éghajlatváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- felmelegedés
- éghajlat
- szárazság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nincs menekvés, embertelen, gyilkos forróság jön
Több mint 300 millió éve élnek emlõsök bolygónkon, mindenféle alakban és méretben. Az eltelt idõk során gyakorlatilag a világ minden szegletét meghódították, és rengeteg megpróbáltatást éltek túl, legyen szó természeti katasztrófákról, éghajlatváltozásokról vagy tömeges kihalási eseményekrõl. Most azonban egy olyan változás következhet, ami véget vethet létüknek, és akár a dinoszauruszok sorsára juthatnak.
Hõstressz miatt pusztulnak tömegével az afrikai elefántok
Az elefántok kényszervándorlásra kényszerülnek a klímaválság miatt Afrika déli részén, hogy vizet keressenek, ami problémákat okoz a nemzeti parkok és a természetvédelmi erõfeszítések számára. Az elmúlt hetekben Zimbabwe elefántjai átlépték az ország határait és Botswanába jutottak, közölték a tisztviselõk. Azt, hogy az eset pontosan hány elefántot érint, egyelõre nem tudni. Egy felmérés azonban kimutatta, hogy a hõstressz miatt elefántok százai pusztulnak.
Újabb lépést tettünk az élõvilág tömeges kihalása felé
Egy új tanulmány megerõsítette, hogy a dinoszauruszokra lecsapó üstököshöz hasonlóan – lassabban, de ugyanolyan halálosan – „tör le egész ágakat" az emberi tevékenység az élet fájáról, ami egyes fajok tömeges kipusztulásához vezethet.
Az éghajlatváltozás új veszélyeire hívja fel a figyelmet egy tanulmány
Az éghajlatváltozás és a háborús konfliktusok akadályozzák a világ leghalálosabb betegségei közé tartozó AIDS, tuberkulózis és malária leküzdésére tett erõfeszítéseket - közölte hétfõn a három betegség elleni küzdelmet finanszírozó világalap (The Global Fund to Fight AIDS, Tuberculosis and Malaria).
Ez már a jövõ: alakul a Földön kívüli gyerekcsinálás
Tudósok éppen azon dolgoznak, hogy lehetõvé tegyék az emberi élet létrejöttét az ûrben.
Hõhullám, az alábecsült és csendes gyilkos: a szakértõk tanácstalanok, hogyan lehet rájuk felhívni a figyelmet
A szakértõk szerint a súlyos hõhullámok elnevezése és kategorizálása segíthet a lakosságnak felfogni a fenyegetést.
Itt az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélye
A korai kõkorban a kihalás szélén táncolt az emberiség. A kedvezõtlen klíma közepette a modern emberek teljes lélekszáma annyira lecsökkent, hogy több mint 100 ezer éven át nagyjából 1280 szaporodóképes egyed tartotta fenn fajunkat.
Itt a legújabb ötlet a korallzátonyok megsegítésére
A korallzátonyok rendkívül fontosak. Ezek a biológiai sokféleség egyik legfontosabb élõhelyei, csökkentik az áramlásokat és a hullámokat, és stabil aljzatot biztosítanak. Élõhelyként, menedékként, táplálékszerzõ és szaporodóhelyként is szolgálnak a tengeri élõvilág számára, miközben számos „környezeti szolgáltatást" nyújtanak az ember számára is. A zátonyok azonban bajban vannak.
Meddig tart még az elviselhetetlen hõség?
Sorra dõlnek meg a hõmérsékleti rekordok egész Európában. Az egymást követõ hõhullámok és a perzselõen forró nyarak most már bizonyos, hogy egyre kevésbé fognak epizódszerû jelenségnek számítani a közeli jövõben.
Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken
Egyre többször lehet algavirágzásra számítani a magyar vizeken, elsõsorban a klímaváltozás miatt - áll a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) pénteki közleményében.
Megváltozik az óceánjaink színe és sok mindent megváltoztathat
Két évtized mûholdfelvételeit elemezve amerikai és brit kutatók megállapították, hogy a Föld óceánjai egyre zöldebbek, ami potenciálisan tükrözi az éghajlatváltozás hatását a fitoplankton-populációkra, ahogy a világ felmelegszik.
Minden idõk legsúlyosabb esõzése tombol Japánban - videó
Ahogy arról az Origo korábban beszámolt, hat ember meghalt, három másik eltûnt, miután minden idõk egyik legsúlyosabb esõzése áradásokat és földcsuszamlásokat okozott Japán délnyugati részén.
