A parlament támfalának ütközött

A parlament egyik támfalának ütközött egy autó szombaton Budapesten, a vezetőt könnyebb sérülésekkel kórházba szállították.

5 millió oldalletöltés: választási rekord az [origo]-n

A parlamenti választás első fordulóját követő napon minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozott az [origo] hírei iránt. Az oldalletöltések száma meghaladta az ötmilliót, ami a megelőző két hét átlagos hétköznapi olvasottságának közel másfélszerese.

Korábbi hírek a parlamenten kívüli pártokról

Megemlékezések a nemzeti ünnepen

Felvonta a Díszzászlóalj a nemzeti zászlót a Kossuth téren. Az ünnepségek a Nemzeti Múzeumnál és a Nemzeti Színháznál folytatódnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 154. évfordulóján. Délután Kossuth- és Széchenyi-díjakat adnak át, este megnyitják az új Nemzeti Színházat. Rendezvényeket tartanak a parlamenti pártok is.

Schalkhammer Antal (1946, Felsőgalla - 2002) - MSZP

Tatabánya képviselője a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt, a várost 1994 óta képviselte a parlamentben. Schalkhammer Antal 2002. február 22-én meghalt.

Fejlesztési csapdában a külső kerületek

Tavaly december végén még mindig 916 708 méter földút volt Budapest belterületén. A parlament és a fővárosi önkormányzat döntései nyomán 2001-2002-ben 10 milliárd forintnál is többet fordíthatnak a kerületek e terhes örökség felszámolására.

Kettős pezóárfolyamról döntöttek Argentínában

Az argentin parlament alsóháza vasárnap elfogadta a pezó leértékelését. A pontos árfolyam meghatározása a kormány feladata lesz, egy dollár valószínűleg 1,41 pezót ér majd. Ezt azonban gyakorlatilag csak az export esetében alkalmazzák majd, mindenhol máshol "eleresztik" az árfolyamot.

Adócsökkentés a kanadai hoki-arany jutalma

Pozitív gazdasági következményei lehetnek a sportág egészére a kanadai férfi jégkorong-válogatott Salt Lake City-i győzelmének. Az ottawai parlament minden bizonnyal adócsökkentést szavaz majd meg az ország hat NHL-es klubjának, hogy ne folytatódjon a sztárok Egyesült Államokba vándorlása.

Parlamenti segítséget várnak az egészségügyi szervezetek

Közös levélben kér sürgős segítséget valamennyi egészségügyi szakmai szervezet a kormánytól, a szakminisztertől és a képviselőktől. Ugyanis legalább 73 milliárd forintra van haladéktalanul szüksége az ágazatnak ahhoz, hogy az ellátás színvonalát biztosítani tudja. Csupán a minimálbér-emelések fedezetére 5 ezer forinttal kellene emelni egy beavatkozás ellenértékét - ez a dolgozók 60-70 százalékát érinti -, pillanatnyilag ugyanis csak a betegellátás rovására tudják ezt a kórházak kifizetni.

A helsinki bizottság a prostituáltakért

Bárki számára hozzáférhetők azoknak a diplomatalakásoknak a címei, amelyekre hivatkozva a II. kerület vezetése elzavarta a prostituáltakat a Rózsadombról. Mivel a címek egy része nem titkos, az örömlányok képviselői hatósági bizonyítványt kérnek a védett övezetek határáráról. Közben a főváros és a kerületek, pártállástól függetlenül, a parlamentbe készülnek, hogy törvénymódosításért lobbizzanak.

Továbbra sincs elnöke az UTE-nak

Szabó Bence lemondása óta nincs elnöke az UTE-nak, és lehet, hogy csak a választások után találnak új vezetőt. A klub, amelyet három éve a parlamenti sportbizottság is elsiratott már, továbbra is tizenöt szakosztállyal működik, bár az élsport visszaszorult.

