A világhírű váci múmiák hihetetlen története

1994-ben Vácon egy több szempontból is felbecsülhetetlen értékű kultúrtörténeti kincs került napvilágra. A domonkos templom - népszerű, köznyelvi nevén a Fehérek temploma -  helyreállítási munkálatai során az épület alatti kripta több mint 150 évvel ezelőtt elfalazott lejáratára bukkantak rá az építők. A plébánián nem tudott senki se az alépítményről, sem pedig a templom alá vezető lejáratról. Az azóta világhírűvé lett váci múmiákról Kiss Stefán Mónika rendezésében Trokán Nóra, Reviczky Gábor és Kamarás Iván színművészek szereplésével készült egy hamarosan bemutatásra kerülő dokumentarista játékfilm, amely újra életre kelti a 18. szzázadi ...

Megdöbbentő kutatás: már az ember előtt élhettek fejlett lények a Földön

Kutatók egy csoportja szerint az üledékrétegek vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy élt-e az emberiség előtt másik fejlett civilizáció a Földön.

Fény derülhet a legtitokzatosabb Kárpát-medencei népcsoport eredetére

Az avarok néhány év alatt több mint 5 000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált - derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.

Másfél millió éves emberi maradványokat azonosítottak Izraelben

Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították - jelentette a Walla hírportál szerdán.

Meghalt az elefántok megmentője

Hetvenhét évesen meghalt Richard Leakey világhírű kenyai paleoantropológus, természetvédő, számos emberi fosszília, köztük egy csaknem teljes Homo erectus-csontváz, a "turkanai fiú" felfedezője.

Havonta egy nyelv kihalhat ebben a században

Ahogyan az emberek a világban többet utaznak és formálisabb oktatásban részesülnek, az előrejelzések szerint a nyelvek riasztó sebességgel el fognak tűnni.

Az előemberek új, eddig ismeretlen csoportját azonosították

Homo Neser-Ramla néven új előembercsoportot azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói.

Befejeződött a tihanyi apátság Királykriptájának feltárása

Befejeződtek a feltárások a tihanyi apátság altemplomában, így ismét látogatható a Királykripta, ahol az alapító I. András király sírhelye is megtalálható. Feltételezések szerint a királyi családtól származó csontokat is találtak az altemplom feltárása során - közölte a munkálatokról tartott hétfői tihanyi sajtótájékoztatón Takács Ágoston vezető régész.

Foglyul ejtenek az okostelefonok a tudósok szerint

Az okostelefonunk vált az otthonunkká a University College London (UCL) antropológusai szerint. "Emberi csigákként otthonunkat a zsebünkben hordjuk" és hajlamosak vagyunk az eszköz miatt elhanyagolni barátainkat és családunkat - olvasható a The Guardian által szemlézett tanulmányban.

Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint.

Az őskorban a nők is ugyanúgy vadászhattak, mint a férfiak

Lehet, hogy ezekkel a szögekkel feszítették keresztre Jézust

Egy friss tanulmány szerint azt az erősen korrodálódott római szögpárt, amit még korábban tártak fel Jeruzsálemben, bizonyíthatóan egy első század elején történt keresztre feszítésnél használták, és a szegeknek közük lehetett Kajafás főpaphoz, aki Jézust a rómaiak kezére adta.

Ismét megtekinthetőek a világhírű váci múmiák

2020. október 14-étől újból megtekinthető a Rejtélyek, sorsok, múmiák vándorkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási Csarnokában. Az időszaki vándorkiállítás a Váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

Valóban ijesztő gnóm volt Egyiptom leghíresebb fáraója?