A nagy fehér cápák északra költöznek, oda ahol eddig csak nagyon ritkán jelentek meg
A nagy fehér cápa populáció az Atlanti-óceán északi részén lecsökkent a 20-ik század alatt – de a faj most magához tér és újra meghódítja elõzõ otthonát. - írja a Live Science.
Még egy limitált nukleáris háború is lerombolná a világ óceánjait
Az idei globális események, fõleg Ukrajnában, félelmet keltenek, hogy olyan szintû nukleáris konfliktus lesz, amilyen nem volt a hidegháború óta. Több, mint 10.000 nukleáris robbanófej maradvány van a világon és ahogy a Kreml a tömegpusztító fegyvereket illetõen beszélt, a helyzet egyre fenyegetõbbé vált 2022-ben. Tudósok a The Conservation magazinban publikált cikkükben megvizsgálták mit jelentene ez konkrétan a világ óceánjai számára.
Váratlan és veszélyes változás történt a Földön
Annyira sok felszín alatti vizet termelt ki az emberiség, hogy 1993 és 2010 között közel 80 centiméterrel változott a Föld dõlése – mutatta ki egy most megjelent tanulmány.
Veszélyesebb lesz repülõgéppel utazni
A globális felmelegedés miatt nõ a turbulencia kialakulásának kockázata a repülésnél - állapította meg egy új tanulmány, amelyet a Geophysical Research Letters folyóiratban publikáltak.
Csokoládéval a klímaváltozás ellen
Egy hamburgi gyárban kakaóbab héjakból fekete port készítenek, azzal a potenciállal, hogy küzdeni lehet vele az éghajlatváltozás ellen. A gyár igazgatója szerint visszafordítják a szénciklust. - írja a phys.org
Komoly éghajlatváltozás formálódik az Antarktisz térségében
Harminc százalékkal lassultak a mélytengeri áramlatok az Antarktisz körül az utóbbi három évtizedben, aminek komoly következményei lehetnek a Föld éghajlatára, a tengerszint alakulására és az óceánok ökoszisztémájára - állapították meg ausztrál kutatók egy pénteken közzétett tanulmányban.
Mi okozza a világ nagy tavainak drasztikus zsugorodását?
Egy új tanulmány szerint a világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az elmúlt 30 évben, és a víztározók évente 22 gigatonnányi vizet veszítettek, elsõsorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt. De milyen hatással van ez a jövõnkre és a környezetünkre? Most kiderül!
Klímakutatók szerint idén visszatér az El Nino - ha így lesz, nyáron rekordmeleggel kell szembenéznünk
A klímaváltozás, valamint az El Nino idõjárási jelenség várható visszatérése miatt 2023-ban vagy 2024-ben újabb átlaghõmérsékleti rekord dõlhet meg - állítják éghajlatkutatók.
Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában
Az erdõk, óceánok és nedves élõhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitûzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hõmérséklet-emelkedés.
Örök tél köszönt Európára? Félelmetes folyamat zajlik az Antarktiszon
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemû olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Megnyílt a világ elsõ klímaboltja
2023 elején megnyitotta kapuit a világ elsõ klímaboltja Stockholmban, a Felix svéd élelmiszerkereskedelmi vállalat neve alatt. Az árakat az egyes termékek környezeti lábnyoma alapján határozzák meg. Céljuk a vásárlók ösztönzése arra, hogy a fogyasztói döntések meghozatalakor vegyék figyelembe a klímaváltozás és a környezetvédelem egyre égetõbb szempontjait is.
Amerikai terv: a Holdon akarnak robbantani, aztán onnan lövöldözni
Évrõl évre egyre szembetûnõbbek a klímaváltozás hatásai, az idõ elteltével pedig egyre kevesebb esélyünk van, hogy megállítsuk a kedvezõtlen folyamatokat. Nem csoda hát, hogy idõrõl idõre egészen hajmeresztõ ötletekkel állnak elõ a tudósok; a legújabb terv, hogy a Holdról folyamatosan port lõnének a Föld és a Nap közé. A fõ cél bolygónk leárnyékolása – írja a Science Alert.
Az elefántok döntõ szerepet játszhatnak a bolygó megmentésében
A kritikusan veszélyeztetett erdei elefántok (Loxodonta cyclotis) populációinak megõrzése nem csak az állatok számára, hanem az általuk lakott környezet szén-dioxid-elszívó képességének védelme érdekében is létfontosságú, mutat rá egy új tanulmány.
Új fenyegetést jelentenek az olvadó gleccserek
A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek okozta áradások világszerte 15 millió ember életét fenyegetik, a legnagyobb veszélyben az ázsiai települések vannak - írták egy kedden publikált tanulmány szerzõi.