Késik a nagyipénz

Csak a következő parlamenti ciklusban, az adóreform részeként vezetik be a szülőknek átutalható adószázalékok rendszerét - mondta a Népszabadságnak Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Hozzátette: kezdetben várhatóan a személyi jövedelemadó 5 százalékának átutalására lesz lehetőség. Októberben Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke azt mondta: a legnagyobb kormányzó párt felkérte a kabinetet, hogy az elképzelés megvalósításának részleteit még abban az évben készítse el, ami a lap információja szerint nem történt meg.

A pénzügyi tárca túlbecsülte az ádóbevételeket

Több mint 55 milliárd forinttal kevesebb folyt be összességében a főbb adónemekből az elmúlt évben, mint amennyit a költségvetés módosításakor jóváhagyott a parlament. A büdzsét a költségvetési szervek saját bevételeinek 150 milliárd forintos túlteljesülése tartotta egyensúlyban, azt viszont egyelőre nem lehet tudni, miből adódik a többlet. Az államháztartás hiánya is jobb a tervezettnél, még a tb-alapoknak az előirányzottat jócskán meghaladó hiánya mellett is.

Az MSZP nem támogatja a rendkívüli ülést

Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetése nem támogatja az SZDSZ frakcióvezetőjének pénteki javaslatát a parlament rendkívüli plenáris ülésének januári összehívására a kedvezménytörvény módosítása ügyében, mert nem látja annak értelmét.

Tóth András (1948, Gyermely) - MSZP

Tóth András kevés parlamenti megnyilvánulása közül a legtöbb a pedagógusok helyzetének javításával foglalkozott.

Lázár Mózes (1962, Székesfehérvár) - Fidesz

Lázár Mózes a Komárom-Esztergom megyei Fidesz-lista éléről került a parlamentbe. 1998 óta a megyei közgyűlés elnöke is, és 1997 óta a megyei Fidesz szervezet vezetője, a párt országos választmányának tagja.

Latorcai János (1944, Békés) - Fidesz

Latorcai János már ipari és kereskedelmi miniszter volt, amikor 1993-ban beszállt a pártpolitikába, és belépett a KDNP-be. A KDNP kettészakadásakor részt vett az MKDSZ megalakításában, és több képviselőtársával csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz. 1998-ban már Fidesz-jelöltként választották Esztergom képviselőjévé.

Lévai Ferenc (1948, Békés) - MSZP

A Komárom-Esztergom megyei listáról parlamentbe jutott Lévai Ferenc az egyik legcsöndesebb képviselő. Az ifjúsági és sportbizottság tagja, eddigi négy felszólalásából kettő a sporttörvény vitájakor hangzott el.

Pusztai Gyula (1945, Olaszfa) - MSZP

A Vas megyei MSZP-lista éléről mandátumot szerző képviselő ritkán vesz részt a parlamenti vitákban. A területfejlesztési bizottság tagjaként hozzászólt ugyan a területfejlesztési támogatásokról szóló vitához, de egyébként a passzív képviselők közé tartozik.

Gyimesi József (1954, Szombathely) - Fidesz

Gyimesi József a Szombathely 1. számú választókerületben szerzett képviselői mandátumot 1998-ban. Az Igazságügyi és a Honvédelmi bizottság tagjaként a Fidesz egyik legaktívabb jogpolitikusa volt a jelenlegi ciklusban. 2001 februárjában ő is részt vett az úgynevezett lex Répássy előkészítésében és benyújtásában, amit a parlament megszavazott, ám az Alkotmánybíróság alkotmány-ellenesnek talált.

Kovács Ferenc (1953, Budapest) - Fidesz

Kovács Ferenc a Fidesz egyik turisztikai szakértője, civilben 1982 óta a Sitkén található Felsőbüki-nagykastély szállójának működtetője. Vas megye 4. számú választókerületének képviselője a parlament kastélyok, kúriák, várak albizottságának elnöke, ezenkívül tagja az Országgyűlés több más munkacsoportjának - például a foglalkoztatási bizottságnak - is.

Györkös Péter (1955, Celldömölk) - Fidesz

Györkös Péter a parlamentben ritkán szólalt fel, legtöbbször szakmájába vágó kérdésekkel, például az állati eredetű táplálékok helyes tárolásával, árusításával és a járványveszélyes állati eredetű hulladékok problémájával foglalkozott.

