Medgyessy: több mint rendszerváltás, kevesebb mint államalapítás

Magyarország "hazatérése Európába" a nemzet sikere és a köztársaság ünnepe; több, mint rendszerváltás és kevesebb, mint államalapítás - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök az augusztus 20-a alkalmából mondott ünnepi beszédében. A kormányfő beszéde közben többször is szórványos füttykocert hangzott is, ezért Medgyessy egyszer megszakította beszédét, hogy jobb belátásra bírja a fütyülőket.

A kulturális és gazdasági tárca a legingatagabb

A kulturális, a pénzügyi és a földművelési tárca fogyasztotta el a legtöbb minisztert az elmúlt tizenhárom évben. A legstabilabbnak a honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca bizonyult a rendszerváltás után. A legtöbb minisztercsere az Orbán-, a legtöbb miniszteri poszt pedig az Antall-kormány idején volt. A legrövidebb miniszteri tisztség Suchman Tamásé volt, aki mindössze egyetlen napig vezette az ipari tárcát.

Prostitúciós kézikönyvet írt a BM munkatársa

Az örömlányoknak és a rendőröknek egyaránt hasznos lehet a prostitúcióról írt kézikönyv - állítja a Belügyminisztérium jogi osztályán dolgozó szerző, Borai Ákos. A jogi szakértő szerint a rendőrök ma is úgy vadásznak a prostituáltakra, mint a rendszerváltás előtt, és szinte semmit nem tudnak a hatályos szabályokról. A prostituáltak elsősorban a türelmi zónák kijelölése körül zajló vitákban használhatják fel a kézikönyvet.

A rendszerváltás óta készül a filmtörvény

Hosszas huzavona után szerdán a kormány elé került a filmtörvény tervezete. Ha a kormány elfogadja a koncepciót, azt ősszel tárgyalhatja a parlament, és 2004-től léphet életbe. Eredetileg májusra ígérték a tervezetet. A törvényjavaslat célja, hogy versenyképessé tegye a magyar filmszakmát a nemzetközi piacon is, illetve kiszámítható legyen a magyar filmgyártás.

Medián: A többség jónak ítéli a kormányt

A lakosság fele jónak, három százaléka nagyon jónak értékeli a Medgyessy-kormány egyéves teljesítményét. A rendszerváltás utáni kormányok közül így Medgyessyé az első, amellyel többen voltak elégedettek, mint elégedetlenek első évét követően - írja a Népszabadság a Medián felmérése alapján.

A szocialisták után a Fidesz is új székházat akar

A szocialisták rövidesen pályázatot hirdetnek az új székházuk megtervezésére, de rajtuk kívül a Fidesz is tervezi a költözést. Ha az MSZP elképzelése megvalósul, akkor a rendszerváltás óta először fog egy párt olyan épületbe költözni, amely külön erre a célra épült.

Nyomozás az ügynöklista kiszivárogtatása miatt

Az ügyészség nyomozást rendelt el államtitoksértés gyanúja miatt egy fideszes képviselő feljelentésére. Ugyanis a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság működése alatt a sajtó már azelőtt közölt titkos információkat, fedőneveket, hogy a testület tagjai hivatalos tájékoztatást kaptak volna ezekről az adatokról. 

Orbán elfogadta Medgyessy meghívását

Orbán Viktor volt miniszterelnök is elfogadta Medgyessy Péter meghívását Athénba, az európai uniós csatlakozási szerződés aláírására. Medgyessy Péter kedden hívta meg levélben a rendszerváltás utáni miniszterelnököket, hogy vegyenek részt a csatlakozási szerződés április 16-i, athéni aláírási ünnepségén. Horn Gyula már korábban elfogadta a meghívást, Boross Péter pedig azt közölte, akkor vesz részt az eseményen, ha minden volt kormányfő elmegy.

Magyarország sereghajtó sztrájkolásban

A világ országai között az utolsó helyek egyikén szerepel Magyarország sztrájkolási hajlandóságban. A rendszerváltást követően még mindig nem alakult ki az erős kollektív érdekvédelem kultúrája, az emberek inkább az egyéni érdek-képviseleti technikákat gyakorolják, mivel féltik egzisztenciájukat  - írja a Magyar Hírlap.

