Fizikusok feltárták a furcsa fémek rejtélyét

Fizikusok egyre többet tudnak meg a furcsa fémek bizarr viselkedéséről, amik az elektromosság normál szabályain kívül működnek. - írja a phys.org.

Megnéztük a 70 éve alapított föld alatti birodalmat, ahol az élet legnagyobb kérdéseire keresik a választ

Grandiózus tudományos vállalkozás eredménye a CERN, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, és annak hatalmas, részben a földfelszín alatt működtetett telephelyei a Jura-hegységnél a svájci-francia határon. A hét évtizede alapított, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumának számító létesítmény számos szempontból különleges hely, további bővítésével, fejlesztésével a napirenden. Az Origo meghívást kapott egy látogatásra Genfbe, a CERN székhelyére, és bejutott a laboratóriumkomplexum egyik földalatti helyszínére is. Beszámolónkban bemutatjuk azt, hogy mi ennek a különleges kutatási helyszínnek a jelentősége a világ ...

Így ért véget a két évig tartó amerikai atommonopólium

Hetvenöt éve, 1947. november 6-án jelentette be a moszkvai városi tanács ünnepi ülésén Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter, hogy a Szovjetunió ismeri az atombomba titkát, véget ért a két évig tartó amerikai atommonopólium. A szovjet forradalom harmincadik évfordulójának előestéjén tett nyilatkozatnak Nyugaton nem sok hitelt adtak, egészen addig, amíg 1949. augusztus 29-én végre nem hajtották az első sikeres szovjet atomrobbantást.

Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés.

Megdőlhet egy klasszikus fizikai elmélet: részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd: az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd

Szupererős részecskegyorsítót rejthet magában a Rák-köd. Az új kínai felfedezés megdöntheti a klasszikus fizikai elméleteket.

Különös jeleket észlelt a hatalmas részecskegyorsító

A CERN Nagy Hadronütköztetőjénél (LHC) működő ATLAS és CMS kísérletek a részecskefizikusok jelenleg is zajló nemzetközi konferenciáján egy új, érdekes eredményt jelentettek be: egyértelmű jelét látják, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani - írja a Wigner Fizikai Kutatóközpont közleménye.

Egy chipen elférő részecskegyorsítót alkottak amerikai tudósok

A Stanford Egyetem kutatói létrehoztak egy vákuumba zárt szilikon chipet, amely képes elektronok gyorsítására infravörös lézer használatával. A kicsiny részecskegyorsítót a jövőben olyan kémiai, biológiai és orvosi célú kísérletekhez használhatják, amelyekhez nincs szükség az óriás részecskegyorsítók energiájára.

Részecskegyorsítóval fejtenék meg a 2000 éves tekercsek titkát

Egy brit részecskegyorsító technológiája segíthet megfejteni egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elszenesedett római kori papirusztekercsek tartalmát.

Részecskegyorsítóval próbálják megfejteni Herculaneum 2000 éves titkát

Egy brit részecskegyorsító technológiája segíthet megfejteni egy 2000 éve, a Vezúv kitörésekor elszenesedett római kori papirusztekercsek tartalmát.

Magyarország ezzel még jobban kitűnhet az atommagkutatás területén

Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben.

Nem találja ki, mit csinált egy görény a részecskegyorsítóban

A részecskegyorsítók a legfejlettebb kutatási eszközök megtestesítői. Még a laikusok is tudják, hogy ezeket a méregdrága berendezéseket az atomfizikai kutatásokban használják, és féltve őrzik a legkisebb külső behatások ellen. Még egy porszem se nagyon juthat beléjük, nemhogy egy görény. Egyszer azonban nagy szolgálatot tett a fizikusoknak egy görény, amelynek még nevet is adtak: Felicia.

A Belle-től remélik a sötét anyag titkainak megfejtését a kutatók

Új kutatás indult a sötét anyag után a japán részecskegyorsítóban, a SuperKEKB hétfőn kezdte meg kutatássorozatát.

Szörnyeteget épít a CERN

Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) – jelentették be kedden Genfben.

Két évre leállítják és továbbfejlesztik a CERN nagy hadronütköztetőjét

Leállítják hétfőtől a világ legnagyobb kutatóberendezését, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ legnagyobb részecskegyorsítóját két éven át karbantartásnak vetik alá, és továbbfejlesztik.

