Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt

Sósvízű tavak hálózatát fedezték fel a Mars felszíne alatt a bolygó déli-sarkvidéknél egy nagy földalatti tó mellett.

Űrszondát küld a Holdra 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek

Legénység nélküli űrszonda küldését tervezi a Holdra 2024-ben az Egyesült Arab Emírségek - jelentette be a Twitteren az államok egyik magas rangú vezetője.

Valóságshow készül a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén

Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az első olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.

Tízmillió csillagrendszerben keresték az idegeneket, itt az eredmény

Több mint tízmillió csillagrendszer átfésülése után ausztrál csillagászok arra jutottak, hogy valószínűleg rajtunk kívül nincsen értelmes élet az univerzumban - vagy legalábbis abban a formában nem létezik, ahogyan mi elképzeljük.

Lehet, hogy idegen űrhajó lépett a Naprendszerbe

Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsőként érkező távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízűbb teóriát vettek elő: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett űreszközre, mint kozmikus jéghegyre.

Még a NASA-t is meglepte az, amit a Holdon láttak

Rozsdásodik a Hold, derítette ki egy új tanulmány. Még vizsgálják, mi okozza a jelenséget.

Újból fogták az űrből érkező titokzatos jelet

A világűrből érkező különös jel 161 naponta ismétlődik – írja a Futurism.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Szökik az oxigén a Nemzetközi Űrállomásról

Szökik az oxigén a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). A szivárgás nem drámai, a legénység nincs veszélyben. A NASA és a Roszkoszmosz szakértői közösen keresik a probléma forrását.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól - nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Izland 50 év után először lőtt fel újra rakétát

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Jeleket küldtek a Hold felé, az egyik váratlanul visszaérkezett

A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) 2009-ben állt Hold körüli pályára. Az eltelt több mint 10 év alatt a kutatók lézerrel lőtték annak tükrét, abban reménykedve, hogy a küldött fényjelek egyike egyszer visszaérkezik a Földre. Hosszú idő elteltével törekvéseiket siker koronázta. Az új eredmény nemcsak a Holddal kapcsolatos méréseket teheti precízebbé, de egyúttal azt is megtudjuk, milyen környezeti tényezők roncsolják az égi kísérőnkön hagyott eszközöket.

A szűkszavú hős, aki elsőként lépett a Holdra

Augusztus 5-én lenne kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett.

Képeken a SpaceX űrhajójának visszatérése

Néhány óra múlva befejeződik a történelmi űrmisszió

Sikeresen levált a Nemzetközi Űrűállomásról (ISS) a Crew Dragon űrkapszula két amerikai asztronautával a fedélzetén, és néhány órán belül landol a Mexikói-öbölben.

Elhalasztották a Hubble űrteleszkóp utódjának felbocsátását

Több mint fél évvel elhalasztották a Hubble-űrtávcső utódjának világűrbe juttatását. A James Webb űrteleszkóp 2021. október 31-én indulhat útnak a NASA tájékoztatása szerint.

Fénylő gyűrűket láttak az űrben, nem tudni, mik lehetnek

Négy különös, gyűrű alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelőre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.

Világűr-illatú parfümöt fejlesztett a NASA-val dolgozó vegyész

Óceán hullámzott a Plútó felszínén

A Plútóról hagyományosan azt gondolták, hogy jéggombócként kezdte karrierjét, majd a radioaktív bomlás termelte hő belül lassan megolvasztotta. Most viszont a bolygóról készült felvételek alapján inkább úgy tűnik, hogy eredetileg nagy óceánok lehettek rajta, amelyek idővel kívül jéggé kérgesedtek.

Váratlan és veszélyes meglepetés érheti a holdutazókat

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Facskó Gábor és munkatársai azonban új tanulmányukban kimutatták, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

A Google Street View-val belepillanthat az űrállomásra

Hatalmas foltok vannak a pusztító csillagok felszínén

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Ezek a csillagok nemcsak a mágnes tér miatti foltokkal tarkítottak, de néhányukon szuperflerek is előfordulnak. Az ilyen hatalmas robbanásokban a napkitöréseknél több milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel. A Nature Astronomy szakfolyóirat legújabb számában publikált eredmények hozzásegíthetik a csillagászokat e talányos égitestek jobb megismeréséhez, de elvezethetnek az asztrofizika néhány nagy rejtélyének megfejtéséhez is.

Kozmikus tűzgyűrűt találtak

Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A "kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.

Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát

Júliusban indíthatják útjára a kínai Mars-szondát - közölte hétfőn a projektet vezető Kínai Űrtudományi és Technológiai Vállalat.

A NASA szerint készen állnak az első emberes űrmisszióra

Készen áll első űrmissziójára a SpaceX űripari vállalat Crew Dragon űrhajója, amely öt nap múlva, május 27-én első ízben szállít majd embereket az űrbe - jelentette be pénteken Jim Brandenstein, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA igazgatója.