Összedõlt egy templom a Himaláján Indiában
Minden építkezést leálltottak, százakat telepítenek ki a Himalája indiai részén fekvõ Dzsosimath városból, miután talajsüllyedés miatt összedõlt egy templom, és több mint hatszáz házon jelentek meg repedések a helyi vezetõk tájékoztatása szerint.
Az ûrbõl is látható, hogyan alakították át a hódok az Északi-sarkot
A hódok szép lassan elfoglalják az alaszkai tundrát, teljesen átalakítják vízi útjait, és felgyorsítják a klímaváltozást az Északi-sarkvidéken. A változások olyan hirtelenek és drasztikusak, hogy jól láthatóak az ûrbõl is.
COP27: meghosszabbították az ENSZ-klímacsúcsot
Egy nappal meghosszabbították az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülését (COP27) - jelentette be a konferenciát vezetõ Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter pénteken.
Búcsút vehetünk a kék bolygótól: meg fog változni a Föld színe
A klímaváltozás egyik kevésbé ismert hatása, hogy megváltoztatja a Föld színét. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a globális éghajlatváltozás miatt a világ kék tavai zöldesbarnává válnak.
Drámaian nõni fog a szivárványok száma, mutatjuk, mi áll a háttérben
A szélsõséges éghajlatváltozás egyik szokatlan következménye lehet, hogy 2100-ra akár 5 százalékkal is nõhet a szivárványok gyakorisága a Földön.
Hamarosan még több szivárványt láthatunk az égen
Tény, hogy a világ súlyos éghajlati válsággal küzd, amely valószínûleg súlyosbodik a következõ néhány évtizedben és hatással lesz az egész bolygóra. De a kutatások szerint legalább több szivárványt fogunk látni. Egy új tanulmány szerzõi úgy becsülték, hogy 2100-ra legalább 5 százalékkal több napon láthatunk majd szivárványt, mint a 21. század elején.
- címkék:
- Nap
- szivárvány
- éghajlatváltozás
- esõ
- ég
- Címkefelhõ »
Egymillió éves tengeri DNS-t találtak az antarktiszi üledékben
A kutatók az eddigi legrégebbi tengeri DNS-t fedezték fel a skót tenger mélytengeri üledékeiben, az Antarktisztól északra. A Tasmániai Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi tanulmány szerint az anyag körülbelül egymillió éves lehet. Az ilyen régi üledékek azt mutatják, hogy ez a típusú DNS utat nyithat az óceáni ökoszisztémák éghajlatváltozásra adott hosszú távú válaszainak tanulmányozása elõtt, ami segíthet a fagyos kontinens körüli tengeri élet jelenlegi és jövõbeli változásainak felmérésében is.
- címkék:
- Antarktisz
- DNS
- éghajlatváltozás
- üledék
- Címkefelhõ »
Az éghajlatváltozáshoz köthetõk a pusztító pakisztáni árvizek
Az éghajlatváltozáshoz köthetõk a pusztító pakisztáni árvizek a BBC-nek nyilatkozó szakértõk szerint.
- címkék:
- Pakisztán
- árvíz
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
Hátborzongató katasztrófára bukkantak a tudósok a Földön
Az Edinburgh-i Egyetem által vezetett kutatócsoport a közelmúltban fejezte be egy õsi, 13 000 éves táblára írt rejtélyes szimbólumok fordítását. A mai Törökország területén fellelt "Keselyûkõ" néven ismert tábla katasztrofális hatásokat elõidézõ becsapódásról számolt be.
Szörnyû figyelmeztetést üzennek az „éhségkövek” a múltból
Erõs aszály teszi egyre kisebbé és kisebbé a folyókat Európa-szerte, amit felfedte azokat az évszázadokkal ezelõtt faragott köveket, amelyek figyelmeztik a jövõ nemzedékeit az elõttünk álló nehéz idõkre.
- címkék:
- aszály
- szárazság
- folyó
- éghajlatváltozás
- kõ
- Címkefelhõ »
Egzotikus betegségek terjedhetnek el az éghajlatváltozás miatt
Messzi földrõl származó különleges betegségek terjedhetnek el Németországban az éghajlatváltozás miatt, amire fel kell készíteni az orvosokat - hangsúlyozta egy hétfõn ismertetett nyilatkozatában az országos közegészségügyi intézet vezetõje.
Zsugorodik a kékbálnák és az ámbráscetek élõhelye az éghajlatváltozás miatt
A globális felmelegedés miatt csökken a legnagyobb tengeri emlõsök élõhelye, az Új-Zéland körüli vizekben élõ kékbálnák és ámbráscetek délre, hûvösebb vizekbe vándorolnak.