Medián: az Orbán-kormány volt a legkorruptabb

A megkérdezettek több mint fele szerint Kiss Elemér volt kancellária-miniszternek mennie kellett, miután kiderült hogy a résztulajdonában lévő ügyvédi iroda állami megrendelést kapott. Az eseménnyel kapcsolatban a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett felmérést. Eszerint a megkérdezettek 50 százaléka gondolta úgy, hogy a történtek a kormány tisztességét bizonyítják. A Népszabadság által ismertetett felmérésből kiderül: a megkérdezettek 34 százaléka szerint a rendszerváltás után az Orbán-kormány volt a legkorruptabb.

Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról

Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.

Eltűnt a deportálólista

Nem találják azokat a listákat, amelyeket a magyar hatóságok készítettek a vészkorszak alatt a deportálandó zsidókról. Egyes történészek szerint elképzelhető, hogy a volt Szovjetunió területén van az áldozatok névsora, mások állítják, a rendszerváltás idején még megvoltak - írja a Népszabadság.

Fegyelmezett szavazásdömping kellett a költségvetés elfogadásához

Több képviselő szerint sosem ment még ilyen simán költségvetési szavazás a rendszerváltás óta, mint most kedden. Másfélezer módosító javaslatot sorra leszavazott a kormánypárti többség, akár a saját, akár ellenzéki kezdeményezésűekről volt szó. Az elfogadott módosító javaslatok értelmében a jövő évi költségvetésben például 5 milliárd forinttal több támogatást kap a rendőrség és a Magyar Televízió, 6,2 milliárd forinttal nő a helyi önkormányzatokra fordítható összeg, a közsszférában dolgozó diplomások legkisebb illetménye 100 ezer forintra emelkedik, és 300 millió forinttal bővül a határon túli magyarok támogatására fordítható összeg.

1989 előtti titkos jelentéseket adtak át

A mostani iratátadással a rendszerváltás előtti időkből hamarosan csak a nemzetbiztonsági érdekből őrzött dokumentumok maradnak a titkosszolgálatoknál. A Történeti Hivatalhoz került ugyanis 500 munkadosszié (a III/II és III/I ügyosztály munkásságából), valamint egymillió oldal hírszerzési irat.

Orbán könyvet ír politikai tapasztalatairól

Könyvet ír politikusi tapasztalatairól Orbán Viktor - értesült a Népszabadság. A volt miniszterelnök rendszerváltás utáni időszakról szóló könyve jövőre jelenik meg.

12 év után buktak el

Néhány várost a rendszerváltástól mostanáig vezetett ugyanaz a polgármester. A 12 év után búcsúzni kényszerülők többségének nincs más jelentős politikai funkciója.

Megtalálták a hiányzó aktákat

Előkerült a Történeti Hivatal elnöke által hiányolt 54 akta - írja a Népszabadság. Leltárkészítés után kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban vannak a rendszerváltás előtt a Belügyminisztériumból elvitt dossziék.

Nincs név a Mécs-bizottság összegzésében

Egy összegzés készítésével befejezte munkáját a Mécs-bizottság. Ebben egyetlen nevet sem említettek, csupán annyit, hogy tíz egykori vagy jelenlegi kormánytagról állapítható meg, hogy együttműködött a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatokkal. Korábban Mécs tíz érintett személy nevét hozta nyilvánosságra. Azt azonban nem árulta el, hogy azok a személyek azonosak-e az összegzésben említett volt kormánytagokkal.

Ötvennégy dosszié hiányzik a Történeti Hivatalból

Mindössze 54 irat hiányzik a Történeti Hivatalban őrzött mintegy százezernyi állambiztonsági dosszié közül - jelentette ki Markó György, a hivatal elnöke - többségük 1980 előtt keletkezett, és egyik sem kapcsolatos a rendszerváltás utáni politikai élet szereplőivel.

SZDSZ-MSZP konfliktus az ügynök-bizottságban

Ellenzéki tagok nélkül tartotta hétfői ülését is a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság. Az ülésen kisebb nézeteltérés volt Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-es elnöke és a szocialista Tóth Károly között. Az előbbi jelentéstervezetet akar készíteni a testület munkájáról, az utóbbi összegzést.

