részecskefizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- nagy hadronütköztető
- CERN
- részecskegyorsító
- Európai Nukleáris Kutatási Szervezet
- fizika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 2. rész: Antianyag, ősanyag és más korábbi nagy felfedezések
A CERN, a nukleáris kutatások európai tanácsának alapkövét 1955-ben rakták le a svájci-francia határnál. Az alapító okirat kimondta, hogy nem végeznek katonai célú kutatásokat, a kísérleti és elméleti kutatások eredményeit pedig közzéteszik. Az intézmény azóta a világ egyik vezető kutatóhelyévé vált. Hatalmas detektorrendszerek készültek, az irdatlan adatmennyiség kezelésére és feldolgozására kiépült számítóközpont mindig is a világ egyik legnagyobbika volt. Itteni szakemberek találták ki az internetet. Itt végezték azt a híres kísérletet, amelyben felfedezték az úgynevezett elektrogyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit. Itt sikeerült ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?
A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?
Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától
Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...
A sötét anyag nyomában - 1. rész: földi kísérletek
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében a részecskegyorsítókkal végzett kísérleteket mutatjuk be.
Újabb lépés az antianyag vizsgálatában
Több mint 30 éve vártak a fizikusok, hogy megfigyelhessék a semleges D-mezon antianyag párjának kialakulását, amikor Kaliforniában, a Stanford Lineáris Gyorsító Központban (SLAC) végre sikerült kísérletileg észlelni a jelenséget. A ritka átalakulás ismerete újabb lehetőséget teremt a részecskefizika átfogó elmélete, az úgynevezett standard modell ellenőrzésére.
A világító menhir
Ősi kelta hitvilág és modern részecskefizika egyesül Mariko Mori japán művésznő "élő" üvegszobrában. A 3,2 méter magas szobor alakja a kelta állóköveket idézi, az alkotás neve, "Tom Na H-iu" pedig arra a helyre utal, ahol a kelta hitvilág szerint a halottak lelkei laknak újjászületésük, következő életük előtt.
- címkék:
- Jéki László
- részecskefizika
- Címkefelhő »
A világ legnagyobb mágnese
Csaknem 2000 tonnás az az óriási mágnes, amely a genfi CERN-ben, a világ legnagyobb kutatóközpontjában szereltek fel.
Csináljunk fekete lyukakat
Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.
Csermely Péter: Sok gyenge kapcsolat a siker titka
Csermely Péter tizenöt év után vált "hűtlenné" a stresszfehérjékhez, amikor megismerkedett a hálózatkutatással. A gyenge kapcsolatok fontossága, az általa indított Kutató Diákok Mozgalma, a biokémia nagy kérdései szerepeltek sok más mellett a Társalgó vendégeivel folytatott beszélgetésben.
Közelebb az isteni részecskéhez
A Nature-ben P. Renton oxfordi fizikus arról írt, hogy szerinte megtalálták a Higgs-bozont (hírügynökségi megfogalmazásban: "Isten részecskéjét") a CERN-ben néhány éve végzett kísérletek adatai alapján. Az eredményt azonban ő maga is megkérdőjelezhetőnek tartja, mert a bizonyítékok meglehetősen közvetettek.