világtenger
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- porcos halak
- kutatás
- nagy fehér cápa
- cápák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyelőre megállíthatatlan a Nagy-korallzátony pusztulása
Mintegy 175-ször valószínűbb, hogy az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás okozza az ausztráliai Nagy Korallzátonyon a korallfehéredést, mint a természetes jelenségek.
Megdöbbent szörfös mellett ugrott ki a nagy fehér cápa
Az Egyesült Államok nyugati, csendes-óceáni partvidékét - különösen Kalifornia állam déli partszakaszát - méltán tekintik a szörfösök Mekkájának. A hosszan elnyúló és hullámtörő zónáiról híres tengerpart azonban nemcsak a szörfösök kedvelt területe, hanem egy óceáni csúcsragadozónak, a nagy fehér cápának is.
Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája
A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztető húsevő tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerűen” viselkedő fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.
Miért nem roppannak össze az élőlények az óceáni árkokban?
A bolygó felszínét elborító víztömeg, a világtenger összterülete meghaladja a 362 millió négyzetkilométert. A világóceán 1000 méteres vízmélység alatti régiója alkotja a mélytengeri birodalmat, a Föld legnagyobb és egyben legszélsőségesebb élőhelyét.
Igaz-e, hogy a cápák sohasem lesznek rákosak?
Minden évben több tízmillió cápa esik a kereskedelmi halászat áldozatául a világtengeren. A cápák iparszerű mészárlásának hátterében a távol-keleti konyha kulináris igényei mellett komoly szerepet játszik a rák elleni csodaszernek kikiáltott cápaporc iránti kereslet is.
Miért folyik smaragdzölden a halak vére?
A tenger alatt készült színpompás felvételek gyakran nem a látható valóságot tükrözik. Ahogy egyre mélyebbre süllyedünk a víz alatt, fokozatosan kivesznek a színek, hogy átadják helyüket a mindent uraló szürke és kék árnyalatainak.
Magyarország kőbe zárt óceánjai
A mai Magyarországnak nincs tengerpartja. Az emberi elme számára szinte felfoghatatlan időtartam, a földtörténeti ókort, középkort és újkort, valamint a jelen időt is magába foglaló több mint félmilliárd éves periódus, a fanerozoikum alatt azonban a szárazföldi lét hazánk földtörténetében is a kivételek közé tartozott.
Alig ismerjük a világóceán légzését
Ahhoz, hogy valóban pontos előrejelzést adjunk a klímaváltozásról, számtalan folyamatot kell még alaposabban feltárnunk. Ezek közül a világtenger és a légkör közötti szén-dioxid-körforgás a klímaváltozás szempontjából is kritikus tényező.
Az óceán szörnyeteghullámai
A nyílt tengeren, a partoktól távol lehet igazán átélni, hogy az ember és a technika mennyire kiszolgáltatott az időnként elszabaduló féktelen természeti erőknek. A Lloyd's statisztikái szerint hetente átlagosan két hajó süllyed el a világóceánon tomboló viharok miatt. Nagyon valószínű, hogy közülük több is a természet egyik legfélelmetesebb jelensége, az óriáshullám áldozatául esik.
Hétméteres nagy fehér cápát észleltek Dél-Ausztráliában
Extrém nagy – a híradások szerint –, hét méter hosszú volt az a nagy fehér cápa, amely tegnap, vasárnap bukkant fel a dél-ausztráliai Marino Rocks közelében. A hatóságok átmenetileg lezárták a környék strandjait a fürdőzők és a szörfösök előtt.
A földtörténet legbrutálisabb halszörnyei
A törzsfejlődés kísérleti laboratóriumából időnként meghökkentő élőlények léptek ki az élet színpadára. A földi lét szülőanyja, a világtenger mélyén sok száz millió éve zajló evolúciós kísérlet néhány legfurcsább, vagy éppen legfélelmetesebb élőlényét vesszük szemügyre cikkünkben.
Megtörtént az év első cápatámadása
Egész éjjel küzdöttek annak az ausztrál víz alatti vadásznak az életéért, akit január 2-án, szombaton ért cápatámadás Ausztrália Queensland tartományában.
Bálnavadászhajók segítenek megérteni a klímaváltozást
Nyilvánosságra hozták néhány 19. századi bálnavadászhajó naplóját, amelyek fontos adatokat tartalmaznak többek közt a tengeri jég zajlásáról és az időjárási körülményekről, segítve a tudósoknak jobban megérteni a klímaváltozás folyamatait.
Megesszük az óceánok műanyag hulladékát
Egy friss kutatás arra mutat rá, hogy az óceánokba került apró műanyag darabkák nemcsak a halak, madarak és tengeri emlősök gyomrában kötnek ki, hanem mi, emberek is visszakapjuk a természettől az általunk felelőtlenül elszórt hulladékot.