Végre egy jó hír a Nagy-korallzátonyról: rekord mennyiségû új korall született
Ritkán hallani jó híreket a világ legsebezhetõbb természeti képzõdményeirõl. Ezért annyira örömteli, hogy egy friss jelentés szerint az ausztrál Nagy-korallzátony egyes részein jelenleg több korall látható, mint az elmúlt három évtizedben bármikor.
Rejtélyes dolgot találtak a pingvinek DNS-ében
A pingvinek számára nem idegen a klímaváltozás. Élettörténetüket az emelkedõ és csökkenõ hõmérséklet alakította, testük pedig erõsen specializálódott a Föld legszélsõségesebb körülményeire. A tudósok mégis attól tartanak, hogy a pingvinek evolúciós útja most megtorpanhat.
Az ukrán háború után Nostradamus újabb jóslata válhat valóra idén
Az egykori francia orvos pénzkereseti lehetõség miatt fordult a csillagászat és a jövendõmondás felé, ám nagyon hamar kiderült, hogy kimagasló érzéke van a jósláshoz. Próféciái az évszázadok során többször is igaznak bizonyultak, legutóbb épp év elején, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Eltûnhet egy kedvelt élelmiszer az üzletekbõl
Az éghajlati válság egy olyan termék elérhetõségét is befolyásolhatja, amelyet jelenleg még szinte minden élelmiszerbolt polcain megtalálunk. A tudósok azt jósolják, hogy a ketchup készítéséhez használt paradicsom termése hamarosan a felére csökkenhet - írja a magyarmezogazdasag.hu.
Vízen lebegõ város épül a Maldív-szigeteknél
Húszezer lakosnak otthont adó, úszó város épül az Indiai-óceánon, a Maldív-szigeteknél. A CNN online kiadásának hétfõi cikke szerint a klímaváltozás miatt emelkedõ tengerszint kihívására választ adó projekt öt éven belül készül el teljesen.
Az éghajlatváltozás az egész világot megfoszthatja az alvástól?
Bárki, aki már megpróbált elaludni kánikulában, pontosan tudja, milyen „izzadt fájdalommal" járhat az emelkedõ hõmérséklet. Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés pedig nem fogja megkönnyíteni a hûvös hely megtalálását az ágyon.
Félelmetes jelenséget észleltek Új-Zélandon, ilyet még a kutatók sem láttak
Elsõ ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetõen az óceán szokatlanul magas hõmérséklete miatt.
Hosszabb és súlyosabb aszályok várhatók
Az éghajlatváltozás miatt világszerte tapasztalható száraz, esõtlen idõszakok hosszabbodására és gyakoribbá válására, valamint az ivóvízhiány veszélyére hívta fel a figyelmet az ENSZ szerdán a nyugat-afrikai Elefántcsontparton megtartott Föld-csúcstalálkozón.
Újabb járványokra kell számítani: a klímaváltozás növelheti a fajról fajra terjedõ betegségek számát
Kutatók szerint a koronavírushoz is hasonlító új kórokozók és betegségek terjedésének oka a klímaváltozásban keresendõ.
Erre lehet számítani idén a magyar mezõgazdaságban a szakértõk szerint
A magyar mezõgazdaságnak idén új kihívásokra kell készülnie, az orosz-ukrán háború mellett fõképp a gazdasági problémák és az éghajlati szélsõségek okozhatják a legtöbb gondot - hangsúlyozták az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. agrár- és élelmiszeripari üzletágának sajtórendezvényén részt vevõ szakértõk szerdán Budapesten.
Róma nagyságú jégtábla roppant össze az Antarktiszon
A fenntartható épületek magasabb bérleti díjjal és kihasználtsággal adhatók ki
A fenntartható épületek 23-26 százalékkal magasabb bérleti díjjal adhatók ki, miközben 8 százalékkal magasabb kihasználtságot érhetnek el a bérbeadóik. Bár ezek a számok kecsegtetõnek tûnnek, a kereskedelmiingatlan-állomány több mint 90 százaléka nem ESG-kompatibilis, azaz nem felel meg a fenntarthatósági követelményeknek – derül ki a workcloud24 új piackutatásából, mely az ESG és a digitalizáció szerepét vizsgálta az irodapiacon.
Tényleg a világvégét hozza el a klímaváltozás?
Az egyik legfõbb probléma a nyugati világban az egyre mélyebb megosztottság a különféle politikai oldalak között, és éppen ezért nem lehet közös pontokat találni, hosszú távon szükséges lenne ezen viták és ellentétek hõfokának a csökkentése - mondta Calum T. M. Nicholson a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Budapest Summit nemzetközi konferenciáján (vagyis még az orosz-ukrán háború kirobbanása elõtt).
