szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- forradalom
- 1956
- 1956-os forradalom
- Szovjetunió
- 1848-49-es szabadságharc
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Köztársaság tér 1956 – legenda és valóság
A Magyar Dolgozók Pártja Köztársaság téri pártházának 1956. október 30-i véres lincselésbe torkolló ostroma a forradalom leverése után, a szovjet szuronyokkal hatalomra juttatott Kádár-rendszer egyik legfőbb hivatkozási alapja lett az „ellenforradalom brutalitását" illetően. Egyes összeesküvés-elmélet jellegű vélekedések szerint a pártház védőit szándékosan szolgáltatták ki a népharagnak, hogy ezzel is utólagos indokot teremtsenek a szovjet beavatkozáshoz és a megtorlásokhoz.
Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban
Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...
Most tesztelheti, mennyire ismeri 56-ot
Idén hatvan éve tört ki a magyar történelem talán egyik legmeghatározóbb eseménye, az 1956-os forradalom és szabadságharc. Bár a szovjet hadigépezet ellen vívott bátor harc végül elbukott, a magyar ellenállók hazafiassága példaként szolgál az utókor számára. Mennyit tudunk erről a meghatározó eseményről? Kvízsorozatunk második részében ezt igyekszünk kideríteni.
Elfeledett romák, akik a magyar függetlenségért harcoltak
Az 1956-os szabadságharc és forradalom felkelőinek legalább hat-nyolc százaléka roma volt. Ők is az ország függetlenségéért harcoltak, mégis nagyon keveset tudunk róluk.
Utcanevek is őrzik március idusát
Az 1848-49-es szabadságharc emlékét az évi egyszeri ünneplésen kívül Budapest több utca- és térnév is őrzi – sokuk történetéről azonban egyáltalán nincs fogalmunk. Mi történt Gábor Áron rézágyújával, ki volt az egyetlen nő főhadnagy, és miért volt angol a szabadságharc egyik legnagyobb hőse?
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.
Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen
November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.
Az utolsó éjszakán is bátran viselkedtek az aradi vértanúk
Amikor a szabadságharc tábornokai 1849. augusztus 11-én az aradi várban a megadás mellett döntöttek, nem sejtették, hogy ugyanebben a várban fejeződik be majd az életük. Útjuk messziről és sok irányból vezetett Aradra, ám egy dologban nem különböztek: a magyar szabadsághoz halálukig hűek maradtak. Kik voltak ők, és hogyan lettek Haynau áldozatai?
- címkék:
- Arad
- kivégzés
- szabadságharc
- vértanú
- Címkefelhő »
MSZP-s szabadságharc a hídnál
Az MSZP arra biztatja az embereket, hogy kössenek a Szabadság hídra szalagot, amelyre felírhatják: miért vívnának szabadságharcot. Erről Ujhelyi István, az MSZP alelnöke, európai parlamenti képviselője és Tüttő Kata, az ellenzéki párt országos elnökségi tagja beszélt kedden Budapesten.
- címkék:
- választás
- szabadságharc
- MSZP
- Címkefelhő »
Mozdulni sem lehet majd Budapesten
Szerda délután autóval biztosan nem lehet majd megmozdulni a fővárosban, ahol egymást érik a megemlékezések - írja az Origo. A BKK azt kéri, kerülje el a belvárost az, aki nem az október 23-ai rendezvényekre megy. Emellett extrém hőséget ígérnek.