ûrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szuperteleszkóppal térképezik fel az ûrszemetet
Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora ûrszemét köröz a Föld körül.
Leálltak a Jupiter körül keringõ Juno ûrszonda berendezései
Leálltak a Jupiter körül keringõ Juno ûrszonda kamerái és mûszerei - közölte szerdán az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA.
Az európaiak szeme a Marsra szegezõdik
Finisébe ért az Európai Ûrügynökség és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség nagy közös projektjének elsõ szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelõen alakul, a Schiaparelli lesz az elsõ olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Arannyal vonja be a NASA a szondáit
Nem csoda, hogy az ûrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az ûrszondáit! Persze valószínûleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.
- címkék:
- arany
- ûrszonda
- Egyperces tudomány
- NASA
- Címkefelhõ »
A Pluto szomszédját vizsgálja a New Horizons
A New Horizons-ûrszonda nem áll meg a Pluto után sem - folytatja útját a Kuiper-öv többi objektuma felé. A következõ célpont a 2014 MU69 katalógusjelû KBO, a szonda azonban idõközben lencsevégre kapta az 50000 Quaoar kisbolygót, amelynek létezésérõl 2002 óta tudunk.
Elképesztõ messzeségekbe vihet a napenergia
A Jupiterhez megérkezõ Juno történelmet írt, hiszen ez az elsõ olyan ûrszonda, amelynek a külsõ Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az ûr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az ûrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az ûreszközöket tervezõ mérnököket.
Õsszel indul a legveszedelmesebb aszteroidát felderítõ ûrszonda
Idén szeptemberben indítanák a NASA ûrszondáját a Földet talán leginkább fenyegetõ aszteroidára. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok a Naprendszer korai idõszakáról és az élet keletkezésérõl is információkhoz juthatnak.
- címkék:
- ûrkutatás
- kisbolygó
- ûrszonda
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Morzekódot fotózott a Marson az ûrszonda
Furcsa, morzekódra emlékeztetõ homokbuckákat szúrt ki az egyik Mars körül keringõ ûrszonda.
- címkék:
- ûrszonda
- Dûne
- fotó
- Mars
- Címkefelhõ »
Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy ûrsiker
A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhetõ, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételrõl.
Célegyenesben a Juno ûrszonda
Színes felvételt lõtt a Juno ûrszonda a Jupiterrõl. A kép elkészülésének idején – vagyis június 21-én – a NASA szondája 10,9 millió kilométerre járt a gázóriástól. A kutatóeszköz július 4-én éri el a bolygót.
- címkék:
- Jupiter
- ûrszonda
- Juno
- NASA
- Címkefelhõ »
Lesifotó készült a Curiosityrõl
Lesifotót készített a Marson ügyködõ Curiosity roverrõl a Mars Reconnaissance Orbiter ûrszonda. A marsjárót a Naukluft-fennsíkon sikerült lencsevégre kapni.
Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka
Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklõdõknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno ûrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhõrétegén, hogy megtudja, mi rejtõzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai idõszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.
Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában
Az Európai Ûrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelõ LISA Pathfinder ûrszonda.
Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott ûrszonda
Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehûlhet a hõmérséklet.
Ûrbéli nyomozás az élet eredete után
Megkezdõdtek az OSIRIS-REx ûrszonda termo-vákuum tesztjei a Lockheed Martin laborjában, mellyel ismét egy lépéssel közelebb került az idén õszre tervezett indítás. Az ambiciózus tervek szerint a szonda meglátogatja a Föld-közeli Bennu aszteroidát, amelybõl mintát vesz és visszahozza a Földre a tudósoknak.
Európa és Oroszország közösen indít ûrszondát a Marsra
Elõször indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz ûrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars ûrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontból.
- címkék:
- ûrkutatás
- ûrszonda
- ESA
- Mars
- Roszkoszmosz
- Címkefelhõ »
Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel
Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Ûrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.
Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül
A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy ûrszonda, amelynek megépítésérõl az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerzõdést az Európai Ûrkutatási Hivatal.
Villámtempóban élesedik a holdverseny
Ticket to the Moon #2 - élesedik a verseny, már a második hivatalos indítási szerzõdés is megvan a Google Lunar XPRIZE holdversenyében. Az amerikai MoonExpress csapatának holdszondája 2017 második felében indulhat égi kísérõnkhöz.
Újra megpróbál Vénusz körüli pályára állni a japán ûrszonda
Öt évvel a sikertelen küldetése után újra megpróbálják Vénusz körüli pályára állítani az Akacuki légkörkutató ûrszondát. A korábbi kísérletnél nem indult be a hajtómû, ezért az ûrjármû elsuhant a bolygó mellett.
LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére
Az Európai Ûrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder ûrszondájának egyik fõ célja a gravitációs hullámok vizsgálata.
A Vénuszra vagy újabb aszteroidákra megy a NASA
Pokoli Vénusz, száguldó aszteroidák – ezen objektumok részletesebb vizsgálata is szerepel a NASA tervei között. Az amerikai ûrkutatási hivatal öt lehetséges küldetést választott ki az úgynevezett Discovery-program keretében, a projektek mögött álló kutatócsoportok fejenként hárommillió dollárt kapnak a tervek kidolgozásához.
- címkék:
- Vénusz
- ûrszonda
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Most még részletesebben nézhetjük a Ceres fénylõ foltjait
Megérkezett az eddigi legjobb minõségû kép a Ceres törpebolygó fényes foltjairól. Az amerikai ûrügynökség Dawn ûrszondájának új felvételét nézve azonban továbbra sem lehet megmondani, pontosan mik is lehetnek ezek a felszíni képzõdmények.
- címkék:
- Ceres
- ûrszonda
- Dawn
- Címkefelhõ »
Hihetetlenül gyorsan halad a New Horizons
Sokszor egyáltalán nem gondolunk bele, hogy milyen gyorsan haladnak a világûrben száguldó ûrszondák – egy animáció most tökéletesen szemlélteti, mennyivel nagyobb sebességgel mozognak mint egy átlagos repülõgép.
- címkék:
- ûrszonda
- sebesség
- animáció
- Gif
- Plútó
- New Horizons
- Címkefelhõ »
Utoljára repült el a Cassini a Dione mellett
Utoljára repült el a Szaturnusz Dione nevû holdja mellett a Cassini-ûrszonda, amely kedd éjszaka 500 kilométerre közelítette meg a jeges holdat - közölték a NASA szakemberei.
- címkék:
- ûrkutatás
- Szaturnusz
- ûrszonda
- Cassini
- Dione
- Címkefelhõ »
Zseniális fotók a Plútóról – íme, az elsõ képek
A NASA New Horizons elnevezésû ûrszondája 2006. január 19-én indult útjára, most pedig elérte célját, és lenyûgözõ fotókat készített a Plútóról.
- címkék:
- csillagászat
- ûrszonda
- bolygó
- Pluto
- NASA
- Címkefelhõ »
Történelmi pillanat! Elhaladt a NASA ûrszondája a Plútó mellett
Az ûrkutatás történelmében most elõször közelítette meg ember alkotta eszköz a törpebolygót és holdjait.
- címkék:
- ûrkutatás
- adatgyûjtés
- ûrszonda
- bolygó
- NASA
- Plútó
- Címkefelhõ »
Elhaladt a Plútó mellett a New Horizons
Pár óra múlva akár új, szuperközeli képeket is kaphatunk a Plútóról és holdjairól – a New Horizons, miközben elhalad a törpebolygó mellett, néma rádiócsendbe burkolózik, de utána elkezdi sugározni az adatokat a Földre.
Baj van a Plútóhoz közeledõ ûrszondával
Az amerikai ûrkutatási hivatal szakemberei egész vasárnap dolgoztak annak a számítógépes hibának a kijavításán, amely a Plútóhoz közeledõ New Horizons amerikai ûrszondán lépett fel.
A Csuri üstökös éjszaka sem pihen
A Csuri éjszaka is aktív marad - errõl tanúskodnak a Rosetta legújabb felvételei, amelyeket az ûrszonda az OSIRIS rendszerének nagy látószögû kamerájával készített az égitest "fejérõl".
- címkék:
- csillagászat
- ûrszonda
- üstökös
- Csuri
- Rosetta
- Címkefelhõ »
Japán embereket küldene a Holdra
Japán azt tervezi, hogy 2018-ban, de legkésõbb 2019 elején ûrszondát küld a Holdra egy tudományos misszióban. A japán ûrkutatási ügynökség a programmal azt szeretné elérni, hogy Japán az ûrkutatás terén lépést tartson a riválisokkal, köztük Kínával. Késõbb embereket is küldene a Holdra.
- címkék:
- Japán
- Hold
- holdraszállás
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Megérkezett a Dawn ûrszonda a rejtélyes Ceres törpebolygóhoz
2015. március 6-án állt a Ceres törpebolygó körüli pályára a NASA Dawn ûrszondája. A kisbolygó-öv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta ûreszköz közvetlen közelrõl. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgõzt kibocsátó Ceres valószínûleg egy fejlõdésében megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel.
