rendszerváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Orbán Viktor
- Nagy Imre
- Lengyelország
- Kövér László
- Ellenzéki Kerekasztal
- legfrissebb
- legrégebbi
A sarkaiból kifordult világ
1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
Nem ingyen kaptuk a szabadságot
1989. március 15-én az ellenzék hívására százezres tömeg hömpölygött emlékhelyről emlékhelyre Budapest belvárosában. Egy héttel később, március 22-én létrejött az Ellenzéki Kerekasztal, ami az egyik legfontosabb esemény volt a rendszerváltoztatás folyamatában. A 30 évvel ezelőtti eseményekről beszélgetünk Kónya Imrével, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozásának kezdeményezőjével – aki március 15-én megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét „a szabad Magyarország békés eszközökkel történő megteremtésében és a hazai demokrácia kialakításában, illetve megtartásában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként”.
1989. június 16-án Orbán Viktor kimondta a legfontosabb gondolatot
Június 16-án van Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetésének harmincadik évfordulója. Hogy mekkora jelentősége volt a mai szabad és demokratikus Magyarország kialakulásában a harminc évvel ezelőtti újratemetésnek, valamint az ott elhangzott Orbán Viktor-beszédnek, arról Lánczi Tamás, a XXI. Század Intézet igazgatója, a 30 éve szabadon című emlékév projektvezetője azt mondja, ez a nap olyan volt, mint egy gátszakadás. Gyakorlatilag ez a rendszer összeomlásának napja. Innentől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszer alapjai véglegesen megkérdőjeleződtek, és tovább már nem lehetett fenntartani azokat a hazugságokat, ammire ...
Kinevették, de egy dologban egész Európában élen járt a Gelka
A magyarországi rendszerváltozást megelőző időszakból számos olyan márkanevet lehet felidézni, amelyek annak idején a mindennapok részei voltak, ám az azóta felnőtt generációk tagjai számára azonban egyre kevesebbet mondanak. Ezek egyike a Gelka, vagy teljes nevén Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, amely hatvan évvel ezelőtt jött létre, háztartási gépek és berendezések javítására. Mivel ezek minősége, illetve tartóssága nem kevés kívánnivalót hagyott maga után, a szervizhálózatnak bőven akadt dolga az évtizedek alatt, hálás témát szolgáltatva ezzel a kabarétréfák szerzői számára is. Az egykori nagyvállalatból leágazott kisebbb ...
Szenzáció volt a Közértbe menni - az üzletlánc megváltoztatta a vásárlást Magyarországon
„Leugrom a közértbe!" – mondják néha még ma is sokan, ha vásárolni indulnak. Sokan talán nincsenek is tisztában ennek a kifejezésnek az eredetével. Hiszen hosszú ideje már csak a megszokás mondatja ezt többekkel, mert a Községi Élelmiszer-kereskedelmi Rt., azaz a Közért már rég a múlté. A második világháborútól a rendszerváltozásig terjedő évtizedekben azonban annyira mélyen beívódott a köznyelvbe ez a kifejezés, hogy sokan – és nemcsak az idősebb korosztályok képviselői – továbbra is használják. Összeállításunkban bemutatjuk, miért is "ugrottak le" annak idején a közértbe vásárolni, áttekintve a szocializmus időszakával egybeforrt ...
A korábbi magyar jövőképek alapján feltárhatók a kudarcok és a félbe maradt sikerek okai
Miért ne kutatnánk és idézhetnénk fel az elmúlt 30, 100 és 500 év magyar jövőképeit annak érdekében, hogy világosan lássuk a kudarcok és a félbe maradt sikerek okait? - teszi fel a kérdést Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb elemző írásában, amelyben a pontos jövőkép történelem- és gazdaságformáló erejét vizsgálja.
Kövér László: A rendszerváltoztatás az '56-os hősöknek is köszönhető
A tragikus kimenetelű eseményekre is lehet ünneplőbe öltözött lélekkel emlékezni, ha erkölcsi tartalmukkal a jövő generációk gyarapodását szolgálják - mondta a Magyar Nemzetben pénteken megjelent interjújában, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Kövér László. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az 1989-90-es rendszerváltoztatás is azok hősiességének köszönhető, akik - akár az életüket adva - részt vettek a forradalomban.
A történész, aki soha nem tekintette befejezettnek a tanulmányait
Száztíz éve, 1913. július 31-én született Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Jeszenszky Zsolt bemutatja a legjelentősebb tüntetéseket a rendszerváltozás óta
1989 óta mindkét politikai oldal számos tüntetést, utcai demonstrációt szervezett. Van köztük, amelyiket már szinte el is felejtettük. De melyiken voltak a legtöbben? - teszik fel a kérdést a Kontextus legújabb videójában.