Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Kiállítás és könyvvásár

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

Érdekesebb a Parlament, mint a politikusok

A parlamenti fogadóórán részt vevő középiskolásokat jobban érdekelte az Országgyűlés épülete, mint a politikusok által tartott előadások.  Az [origo] által megkérdezett diákokat nem hozták tűzbe a rendszerváltás részletei, az előadásokat viszont nem tartották annyira kínosnak, mint az iskolai ünnepélyeket. A politikusok hasznosnak tartják a parlamenti nyílt napot, szerintük a társadalom többsége a magyar politikai rendszer terén analfabéta.

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Már sejtjük, kik vagyunk

Nálunk a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. A második részben is főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk. 1998-ra nagyjából kiderült, hogy melyik csatorna merre tart, mit akar, milyen eszközökkel, műsorokkal akarja elérni a célt. Ekkor már többé-kevésbé felismerték egymást az új kereskedelmi tévécsatornák frissen felvett munkatársai is a folyosón, nagyjából sejtették, min ügyködik a másik.

Űrgammáktól Dáridóig

A nyolcvanas években a kereskedelmi csatornák Európa-szerte támadásba lendültek, elhódították az állami televízióktól a nézők felét-háromnegyedét, régiótól függően. Magyarországon a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, milyen volt az utolsó békeév, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. Főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk: a pénzügyekről, a jogi problémákról, perekről talán egy másik sorozatban írunk majd.

Maguk ellen fordulnak a pártok a kis parlamenttel

Mint a rendszerváltás óta annyiszor, a jövő héten ismét egyeztetnek a pártok a képviselők számának csökkentéséről. A kisebb parlament gondolatát mindenki helyesli, azonban ehhez a választási rendszert is át kellene alakítani, ami a pártok választási esélyeit befolyásolhatja. Ezért a tízmilliós országok közül továbbra is Magyarországon lehet a legtöbb képviselő.

Veszélyesek a régi erkélyek

Ötvenévesnél régebbi bérház erkélyére csak az menjen ki, aki maga ellenőrizte a felújítást - tanácsolják szakemberek. Az épületek tatarozására nincs pénz. A rendszerváltás környékén a felújítási elmaradás 870 milliárd forint volt, az összeg mára elérte az ezermilliárd forintot - írja a Népszabadság.

Működő lifteket, jobb ablakokat várnak a panellakók a kormánytól

A kormány igérete szerint a következő két évben közel 8 milliárdot fordít a kormány panelfelújításra. Ez az összeg 2 milliárddal több, mint amit a rendszerváltás óta ilyen célra összesen fordítottak. A szakmai szövetség bizakodó, bár úgy vélik, hogy a sem a társasházak, sem az önkormányzatok nem tudják majd állni a felújítási költségek rájuk eső harmadát. Az [origo] megkérdezett néhányat a 2 millió panellakóból. Ők új lifteket, jobb szigetelést szeretnének, de akad olyan is, aki már csak arra vár, hogy eldózerolják a panelmezőket.

Az alkotmánybíróság kialakulása a világban és Magyarországon

Magyarországon történelmi okok miatt kellett a rendszerváltásig várni, hogy a világ demokratikus államaiban már a XX. század korábbi szakaszaiban létrehozott alkotmánybíróság felálljon. Az alkotmánybíróság a jogállamiság legfontosabb garanciáinak egyike, hiszen munkájával egy ország alkotmányában lefektetett elveket őrzi. A jogi hierarchia csúcsán álló testület egy független szerv, mely az alkotmányosság megtartását felügyeli. Legfontosabb feladata, hogy ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal, tehát a parlamenttel szemben.

Parkot akarnak a neonvadászok

Neonparkot szeretne létrehozni a magát NEONON-nak nevező csoport, amelynek képzős és bölcsész tagjai egy éve gyűjtik a rendszerváltás előtti időszak neonreklámjait: már nem világító, de Budapest falain még megtalálható Virágért, Cipőt a cipőboltból feliratokat, neoncsőből hajlított kályhaemberkét, grillcsirkét. A gyűjteményből június 25-én kiállítás nyílik.

Rengeteg útfelújítás lesz a nyáron

A rendszerváltás óta nem újítottak fel olyan sok utat a fővárosban, mint amennyit idén nyáron terveznek. Felújítják többek között a Szentendrei út több szakaszát, a Bajcsy-Zsilinszky út Nyugati tér és Deák tér közötti részét és a Budafoki út egyik szakaszát is. Összesen ötven kilométernyi út felújítása várható.

A rendszerváltás Magyarországon

Cikkek és tanulmányok a korszakról, melyben Magyarország diktatórikus egypártrendszerből demokratikus többpártrendszerré vált.