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe az Európé

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé - közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

Folyók folytak a Marson, íme a bizonyíték!

Újabb bizonyítékot talált egy nemzetközi kutatócsoport, arra hogy az ősi Marson léteztek folyók. Nem csak időszakosan volt víz a bolygón, hanem folyamatosan, nagyobb mennyiségben.

Fényévekre lévő égitest felhőit pillantották meg

A Jupiteréhez hasonló felhőöveket fedeztek fel a legközelebbi barna törpén.

Titokzatos jel érkezett a galaxisunkból

A különös rádiójel forrása valahol a Tejútrendszerben rejtőzik, a kutatók jelenleg is próbálják lokalizálni.

Kiderült, hogyan jött létre a Naprendszer legtávolabbi égitestje

Megfejtették a Naprendszer pereméről származó Arrokoth, a csillagrendszerünkben valaha megfigyelt legtávolabbi objektum formálódásának titkát - közölte az Izraeli Műszaki Intézet (Technion).

Forradalmi változást hozott a 30 éves Hubble űrtávcső

Idén 30 éve, hogy Föld körüli pályára állították minden idők legismertebb és legnépszerűbb űrcsillagászati eszközét, a Hubble-t. Az űrtávcső forradalmi változást hozott az űrkutatásban, a teleszkóp milliónál is több képet készített, amelyeket tudományos publikációk ezreihez használtak fel különböző felfedezések kapcsán - hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában kedden.

Szétesőben van a legfényesebbnek remélt üstökös

Amatőrcsillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy fényesnek és szabad szemmel is láthatónak remélt üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők a C/2019 Y4 Atlas nevű üstökös megváltozását.

A Földre kísértetiesen hasonlító bolygót találtak

A Földre kísértetiesen emlékeztető Naprendszeren túli bolygót (exobolygót) fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. Felszínén akár folyékony víz is jelen lehet.

Új exobolygó-kutató űrtávcső kezdi meg hároméves misszióját

A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.

A valaha látott legnagyobb erejű szupernóvát észlelték

A valaha látott legnagyobb erejű csillagrobbanást észlelték: tízszer nagyobb erejű és mintegy 500-szor fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva.

A túlélésért küzdött az Apollo-13 legénysége a végtelen világűrben

Ötven éve, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo-13. A három űrhajós számára egy műszaki hiba után már nem a Holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, s végül sikerült épségben Földet érniük.

Ma utoljára lesz a Föld közelében a BepiColombo

Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán űrszonda az előtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.

Amerika nem tekinti globális köztulajdonnak a világűrt

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában, arra a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt jogszabályra utalva, ami lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a Holdon és más égitesteken folytatandó jövőbeli egyoldalú kereskedelmi célú kitermelést.

A járvány miatt leállították a chilei ALMA teleszkóphálózatot

Leállították Chilében a nemzetközi Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) a koronavírus-járvány miatt - közölte az intézmény.

Csaknem fél kilométert tett meg eddig a Jáde Nyúl-2 a Holdon

Kína Csang'o-4 kínai űrszondájának Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 424,5 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Útja közben tudományos kutatást végez az érintetlen területen.

Fiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hitték

Fiatalabb lehet a Ryugu, mint azt eddig feltételezték. A japán szakértők a Science című tudományos lapban mutatták be azokat az információkat, melyekre a Hajabusza-2 japán űrszonda segítségével végzett vizsgálatok során jutottak.

A koronavírus a Mars-expedíciót is hátráltatja

Két év halasztást szenved el az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkozmosz Mars-kutatási közös projektje.

"Vaseső" hullik az égből egy távoli bolygón

"Vaseső" hullik az égből egy távoli exobolygón a Halak csillagképben, amely a Földtől egy 390 fényévnyi távolságra fekvő csillag körül kering.

Újabb teherszállítmányt küldött a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX

Újabb teherszállítmányt indított el sikeresen a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX amerikai űrkutatási vállalat pénteken; egyúttal ez volt az 50. próba, amelynek során az űrhajót felvivő rakétát úgy térítették vissza a Földre, hogy újra felhasználható legyen.

Jól működnek a decemberben pályára állított magyar műholdak

Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevű magyar műholdak, a jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték.

Űrügynökséget hozott létre Ausztrália

rügynökséget hozott létre Ausztrália - jelentette be Scott Morrison kormányfő szerdán azzal, hogy 2030-ra szeretnék megháromszorozni az ország űriparának teljesítményét.

Megkérdőjeleződött mindaz, amit a Naprendszerről tudunk

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Szabályosan ismétlődő jeleket fogtak egy távoli galaxisból

A világűrből érkező, szabályosan ismétlődő jeleket detektáltak egy kanadai távcsővel.