Meglepő új elmélet a tömeges kihalás okáról
A földtörténeti múltban lezajlott tömeges kihalási események közül néhány esetében a tengervíz megbomlott nyomelem-egyensúlyát teszi felelőssé egy új elmélet.
Az óceán titokzatos állati elméi
A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.
Kettős cápatámadás Hawaiion kérdőjelekkel
A Hawaii szigetcsoport vizein 40 cápafaj honos, közülük a tigriscápa tekinthető potenciálisan a legveszélyesebb fajnak. Amíg az október 19-i kettős baleset közül az egyiket bizonyosan a csíkos hátú tengeri ragadozó okozta, a másik esetnél még az is kétséges, hogy cápa volt-e a támadó.
Kamion méretű cápák ólálkodtak a felszín alatt
Hatvanötmillió éve, a dinoszauruszok hirtelen történt kihalásával beköszöntött a földtörténeti újkor, a kainozoikum, az emlősök virágkorának is nevezett korszak. A földi élővilágban ekkor elkezdődött látványos változások azonban nemcsak a szárazföldekre szorítkoztak; a nagy kékség birodalmában is új időszámítás vette kezdetét. A kainozoikum tengereinek kétségkívül leglátványosabb újdonságát az óriáscápák hollywoodi szörnyfilmeket meghazudtoló csoportjainak igen gyors evolúciója jelentette.
A huszonnegyedik órában vagyunk
Szakmai körökben ma már elfogadott tény, hogy a jelenleg tapasztalható klímaváltozás kiváltó okai között az úgynevezett antropogén, azaz emberi tényezőknek döntő szerepük lehet. A legoptimistább klímamodellek szerint is, egy évszázadon belül olyan jelentős változások prognosztizálhatók a földi éghajlatban, amelyek társadalmi-gazdasági hatásaira már most el kell kezdeni az alapos felkészülést.
Sajátos módon kúrálják magukat a medúzák
A csalánozók népes törzsébe tartozó medúzák több mint félmilliárd éve népesítik be a világtengert. Ötszáz millió év alatt szinte semmit sem változtak, és bámulatos túlélőképességüknek köszönhetően harangjaik valószínű még akkor is ott fognak lüktetni a világóceán nagy kékségében, amikor a Homo sapiens már rég letűnt az élet színpadáról.
Állatian érdekes: A mélység rémisztő banditája
A mélytengeri világ a gyilkos környezeti körülmények miatt talán csak a kozmoszéval összehasonlítható kihívást jelent az ember számára. Ezt a szinte felfoghatatlan közeget – a kozmikus hasonlatnál maradva – sci-fi filmeket meghazudtoló és az emberi fantázia határait feszegető élőlények sokasága népesíti be. Bizarr megjelenésével és furcsa tulajdonságaival ezek közül is kiemelkedik a pelikánangolna.
Bizarr teremtményt mosott partra az óceán
A kaliforniai Santa Catalina nem csak arról híres, hogy korábban a Wrigley rágógumigyáros család magántulajdonában állt a sziget. Két éven belül a mostani a harmadik alkalom, hogy az óceán egyik legritkább és legkülönlegesebb élőlényének tetemét sodorta partra itt a víz.
Rejtélyes kísértethajók: legenda és valóság
A legkorszerűbb műholdas helyzetmeghatározás és kommunikációs eszközök ellenére még napjainkban is tucatszámra tűnnek el hajók a világóceán végtelen térségeiben ugyanúgy, mint évszázadokkal korábban, a tengerészet hőskorában. Az elementáris természeti erőkkel szemben gyakran még a legmodernebb technika is tehetetlen. A hajózás történetében akad azonban néhány olyan hátborzongató eset, amit nem lehet kizárólag az elemek pusztító haragjával megmagyarázni.
Halálos kardhaltámadás történt az álmok szigetén
A világóceán egyik legsebesebb lakója, a kardhal a nyílttengeri sporthorgászat legkedveltebb zsákmányállata. Az akár 4 méteres testhosszúságot is elérő villámgyors ragadozóra szigonypuskával vadászni azonban életveszélyes kaland lehet.
- címkék:
- Hawaii
- halászat
- Kardhal
- világtenger
- Címkefelhő »
A tenger kedves szörnyei
A drónok már számtalanszor bebizonyították, hogy nem várt felfedezéseket lehet tenni a segítségükkel. Így történt ez most Gloucester közelében is, ahol a tenger óriásai nyomára bukkant egy fürkész masina.
