A márciusi tél után beindult a túzokdürgés a Kiskunságban

A hideg, havas márciusi időjárás következtében kicsit késve kezdtek násztáncba a túzokkakasok a felső-kiskunsági pusztákon, de már látványos vetélkedés folyik a dürgőhelyeken.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt?

Itt a tavasz és hamarosan fűnyírók zajától lesz hangos minden falu és kertvárosi övezet.

Délszaki kaktuszok bukkantak fel Magyarországon

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Februárban Kéleshalom és Tázlár környékén távolították el állományaikat a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói.

Folytatódik az "Elefánt suttogó" csordájának különleges története

Janurában elpusztult az afrikai Thula Thula rezervátum vezér elfántja, Frankie. Frankie jó, erős és bölcs vezető volt.

Denevérek visszatelepítése Sződligeten

Több szempontból is rendkívüli denevérkolóniának ad otthont a Sződligeti Nagyboldogasszony-templom tornyának kupolabelseje.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Hiedelmek és érdekességek a denevérekről

A denevérekről titokzatos éjszakai életük miatt sok tévhit alakult ki. Sokak képzeletében a denevérek vért szívó vámpírok vagy az emberek hajába kapaszkodó lények. A közhiedelemmel ellentétben a hazai fajok rovartáplálkozásúak és kiváló tájékozódásuknak köszönhetően kikerülik az ember fejét, így szinte soha nem gabalyodnak bele senkinek a hajába.

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a világjárvány

Világszerte jelentősen visszaveti a természetvédelmi erőfeszítéseket a koronavírus-járvány - állapították meg a kutatók.

Rekordszámú floridai manátusz pusztult el

Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.

Visszatért a természetbe a három megmentett vadmacska

Visszatért a természetbe három megmentett vadmacska, amelyeket múlt tavasszal kölyökként találtak - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert csütörtökön az MTI-vel.

Ma már nemcsak enni lehet a növényalapú élelmiszereket, hanem hordani is!

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Egy apró pók akadályozza Anglia legnagyobb tematikus parkjának megépítését

Hamarosan kiderül, mennyi erdei fülesbagoly él Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is meghirdeti az erdei fülesbaglyok telelőhelyeinek országos felmérését. A lakosság bevonásával tartott akció január 29-től február 1-ig tart.

A skótok most elmondhatják a véleményüket a hiúzokról

Megmentették a kihalástól az európai bölényt

Csodálatos hírek érkeztek a kihívásokkal teli és zűrzavaros év közepette: az európai bölényeket az Európában folyó természetvédelmi munkák révén már nem tekinthetjük többé veszélyeztetett fajnak. Románia azon kevés országok közé tartozik, ahol ezek a fenséges állatok még a vadonban barangolnak. A vadonba való visszahelyezésük még az 1950-es években kezdődött.

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

Törpe zsiráfokat találtak Afrikában

Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.

Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán

Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tengerben

Egyre csökken a disznódelfinek száma az Északi-tenger németországi részén, 2002 és 2019 között a populáció évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent.

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában

Visszaszorulóban van az orrszarvúk és elefántok orvvadászata Namíbiában a szigorúbb ellenőrzés és a bírságok összegének emelése miatt - jelentette be csütörtökön a namíbiai kormány.

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

A nagy amerikai folyók csaknem egyharmadának változott a színe

Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából egyharmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben - állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket.

Ritkán látott madárvendég jelent meg a Balatonnál

Bár eredetileg Észak-Amerika tundráin és füves pusztáin költ, az ember természetátalakító tevékenységének köszönhetően déli irányba terjed az a madár, amit tavaly december közepén a Balatonnál fogtak be a természetvédelmi szakemberek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájékoztatása szerint az állat szelíd, láthatóan emberhez szokott viselkedése elárulta, hogy valószínűleg egy "szökevénnyel" állnak szemben.