Az óegyiptomi történelem talán leghíresebb fáraója, az újbirodalmi 18. dinasztia egyik utolsó királya, a fiatalon, 19 éves korában meghalt Tutanhamon nem az uralkodásának, hanem a csaknem teljesen érintetlen állapotban fennmaradt sírszentélyének köszönheti világhírnevét. A Királyok Völgyében 1922-ben felfedezett sírkamra feltárásáig sokan még a rejtélyes fáraó létezését is kétségbe vonták. Tutanhamon azonban ugyanolyan titokzatos maradt a sírjának felfedezése után, mint amilyennek előtte ismerték. Az egyik legellentmondásosabb vita a király leszármazásának kérdése, valamint életbeli kinézete körül csúcsosodott ki.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak kutatása

Antropológusok és régészek közreműködésével hétfőn megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata - tájékoztatta a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI) az MTI-t.

Ókori gyilkosság is segíthet a népvándorlás feltérképezésében

Egy évezredekkel ezelőtt erőszakos halált halt, közép-ázsiai származású nőnek a mai Törökország területén feltárt csontjai segíthetik a kutatókat az ókori népességmozgások tanulmányozásában.

Minden mai embernek van neandervölgyi örökítőanyag a DNS-ében

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Innen származhatott a horrorisztikus Csontkápolna „anyaga”

További középkori tömegsírokat tártak fel régészek a kelet-csehországi Kutná Horában. Szakértők szerint európai szempontból is jelentős és figyelemreméltó leletről van szó.

Meghatározták a Homo sapiens születésének pontos helyszínét

A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve a mai Botswana területének északi részén élt még az előtt, hogy más térségekbe vándorolt volna - olvasható a Nature című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányban.

Megoldódni látszik az antropológia egyik legnagyobb rejtélye

A neandervölgyi ember kihalása összefügghet azzal, hogy egész életében állandó fülgyulladás gyötörte a fülkürtök (vagy Eustach-kürt) felépítése miatt, amely hasonlít a mai gyermekek fülkürtjének szerkezetéhez - vélik amerikai kutatók, akiken először sikerült rekonstruálni neandervölgyi ember fülkürtjét.

Máig lezáratlan ügy Petőfi Sándor csontvázkrimije

Harminc éve, 1989. július 18-án szenzációs hírről számolt be a hazai sajtó. Morvai Ferenc nagyvállalkozó, az általa finanszírozott Petőfi-kutatóexpedíció vezetőjének közlése szerint ugyanis az oroszországi Bajkál-tó közelében fekvő Barguzin település temetőjében megtalálták Petőfi Sándor, az 1848-as forradalom és szabadságharc lánglelkű költőjének földi maradványait. A bejelentést követő években parázs, és gyakran indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki a feltárt csontmaradványok azonosságáról. Az egymásnak is ellentmondó különböző szakvélemények, és a vitát övező indulatok miatt egyelőre még nem tekinthető véglegesen lezártnak ...

Mind régebbinek és összetettebbnek tűnik a Homo sapiens története

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján.

Eddig ismeretlen hominida fajra bukkantak a Fülöp-szigeteken

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából és elfoglalták az egész világot.

Nagy büszkeség a magyar zászló mellett látni a nevemet

Magyarországot két dokumentumfilm képviseli a ma április 2-án induló rangos rendezvényen, a belgrádi Nemzetközi Archeológia Filmfesztiválon. Mindkettő alkotás mellett Kiss-Stefán Mónika tudományos újságíró, rendező nevét olvashatjuk.

Falu, ahol minden ember négykézláb jár: videó

Furcsa embereket fedeztek fel ausztrál antropológusok: egy faluban élnek, és négykézláb közlekednek. Kiderült: egy családról van szó, amely egy egész falut benépesít, a tagjai ellátják magukat, dolgoznak.  Egy antropológus azt állítja, hogy ők pont a majom és az ember között vannak. Mások szerint a családnak sajátos genetikai hibája van, ami generációkon át öröklődik. 

2018 legjelentősebb felfedezései, találmányai - 2. rész

Óriásdenevér, ősi emberi lábnyomok, négyezer éves sumér kikötő megtalálása is szerepel a legfontosabb 2018-as felfedezéseket összefoglaló sorozatunk második, befejező részében.

