Szálasi Ferenc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- kiugrási kísérlet
- Vörös Hadsereg
- Horthy Miklós
- Szálasi-kormány
- legfrissebb
- legrégebbi
Ide a tisztiorvossal, vigyék a bolondok házába ezeket
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1938. február 21-én vették őrizetbe Szálasi Ferencet, a nyilaspárt egyik vezetőjét. Márciusban azonban Németország bekebelezte Ausztriát, és a vezér hamarosan újra szabadon tevékenykedhetett. Az ország ezután egyre inkább Hitler érdekszférájába sodródott.
Egyszerűen megszűnt a magyar állam
Kevés olyan pillanat van a magyar történelemben, amelyről elmondható, hogy lényegében a magyar állam megszűnéséhez vezetett. Még a magyar állam főtisztviselőinek, királyának és hadseregének totális pusztulását hozó mohácsi csata sem volt olyan katasztrofális hatással az államszervezet működésére, mint 1944-1945 fordulója. 1945 elején lényegében nem létezett állam: a régi az utolsókat rúgta, az új éppen csak születőben volt.
Árulás és zsarolás vetett véget Horthy kormányzóságának
Horthy Miklós, Magyarország kormányzója az utolsó pillanatig ellenállt, hogy lemondjon hivataláról és Szálasi Ferencet miniszterelnökké nevezze ki. Amikor azonban Veesenmayer német birodalmi követ a fia életével zsarolta, a kormányzó végül mégis aláírta Szálasi kinevezését és a lemondását.
Alacsonyabb rendűeknek mondják a nőket ott, ahol Vona Gábor is tanít
Nők alacsonyabbrendűsége, Szálasi Ferenc méltatása, Habsburg-hűség, okkult tanok. Volt hallgatók szerint ilyen és ehhez hasonló eszméket oktatnak a szerintük jobbikos elitképzőként működő, Vona Gábor tanácsadója, Baranyi Tibor vezetése alatt álló Attila Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémián.
Máig hamisítják a huszadik század pénzritkaságait
A jövő év végéig ismét lecserélik a magyar bankjegygarnitúrát, ezúttal hamisításvédelmi és kezelhetőségi okokból. A 20. században inkább politikai változásokat követve változott a forint, ami néha igen furcsa bankjegyeket és érméket eredményezett, amelyeket máig előszeretettel hamisítanak, hogy a gyűjtőknek eladhassák.
Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája
1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét.
Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig
A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel.
Az egész Horthy-rendszert ültették a vádlottak padjára
1945 őszén, amikor a Szálasi-kormány Augsburgban fogva tartott tagjait az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérésére kiadták Magyarországnak, nemigen volt az alig öt hónapig hatalmon lévő Szálasi Ferencnél gyűlöltebb ember az országban. Az 1944. október 16-án német segítséggel, puccsal hatalomra került nyilas kormányt súlyos felelősség terhelte az ország hadszíntérré válásában, százezernyi emberélet és a nemzeti vagyon pusztulásában. 1946. február 5-én kezdődött a háborús bűnös Szálasi Ferenc népbírósági büntetőpere.
Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!
1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.
Honvágy nélkül, otthon a világban
A Haza helyett című memoárjának friss magyar kiadásához Georg Klein hozzáfűzött pár sort. A legfontosabb talán ez: „A tudomány világában sok minden megváltozott azóta, de nem akarom korszerűsíteni, amit akkor leírtam.” Racionális döntés volt. Hiszen könyve lényege egy ember élettörténetének bemutatása, és ezt sehogy sem lehet korszerűsíteni.