Megint megnyitották Phuketet a turisták előtt

A Covid-19 világjárvány az európai turisták egyik legkedveltebb egzotikus célpontját, Thaiföldet is rendkívül érzékenyen érintette. A délkelet-ázsiai ország kormányzata alapos előkészületek után és szigorú egészségügyi ellenőrzés mellett július elsejétől ismét megnyitotta Thaiföld legnagyobb szigetét, Phuketet a külföldi utazók előtt. A többlet adminisztrációért és a bonyolultabb beutazási szabályokért azonban bőséges kárpótlást nyújtanak a sziget természeti csodái, a buddhista kulturális tradíciók megismerése, valamint a messze földön híres thai konyhaművészet és azok a különleges programok is, amelyek felejthetetlen élménnyé varázzsolják ...

Denevért találtam-mit tegyek?

Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!

Rekordszámú teknősfészket számoltak össze idén Olaszországban

Rekordszámú teknősfészket számolt össze idén Olaszország-szerte a Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet.

Gyarapodásnak indult az ausztrál sósvízi krokodilok populációja

Lassan, de sikerült regenerálódniuk a krokodilpopulációknak az északkelet-ausztráliai Queensland államban, ahol néhány évtizeddel ezelőtt a kihalás szélére kerültek a ragadozók vadászatuk miatt.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Meghökkentő dolgok derültek ki: ezt gondolják az egyes generációk a fenntarthatóságról

Milyen egyéni előnyünk származik a fenntartható tettekből? Belső indíttatásból vagyunk környezettudatosak, vagy csak a spórolás és az anyagi haszon hajt minket? Az UniCredit Bank és a SteiGen négygenerációs kutatása kiderítette, hogy az egyes korosztályok fenntartható cselekedetei sok esetben nem fenntarthatósági céllal, hanem spórolásból vagy anyagi előnyszerzésből születnek.

Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást

Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.

Példátlan méretű lamantinpusztulás sújtja Floridát

Még sohasem pusztult el annyi lamantin egy év alatt Floridában, mint az idei év első felében. A tengeri tehenek rendjébe tartozó vízi emlősök zömmel az éhezés miatt pusztultak el, mivel táplálékforrásuk, a tengeri fű eltűnt.

Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák

Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.

Szöcskék, sáskák, tücskök nyomában

A Magyar Rovartani Társaság egyenesszárnyúakkal foglalkozó szakértői június végén Nyugat-Zala Tájegységünkben tartották meg éves találkozójukat.

A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása

A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.

Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon

Remeteszőlősön gázolták el azt a macskabaglyot, amely hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére csak agyrázkódással, maradandó sérülés nélkül megúszta az esetet, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a lakiteleki Tőserdőben szabadon is engedték.

Egy szerencsés kuvik a Kiskunságban kezdett új életet

Macska szájából mentették meg azt a kuvikot, amely új otthonra lelt a Kiskunságban, Kecskemét mellett 2021. június 28-án. A kistermetű bagoly Mezőfalváról került be a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.

Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek

Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...

Biodiverzitás-szigetekkel állítanák helyre a szántók biológiai sokféleségét

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot - írja az ELKH közleménye.

Senki ne etesse a vízimadarakat!

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot; etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - hívta fel a figyelmet hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

6 érdekes tény a kihalás veszélyeztetett méhekről

A méhek a világ legfontosabb fajai közé tartoznak, példányszámuk azonban sajnos folyamatosan csökken. Hogy megelőzzék kipusztulásukat, számos kezdeményezés jött létre – egy közülük Charlie Agar nevéhez fűződik, aki az amerikai Texas állam szívében üzemelteti méhmentő cégét. Fanatikus csapata csípések százaival sem törődve gyűjti és költözteti át veszélybe került szárnyas barátainkat. Tevékenységüket a Charlie méhmentő cége című alkotás rögzítette, amelyet nálunk a Viasat Nature természetcsatorna mutat be július 4. vasárnap 18 órától. A dokumentumsorozat rámutat arra, hogy miért létfontosságúak ezek a kis csíkos állatok a mezőgazdasáág, ...