Bibliográfia

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

Bihari Mihály előadásának videováltozata

MC Hammer szerepe a taxisblokádban

Valljuk be, vagyunk egypáran, akikben régi és szép emlékeket ébreszt, ha meghalljuk MC Hammer vagy Vanilla Ice nevét. Legalább ennyien vannak, akik tíz éve még fejből felsorolták az összes 2 Unlimited-slágert, vagy sosem tudtak elkapcsolni, amikor Paula Abdul klipjei mentek az MTV-n. Hallgassa meg a kilencvenes évek elejének slágereit újra, vagy csak olvassa el, mi lett azokkal a sztárokkal, akiknek a slágerei szolgáltatták a rendszerváltás zenei alapját!

Védegylet: Glatz egy kommunista

A Sólyom László köztársasági elnökségéért kampányt indító Védegylet meghökkent azon, hogy a kormánypártok legesélyesebb jelöltje a Történettudományi Intézet volt MSZMP-s párttitkára. Glatz Ferencet kommunista karrierpolitikusnak tartják, míg az általuk ajánlott Sólyom a rendszerváltás jogalkotásakor szerzett komoly érdemeket. A Védegylet tagjai abban bíznak, hogy a parlamenti képviselőknek lesz bátorságuk akár pártjuk hivatalos álláspontjával szemben is szavazni az elnökválasztáskor.

Megállapodtak az ügynöktörvényről

Megállapodott a két kormánypárt az ügynöktörvény utolsó vitás kérdésében is. E szerint a rendszerváltás után a nemzetbiztonsági szolgálatoknál tovább dolgozók adatai csak leszerelésük után tíz évvel válhatnak nyilvánossá - jelentette be Fodor Gábor SZDSZ-es ügyvivő és Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes vasárnap. A két párt javaslata szerint a jelentéseket anonimizált formában tennék megismerhetővé, de az internetes nyilvánosság csak a megfigyelt hozzájárulásával lesz lehetséges.

Rettegtek, ittak és bújócskáztak a III/III-as tisztek

Milyen volt belülről a hírhedt szocialista állambiztonsági III/III-as csoportfőnökség? Hogyan élték meg a tisztek a rendszerváltást? Mi lett belőlük, hogyan boldogultak a jogállamban? Mit gondoltak akkor a rendszer ellenségeiről, és hogyan vélekedtek az állampárti vezetőkről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egykori állambiztonsági tisztek segítségével, akik meglepő dolgokat árultak el, és megdöbbentő történeteket meséltek.    

Bihari Mihály

Alkotmányos rendszerváltás

A kancellárián dolgozik egy volt III/III-as tiszt

Lapinformáció szerint a Miniszterelnöki Hivatalban is van III/III-as múltú személy. Ezzel kapcsolatban a titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár azt mondta, hogy a rendszerváltás óta minden kormány a szakmai szempontot tekinti elsődlegesnek, amikor valakit alkalmaz.

A nemzetbiztonsági bizottságban is ültek ügynökök

A Nemzetbiztonsági Hivatal alapító főigazgatója szerint a rendszerváltás utáni első Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak többsége érintett volt valamilyen szempontból ügynökügyben. Nagy Lajos szerint csak négyen nem voltak biztosan érintettek, valamennyien SZDSZ-es képviselők. A főigazgató közölte: soha nem volt ügynöklista.

Magyar ügynökhálózatot épített a KGB és a Stasi is

Az 1980-as évek végén ügynökhálózat építésébe kezdett Magyarországon a szovjet, a kelet-német és a román titkosszolgálat is, mivel már nem bíztak a magyar politikában. Egy eddig titokban maradt jelentés szerint valós veszély volt, hogy egyesek a KGB-nak, a Stasinak és a Securitaténak jelentenek. A kémhálózatok épüléséről szóló hírek miatt figyelték meg a rendszerváltás után is az ellenzéki politikusokat, de csak azokat, akik gyanúba keveredtek - írja a Népszabadság.

Péterfalvi nem támogatja az ügynöklisták nyilvánosságát

Az adatvédelmi biztos keddi állásfoglalása szerint a hatályos törvények szerint nem szabad nyilvánosságra hozni az ügynöklistákat. Véleményét azzal indokolja, hogy a jelenlegi szabályozás - amely lehetővé teszi a közszereplők adatainak nyilvánosságra hozatalát - a rendszerváltás előtt nem volt még érvényben, így az nem is alkalmazható az állampárti idők ügynökeire. Múlt héten a Political Capital kérte Péterfalvi állásfoglalását az ügyben.

Sok fontos személy aktáját tüntették el a rendszerváltáskor

A rendszerváltás utolsó pillanataiban sok, nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a titkosszolgálatok - mondta az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, hozzátéve, hogy ezek utólag már nem rekonstruálhatóak. A most lezajlott iratátadás során a nemzetbiztonsági szolgálatok minden negyedik iratot megtartották maguknak.