Az érintettek meghallgatását tervezik

A Mécs-bizottság listáján szereplő érintettek meghallgatását tervezi a testület - írja a Népszabadság. A rendszerváltás utáni kormánytagok múltját vizsgáló bizottság meghívólevelet küld azoknak a politikusoknak, akik érintettségéről pénteken számolt be a testület elnöke a nyilvánosság előtt. A bizottság hétfőn tartja újabb ülését.

Már csak 9-en vannak a listán

A tizenegy érintettből két volt miniszter, Nógrádi László és Kádár Béla tisztázta magát az ügynökvád alól, így jelenleg kilenc volt kormánytag hozható összefüggésbe a rendszerváltás előtti titkosszolgálatokkal, mint együttműködő. Az érintettek névsorát a Magyar Hírlap hozta le a szombati számában, ennek megalapozottságát azonban a vizsgálóbizottság elnöke és tagjai nem erősítették meg, mint ahogyan több érintett, köztük Bogár László és Sárossy László cáfolatát sem.

Martonyi János is érintett az ügynökügyben

A Mécs-bizottság által érintettnek találtak listáját közli a Magyar Hírlap. Eszerint a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal az Orbán-kormányból Martonyi János, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Boros Imre és Bogár László, a Horn-kormányból Medgyessy Péter és Fazakas Szabolcs, az Antall-kormányból pedig Kádár Béla, Raffay Ernő, Rabár Ferenc és Sárossy László. A névsor azonban még bővülhet.

Augusztus 20.: politikusok és beszédeik

Noha a vízi- és légiparádé, valamint a tűzijáték az árvíz miatt elmaradt, a politikusok elmondták beszédeiket az ország számos településén augusztus 20-a alkalmából.

Boros Imre is beszél titkosszolgálati kapcsolatáról

Beismerte az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere, hogy kapcsolatban állt a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatokkal. Boros Imre kapcsolata a titkosrendőrökkel saját bevallása szerint egyetlen ügyre korlátozódott: az MNB osztályvezetőjeként egy nemzetközi pénzügyi botrány miatt keresték meg az ügynökök.

Bogár László még nem reagált

A rendszerváltás óta hivalba lépett kormányok tagjai és államtitkárai közül tízen dolgoztak korábban valamely pártállami titkosszolgálatnak. Ketten közülük két kormány idején is dolgoztak 1990 után. Az egyikük az Antall (Boross)-kabinet, valamint az Orbán-kormány alatt is dolgozott. E szerint két politikus jöhet számításba, Pusztai Erzsébet, aki azt állítja, hogy nem érintett és minden adat nyilvánosságához hozzájárul, valamint Bogár László, akit kedd délután óta hiába keresünk.

Egyre több kormánytag vállalja múltját

A Medgyessy-kormány miniszterei mellett a Horn-kormány SZDSZ-es miniszterei és államtitkárai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság nyilvánosságra hozza a róluk kapott információkat. Az MSZP elnöke szerint a Horn-kormány szocialista tagjai is megteszik mindezt.

Titokban találkozik Mécs az érintett kormánytagokkal

Az RTL Klub információi szerint Mécs Imre, a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság elnöke már a jövő héten találkozna azzal a négy volt miniszterrel, akik érintettségük miatt jelentkeztek a testület elnökénél. A Magyar Hírlap információi szerint az állambiztonsági múlttal rendelkező rendszerváltás utáni kormánytagok száma tíznél kevesebb, de ötnél több lehet, legtöbben közülük az Orbán-kormányban tevékenykedtek.

Ellenzék nélkül dolgozik a Mécs-bizottság

A Fidesz és az MDF felfüggeszti tevékenységét a rendszerváltás utáni kormánytagok átvilágítására létrejött vizsgálóbizottságban. Az ellenzék ugyanis az adatvédelmi biztos ajánlása alapján törvénysértőnek tartja a testület működését. A vizsgálóbizottság ezzel határozatképtelenné válik. Az Országgyűlés elnöke szerint közérdek, hogy a testület folytassa és eredményesen fejezze be a munkáját.