Így igényelhetnek támogatást a családok napelemes rendszerekre

Megmarad a szaldóelszámolás a napelem-telepítéseknél az otthonfelújítási támogatást igénybe vevőknek, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Klíma-és Természetvédelmi Akciótervben foglalt célnak megfelelően 2030-ra legalább 200 ezer, átlagosan 4 kW-os napelemes rendszer kerüljön telepítésre a háztartásoknál – jelentette be Steiner Attila, a körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint.

Az online divat márkák fele szűz műanyagból készül

A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA)  tanulmánya, írja a The Guardian.

Nálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokat

A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.

Több mint öt tonna szeméttől tisztították meg a Tisza-tavat

Több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a II. Tisza-tavi PET Kupán. A tizenegy csapat összesen 1222 zsák szeméttől tisztította meg a tavat és az ártéri erdőket.

Több tízezer afrikai elefánt kerülhet veszélybe

Elefántok tízezreit veszélyeztetik a namíbiai-botswanai határon tervezett új kőolajfeltárások: az afrikai vadon egyik utolsó érintetlen térségébe, az Okavango-folyó medencéjébe tervezett olajmező elpusztíthatja a térség ökoszisztémáját, a vadvilágot és a helyi közösségeket is - figyelmeztettek szakemberek.

Pusztulnak a korallzátonyok

Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.

Odúlakó madarak Budapest parkjaiban

A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.

Nyári ludak a Velencei-tónál

Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.

Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál

Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.

Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?

Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.

A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Hüllők a házunk táján

Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.

Ötezer éve élnek harmóniában a természettel az Amazonas őslakosai

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők "nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat".

Végzetesen visszaszorulhatnak a főemlősök Afrikában

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

Ősszel kezdenék meg a gepárdok visszatelepítését Indiába

A tervek szerint nyolc gepárdot - öt hímet és három nőstényt - költöztetnek át idén novemberben a Dél-afrikai Köztársaságból Indiába, több mint fél évszázaddal azután, hogy a világ leggyorsabb szárazföldi állata kipusztult a dél-ázsiai országban - írja a BBC hírportálja.

Visszatértek a Kiskunságba a színpompás gyomnövények

Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.

Ártalmatlanok az óriás tőrösdarazsak

Sokakra a frászt hozzák a május-júniusban megjelenő óriás tőrösdarazsak. Alaptalanul, mert ezek a szelíd óriások sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor segítenek kordában tartani a cserebogár-szaporulatot.

Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon

Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemekről

Felmérés készült a magyarországi famatuzsálemek állapotáról a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE).

Már költenek a túzokok

A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Kedvez az időjárás a védett gombáknak

Az utóbbi hetek időjárása kifejezetten kedvez a Körös-Maros Nemzeti Parkban élő védett gombafajoknak. A pusztákon, nedves réteken és árterekben szépen szaporodnak az őzlábgalócák, a csoportos csiperkék, a lemezes tinóruk és a tüskegombák.

Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben

Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.

Sok szántóföldi és réti madár eltűnt az elmúlt két évtizedben

A szántóföldekről és rétekről a madarak 40 százaléka eltűnt 1998 óta - közölte a BirdLife Ausztria állatvédő szervezet.

Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

Hazatértek tövisszúró gébicseink

A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.

Különlegesség Baja határában

Talán kevesen tudják, hogy a növényvilág legfajgazdagabb családja, az orchideák nem csak a trópusokon fordulnak elő. Körülbelül 25 ezer fajuk él a Földön, és Európában is több száz faj fordul elő. Hazánkban közel 70 él belőlük, melyek közül néhány Baja környékén is megtalálható.

Újabb helyről került elő a szöcskeegér!

A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

Aludt már lebegő sátorban? Eléggé meg tudja dobni a kempingezés élményét!