Tíz évig tilos a halászat Ázsia leghosszabb folyamán

Egy évtizedes halászati tilalom lépett életbe az Ázsia leghosszabb folyójának számító Jangce főbb vizein pénteken.

Elpusztult a világ egyik legritkább madara

Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.

8+1 bolygómntő gyorstipp a mindennapokra

Környezettudatosan élni ma már nem trendiség, hanem kötelesség. A gazdaságos és fenntartható tényezők mellett azonban olykor nem egyértelmű, melyik választás a zöldebb megoldás. Georgina Wilson-Powell brit újságíró 12 éve kutatja a környezetkímélő élet gyakorlatias részleteit, hogy az otthonokban, munkahelyeken, illetve a hétköznapokban felmerülő kérdésekre okos, megalapozott és kiegyensúlyozott választ adjon. Hazánkban is megjelent könyve, amelyet tudatos embereknek szán az élhető, de fenntarthatóbb mindennapokhoz, 143 dilemmára ad megfejtést. Íme 8 ökotipp a Tényleg zöld? -ből szemezgetve, plusz 1 karácsonyi tanáccsal megspékelve.

Példaértékűnek szánt tengeri rezervátumot hoztak létre Elefántcsontpart partjainál

Egész Nyugat-Afrika számára mintául szolgál Elefántcsontpart első védett tengeri területe, amelyet hivatalosan hétfőn hoztak létre az ott élő cápáknak és teknősöknek a túlzott lehalászástól való védelmére.

Futballoztak az összegömbölyödött sünnel, börtönre ítélték őket

Közismert, hogy a sünök labdává gömbölyödnek, ha veszély fenyegeti őket. Ez általában jó taktika a ragadozók ellen, de sajnos a kegyetlen emberektől nem véd.

Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma az IUCN frissített vöröslistáján

Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra a veszélyeztetett állatokat osztályozó friss vöröslistáját a svájci Glandban.

Megzavarják a flamingók fejlődését a folyótorkolatokban felhalmozódó káros anyagok

A folyótorkolatokban felhalmozódó nehézfémek és nyomelemek megzavarják a fiatal flamingók fejlődését.

Először fedeztek fel mikroműanyagot emberi méhlepényben

Első alkalommal mutattak ki mikroműanyagot emberi méhlepényben olasz kutatók.

Új remény az éghajlatváltozást megsínylő korallzátonyok számára

Helyi intézkedésekkel is segíthető a korallfehéredés sújtotta virágállatok regenerálódása és fennmaradása - állapították meg a kanadai Victoria Egyetem biológusai, akiknek felfedezése új reményt jelent az éghajlatváltozás hatásait megsínylő korallzátonyok számára.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Ezekből a hulladékfajtákból találták a legtöbbet idén ősszel az erdőkben

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az óceán mókás akrobatája, a tengeri vidra - videóval

Nem csak tündéri az alvástechnikájuk, de igen gondos szülőknek is számítanak a tengeri vidrák.

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokat kevésbé támadják meg kártevők

A természetes környezetben kialakított szőlőbirtokokon kevesebb a kártevő, ezért kevesebb növényvédőszerre van szükségük - állapította meg egy, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) részvételével zajló nemzetközi kutatás.

A koalák védelmét szolgáló stratégiát hirdetett az ausztrál kormány

A koalák megóvását szolgáló új, országos stratégiát jelentette be hétfőn az ausztrál kormány.

A kacsacsőrű emlős is felkerülhet a veszélyeztetett fajok listájára

Olyan drámai mértékben csökkent Ausztráliában a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) populációja az elmúlt 30 évben, hogy a szakértők szerint veszélyeztetett fajjá kell nyilvánítani az ikonikus állatot.

Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?

A médiában egyre többször olvasható, hogy farkasra utaló nyomokra bukkantak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működésének területén.