Erre az érintetlen korallzátonyra még nincs hatással a fehéredés
A korallzátonyokkal kapcsolatban manapság számos rossz hírt hallunk, amelyet többsége a korallfehéredés körül forog. A virágállatkák vázának fehéredése az óceánok melegedésének egyik legkomolyabb következménye: a korallok ugyanis érzékenyen reagálnak a víz hõmérsékletének változására. Ráadásul amennyiben a fehéredés hosszú ideig fennáll, a korallok elpusztulnak. Ennek ismeretében ritka jó hírnek számít, hogy az UNESCO búvárai egy új, hatalmas zátonyra bukkantak Tahiti partjainál, amely Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceán déli részén.
Ötéves csúcson a pompás királylepkék száma
A Kaliforniában áttelelõ pompás királylepkék száma az elmúlt egy évben több mint 247 ezerre emelkedett, ám ez a szám még így is messze elmaradt az 1980-as években tapasztalt millióktól, közölték kedden az éves számlálás vezetõi. És bár a szakemberek el vannak ragadtatva a fordulattól, mégis figyelmeztetnek, hogy ez sajnos nem a faj felépülését jelzi.
Grenoble vette át az Európa zöld fõvárosa címet
Kizsebeli az amerikaiakat az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás és az ennek következményeként bekövetkezett válság miatt egyre gyakrabban élhetünk át természeti katasztrófákat, amelyek mind súlyosabb károkat okoznak ott, ahol azok lecsapnak. A helyreállítás költsége pedig folyamatosan növekszik, sokak számára ez megtakarításaik jelentõs részének feláldozásával jár. A részleteket az Insider mutatta be.
Ilyen trükköket vetnek be a kakaótermesztõk, hogy legyen csokoládénk
Sean Kennedy, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem városi és regionális tervezésének professzora azt vizsgálta, hogyan alkalmazkodnak a kis kakaótermelõk Indonéziában az éghajlatváltozás okozta fenyegetésekhez, beleértve az elhúzódó szárazságot. Egy most publikált tanulmányban megállapította, hogy a kistermelõk magatartását a vállalatok alakítják, akik úgy rögzítik a munkaerõt, hogy az enyhítse a vállalatok gazdasági nehézségeit, de növelje a gazdálkodók kiszolgáltatottságát.
Megtréfálja a természetet az enyhe tél: itthon virágba borult a táj, a vándormadarak nem indultak útnak
A klímaváltozás hatásait évrõl évre saját magunk is megtapasztalhatjuk: 1-2 évtizede még ropogott a lábunk alatt a hó, szánkóztunk, vadul hógolyóztunk, és boldogok voltunk, amikor tavasszal az elsõ rügyek megjelentek a fákon és a bokrokon. Míg mi a felmelegedés miatt a vastag téli kabátjainkat a szekrényben hagyjuk, az állatok és a növények is a maguk módján reagálnak a megváltozott éghajlati jelenségekre.
Õsi módszerek biztosíthatják a jövõ élelmiszerbiztonságát
Peru távoli falvaiban a gazdálkodók évezredek óta számos növényfélét termesztenek annak érdekében, hogy túléljék a kiszámíthatatlan idõjárást. Úgy tûnik, most ezt az õsi tudást használhatják fel a klímaválsághoz való alkalmazkodásra. Ráadásul ezek a már bevált gyakorlatok a világ más részeinek is hasznosak lehetnek.
Készülnek a klímaváltozásra a magyar zöldségtermesztõk
Automata öntözõberendezések és árnyékolás, termálvizes fûtés: többek között ilyen technológiai megoldásokkal próbálják mérsékelni a szélsõségessé váló idõjárás okozta károkat a szentesi zöldségtermelõk. Az ötszáz szentesi és környékbeli termelõt tömörítõ DélKerTÉSZ egyik tagjánál már holland mintára, ledes lámpákkal megvilágított üvegházakban is termelnek koktélparadicsomot. A termelõk folyamatosan azon dolgoznak, hogy egyre több magyar zöldség legyen elérhetõ a téli idõszakban is, és bíznak abban, hogy a decemberben hungarikummá vált szentesi paprikát, a magyar zöldségeket még többen keresik majd a boltok polcain. Az idõjárás melleett ...
Figyelmeztetnek a magyar kutatók: ez jelenti most a legnagyobb veszélyt az emberek egészségére
A napokban rendezték meg a 47. Meteorológiai Tudományos Napot, amelyen a magyar klímakutatók ismertették az elmúlt évek kutatásainak eredményeit. A tudósok azonban nem festettek rózsás képet a jelenlegi állapotokról és a jövõnkrõl sem.
