Rákosi-korszak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Kádár János
- kommunista diktatúra
- Sztálin
- Rákosi Mátyás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás
A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7., - korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mellett - a legkitüntetettebb, de történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.
Mindig Sztálin elvtársra gondolok
"A zászlóknál sötétebb a fájdalom a szívekben, könnyesek a szemek. Sztálin elvtárs, a mi nagy tanítónk, apánk, vezérünk, meghalt." Hatvan évvel ezelőtt kapott agyvérzést a világtörténelem egyik legvéreskezűbb diktátora, ami Magyarországon megnyitotta az utat Nagy Imre felemelkedéséhez.
A fű is kipusztult a cigánymosdatás után
Rákosi és Kádár alatt nem volt cigánykérdés: nemzetiségi helyett társadalompolitikai problémáról beszéltek. Ezzel egyenlőségjelet tettek a szegénység és a cigányság közé, ami napjainkig tartó súlyos károkat okozott.
Növényt csinált ellenségeiből az ÁVH
Befolyásos politikusok, lázadó értelmiségiek tucatjai töltöttek rövidebb-hosszabb időt a váci börtönben, ahol nemcsak őrizték, hanem gyűlölték is a rabokat. Kifinomult és brutális kínzások egész sora várta az eleve jogtalanul elítélt embereket, egyszerűségük ellenére az álló- és a sötétzárka a rabok megtörésének legkifinomultabb eszköze volt. Nyílt napon néztük meg, milyen volt a hírhedt Doberdó.
Meddig tartott nálunk a szovjet rendszer legborzalmasabb időszaka?
A rendszerváltás után először készült önálló történelmi feldolgozás a XX. század egyik legsötétebb periódusáról, a Rákosi-korszakról. A pár hónapja megjelent könyvnek nem csak az elsőség az érdeme: alapjában módosíthatja a korszakról kialakult eddigi felfogásunkat.