alatt 220 millió fát ültettek Indiában
Több mint egymillió indiai 22 millió fát ültetett pénteken az észak-indiai Uttar Pradesben a klímaváltozás ellen hirdetett kormányzati kampány keretében, amelynek célja élhetõbbé tenni az ország legnépesebb államát.
Ennyivel van most melegebb nálunk, mint 100 éve
1900 óta több fokot emelkedett az átlaghõmérséklet a földön. Budapesten is ez a helyzet.
Az éghajlatváltozás okozza a pusztító kaliforniai erdõtüzeket
Az elmúlt két évben soha nem látott méretû erdõtüzek pusztítanak Kaliforniában, amelyek egyre több katasztrofális következménnyel járnak. Az állam történetének eddig legsúlyosabb tûzvészei kapcsán a hatóságok egyre drámaibb számokat közöltek a tûz tombolásának emberi és anyagi áldozatairól. Noha az erdõtüzeknek számos oka van, az éghajlatváltozás egészen eddig nem szerepelt a listán.
Tokió borús idõjárása rekordot döntött
Nyaralás az Északi-sarkon? 56 millió éve nem volt elképzelhetetlen
Ha valaki feltenné a vicces kérdést, hogy elmennénk-e az Északi-sarkra nyaralni, biztosan kinevetnénk. Hacsak nem kedveljük az igen hideg, szélsõséges idõjárást. Ám ha 56 millió évvel ezelõtt éltünk volna, akkor erre a kérdésre egészen másként válaszolnánk. Akkoriban balzsamos hõmérsékletet és a buja, zöld tájat élvezhettük volna, miközben a krokodilokat kerülgetjük. A világ akkoriban ugyanis a globális felmelegedés szélsõséges idõszakának a közepén járt, amikor a Föld annyira felforrósodott, hogy még a sarkok is elérték a szinte trópusi hõmérsékletet.
A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok
A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgõ trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezõbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.
Az éghajlatváltozás miatt a világ minden tájára eljuthat a malária
A globális felmelegedés miatt a világ egyre több helyén jelenik meg a malária. A Penn State és az Exeter Egyetem új tanulmánya szerint alacsonyabb hõmérsékleten a maláriaparazita gyorsabban kifejlõdik a szúnyogokban, mint azt valaha gondolták volna. Az eredmények azt mutatják, hogy még az enyhe éghajlatváltozás is növeli több százezer embernél a malária kockázatát a világ olyan területein, ahol a betegség jelenleg nincs jelen.
A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén
Miközben a Drávánál élõ partifecskék állományának 75 százaléka eltûnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évrõl-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élõhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élõhelyeik száma.
Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása
A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövõjét prognosztizálják elõ, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebbõl származó vízkészlettõl.