A jelenleginél gyorsabban kellene visszafogni a globális szén-dioxid-kibocsátást
Bár a nemrég zárult glasgow-i éghajlatváltozási csúcstalálkozó (COP26) hozott némi elõrelépést a klímavállalások terén, a jelenlegi középtávú elkötelezõdések még mindig nem elégségesek, ez alapján továbbra is kritikus felmelegedés valószínûsíthetõ az évszázad végéig. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentésében már a COP26 elõtt vészhelyzetet hirdetett: ha a kibocsátások a jelenlegi ütemben folytatódnak, több mint 50 százalékos esély van arra, hogy már a következõ két évtizedben elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. Milyen dekarbonizációs trendek vezettek ide? Mire lenne szükség a katasztrofális éghajjlatváltozás ...
Vajon tényleg megfékezhetjük 2030-ra az erdõirtást?
A glasgow-i COP26 klímacsúcson a világ erdeinek 85 százalékát képviselõ, több mint 100 országból álló csoport elkötelezte magát, hogy mindössze kilenc éven belül megfékezi az erdõirtást. A nyilatkozat több száz milliárd forintnak megfelelõ, új költségvetési forrást is biztosít az erdõk pusztulásának megfékezésére, amelyet fejlett országok és különbözõ vállalatok biztosítanak.
Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban
Bár a koronavírus-járvány elsõ évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékûre emelkedett - közölte hétfõn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Innovatív megoldással védik kisvízfolyásainkat a hazai kutatók
A globális éghajlatváltozás és a növekvõ emberi vízfelhasználás miatt egyre több vízfolyás szárad ki, amelynek hatása egyre erõsebben jelentkezik a mindennapi életünkben, és a gazdaság mûködésében is. A jelenség eddig igen kevés figyelmet kapott, a világszerte érintett több tízezer kisvízfolyásról elegendõ adat sem áll a kutatók rendelkezésre a folyamat hatásainak megértéséhez. Ezért indítottak útjára a Pécsi Tudományegyetem kutatóinak részvételével egy Citizen Science hálózatot, és fejlesztették ki a DRYRivERS okostelefonos alkalmazást, amellyel a lakosság segítségét kérik az adatgyûjtésben a kisvízfolyásaink védelme érdekében.
Így segíthet a szélenergia leküzdeni a globális felmelegedést
Egy új tanulmány szerint a szélenergia gyors térhódítása segíthet csökkenteni a globális felmelegedést a század végére. Bár a szakemberek szerint ezt más kibocsátáscsökkentési stratégiákkal is ki kell egészíteni, a világ mégis közelebb kerülhet ezzel a párizsi megállapodás megvalósításához.
Ezért húztak túrabakancsot a zenészek a svájci Alpokban
A 2005-ös, elsõ alkalom óta hirdetik minden évben sikerrel a Zermatt Fesztivál Akadémiát. A világ minden tájáról érkezõ fiatal zenészek évente kapnak meghívást, hogy vegyenek részt egy kéthetes intenzív zenélésen, követve azt a hagyományt, amelyet Pablo Casals hozott létre az 1950-es és 60-as években a Matterhorn lábánál. Az esemény más okból is kiemelt fontosságú: egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy 2060-ra Svájc éghajlata is a mediterrán országokhoz hasonlóvá válhat.
Ki a felelõs az éghajlatváltozásért?
Az ipari forradalom óta az emberek több mint másfél trillió tonna szén-dioxidot engedtek a Föld atmoszférájába. Természetesen itt nem álltunk meg, hisz a szén-dioxid mellett más üvegházhatású gázokkal sem vigyáztunk, ilyen például a metán, vagy a dinitrogén-oxid.
Vándormadarak segíthetnek a bajba jutott növényeken
A vándormadarak segíthetik a növényfajokat az éghajlatváltozás hatásaival való megbirkózásban - derült ki a Nature címû tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.
Felgyorsult hazánkban az éghajlatváltozás és a felmelegedés: ez lehet a következménye
A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szõlõtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó címû podcastjának hétfõn közzétett adásában.
A korai világkörüli tengeri expedíciók segítenek az éghajlatváltozás megértésében
A csaknem 150 évvel ezelõtti tengeri kutatóexpedíciók méréseit felhasználva vizsgálják a kutatók az emberi tevékenységeknek az éghajlatváltozásban játszott szerepét.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédõk az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Így hat a klímaváltozás a kenyai teatermelésre
Az éghajlatváltozás drasztikus hatással jár a kenyai teatermelésre, a világ legnagyobb teaexportõre ugyanis folyamatosan emelkedõ hõmérsékletekkel, rendellenes esõzésekkel és rovarfertõzésekkel szembesül – derült ki egy a Channel News Asia birtokába került elemzésbõl.