Meghalt az "isteni részecske" szellemi atyja

Meghalt 96 esztendős korában Leon Lederman Nobel-díjas amerikai fizikus, aki elsőként írt az „isteni részecskének” nevezett szubatomi részecskéről – tudatta szerdán a tudós özvegye.

A sötét anyag után kutatnak a hamburgi Hera-alagútban

A sötét anyag, pontosabban axionok után kutatnak a hamburgi Hera részecskegyorsító alagútjában.

Új részecskegyorsító készült el a nagy hadronütköztetőben

Új részecskegyorsító készült el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), a Linac 4 nevű lineáris szerkezet két éven belül veszi át teljesen elődje, a hozzávetőleg negyven éve üzemelő Linac 2 munkáját.

Magyar közreműködéssel villant fel a röntgensugár Schenefeldben

Előállította az első felvillanásokat csütörtökön a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója, a Hamburg melletti European XFEL, amellyel atomi szintű szerkezeteket és folyamatokat akarnak lefényképezni.

A világ ismeretlen részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás

A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.

Ha ezt megerősítik, sanszos lehet a magyar Nobel-díj

A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének kísérleti eredménye szenzációként robbant az elméleti fizika világában. A magyar magfizikusok a titokzatos sötét fotonnal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók felvetették, hogy talán az ötödik fundamentális kölcsönhatást sikerült meglelniük a magyar fizikusoknak. Ha a feltevés igaznak bizonyul, akkor az alapjaiban írhatja át a fizikai világról alkotott ismereteinket.

Körbenézhetünk a legnagyobb részecskegyorsítóban

360 fokos videóban vizsgálhatjuk meg a Nagy Hadronütköztetőt. A részecskegyorsító látványosabb, mint gondolnánk.

Vadonatúj részecske nyomaira bukkanhattak a CERN-ben

Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozonnál is nagyobb tömegű, eddig ismeretlen elemi részecske nyomaira bukkanhattak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN két nagy kísérletének munkatársai. Amennyiben az előzetes eredmények beigazolódnak, az szakítást jelenthet a részecskefizika standard modelljével, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta a világegyetem felépítéséről szóló kutatásokat.

Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé.

Eltörpül a nagy hadronütköztető az új gyorsító mellett

Egy száz kilométer kerületű részecskegyorsító Svájc és Franciaország területén való megépítésének lehetőségét tanulmányozza az Európai Nukleáris Kutató Szervezet, amely csütörtökön jelentette be erről szóló terveit.

Először figyeltek meg antianyagból álló héliumot

Úttörő eredmény: antihélium-atommagokat észleltek egy amerikai részecskegyorsítóban. Ez az eddigi legnehezebb anti-atommag. Ha az űrben is sikerülne észlelni, akkor mégis létezhetnek antianyag-galaxisok.

"Tényleg egy új világ kapujában állhatunk" - a nagy részecskeütköztetés első tanulságai

A világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Genf melletti nagy hadronütköztető igen gyorsan és biztosan azonosította az anyag korábbi kísérletekből már megismert összetevőit. Az elemi részecskék újrafelfedezése bizonyítja, hogy a technika rendben működik. Kezdődhet a behatolás a természet, a fizika még ismeretlen területeire. Párizsban több mint ezer kutató gyűlt össze az első három hónap eredményeinek értékelésére.

Létrehozzák az Univerzum ősanyagát

A legmagasabb olvadáspontú fém a volfrám, amely 3380 Celsius-fok körül válik folyékonnyá. Ennél több mint egymilliárdszor volt forróbb az a különleges anyag, amely a születése utáni töredékmásodpercben töltötte ki a Világegyetemet, és amelyben még a protonok is olvadt állapotban voltak. Amerikai fizikusoknak sikerült elérni ezt a kezdeti fázist egy részecskegyorsítóban, és furcsa buborékokat fedeztek fel az ősanyagban.

A rossz hegesztéseket hibáztatja egy fizikus az LHC-ben

A tervezési hibák és a nem megfelelő kivitelezés is szerepet játszottak abban, hogy 2008 szeptemberében súlyosan meghibásodott a nagy hadronütköztető a CERN-ben. A gyorsítót a napokban indítják el ismét, de egyelőre csak félgőzzel, hogy biztosan kibírja a terhelést.