Valamiért sokkal vagányabbnak tűnik a levegőben aludni, persze nem mindenkinek, ezt azért aláírjuk. A függőágy sikere nem véletlen, és ha egy lakásban függő fotelt látunk, akkor tuti, hogy mindenki abba akar beleülni. Ad valami megnyugtató érzést a ringatózás, de van, hogy csak a másság vonzza az embert. A lebegő sátrak esetében a ringatózás nem jön szóba, mivel itt a lényeg az, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve átmeneti menedékünk – hiszen gyakran, ahogy a cikkből is látni fogják, meglehetősen magasan feszülnek a fák közé ezek a különleges alvóhelyek.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Ha orchideákat szeretne látni, most érdemes Páhira látogatni

A Páhi-rétek jellegzetes természeti értékekkel bíró, mozaikos láp- és mocsárrétek, idős, magányos vadkörtefákkal és magyar kőris facsoportokkal. Igazi kincseket rejt a természetkedvelők és kirándulni vágyók számára, melyeket a Kolon-tavi Orchideák tanösvény mutat be, amely nyolc kilométeren át vezeti a látogatókat a Páhi-réteken és a Közös-erdő szélén.

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét

Elindították a világ első műholdas korallzátony-figyelő rendszerét, amely élőben követi nyomon a korallok fehéredését - jelentette be az Arizonai Állami Egyetem.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók

„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.

A Hármas-Körös és a Tisza hullámterében is virágzik a nyári tőzike

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Hármas-Körös és a Tisza hullámtéri erdőiben is javában virágzik a nyári tőzike. Az állományokat a közelmúltban mérték fel Igazgatóság munkatársai.

Virágba borultak a padkás szikesek a dél-alföldi pusztákon

A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáit május elején színesre festették a sótűrő növények, amilyen például a kamilla, a sziki varjúháj vagy az erdélyi útifű.

Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

A hónap denevére: a csonkafülű denevér

Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.

Mentett sünöket engedtenk szabadon a Tőserdőben

Tíz sünt engedtek szabadon a Tőserdőben, melyek a telet a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában töltötték.

Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban

Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát

Oroszország betiltja a bálnák és delfinek kereskedelmi célú vadászatát - jelentette be Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök.

Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Új erdőrezervátum a Pilisi Parkerdőben

Földünk ökológiai jövője szempontjából kulcsfontosságúak az erdők, ezt ma már talán a legtöbben tudják. Azt azonban kevesebben, hogy az erdők fennmaradása, jövője szempontjából mi a szerepük az úgynevezett erdőrezervátumoknak, amelyek sorát a Pilisi Parkerdőben egy újabb gyarapítja.

Bongóbébi született a varsói állatkertben

Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Véget ért a békamentő szezon

Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fő helyszínen 4803 példány kétéltűt mentett!

Soha sem észleltek még ilyen közel a fővároshoz vadon élő medvét

Az utóbbi években egyre többször figyeltek meg barnamedvéket, elsősorban az Északi-középhegységben, főleg a Bükk vidékén. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb testű európai ragadozó több mint másfél évszázad után ismét birtokába veszi az észak-magyarországi hegyvidék sűrű erdőkkel borított területeit. A közelmúltban már a Börzsöny vadonjában is felbukkantak, most hétvégén pedig a Budapesttől alig 30 kilométeres távolságra fekvő Diósjenő határában akadtak egy termetes példány nyomára.

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag. 

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot

Már hetven éve nyelik a halak a mikroműanyagot. Kutatók múzeumi gyűjteményekben megőrzött példányok beleit vizsgálva jutottak erre a következtetésre.

Baglyok nagy számú közúti pusztulása

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az intenzív közúti forgalom miatt évente elpusztult védett állatfajokról a Természetvédelmi Őrszolgálat évek óta rögzíti az elütési adatokat. Ez alapján ismert volt a tény, hogy a nappali ragadozómadárfajok mellett igen nagy számban pusztulnak el baglyok is, elsősorban a 4-es számú főúton.

Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen

A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.

Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton

Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.

A hónap denevére: a rőt koraidenevér

Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.

Patagónia erdőit fenyegetik a térségbe telepített hódok

A Tűzföld chilei részén elterülő Karukinka nemzeti park ősi tölgyerdőket rejt, amelyeket sikerült megmenteni a fakitermelők láncfűrészeitől, ám a Patagóniába 75 éve betelepített hódok új fenyegetést jelentenek a faóriásokra.

Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon

Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.

A világ összes óceánjára kiterjesztik a robotmonitoros vizsgálatot

Miután éveken át tanulmányozták a Déli-óceán jeges vizét úszó robotmonitorokkal, a tudósok a világ minden óceánján alkalmazni kezdik őket.

Dobozközösség mellé áll a Viasat Nature a Föld napján

Több mint 50 éve ünnepeljük a Föld napját, az idei figyelemfelhívás pedig a bolygó újratöltésére és helyreállítására irányul. A világ szinte minden pontján kezdeményezések ezrei indulnak a téma keretében, hogy tudatosítsák: csak egy Földünk van! Hazánk természetcsatornája, a Viasat Nature idevágó ismeretterjesztő műsorai mellett idén a Felelős Gasztrohős Alapítvány vezetői által életre hívott RAKUN Dobozközösséggel szövetkezett újrahasználható éttermi elviteles edények népszerűsítésére.

Milyen lesz Buda egyik utolsó vizes élőhelye? Most a lakosok is beleszólhatnak

ENSZ: fogytán az idő a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére

Fogytán az idő az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelőzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésű klíma-csúcstalálkozó előtt.

A kétéltűek védelmében

A klímaváltozás az egyik legjelentősebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek működését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentős szárazodások, hőhullámok, erdei kisvizes élőhelyek megszűnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.

Az erdők sápadt hölgye

Könnyen elképzelhető, hogy kirándulásaink során a turista ösvény mentén kísért minket, vagy többször is elénk került és mi mégsem vettük észre...

Rekonstruálták az óceánok hőmérsékletének 700 ezer éves változásait

Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hőmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti, referenciaként használt érték fölé.

A zajszennyezés hosszú távon kockázatos a fák számára

A zajszennyezés hosszú távú kockázatot jelent a fák és más növények számára, a hatás pedig a zajforrás megszüntetése után is fennmaradhat - derül ki egy amerikai kutatásból.

Mit csinál a mókus télen?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felnémeti központi épületének környékén az ott dolgozók naponta is összefuthatnak a kertben két, sötétbarnás bundájú mókussal. Joggal merülhet fel a kérdés: mégis mit csinálnak a mókusok télen; hibernációs álomba szenderülnek, de akkor miért láthatjuk őket mégis a hóban ugrándozva, faágakon egyensúlyozva? Esetleg végig ébren vannak ezekben a zimankós hónapokban, de akkor mit esznek télvíz idején?

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

A koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók

koronavírusról neveztek el egy újonnan felfedezett légyfajt koszovói kutatók.

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta a delfinek és halak pusztulását Ghána partjainál

Az alacsony oxigénkoncentráció okozta azoknak a delfineknek és különböző halfajoknak a pusztulását, amelyeknek a tetemeit tíz napja vetette a tengerpartra a víz Ghána különböző részein - közölték helyi tudósok.

Ritka zsiráfokat menekítettek ki egy "süllyedő" szigetről Kenyában

A ritka Rothschild-zsiráf kilenc példányát menekítették ki hajón egy elárasztás fenyegette szigetről a kenyai Baringo-tóban.

Hajók által elgázolt bálnák tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben

Szokatlanul sok, kilenc nap alatt négy szürkebálna tetemét sodorta partra a víz a San Franciscó-i öbölben, közülük kettőt hajó gázolt el.