Éghajlati válság ösztönözhette az elsõ stabil államformákat
A bronzkor során Mezopotámia területe több éghajlati válság tanúja is volt. A legújabb kutatások szerint azonban ezek ösztönözték hosszú távon a stabil államformák kialakulását, mivel együttmûködésre késztették a politikai elit és a más társadalmi osztályok tagjait.
Egyre nagyobb területen terjednek a jegesmedve-grizzly hibridek
A éghajlat hirtelen változásához számos faj nem képes alkalmazkodni, ezért kénytelen megváltoztatni többek közt vándorlása útvonalát, táplálkozási helyeit vagy élõhelyeit. Bizonyos helyzetekben ez váratlan következményekkel járhat. A melegedõ hõmérsékletek miatt a grizzly medvék egyre inkább északra vándorolnak, ahol hidegebb van, míg a jegesmedvék az északi sarkkörben olvadó jég nyomása miatt dél felé mozognak. A két faj óhatatlanul is keresztezi egymás útjait, ami miatt egyre több hibrid egyed születik.
Nagyon rossz hírünk van a kávé szerelmeseinek
Akárcsak a mezõgazdaság más ágazataiban, úgy a kávé elõállításában is problémákat vet fel az éghajlatváltozás. Egy most publikált tanulmány szerint Kolumbia, a világ harmadik legnagyobb kávétermelõje komoly nehézségeket tapasztal a termelés fenntartásában.
El tudja képzelni, hogy a nyár fél évig tartson?
A nyarak ma már körülbelül 20 százalékkal hosszabbak, mint az 1950-es években. Ha az éghajlatválság változatlanul folytatódik, akkor az északi féltekén a nyár akár fél évig is eltarthat 2100-ra. De nem csak hosszabbak, hanem szélsõségesebbek is lesznek a legújabb elõrejelzések szerint, amikor a kánikulák és a tûzesetek valószínûsége is megnõ.
- címkék:
- tûzeset
- tavasz
- Nyár
- kánikula
- õsz
- tél
- éghajlatváltozás
- Címkefelhõ »
Mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelõkre
Teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelõkre a 21. század végére, a borászok dolgát azonban az extrém idõjárási jelenségek gyakoriságának növekedése is nehezíti - figyelmeztet Buzási Attila regionális és környezetgazdász, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.
Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentõs hatással lehetnek a mezõgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
Bíztató elemzõi elõrejelzés érkezett, rekordot érhet el idén a világgazdaság bõvülése
Az elõrejelzések szerint a világgazdaság 2021-ben piaci árfolyamon számítva hozzávetõleg 5 százalékkal – a 21. században az eddigi leggyorsabb ütemben – bõvülhet, vagyis a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a világjárvány elõtti szintet.
A bundájuk színe miatt kerültek veszélybe a havasi nyulak
Úgy tûnik, a havasi nyulak nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, ami kiszolgáltatottabbá teszi õket a potenciális ragadozókkal szemben. Télen ennek az állatnak a szõrzete ugyanis teljesen kifehéredik és a tapsifülesek beleolvadnak a tájba. Nyári bundája viszont sokkal vékonyabb és sötétebb színezetû. Az éghajlat drámai változása miatt a Skót Felföld hegyvonulatai azonban jóval késõbb kapnak hótakarót, így a havasi nyulak fehér szõre túlságosan kirívó a sötét hegyoldalakon.
Új remény az éghajlatváltozást megsínylõ korallzátonyok számára
Helyi intézkedésekkel is segíthetõ a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylõ korallzátonyok számára.
Hatalmas édesvízi tározót fedeztek fel Hawaii partjainál
A Hawaii-sziget számos rejtélynek ad otthont. Bár a tudósok tudták, hogy az édesvíz van a földalatti víztartókban, de ennek a mennyisége sokkal kisebbnek tûnt a kutatók számításai alapján. Tekintettel a csapadék átlagos mennyiségére, ez újabb fejtörõt jelent a szakembereknek.
Föld körüli pályára állt egy hihetetlenül pontos óceánfigyelõ mûhold
Föld körüli pályára állt a Sentinel-6 Michael Freilich mûholdja szombaton; az európai-amerikai együttmûködésben készült óceánfigyelõ eszközt a SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Falcon-9-es rakétájának segítségével indították útnak a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
El tudná képzelni, hogy Velence látnivalóit valahogy elköltöztessék?