Napelemes a legbizarrabb tengeri vadász
A Tokiói Egyetem tengerbiológusai egyedülálló vállalkozásba fogtak; jeladóval és nyomásálló apró videokamerákkal szereltek fel hét holdhalat. A halak világának talán legfurcsább, nagyobbrészt rejtett életmódot folytató óriásairól a projektnek köszönhetően sok új érdekes adathoz jutott a tudomány.
Ma van a víz világnapja
Valamikor a felfoghatatlanul távoli múltban, az ősóceánok vizében pattant ki az élet szikrája. Mindennapjaink és létezésünk ezernyi szállal kötődík a vízhez, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a földi bioszféra léte . A jóminőségű ivóvizet ugyanolyan természetesnek tekintjük, mint a belélegzett levegőt, pedig az új évszázad mint a kezdődő vízhiány időszaka köszöntött ránk. Március 22-én a víz világnapján érdemes végiggondulnunk, mit is jelent számunkra az életet adó víz, jövőnk egyik legfontosabb záloga.
Állkapcsok, 2014
A cápatámadásokról szóló hírek általában sokkolják a közvéleményt. A statisztikai adatok szerint azonban indokolatlan a páni félelem, mennyiségét tekintve ugyanis az állat által ember ellen elkövetett agressziók sorában a cápatámadások állnak az utolsó helyen.
- címkék:
- cápatámadás
- cápák
- világtenger
- Címkefelhő »
Felfedezése óta ez volt a hatvanadik
A világtenger egyik legritkább teremtménye, a sajátos módon plankton-szűrögető életmódot folytató óriásszájú cápa tetemét mosta partra a víz, a Fülöp-szigeteken.
- címkék:
- cápák
- planktonok
- világtenger
- Címkefelhő »
Zoológiai rémálom: hálóba akadt a világtenger legritkább cápája
Még tavaly decemberben akadt egy 700 méter mélyre leeresztett fenékhálóba a világóceán egyik legritkább porcoshal-féléje, a horrorfilmeket idéző galléros cápa, de a rendkívüli fogásról csak most számolt be az ABC ausztrál hírcsatorna.
Sok kicsi sokra megy: gyorsabban emelkedik a tenger
Nem jól számolták ki, mennyivel emelkedett a tengerszint világszerte a 20. században. Nagymamáink idejében lassabban, most viszont jóval gyorsabban növekszik a tenger. Már félméteres emelkedés több tízmillió embert sodor veszélybe.
Az élet első pillanatai a nagy kékségben
Angol tengerbiológusoknak először sikerült nyílttengeri körülmények között cápaszülést lefotózniuk.
- címkék:
- cápák
- embrió
- világtenger
- Címkefelhő »
A D típusú orka ritkább, mint a fehér holló
A világtenger abszolút csúcsragadozóinak a kardszárnyú delfineknek több csoportjuk is létezik, amelyek közül az először 1955-ben azonosított és „Ecotype D” néven jelölt egyedek a legritkábbak. Felfedezésük óta most először sikerült videón is megörökíteni ezeket a rendkívül ritka tengeri emlősöket.
Felfedezték a világ legmélyebben élő halfaját
Több mint 8 kilométeres rekordmélységben bukkantak rá arra a tudomány számára ismeretlen halfajra, amely eddig a legnagyobb mélységből ismert gerinces állat.
Buborékhálóval a heringek ellen
A hosszúszárnyú bálnák egészen sajátos vadászati technikáját csak ritkán lehet megfigyelni. A csoportban és összehangoltan heringekre vadászó hatalmas tengeri emlősök prédálását a cikkbe ágyazott videón tekinthetjük meg.
- címkék:
- cetek
- hering
- világtenger
- Címkefelhő »
Háromszor több a higany az óceánokban
Több az ember termelte higany az óceánokban, mint eddig vélték. Sok helyen kétszer-háromszor annyi van a cseppfolyós fémből, mint az iparosodás előtt volt.
Mennyit nő a tengerszint unokáink idejére?
Mennyi jég olvad el a klímaváltozás miatt, és mennyire vannak veszélyben a tengerparti városok? Erre az egyszerű kérdésre meglepően bonyolult a válasz. Infografikán mutatjuk be, hogy unokáinkat akkor is kellemetlen meglepetés érheti, ha magas parton laknak.
Új térkép: öt centivel nőtt a világtenger
Szinte két évtized műholdas méréseit összesítették. Az eredmény: évi átlagban 3 milliméterrel nőtt a világtenger szintje 1992 és 2010 között. Az átlag viszont óriási területi eltéréseket fed, a Fülöp-szigeteknél például több mint 10 milliméterrel nőtt meg a tengerszint egy év alatt.