Weöres Sándor versét küldjük a Holdra
A költõ Szembe-fordított tükrök címû versének híres részlete nyerte azt a szavazást, amelynek gyõztese a Puli ûrszondával utazhat a Holdra.
- címkék:
- Weöres Sándor
- kultúra
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Megtalálták az elveszettnek hitt marsi leszállóegységet
Megtalálták az elveszettnek hitt elsõ európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.
- címkék:
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Meglett az ûrszonda, ami elõször kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 ûrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Összedobnák a pénzt az elsõ afrikai Hold-szondára
Közösségi finanszírozással indulna az elsõ afrikai Hold-küldetés. Az Africa2Moon projekt szervezõi a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következõ generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz.
- címkék:
- Afrika
- ûrkutatás
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Ébresztõt fújtak az ûrszondának
"Felébresztették" szombaton az eddig alvó üzemmódban haladó New Horizons amerikai ûrszondát, amely a Plútó felé tart. Az ûreszköz mostanra 4,8 milliárd kilométerre távolodott el a Földtõl. Kilencévesre tervezett útján - a tervek szerint - 2015. július 14-én találkozik a Plútóval.
- címkék:
- ûrszonda
- Plútó
- Címkefelhõ »
A Földet fenyegetõ kisbolygóra indul a NASA szondája
Szabad jelzés kapott a NASA-tól az OSIRIS-REx ûrszonda, amelyik két év múlva indulhat a Bennu kisbolygóra. Az apró égitest felszínérõl – ha minden a tervek szerint alakul – akár 2 kg kozmikus anyagot is a Földre hozhat. A küldetés hét évig tart, az értékes minta 2023 õszén érkezik meg.
Ágyút visz magával a japán ûrszonda
Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) ûrszonda sikeres visszatérése után a Japán Ûrügynökség bemutatta az ûreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.
Példátlan lépés az ûrkutatásban: civilek aktiválták a NASA ûrszondáját
„Veterán bolygóközi ûrszonda két sikeres üstökösmegközelítés tapasztalatával munkát keres. Elektronikus rendszerei öregek, de mûködõképesek. Két mûködõ rádiórendszer, bõséges üzemanyag-tartalék, egy tucat tudományos mérõmûszer, jó állapotban. Áthelyezés is lehetséges. Az érdeklõdõk 2014. júniusig jelentkezzenek.”
- címkék:
- ûrszonda
- üstökös
- ISEE-3
- NASA
- Címkefelhõ »
Rövidesen becsapódik az amerikai Hold-szonda
A Hold fizikai környezetét tavaly õsz óta vizsgáló NASA-ûrszonda, a LADEE április 21-én befejezi sikeres küldetését, és a 250 millió dolláros ûrszonda a Hold túlsó oldalába csapódik. Szándékosan.
- címkék:
- Hold
- világûr
- ûrszonda
- becsapódás
- Címkefelhõ »
Hamarosan kiderül, mi van a Plútó felszínén
A NASA New Horizons ûrszondája az egyik leggyorsabban száguldó ûreszköz. Naponta másfél millió kilométert tesz meg, nyolc éve van úton, de már csak egy évet kell utaznia, hogy megérkezzék a Plútóhoz.
- címkék:
- Jupiter
- ûrszonda
- Plútó
- New Horizons
- Charon
- Címkefelhõ »
Jön a történelmi üstököstalálkozó
Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta ûrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója
Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevû holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérõnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?
- címkék:
- Kína
- Hold
- Hold-szondák
- ûrszonda
- Jáde nyúl
- Címkefelhõ »
Már a Holdon is van szupergyors internet
Lézer segítségével képes szupergyors sebességgel kommunikálni a NASA a Hold környezetét kutató szondájával. Megdõlt az ûrbeli internetes adatátviteli rekord.
Az eddigi legjobb kamera megy az ûrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövõ hónapban induló Gaia ûrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítésérõl.
- címkék:
- Tejútrendszer
- ûrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhõ »
Kiderül, mit láttak az Apollo-ûrhajósok a Holdon
Az Apollo-ûrhajósok évtizedekkel ezelõtt szokatlan fényjelenséget figyeltek meg a holdi napkelték elõtt. Most a NASA ûrszondát indított a jelenség pontos magyarázatának tisztázására.
Csodálatos jelenség - égi rózsa a Szaturnuszon
Mint egy hatalmas vörös rózsa, úgy fest a Szaturnusz északi sarkán lefényképezett vihar. A NASA egyik ûrszondájának sikerült megörökíteni a lélegzetelállító természeti csodát.
- címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- vihar
- ûrszonda
- rózsa
- Cassini
- Címkefelhõ »
Lehoznák a kisbolygókat az égrõl
A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erõfeszítést a vállalkozás?
Kirúgta az ûrprogram két vezetõjét az orosz elnök
Menesztette állásából szerdán az orosz ûrprogram két vezetõ tisztségviselõjét Dmitrij Medvegyev. A hónap elején három orosz mûhold is a Csendes-óceánba zuhant.
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb ûreszközének
A világûr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy ûrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az elsõ landolás egy üstökösmagon az ûrkutatás történetében, amelynek elõkészítésében több hazai ûrkutató mûhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Mûegyetem Ûrkutató Csoportja felel.
Hazatérhet a kisbolygón landolt japán ûrszonda
A Japán Ûrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa ûrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.
Dönteni kell az új nagy ûrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új ûrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Odakint az ûrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és ûrkutatás területén. A Phoenix lett az elsõ Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az elsõ olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében elõször sikerült elõrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az elsõ Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Ritmikus kõzetrétegeket fotóztak a Marson - kép
A Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda sikeresen befejezte az elsõ szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az ûreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.
Ballonok és repülõgépek is mennek majd a Marsra
Ballonokat és repülõgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következõ évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezõasztalon már körvonalazódnak a következõ küldetések, amelyek 2020 körül elsõ alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.
A felhõk tetején a Vénusz atmoszférájában
A Venus Express ûrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedõ és süllyedõ gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhõk tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.
Egy szép nyár a Marson - befejezõdött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-ûrszonda küldetése egyértelmû siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelõ életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következõ nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegû, kõzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új ûrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következõ években haladnak majd keresztül.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idõ szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Ûrközpontból sikeresen elindult India elsõ ûrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körû nemzetközi együttmûködés keretében zajlik, amelybõl a NASA és az ESA több mûszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülõdnek az új Mars-szondák
A gyengülõ napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása elõtt igen fontos megfigyeléseket várnak tõle a szakemberek. Eközben a következõ szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményû marsjáró az élet utáni kutatásra.
Feltérképezték a Vénusz perzselõ szeleit
Az európai Venus Express ûrszonda új megfigyelései alapján minden korábbinál részletesebb, térbeli felmérés készült a Vénusz légkörének eltérõ magasságú tartományaiban jelentkezõ szelekrõl.
- címkék:
- Vénusz
- ûrszonda
- Venus Express
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Rosetta: sikeres volt az ûrrandevú, de csõdöt mondott a kamera
A Rosetta-ûrszonda pénteken este, közép-európai idõ szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera mûködését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestrõl.
Bolygótudományi szeminárium Budapesten
Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttmûködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsõsorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-ûrszonda a Marson
Hazai idõ szerint hétfõ hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-ûrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus mûvelet sikerességét a Mars Odyssey is megerõsítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltûnése jelentett 1999-ben.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-ûrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történõ keresésének új, remélhetõleg még izgalmasabb idõszakát.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Fél évszázada keresett jelenséget figyeltek meg a Napon - a hét asztrofotója
A Hinode napkutató ûrszonda megfigyelései révén sikerült egyértelmûen azonosítani azokat a régóta keresett mágneses hullámokat, amelyek a Nap külsõ légkörét felforrósítják.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-ûrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye
A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 ûrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az ûreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erõs mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az elsõ emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene ûrszondától
A Hold körüli pályán keringõ japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Új eredmények a Hold fejlõdésérõl
Az európai SMART-1 ûrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlõdésérõl nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetõket is azonosítottak egyes területeken.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövõ Házában
2007-ben tovább folytatódik az ûrkutatás és csillagászat iránt érdeklõdõk számára szervezett ismeretterjesztõ rendezvénysorozat a budapesti Jövõ Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 ûrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetõbb tudományos kérdésére...
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Egyszerre két ûrszonda figyelte a Vénuszt
A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belsõ bolygószomszédunkat tanulmányozta.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerû nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda nagy felbontóképességû HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- mûhold
- ûrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhõ »
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Mit jelent a hazai ûrkutatásnak az elsõ magyar ûrturista?
Simonyi Károly közelgõ ûrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai ûrtevékenység eredményeirõl ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több ûrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan mûszert készítettek, amelyek jelenleg is különbözõ ûrszondákon repülnek. Az elsõ magyar ûrturista indulása kapcsán Dr. Both Elõdöt, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express ûrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.