Akár 30 volt kormánytag is érintett lehet

Hétfőn ismerhetik meg a Mécs-bizottság tagjai, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai közül kik vettek részt az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében. A Magyar Hírlap információi szerint akár harminc érintett is lehet, és ezek még nem tartalmazzák a BM-es dossziékban, a hírszerzés és a katonai felderítés - valamint elhárítás - területén érintett személyek neveit.

Martonyi: Megpróbáltak beszervezni

Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy 1979-ben őt is megpróbálták beszervezni a titkosszolgálatok, ám nemet mondott. A politikus erről annak kapcsán beszélt, hogy kiszivárgott információk szerint a rendszerváltás utáni kormányok tagjai között több mint tíz állt valamilyen kapcsolatban a III-as főcsoportfőnökséggel.

Nyilvánosságra hozhatják a kormánytagok múltját

Akár már a jövő héten kiderülhet, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai és államtitkárai körül kik működtek együtt a pártállami idők titkosszolgálataival. A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly hétfőn terjeszti elő javaslatát a lista megjelentetéséről, de ehhez a vizsgálóbizottság többségi döntésére van szükség. Más formában, de az MDF is támogatja az ötletet, ha az adatvédelmi biztos szakvéleménye ezt lehetővé teszi.

Az Orbán-kormányban lehetett a legtöbb ügynök

A Nemzetbiztonsági Hivatalban szereplő adatok szerint a rendszerváltás óta hét olyan személy volt kormánytag, aki korábban titkosszolgálati tevékenységet végzett - tudta meg az RTL Klub. A legtöbb érintett állítólag az Orbán-kormányban volt, szám szerint öten. A hivatal az SZDSZ-es Mécs Imre, az előző kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnökének kérésére vizsgálódott.

Nem államtitok a D-209-es dokumentum

Szinte biztos, hogy nem indít a rendőrség államtitoksértés miatt nyomozást a Magyar Nemzet ellen, noha a lap korábban a Medgyessy Péter miniszterelnök rendszerváltás előtti titkos ténykedéséről hozott nyilvánosságra sokáig államtitokként kezelt iratokat. A törvény szerint a rendszerváltás előtt keletkezett titkos adatokat újra kellett volna titkosítani.

Mindenki a másik ügynökmúltját vizsgálná először

Megtartotta első ülését az a SZDSZ kezdeményezésre felállított vizsgálóbizottság, amely a rendszerváltás utáni kormánytagoknak az előző rendszerben vállalt esetleges állambiztonsági szolgálatát vizsgálja. Az első ülés érdemi munka nélkül zajlott, mivel még nem esett át az összes bizottsági tag a "C" típusú átvilágításon.

Az ORFK vizsgálja a D-209-es irat titkosságát

A rendőrség nem biztos benne, hogy államtitkot sértett a Magyar Nemzet, amikor nyilvánosságra hozta Medgyessy Péter miniszterelnöknek a III/II-es csoportfőnökségnél végzett munkájáról szóló dokumentumot. A rendszerváltás előtt keletkezett iratokat ugyanis újra kellett értékelni és titkosítani.

Budapesti blokádok története

Budapesten a rendszerváltás óta már három alkalommal fordult elő, hogy tüntetők úttorlaszokkal bénították meg a főváros közlekedését. Ezek közül a legjelentősebb a három napig tartó taxisblokád volt1990-ben, amikor a taxisok az összes budapesti híd közlekedését elzárták.

Nem találtak újabb nyomokat Medgyessyről a BM-ben

Befejeződött a Belügyminisztérium irattárának belső ellenőrzése, amit azután indítottak, hogy kiderült, Medgyessy a rendszerváltás előtt a kémelhárításnak dolgozott. A vizsgálatból kiderült, hogy az egykori III-as főcsoportfőnökség anyagaiból a neveket nem, pusztán titkos kódokat tartalmazó parancskönyvek, illetve a III/III-as osztály személyi anyagainak egy része maradt a BM-ben. A miniszterelnökkel kapcsolatos újabb dokumentumok nem kerültek elő. A leltár alapján valószínű, hogy korábban kiloptak államtitkokat tartalmazó anyagokat az irattárból.

