ORIGO CÍMKÉK - Szálasi Ferenc

Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőt" 75 éve végezték ki

Tudomány2021.03.12, 20:15

Hetvenöt éve, 1946. március 12-én hajtották végre a népbíróság által kiszabott halálbüntetést a háborús bűnösként elítélt Szálasi Ferenc nyilas "nemzetvezetőn"és három másik társán.

Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca

Tudomány2022.05.05, 13:02

1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről.) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű ...

168 óra: Hé, Momentum, nálatok mindenki hülye?

Itthon2022.09.08, 16:00

Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő, baloldali Momentum Mozgalom elnöke – aki saját magát nemrég „államférfivá" nyilvánította – ezúttal azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Szálasi Ferenctől idézett. „Kitartás" – írta Gelencsér a közösségi oldalára. Bár a baloldali politikusnak – vélhetően kellő műveltség hiányában – nem tűnt fel, hogy a hungarista diktátortól idézett, a követői emlékeztették őt erre. A vállaltan baloldali 168 Óra egyik újságírója a téma kapcsán markáns véleményt fogalmazott meg, ezt idézzük szó szerint: „Hé, Momentum, nálatok mindenki hülye? Nálunk? Mindenki! Ugye, Gelencsér testvér?"

Csak füstölgő romhalmaz maradt Budapest helyén

Tudomány2023.02.13, 21:21

1945. február 13-án ért véget a 102 napig tartó budapesti csata. A magyar főváros kerületeiben 51 napig tomboló ostrom miatt amikorra elhallgattak a fegyverek, Budapest füstölgő romhalmazzá vált. A második világháború egyik leghosszabb ideig dúló helységharcában 38 ezer civil, 43 ezer német és magyar, valamint 70 ezer szovjet katona vesztette életét. Az ostrom hevessége csak a Sztálingrád, Varsó, vagy Berlin elfoglalásáért vívott harcokéhoz hasonlítható. Ráadásul a magyar főváros véres ostromának nem is volt valós hadászati indoka; Budapest pusztulását elsősorban Adolf Hitler esztelen parancsa, valamint a szovjet hadvezetés presztízzsszempontjai ...