Leállították a nagy hadronütköztetőt

Szépen híznak a részecskenyalábok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN nagy hadronütköztetőjében. Az elmúlt napokban újabb rekordokat döntött meg a berendezés, amely most - részben a magasabb téli áramszámla miatt - pihen egy kicsit. A leállás ideje alatt a mérnökök tovább javítanak a rendszer üzembiztonságán, a fizikusok pedig legalább ezt az ünnepet családi körben tölthetik.

Világrekord született éjszaka a CERN-ben

Vasárnapról hétfőre virradó éjjel minden eddiginél magasabb energiájú részecskenyalábokat hoztak létre a nagy hadronütköztetőben.

Újra bekapcsolják a nagy hadronütköztetőt

Egyéves kényszerszünet után ismét bekapcsolják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a CERN nagy hadronütköztetőjét. Szerdán este lezárják a hatalmas föld alatti csarnokokat, és minden mozgás megszűnik a 27 kilométeres alagútban. Mindenki lélegzet-visszafojtva várja majd a bezúduló protoncsomagokat és azt, hogy ezek megtegyék az első teljes köröket a rendszerben - 2008 szeptembere óta először. A kísérletektől az anyag és az Univerzum minden eddiginél mélyebb megértését várják a kutatók.

Fogy az isteni részecske helye a gyorsítóháborúban

A "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozont már évtizedek óta keresik a fizikusok. Az egyik alapvető kérdés az, hogy mekkora a Higgs-részecske tömege. A napokban a chicagói Fermi Nemzeti Laboratórium kutatói azt valószínűsítették, hogy az eddig gondoltnál kisebb, ezért valószínű, hogy csak a CERN nagy hadronütköztetőjével fogják megtalálni, de ott sem gyorsan.

Megkezdődött a harc az isteni részecskéért

Miközben a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető legalább szeptemberig áll, az Egyesült Államokban bejelentették: már gyűlnek az adatok a legfontosabb, elméleti úton megjósolt részecske, a Higgs-bozon létezésének bizonyítására. Egy-két éven belül eldőlhet, ki fogja megnyerni a mai természettudomány egyik legnagyobb versenyét.

Biztonságosabb lesz, de csak ősszel indul az LHC

Tovább késik a CERN új, hatalmas részecskegyorsítójának, a nagy hadronütköztetőnek (LHC) az indítása. A legújabb, a vezetés által is elfogadott műszaki szakértői vélemények szerint csak október végén kezdődhetnek meg a fizikai kísérletek.

Új fizika is születhet a nagy hadronütköztetőben

Miért van az anyagnak tömege, miért létezhet egyáltalán anyag, miért csak az anyag 5%-át érzékeljük, léteznek-e extra dimenziók? - Csak néhány azokból a kérdésekből, amelyekre az idén végre remélhetőleg elinduló nagy hadronütköztetőtől várhatjuk a válaszokat. A fizikusok egy része azonban abban bízik, hogy több esetben nem lesznek válaszok, ami romba dönti a jelenlegi "unalmas" elméleti modelleket, és egy új fizika kezdetét jelenti.

Megkezdték a nagy hadronütköztető javítását

Mint arról korábban beszámoltunk, a CERN hatalmas új részecskegyorsítójában, a nagy hadronütköztetőben (LHC) a próbaüzemeltetés során olyan műszaki hiba jelentkezett szeptember 19-én, amely hosszú időre leállásra kényszerítette a kutatókat. A CERN legutóbb kiadott jelentése alapján bemutatjuk, hol tartanak a javítások.

4,5 milliárd forintba kerül a nagy handronütköztető javítása

Huszonegy millió dollárba, azaz 4,46 milliárd forintba kerül, és kora nyárig is eltarthat a világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) a megjavítása - jelentették be hétfőn Genfben.

Új fizika kezdetét is jelezheti egy fantasztikus részecske felbukkanása

Miközben a világ a CERN, a genfi részecskefizikai kutatóközpont új hatalmas részecskegyorsítójának (LHC) üzembe helyezésére figyelt, a többi nagy laboratóriumban tovább folytak a kísérletek. A ma üzemelő legnagyobb energiájú gyorsítónál, a chicagói Tevatronnál meglepő és egyelőre erősen vitatott felfedezést tettek. Nem kizárt, hogy a sötét anyag egyik feltételezett alkotóeleme jelent meg a gyorsítóban, és ki is lépett belőle.

Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt

Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.

Csak 2009 tavaszán indul újra az LHC

Szeptember 19-én, pénteken déli fél tizenkettő előtt három perccel héliumszivárgást jeleztek a műszerek a genfi részecskefizikai kutatóközpont, a CERN hatalmas új részecskegyorsítója, a nagy hadronütköztető (LHC) alagútjában. A vizsgálatok azóta feltárták a szivárgáshoz vezető folyamatokat, megkezdték a hibaelhárítás, a helyreállítás tervezését. A CERN legutóbb kiadott közleménye szerint csak 2009-ben indulhat újra a gyorsító.

Már a sok esőért is az új részecskegyorsítót okolják

A svájci részecskegyorsító beindítását teszi felelőssé sok kijevi lakos az ukrán fővárosban két hete szakadó esőért - írta szerdán a Komszomolszkaja Pravda című napilap ukrán változatának online kiadása.

Budapesti közlekedés

Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót

"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 7. rész: A Standard Modellen túl: észbontó sokdimenziós elméletek

Sorozatunk legutóbbi írásában bemutattuk a részecskefizika eddigi kísérleti eredményeit jól leíró Standard Modellt. A modellnek már több kiterjesztését elkészítették, és részsikerek születtek az alapvető kölcsönhatások egységes elméletének kidolgozásában is. Sokak szerint azonban a Standard Modell nem lesz elég a természet leírásához, még akkor sem, ha megtalálják a kulcsfontosságú Higgs-bozont. A Standard Modellt meghaladó újabb elméletek eddig nem ismert részecskék sokaságának létezésével számolnak. Ezek a részecskék azonban túlságosan nagy tömegűek ahhoz, hogy az eddigi részecskegyorsítókban felbukkanhattak volna. A CERN új gyorssítója, ...

Időutazásra indulnak a kutatók - vendégünk volt Horváth Dezső részecskefizikus

Ha keletkeznek is, nem jelentenek veszélyt a világ egyik legnagyobb kutatóintézete, a CERN területén születő fekete lyukak - mondta Horváth Dezső, a fizikai tudományok doktora, több CERN-kísérlet magyar részlegének vezetője, akit olvasóink a világ legnagyobb, hamarosan induló részecskegyorsítójáról, a nagy hadron ütköztetőről (LHC) kérdeztek a Vendégszobában. A szakember szerint a legnagyobb tudományos eredmény az lesz, ha felfedezzük a Higgs-bozont, a részecskefizika elméletének kulcsfiguráját, egyben az egyetlen alapvető részecskét, amelyet eddig még nem sikerült megfigyelnünk. A kísérletek közelebb visznek bennünket a Világegyeteem ...

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 6. rész: A modern fizika Szent Gráljának nyomában

Az elmúlt évtizedekben végzett részecskefizikai kísérletek eredményeinek értelmezésére, egységes keretbe foglalására dolgozták ki a Standard Modellt. A modell jól leírja a ma ismert tényeket, és eddig a rá alapozott előrejelzések is beigazolódtak. Van azonban egy komoly hiányossága: még nem sikerült megtalálni az egyik alapvető összetevőjét, az úgynevezett Higgs-bozont. A CERN új nagy részecskegyorsítója, a nagy hadron ütköztető korábban sohasem vizsgált energiatartományt nyit meg a kutatók előtt. Az új kísérletek egyik fő célja ennek a régen keresett részecskének a megtalálása, megismerése.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 5. rész: Hová tűnt az antianyag?

A CERN új nagy részecskegyorsítójánál, nagy hadron ütköztetőnél tervezett fizikai kísérletektől a modern fizika számos nyitott kérdésére várnak választ. A legfontosabbak egyike az anyag és az antianyag problémájának feltárása. Miért csak anyag van a Világegyetem eddig általunk megismert részében, hová lett az antianyag? Egyáltalán miért létezhet az anyag? A CERN hagyományosan az antianyag-kutatás egyik központja, és az eddigi kísérletek mellett most egy újabbat indítanak.

Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...