pestis
címke rss- kapcsolódó címkék:
- járvány
- betegség
- pestisjárvány
- fekete halál
- Yersinia pestis
- legfrissebb
- legrégebbi
A történelem legbizarrabb ételei: csigavíz, sündisznó és lói méhlepény
Az egészséges táplálék és az úgynevezett szuperélelmiszerek manapság már mindenütt jelen vannak, de az ételek és a fizikai egészség közötti szoros kapcsolat viszonylag újszerű. A múltban azonban néha igen furcsa, bizarr dolgok is az asztalra kerültek a „csigavíztől" kezdve az afrodiziákumnak számító lóplacentán át egészen a sült birkatüdőig.
Pestiskaranténban fogalmazódott meg a fizika egyik legfontosabb törvénye
Miközben a pestis tombolt a világban, Isaac Newton önkéntes karanténba vonult, amit később élete szellemileg legtermékenyebb periódusaként jellemzett. Az újkori történelem egyik legkiemelkedőbb tudósa 1665-ben, nem sokkal diplomája megszerzése után szembesült azzal, hogy iskolája, a Cambridge-i Egyetem a kitört pestisjárvány miatt bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon fejlesztette tökélyre a matematikai analízist (kalkulust), valamint optikai és a gravitációs felfedezéseit, de a karantén magányában alapozta meg a későbbi newtoni mozgástörvényeket is. A tudományos forradalom egyik atyja pontosan 293 éve, 1727. március 20--án ...
Karanténban született meg a világirodalom egyik nagy remekműve
Amikor a 17. század elején a pestisjárvány miatt szinte megállt az élet, több mint egy évre bezártak a londoni színházak is. Az orvostudomány fejletlensége miatt akkoriban még nem tudtak hatásosan védekezni a járvány ellen, de azt tudták, hogy a betegség veszélyesen ragályos. A településeket és a fertőzöttek otthonait lezárták, és sokan vonultak a négy fal közé, hogy a lehetőségeikhez mérten elszigeteljék magukat a külvilágtól. Így tett William Shakespeare is, aki a kényszerű elvonulás idején írta meg a világ drámairodalmának egyik legkiemelkedőbb alkotását, a Lear királyt.
Az emberiség legpusztítóbb járványai a középkortól napjainkig
A járványok szinte egyidősek az emberiséggel, de terjedésük a kereskedelem megjelenésével vált igazán nagy mértékűvé. Köztudott, hogy járványok egész sora - például a lepra, a pestis és fekete himlő stb. - tizedelte az emberiséget a történelem során. Eleinte, az okokat nem ismerve, az emberek istencsapásának tekintették a ragályokat, bár arra is utalnak források, hogy az ókorban már megfogalmazták, hogy ezeket a rejtélyes és tömeges betegségeket szabad szemel nem látható "kis magvak" terjesztik. A bakteriológia tudománya a 19. század végén született meg, ekkorra tehető a vírusok és baktériumok beazonosítása, viselkedésük megfigyelésse ...
Alig győzik utánnyomni Japánban Camus Pestisét
Már több mint egymillió példányt adtak el Albert Camus A pestis című regényéből Japánban, ahol a koronavírus-járvány kezdete, február óta hétszer nyomták újra a könyvet 154 ezer példányban.
A legpusztítóbb európai járvány, ami megváltoztatta a történelem menetét
A nagy járványok egyidősek az emberi civilizáció kialakulásával. Már az ókori világból is ismert a birodalmakat megtizedelő pandémia jelensége, ami a késői középkorban a városiasodás, a kereskedelem terjedése, és a zsúfolt városokban uralkodó rettenetes higénés viszonyok miatt ismét, minden korábbinál pusztítóbb módon ütötte fel a fejét. A nagy földrajzi felfedezések korában a járványok egyre gyakrabban átlépték a kontinensek határát, de az orvostudomány fejlődése, és a higénia általános javulása ellenére az egész világra kiterjedő járványok veszélye még a 20. században sem múlt el, sőt, még ma is olyan globális problémát okozhat, mmint ...
A pestis
Albert Camus A pestis című regényét februárban a francia emberek újra felfedezték maguknak. A statisztikák szerint az év negyedik hetében négyszer annyian rendelték meg, mint korábban. Franciaországban január vége felé találták meg az első, pontosabban mindjárt egyszerre az első három koronavírusos esetet. Steven Soderbergh filmje, a Fertőzés ugyanebben az időszakban bekerült az első tízbe az Apple videomegosztóján. De Olaszországban is A pestis lett hirtelen az egyik legkeresettebb könyv. A hollywoodi filmmel ellentétben így egy remekművet fedezett fel ismét magának a világ.
- címkék:
- Albert Camus
- pestis
- Címkefelhő »
Dühös istenek és átkok: így magyarázták a történelem során a járványokat
Voltak, akik a dühös isteneket tették felelőssé, mások az ellenségeiket okolták, amikor egy-egy nagyobb járvány kitört a múltban. De akadtak olyanok is, akik a bolygók rossz együttállását vádolták, míg mások szerint a „rossz levegő" okozta a gyorsan terjedő betegségeket. Néhány igazán elképesztő és irracionálisnak tűnő, egykori ötlet a járványok okáról.
A város, amely a falain kívül tudta tartani a pestisjárványt
A pestis a 17. században komolyan sújtotta az észak- és közép-olaszországi nagyvárosokat, de a tartományi városokat egyaránt. A járvány néhány év alatt több mint 45 000 ember halálát okozta csak Velencében, miközben Parma és Verona népességének több mint a fele meghalt. Egy itáliai közösség, Ferrara polgárai azonban csodával határos módon mind megmenekültek. De vajon mit és hogyan tettek másként, amivel ilyen látványos sikerrel tudtak szembeszállni a járvánnyal?
Talán mégsem a patkányok terjesztették a középkorban a pestist
A legújabb kutatások szerint a pestis túlságosan gyorsan terjedt ahhoz, hogy a régóta elfogadott nézettel összhangban csak a patkányok terjesztették volna. A legpusztítóbb európai járvány nem véletlenül kapta a „fekete halál" becenevet a 14. században: a pestis 1347-1351 között az európai népesség legalább 30-60 százalékát vitte el, ám a világon összesen 75-200 millió áldozata volt. A történészek sokáig azt feltételezték, hogy ezért kizárólag a patkányokon élősködő bolhák a felelősek. Egy új tanulmány ezzel szemben azt állítja, hogy a kórokozót nem a rezisztens patkányok, hanem az emberek tartották életben. Fontos azonban megjegyeznni, ...