Bár az új koronavírus-járvány miatt korlátozottak az utazási lehetõségeink, de azért érdemes ilyenkor is tervezgetni. Ám a legfrissebb kutatások szerint váratlan meglepetésben is részünk lehet, ha például megérkezünk Velencébe, mert azt a közeljövõben könnyedén eláraszthatja a víz.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstõl a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Hárommilliárd fát ültetnének a következõ tíz évben
A biológiai sokféleség védelme és a biodiverzitás megõrzésébe való befektetés hosszú távon nem csak stratégiai beruházást jelent, amely a járványok megelõzésében is fontos szerepet játszhat, hanem rövid távú társadalmi-gazdasági helyreállítási intézkedésként is funkcionál. Az úgynevezett Európai Zöld Megállapodás az éghajlatváltozás és a környezet károsodására reagál, amely az október közepén tartott Európai Városok és Régiók Hetének (EURegionsWeek) egyik fókuszpontjába került, amelyen mi is részt vettünk.
Extrém gyorsan emelkedik a hõmérséklet az óceán legmélyebb pontjain
Bár igen messze vannak az emberek élõhelyeirõl és a fosszilis tüzelõanyagok káros hatásaitól, mégis lassan felmelegednek az óceán mélyén a korábban szinte dermesztõen fagyos vizek. A Geophysical Research Letters tudományos szaklapban most publikált tanulmány szerint a hõmérséklet gyorsabban emelkedik, mint azt korábban a tudósok gondolták.
Újabb állat és növényfajok jelenhetnek meg Európában
Egyre több állat- és növényfaj húzódhat Európa felé az évszázad közepére. Kutatók becslései szerint világszerte több mint egyharmaddal fog megnövekedni az úgynevezett tájidegen állat- és növényfajok száma.
Ez a mókás hal tegnap még a tengerfenéken sétált
A Sympterichthys unipennis nemrég még a tengerfenéken „sétált", ma pedig már hivatalosan is kihaltnak nyilvánította a Természetvédelmi Világszövetség. Úgy tûnik, hogy ez a faj az olyan, elsõ modern tengeri hal, amely teljesen eltûnt. De vajon az utolsó? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek.
Az éghajlatváltozás miatt tûnt el a jégkorszak emberének kortársa
A jelenkor tendenciája, hogy az emberi tevékenység megjelenésével gyakran eltûnnek bizonyos állatfajok az emberi terjeszkedés, a túlvadászás, a betegségek vagy más okok miatt. A tudósok régóta ennek tudják be számos ikonikus faj, például gyapjas mamutok és barlangi oroszlánok kihalását. A Current Biology tudományos szaklapban most publikált tanulmány azonban egyértelmûen rávilágít, hogy a történet nem ennyire fekete-fehér.
Darabokra tört egy érintetlen, több százezer éves jégtömeg
A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülõ Milne. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el.
Eltûnhet az alma és a cseresznye a vadméhek pusztulása miatt?
A méhek hiánya a mezõgazdasági területeken már most korlátozza egyes élelmiszertermékek beszerzési lehetõségeit egy most publikált tanulmány szerint. A kutatók ebben felhívják a figyelmet arra is, hogy a beporzók csökkenése súlyos következményekkel járhat a globális élelmezésbiztonság szempontjából.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedõ vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvõ Akabai-öbölben élõ korallok rezisztensek a vízhõmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítõi zátonyokon élõ virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
Ez az apró kuvik egy kaktusz belsejébe rakja a fészkét
Az Arizona állambeli Tucson külterületén elhelyezkedõ sivatagi völgyben egy ádáz ragadozó él, amelynek súlya kevesebb, mint egy pakli kártyáé. Ám bármilyen impozáns is a rozsdás törpekuvik kinézete, a fennmaradását több veszély is fenyegeti: a városi terjeszkedés, a határfalak építése és az éghajlatváltozás.
Magyarország a gazdasági növekedés visszafogása nélkül válhat klímasemlegessé
Magyarország az uniós élmezõnybe tartozik a vállalt kibocsátáscsökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emissziókereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezõgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelõs államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemrõl szóló törvényt.
Meglepõ állítást tett a vega-burgeres cég vezetõje saját termékeikrõl
Meglepõ kijelentést tett egy videokonferencián Patrick Brown, a növényi alapú hamburgerhúsairól ismert Impossible Foods vezérigazgatója. A népszerû vélekedés az, hogy ezek a termékek segíthetik az éghajlatváltozás elleni erõfeszítéseket. A Forbes azonban arról számol be, Brown elmondta, ez szerinte valójában miért nincs így.
Hazánkat a vírus mellett jelenleg kritikus aszály is sújtja
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végéig
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.