A neandervölgyiek élete nem volt veszélyesebb, mint a Homo sapiensé

A neandervölgyiek nem éltek veszélyesebben, mint a Homo sapiens - erre a megállapításra jutottak a Nature szerdai számában megjelent tanulmány szerzői.

Sokkal délcegebbek lehettek nálunk a neandervölgyiek

Elfelejthetjük azokat a képeket, amelyek görnyedt, hordómellkasú barlanglakónak ábrázolják a neandervölgyieket. A legújabb 3D-rekonstrukció egyenes hátú, a mienknél nagyobb tüdőkapacitású lényeknek mutatja őket.

Harmadik kezet találtak a titokzatos kosármúmiában

Különös felfedezést tett a A világ múmiái kiállítás antropológusa az egyik lelet vizsgálata közben. Szikossy Ildikó két jobb kezet talált egy dél-amerikai kosármúmiánál.

Titokzatos múmia titkait fürkészik magyar tudósok

A budapesti világ múmiái kiállításon látható egy olyan férfi múmiája, akinek az élete és halála is csupa rejtély. A kutatók a következő hónapokban próbálják megfejteni az „erdélyi múmia" titkait.

Darwin szerint a nők másodrangúak a férfiakhoz képest...

A tudomány is könny- és véráztatta harcmező, ha a női lélekről és testről van szó. Angela Saini Inferior című könyve sokkoló állításokkal tesz kísérletet arra, hogy bebizonyítsa: a tudósközösség félreismeri a női nemet.

Titokzatos múmiavilág Magyarországon

A Világ Múmiái Kiállítás a kontinens legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye, ami igazi világszenzáció, mivel a tárlat eddig soha nem látott összetételben mutatja be 4500 év múmiáit Egyiptomtól a korai dél-amerikai kultúrákon át az európai középkoron keresztül egészen a 18. századi Magyarországig. A kiállítás az év végéig látható a belvárosi Komplexben.

Félreléptek a neandervölgyiek és kevert emberfaj jött létre

Antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg. A felfedezést a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány nyomán szerdán a BBC News ismertette.

Magyarországra érkezik a világ legnagyobb múmiagyűjteménye

Hamarosan feltárulnak a titkok a síron túlról: 2018. augusztus 16-án a belvárosi Komplexbe érkezik az egyedülálló A Világ Múmiái Kiállítás. A tárlat a földkerekség legnagyobb múmiagyűjteménye, a testeket és tárgyi leleteket számos múzeumtól, egyetemtől, tudományos szervezettől és magángyűjteményekből kölcsönözték, hogy a nagyközönség szemtől szemben találkozhasson a történelem e különleges emlékeivel. A tárlat szakmai partnere a Magyar Természettudományi Múzeum.

Három nagy migrációs hullám ötvenezer év alatt

Legalább három nagy hullámban érkeztek emberek Délkelet-Ázsiába az elmúlt 50 ezer évben - derült ki a területen talált ősi emberi maradványokon végzett első teljes genomszekvenálás eredményeiből.

Rokonaik csontjaiból faragtak tőrt az új-guineai kannibálok

Státuszszimbólum volt az emberi lábszárcsontból faragott tőr az új-guineai harcosoknál - állapította meg egy szerdán megjelent tanulmány.

90 ezer éves emberi ujjcsontokat találtak, ez átírhatja mindazt, amit eddig tudtunk

Az Oxford egyetem kutatói találták azokat a csontokat, amelyek átírhatják mindazt, amit eddig az emberiségről tudtunk. A lelet 90 ezer éves. 

Beszélni kezdenek az évezredes bronzkori csontvázak

Kiss-Stefán Mónika, a tavaly számos díjat kiérdemelt Semmelweis arca című film rendezője újabb titkokat tár fel az antropológusok és régészek kutatásaiból, Bronzkori rejtélyek címmel. Az alkotó az archeológia világát olyan sajátos oldalról közelíti meg, hogy az képes legyen izgalmas történeteivel, szereplőivel, valamint a feldolgozásának egyediségével magával ragadni a tudomány és a rejtélyek szerelmeseit.