Vadbivalyok bukkantak fel a lakóövezetekben

Az építkezések miatt jelentősen csökken a vadbivalyok élőhelye Hongkong legnagyobb szigetén, az állatok így arra kényszerülnek, hogy lakóövezetekben keressenek élelmet, ahol szögesdrótok és építkezési törmelékek sebesítik meg őket.

Meselények vezetik a vándorokat ezeken a játékos tanösvényeken

Magyarország tájain számtalan szép tanösvény kanyarog, némelyik erdőkön vezeti végig a látogatókat, más helyeken letűnt korok nyomait lehet látni. Most olyanokat hoztunk, ahol kedves kis figurák és meseszereplők kalauzolják a kirándulókat, vagy épp komplett történeteket ismerhetnek meg a túrát végigjáró családok.

Természetvédelmi terület lett a Föld legtávolabbi pontja

A világ egyik legnagyobb, teljes védelmet élvező tengeri övezetét hozták létre az Atlanti-óceán déli részén fekvő, Nagy-Britanniához tartozó Tristan da Cunha sziget körül, amely a Föld legtávolabbi lakott pontjaként hirdeti magát

Ritka kiviket engedtek szabadon Új-Zéland Déli-szigetén

Az Új-Zéland legritkább kivifajának számító okaritói barna kivi (Apteryx rowi) 13 példányát engedték szabadon a hétvégén az ország Déli-szigetének nyugati partján lévő Westland Nemzeti Parkban.

Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak

A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.

A szamárpingvinek nem egy, hanem valójában négy fajba tartoznak

A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj - állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.

Több mint 3 milliárd forintból valósult meg az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása

Több mint 3 milliárd forintból valósult meg hazánk egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden, a Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon" című LIFE projekt zárórendezvényén.

Örvendetesen nő a kihalás szélére került ibériai hiúzok száma

kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt a kihalás szélére került ibériai hiúzok száma egyre nő Spanyolországban és Portugáliában, hála a ragadozók megmentésére irányuló erőfeszítéseknek.

Noé bárkájához hasonló projekttel mentenék meg a világ korallzátonyait

Az ausztrál Nagy-korallzátony szomszédságába tervezett biobankban tárolnának élő egyedeket a világ jelenleg legveszélyeztetettebb korallfajaiból arra az esetre, ha a jövőben újra kellene éleszteni egyes populációkat a természetben.

A koronavírusnál sokkal súlyosabb világjárványok jöhetnek, ha így folytatjuk

Gyakrabban fognak felbukkanni, gyorsabban terjedni és a koronavírus-világjárványnál is több halálos áldozatot fognak szedni a jövőbeni pandémiák, ha határozott intézkedésekkel nem vetnek gátat a természetes környezet megsemmisítésének, amely segíti a vírusok átugrását a vadvilágról az emberre - figyelmeztetnek ENSZ-szakértők csütörtökön közzétett tanulmányukban.

A halpiacokon árusított legtöbb cápauszony a partmenti területekről származik

Egy kutatócsoport megállapította, hogy a világszerte a halpiacokon árusított legtöbb cápauszony a parti zónákból és nem a nyílt óceánból származik, ahogy korábban gondolták. Dolgozatukat a Biology Letters magazinban publikálták.

Vannak hazánknak permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremő gyümölcsfái

Az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma Gyümölcsöskertjében léteznek régi, helyi, őrségi, vendvidéki, hetési – szerencsére még meglévő – gyümölcsfajták, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek.

Évekre kiható következményei lehetnek a rejtélyes namíbiai tömeges fókapusztulásnak

Már 5000 és 7000 közé becsülik a namíbiai partvidéken elpusztult fókák és fókabébik számát, és szakértők szerint ez évekre kihatással lehet a helyi medvefóka-állományra.

Évente több mint 200 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe

Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelentése szerint.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Ma van a lajhárok világnapja

Ma van a lajhárok világnapja, ezért itt az alkalom, hogy leszámoljunk a velük kapcsolatos téveszmékkel! A lajhárok ugyanis nem lusták, csak takarékoskodnak az energiával, és persze nem akarják, hogy a hárpiák megegyék őket.