Piros lapot kapott Medgyessy a parlamentben

Újra piros lapot kapott Medgyessy Péter kormányfő a Fidelitastól. Most a parlamentben, az üléstermi helyénél helyzetek el piros lapot. A Fidesz ifjúsági szervezete ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő mondjon le, miután kiderült, a kémelhárításnak dolgozott a rendszerváltás előtt. 

Piros lapot kapott Medgyessy a parlamentben

Újra piros lapot kapott Medgyessy Péter kormányfő a Fidelitastól. Most a parlamentben, az üléstermi helyénél helyeztek el piros lapot. A Fidesz ifjúsági szervezete ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő mondjon le, miután kiderült, a kémelhárításnak dolgozott a rendszerváltás előtt. 

Vizsgálóbizottságot javasol az SZDSZ

Az SZDSZ ügyvivői testülete és parlamenti frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi: a testület a rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati, politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeivel és körülményeivel foglalkozna.

Medgyessy: elszántabb vagyok, mint bármikor

Végrehajtjuk a kormányprogramot, mi fogjuk bejezni a rendszerváltást - ezek voltak a fő gondolatai Medgyessy Péter beszédének, amelynek céja az volt, hogy lezárja a kémelhárítói tevékenységének leleplezése után kitört botrányt. Kuncze Gábor megerősítette, hogy támogatják a kormányfőt, és becsülendőnek nevezte, hogy Medgyessy feltárta múltját.

Az ügynöktörvény története 1990-től 2002-ig

A rendszerváltás egyik adósságának nevezhető, hogy nem lehet ismerni az előző rendszer besúgóit és titkos ügynökeit, csak néhány esetben, sokszor politikai támadás során derült ki valakiről, hogy a múltjában van takargatnivalója. Jelenleg csak átvilágítás létezik, nyilvános ügynöklista nem. A Medgyessy-ügy hozadékaként úgy tűnik, az MSZP támogatja az SZDSZ régi vágyát, hogy nyilvános lehetnek az ügynöklisták.

Két napig ingott a volt kémelhárító kormányfői széke

Egy hajszálon múlt, hogy Medgyessy Péternek távoznia kellett a kormányfői posztjáról, amit mindössze három hete foglalt el. Majdem az állásába került, hogy a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, a kormányfő a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással. Az MSZP koalíciós társa, az SZDSZ két napig ülésezett, míg végül rábólintott, hogy Medgyessy maradhat a posztján.

Medgyessy: Soha nem voltam ügynök

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Horn: vállalható a történet

Ügynökvád Medgyessy ellen

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Milliomos a miniszterelnök

A 2002. júniusi vagyonnyilatkozat szerint kocsija nincs, ellenben több mint 200 millió forintja van Medgyessy Péternek, aki a hivatalos adatok alapján a rendszerváltás óta a leggazdagabb kormányfő. Vagyonát elsősorban állampapírban és biztosítási befektetésben tartja.

Nincs diplomája a kormányszóvivőnek

Nincs diplomája a jelenlegi kormányszóvivőnek, csupán a Bálint György Újságíró-iskolában szerzett középfokú szakmai bizonyítványt. Gál J. Zoltán az első olyan szóvivő a rendszerváltás óta, akinek nincs felsőfokú végzettsége.

Az utolsó rendszerváltó közjogi méltóság távozik

Solt Pál 12 év után várhatóan távozik a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezalatt a bírói kar sikeresen átvészelte a rendszerváltást, sikerült viszonylag jelentős bérnövekedést elérni, ám nem jöttek létre az ítélőtáblák, és részben emiatt is maradt a hatalmas ügyhátralék. A bírók függetlenségét folyamatosan megkérdőjelezték a politikusok, Solt Pálnak emiatt volt a legtöbb vitája.

Költöznek a képviselők - 200 millió a felújításra

A választások elmúltával és az új parlament felállásával nagy a mozgás a képviselői irodaházban. Költöznek a frakciók és a képviselők, a felújítás során kicserélnek 192 ablakot, kifestenek 30, a rendszerváltás óta érintetlen szobát, falakat döntenek és emelnek. A költözések június közepéig, a felújítások várhatóan augusztus végéig tartanak.