Kőkorszaki étel? A leveskészítés régebbi, mint gondolnánk

Lehet hideg vagy meleg, sós vagy édes, sűrű vagy híg, zsíros, krémes vagy tejszínes, diétás vagy laktató, nagymama főztje vagy instant, egy viszont biztos: a levesnek méltán van helye számos nemzet gasztrokultúrájában. Hogy honnan is ered és miért is fontos a fogyasztása, arról olvashat most. Fördös Zé pedig receptjeit osztja meg velünk.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.

Magyarországon került elő a lepra legkorábbi emléke

Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain.

1700 évig őrizte titkát a Tibeti-fennsík múmiája

Egy nagyjából 1700 évvel ezelőtt élt középkorú férfi mumifikálódott maradványait tárták fel a Selyemút egyik kevésbé frekventált részén, a Csinghaj-Tibet-fennsík peremén.

Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk

A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.

Ókori germán harcos Hódmezővásárhely közelében

Egy rendkívül nagytermetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében.

Fordulatra számít a Teréz körúti robbantó védője

A nyomozó ügyészek január közepén tűzhetik ki az antropológiai összehasonlító vizsgálat időpontját a Teréz körúti robbantás ügyében. A szakértők a gyanúsított és a térfigyelő kamerák felvételein szereplő robbantó alkatát hasonlítják majd össze – írta a Magyar Idők.

Brutálisan megverték az anyák megmentőjét

Félbevágott koponya és gyermekcsontok az apró koporsóban, hátborzongató látvány. Semmelweis rejtélyek. Miért került tébolydába és miért verték ott kis híján agyon? Mi okozta valójában az anyák megmentőjének halálát, szifilisz vagy vérmérgezés? Miért exhumálták négyszer? És milyen lett volna vajon Semmelweis igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség? Megannyi izgalmas kérdés, amelyre Kiss-Stefán Mónika új, rendkívül izgalmas dokumentumfilmje keresi a választ.

Halál utáni születés a tizennyolcadik században

A váci Fehérek templomának múmiaegyüttese méltán világhírű antropológiai kuriózum. A tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század elején ide temetett emberek az altemplom különleges mikroklimatikus viszonyai miatt természetes módon mumifikálódtak.

Kaliforniai kutatók a váci múmiák nyomában

Már itthon is több CT- és DNS-vizsgálaton estek át a híres váci múmiák, most pedig kaliforniai szakértők járnak a 300 éve természetesen mumifikálódott Orlovits család nyomában. A világhírű vándorkiállítás, a Múmiavilág három váci múmiával most a tengerentúlon vonzza a látogatókat.

Elhunyt a varjú indiánok utolsó háborús törzsfőnöke

Elhunyt vasárnap 102 éves korában Joseph Medicine Crow neves indián történész, a montanai varjú törzs utolsó háborús törzsfőnöke.

"Egymáshoz joguk van. És a munkához is!"

Amikor az ápoltak hatalmukba kerítik az elmegyógyintézetet, az még nem a lélek győzelme a zsarnokság felett...

Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve

Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy Etiópiában 4500 éve eltemetett férfi koponyájából kivont ősi DNS elemzésével támasztotta alá a feltevést.

Megoldódott a 8500 éves kennewicki ember rejtélye

Észak-Amerika ma élő modern őslakosainak DNS-ével mutat egyezéseket a mintegy 8500 éve élt kennewicki ember maradványainak örökítőanyaga.

Már a 13. században is űztek szerencsejátékot

 A nyersfordításban hegyfoki kultúrának nevezett közösség virágzására utaló leleteket találtak amerikai régészek Utahban. A kockák, karikák és faragott botok bizonyítják, hogy szerencsejáték már a 13. században is létezett a területen.

Már az őskorban is volt férfi-női egyenlőség

Már az őskorban sem kizárólag a gyűjtögetés volt a szebbik nem feladata – egy friss tanulmány szerint a közösség női tagjai is meghatározhatták, a törzs hol és kik mellett éljen.