Aludni tértek a bükkaljai ürgék.

Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.

Közösségi tudományos projekt indult a Nagy-korallzátony felmérésére

Közösségi tudományos projekt vette kezdetét csütörtökön a Nagy-korallzátony felmérésére, melynek során a következő tíz hétben 100 fő zátonyról gyűjtenek vízalatti felvételeket több mint 30 hajóról.

Magyar dobogós helyek az Európai Madármegfigyelő Napokon

Két kategóriában, a rendezvényhelyszínek, valamint a résztvevők számát tekintve is dobogós lett Magyarország a 27. Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen.

Medve járt Egerszalók határában

Az utóbbi hetekben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több bejelentést is kapott arról, hogy medvét vagy annak nyomait vélték látni Andornaktálya, Maklár, Egerbakta, Verpelét, Egerszólát és Egerszalók környékén.

Több, mint 1.000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon

TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről.

Siekres túzok költés Dél-Hevesben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz „A túzok határon átnyúló védelme a Kárpát-medencében" c. LIFE programban (LIFE15 NAT/AT/00834), amelynek átfogó célja a hazai túzok állományra ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése.

Lezárultak a 2020-as szöcskeegér felmérések: minden eddigi rekord megdőlt!

A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területén elvégzett tavaszi és őszi szöcskeegér felmérések során 44 példány került elő ebből a fokozottan védett kisemlősből 2020-ban.

Egy részét sikerült megmenteni a Tasmániában partra vetődött delfineknek

A Tasmániában partra vetődött 470 hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin közül 108-nak az életét sikerült megmenteni - közölték szombaton a mentőakció résztvevői.

Megnyitja kapuit az új látogatóközpont a Balaton mellett

Krokodiloktól nyüzsgő folyóba tévedt három bálna

Észak-Ausztrália egy zavaros, krokodiloktól hemzsegő folyójából próbálnak kiterelni a hatóságok legkevesebb egy hosszúszárnyú bálnát, hogy az eltévedt állat folytathassa éves vándorútját az Antarktisz felé.

Klónozott Przsevalszkij-csikó született Texasban

Klónozott Przsevalszkij-csikó született egy texasi állategészségügyi létesítményben - számolt be róla a CNN online kiadása hétfőn.

Legalább 28 faj menekült meg a kihalástól

Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta - derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából.

Megsemmisítettek egy 5,7 millió forint értékű krokodiltáskát

Az ausztrál hatóságok megsemmisítettek egy 26 ezer ausztrál dolláros (5,7 millió forint) aligátorbőr női kézitáskát, mert nem volt rendben az engedélye - írta a BBC.

Thaiföld kivirult, ezért mostantól minden évben bezárják egy időre a nemzeti parkokat

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Európai erdeiben is rendszeres a barnamedve illegális elejtése.

Az európai barnamedve-állomány több mint fele (Oroszországot leszámítva) a Kárpátok erdeiben él. A medvék jelenléte az egészséges és gazdag élővilág szimbóluma. A barnamedve nagyragadozóként többek között a növényevők állományát is képes szabályozni. A medvék – mintegy indikátorként – azt is megmutatják, hogy a táplálékpiramis alsóbb szintjei elfogadható állapotban vannak. A nagyragadozók hiánya természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzetet feltételez.

Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert

A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.

Örökre eltűnhetnek a tigrisek a Föld színéről.

A vadon élő tigrisek száma mintegy 95%-kal csökkent a XX. század eleje óta. Napjainkban mintegy 3900 egyed él a vadonban.

Több mint tucatnyi delfin pusztult el Mauritius partjainál

Több mint tucatnyi delfin tetemét találták meg Mauritius partjainál, ahol több mint egy hónapja egy zátonyra futott, japán tulajdonú hajóból ömlött olaj a tengerbe. Környezetvédők szerint a delfinek halálát az olajfolt vagy a hajótest elsüllyesztése okozhatta.

Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok?

Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok? Az illegális elejtés és természetkárosító tevékenységek következtében azonban számuk mintegy néhány tucatnyira csökkent, így jelentős populációról nem beszélhetünk. Ezek a rejtőzködő ragadozók nagy otthon területtel rendelkeznek, így nagy kiterjedésű háborítatlan erdőre van szükségük.

Befogták a rendőrre támadó barnamedvét az olasz Alpokban

Befogták azt a fiatal barnamedvét az olasz Alpokban, amely egy hegyi településre betérve megtámadott egy rendőrt - jelentette be vasárnap Trentino tartomány önkormányzata.

A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó

A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.

Nyolcvan éven belül tíz centivel nőhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt

Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre tolódott idén a túlfogyasztás világnapja

Tavalyhoz képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait - olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleményében, amely szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.

Egyre többen fedezik fel a hazai természetvédelmi helyeket

Egyre nagyobb az igény a természetvédelmi területek megismerésére Magyarországon: egy kutatás szerint az emberek 75 százaléka aktív kikapcsolódásra vágyik, mert érdekli a természetjárás - közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán.

Több mint megkétszereződött az elefántok száma Kenyában 1980 és 2018 között

Az orvvadászat elleni erőteljes fellépésnek köszönhetően több mint kétszeresére nőtt az elefántok száma 1980 és 2018 között Kenyában - jelentette be szerdán az ország idegenforgalmi minisztere.

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi

A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) szerdán jelent meg az erről szóló tanulmány.

Megújuló energia lett az eladatlan, lejárt sörből Ausztráliában

Biogázt termeltek a koronavírus-járvány idején eladatlan, lejárt sörkészletből Ausztrália egyik szennyvíztisztítójának energiaellátására.

Kilenc tonna elefántcsontot semmisítenek meg Szingapúrban

Kilenc tonna elefántcsont megsemmisítését kezdték meg kedden Szingapúrban az illegális vadállat-kereskedelem elleni harc jegyében.

Lángokban áll Kis-Amazónia

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek.

Három új rovarhotelt kapott Budapest

Nemzetközi összefogás mentheti meg az egyik legnagyobb békát

Nemzetközi összefogás mentheti meg a kihalástól a világ egyik legnagyobb békáját, a Titicaca-tavi óriásbékát.

Megháromszorozódtak az erdőtüzek Pantanalban, világ legnagyobb mocsarában

Tavaly óta megháromszorozódott a világ legnagyobb mocsaras területén, a dél-amerikai Pantanalban pusztító erdőtüzek száma - írta a BBC News pénteken.

Fokozódik a műanyag hulladék mennyisége

Több mint 1,3 milliárd tonna műanyagszemét fog felhalmozódni a szárazföldön és az óceánokban 2040-ig, ha a világ nem tesz lépéseket ennek megakadályozása érdekében - derült ki egy új tanulmányból, amely a Science című tudományos folyóiratban jelent meg.

Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik

Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban

Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hőmérséklete lehet tudósok szerint.

A hőmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben

A klímaváltozással együtt járó hőmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévő Akabai-öbölben.

FAO: Afrikában volt a legnagyobb mértékű az erdőirtás az elmúlt tíz évben

Az afrikai kontinensen volt a legnagyobb mértékű az erdőirtás az elmúlt évtizedben, évente átlagosan majdnem négymillió hektár erdőt veszített ily módon a kontinens - hívta fel a figyelmet kedden az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Afrika biodiverzitására és vadvédelmére is fenyegetést jelent a járvány

Az afrikai országok biológiai sokféleségére és vadvédelmi erőfeszítéseire is fenyegetést jelent a koronavírus-járvány - derült ki egy friss jelentésből, amelyet a héten tettek közzé Nairobiban.