Ruchti Róbert (1963, Tata) - Fidesz

Tata képviselője a legritkábban szereplő képviselők egyike. Ruchti a rendszerváltás idején lépett be a Fideszbe, és a párt városi elnöke 1993 óta. Néhány felszólalása általában a kormány kultúrpolitikájának támogatására szorítkozott.

Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet

A Szabad Demokraták Szövetsége a rendszerváltás idején az MDF mellett a legnagyobb párt volt. Mindkét nagy rendszerváltó szervezet jelentősen meggyengült az elmúlt tíz évben. Az SZDSZ egyre gyengébb eredményeket ért el a választásokon, és 1994-98-as kormányzati szerepe különösen rosszat tett népszerűségének. A párt saját meghatározása alapján liberális elkötelezettségű, és különösen érzékeny az emberi jogokkal kapcsolatos problémák iránt. Bár a gazdaság liberalizációja mellett van, támogatja az állam szociális szerepvállalását is. Az SZDSZ-t ellenfelei sokszor támadják túlzott kozmopolitizmussal, jobboldali politikusok nemegyszer haazaárulónak ...

Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik

A Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP jogutódja. Ezt a terhet nehezen gyűrték le a szocialisták, sokáig egyetlen párt sem érintkezett velük. 1992-ben a Demokratikus Chartában egyes politikusai együttműködtek a szabad demokraták néhány képviselőjével, és a két párt kapcsolata koalícióvá fejlődött. 1994-ben az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat, és 1998-ban listán több voksot szerzett, mint a győztes Fidesz. A 2002-es választás is az MSZP és a Fidesz között dőlhet el.

A korábbi választások eredményei

A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után

A Fidesz a KISZ alternatívájaként indult, 1998-ra a legnagyobb kormánypárttá vált. A szervezetet 1988. március 30-án alapította 37 egyetemista és főiskolás: a mai Fideszből az alapítók - vagy ahogy ők nevezik: ősemberek - közül ott volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Varga Mihály, Szájer József. A Fidesz alapítóinak többsége az ELTE jogász hallgatója volt. Orbánék a Bibó István Szakkollégiumban - amelynek igazgatója volt Stumpf István és nevelő tanára Kövér László - akkor már évek óta politikai önképzőkört szerveztek.

Vitára bocsátja programját az MSZP

Honvédelmi rendszerváltást, adócsökkentést, bérrendezést, új munkahelyeket ígérnek a szocialisták a választási vitairatukban. Várhatóan január 26-án tartja az MSZP a kongresszusát, ahol véglegesítik a választási programjukat és az országos listát. 

Ötvenéves a Hungaroton

Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli a rendszerváltás előtt monopolhelyzetben lévő állami vállalatként, 1995 óta magyar magántulajdonú kft.-ként működő Hungaroton.

Egy éve tűnt el Ivan Stambolic volt szerbiai elnök

Ma egy éve, hogy ismeretlenek Belgrádban elrabolták Ivan Stambolicot, Szerbia valamikori elnökét. Még a szerbiai rendszerváltás sem hozott fordulatot az ügyben, így máig nem lehet tudni, kik és mit tettek Slobodan Milosevic egykoron legjobb barátjával, későbbi ellenlábasával.

A Fidesz nem hozza nyilvánosságra ösztöndíjasai névsorát

A Fidesz nem készít névsort az FKGP felszólítására azokról, akik a rendszerváltás előtt nyugati országokba szóló ösztöndíjat kaptak. A listát Torgyán József kérte csütörtökön.

Honvédelmi rendszerváltást ígér az MSZP

A párt 2006-ra eltörölné a sorkatonai szolgálatot, és megállítaná a honvédség hanyatlását. A hadseregreform szükségességéről Keleti György a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke és Hollósi Nándor volt vezérkari főnökhelyettes beszélt.

Hack Péter: "Újabb rendszerváltásra lesz szükség"

Hack Péter, az SZDSZ visszavonuló politikusa volt a vendége a Társalgónak július 10-én. A politikus az olvasói kérdésekre elmondta, hogy nem vonul vissza teljesen a poltizálástól, csak a párt vezetésébe nem jelölteti magát, és a képviselőséget nem akarja vállalni. Ugyanakkor a jövőben is aktív közéleti szerepet akar vállalni: cikkeket írni, nyilatkozni.