Nyilvános előadáson mutogatta a maláj gép áldozatainak fotóit

Kirúgták a vizsgálóbizottságból azt a holland szakértőt, aki részt vett az Ukrajnában lezuhant maláj gép áldozatainak azonosításában. Egy tévécsatorna stábja ugyanis beszámolt arról, hogy az antropológus egy előadását az áldozatokról készült fényképekkel illusztrálta.

Hátborzongató gyerekmúmiára cserélték a szerzetest

Május 17-éig látogatható a Múmiavilág kiállítás, amelynek péntek kora délután egy új, a nagyközönség által még sohasem látott szenzációs darabját szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumbból a Magyar Természettudományi Múzeum tárlatára. A világviszonylatban is egyedülálló kiállításon péntektől megtekinthető a híres 19. századi orvos, Arányi Lajos hatéves kisfiának a múmiája, akinek földi maradványait apja éveken keresztül őrizte az íróasztala mellett.

Petőfi csontvázkrimije

A héten ismertetett genetikai összehasonlító vizsgálat eredménye újabb fejezetet nyithat az 1849 július 31-én, a segesvári csatatéren eltűnt Petőfi földi maradványaival kapcsolatos, több mint negyedszázada zajló vitában.

Cervantes nyomában a régészek

A spanyol és világirodalom egyik leghíresebb személyiségének ismert a temetekezési helyszíne, de a sírja nem. Spanyol régészek és antropológusok egy új kutatási projekt részeként,  Don Quijote atyjának azonosításán dolgoznak.

Így néztek ki az igazi hobbitok

Az ősmaradványok alapján egy ausztrál kutatónő rekonstruálta az indonéziai Flores-szigeten élt, hobbitoknak becézett emberfaj arcvonásait.

Mégse Európa az emberi technológia őshazája

A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.

Magasabbnak látszanak a fegyveres emberek

A kísérleti alanyok átlagosan 17 százalékkal magasabbaknak és erősebbeknek becsülték a pisztolyt tartó kézhez tartozó férfiakat, mint legkisebbnek és leggyengébbnek - ragasztópisztolyt tartó - társaikat.

Ezeréves temetőt tártak fel Mexikóban

Összesen 167 ember földi maradványait rejtő ezeréves történelmi temetőt tártak fel egy barlangban Mexikó déli részén.

Jó úton járnak az emberszabásúak a beszéd kialakulása felé

A csimpánzok tudják, hogy mások milyen információkkal rendelkeznek, és a tudatlan csoporttársaikat gyakrabban figyelmeztetik a veszélyre, mint azokat, akik már értesültek arról. E képesség lehetett a beszéd kialakulásának előfeltétele az embernél - erre a felismerésre jutottak német és brit kutatók.

Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek

Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont  inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.

Az ember önzetlensége az állatvilágból ered

Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.

Átformálta testünket a civilizáció

Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak

A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.

Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász

Távoli elődeink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok. A kutatók eredményeikről a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.

Lucy is használt kőszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából

Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.

Az ember őse már 3,6 millió évvel ezelőtt két lábon járt

Bemutatták a 3,2 millió éves emberelőd, Lucy párját, melynek maradványaira Etiópiában találtak rá. A Kadanuumuu névre keresztelt lelet idősebb Lucynél, és bizonyítja, hogy az emberősök már a Homo nemzetség kialakulása előtt is két lábon jártak.

Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse

Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.

Elhunyt Claude Lévi-Strauss, az antropológia atyja

Nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Claude Lévi-Strauss, a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodója. A francia tudós volt az antropológia megalapítója, az amazóniai indiánokról szóló, Szomorú trópusok című könyve megkerülhetetlenné tette.

Egyre satnyább a Homo sapiens

Ha életre kelhetne, nem egy történelem előtt élt ausztrál bennszülött könnyedén legyőzné a 100 és 200 méteres rövidtávfutó rekordert, Usain Boltot - állítja egy ausztrál antropológus. Szerinte Arnold Schwarzenegger is veszítene szkanderben bármelyik neander-völgyi nő ellen.