Pokorni: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"

"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.

Ivanics Ferenc (1964, Sopron) - Fidesz

Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron megyei Közgyűlés és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A széles körű közéleti tevékenységet folytató politikus - egy soproni hetilap üzleti vezetője és a helyi rádió szerkesztő-műsorvezetője - a Fidesz megyei listájáról jutott a parlamentbe 1998-ban.

Szabó Sándorné (1951, Győr) - MSZP

Szabó Sándorné az MSZP egyik meghatározó szociálpolitikusaként többször bírálta a kormány család- és szociálpolitikáját a jelenlegi parlamenti ciklusban.

Kovács László (1939, Budapest) - MSZP

Kovács László a Magyar Szocialista Párt elnöke, s alapító tagjaként kezdetek óta az egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban a Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-listát vezetve jutott a parlamentbe, ahol 2000-ig az MSZP frakcióvezetője volt, majd frakcióvezető-helyettes lett.

Csütörtökön hallgatják meg Mikolát a státustörvényről

A kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatban csütörtökön hallgatja meg a parlament egészségügyi és szociális bizottsága Mikola István egészségügyi minisztert. A szocialista és SZDSZ-es képviselők azért kezdeményezték a miniszter meghallgatását, mert véleményük szerint óriási terheket ró majd a magyar egészségügyre, hogy a magyar nemzetiségűek mellett a románok is munkát vállalhatnak Magyarországon.

Pokorni Zoltán: "el tudunk képzelni kisebbségi kormányzást is"

"Nem kötünk koalíciót sem a volt kommunistákkal, sem a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A kisgazdák pedig be sem jutnak a parlamentbe" - nyilatkozta a Die Presse című bécsi lapnak Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke.

Áder János (1959, Csorna) - Fidesz

Áder János alapító tagja a Fidesznek, a kezdetektől a párt egyik legbefolyásosabb politikusa. 1998-ban őt jelölte a Fidesz a parlament elnökének. 

Szakács Imre (1957, Budapest) - Fidesz

Szakács Imre az Ifjúsági és Sport Minisztérium politikai államtitkára, a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának alelnöke. A Fidesz Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, 1998-ban Győr 2. számú választókerületében szerzett képviselői mandátumot.

Az FKGP történelmi mélypontról indul, és magányosabb, mint valaha

A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt a legrégebbi párt a magyar parlamentben, még a két világháború között alapította Nagyatádi Szabó István. A régi múltra most is szívesen hivatkoznak a párt politikusai, különösen az 1945-ös választási győzelemre, amikor először volt Magyarországon általános és titkos választójog, és a kisgazdákra szavazott az emberek több mint fele. A kisgazdák legújabb kori története azonban sokszor tragikomikus: széthúzások, perek, fenyegetőzések sora követte egymást. Az FKGP sorsát leegyszerűsítve 1991 óta egyetlen személy határozza meg: Torgyán József, az elnök.

A MIÉP inkább belülről támogatná a polgári kormányt

A Magyar Igazság és Élet Pártja az MDF-ből vált ki, 1993-ban. A magát nemzeti radikálisnak nevező pártot az összes parlamenti erő vezetője szélsőségesnek tartja, a pártelnök Csurka István jó kapcsolatokat ápol az európai szélsőjobb vezetőivel. A MIÉP-é a legkisebb parlamenti frakció ebben a ciklusban.

Kevés kisebbségi képviselő lesz

A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megállapodáshoz hasonló választási együttműködést cigányszervezetekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban éppen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képviselete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíróság is előírta a T. Háznak.

A parlament összehívását fontolgatja az SZDSZ

Amennyiben a kormány nem reagál az SZDSZ státustörvénnyel kapcsolatos felvetéseire, az ellenzéki párt az Országgyűlés rendkívüli összehívását kezdeményezi.

Orbán: az ellenzék is koccintott a megállapodásra

A kormányfő ma reggel rádióinterjújában újra visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy nem egyeztetett a pártok vezetőivel a román-magyar megállapodás aláírása előtt. Orbán Viktor azt mondta: a parlamenti pártok vezetői nemhogy nem tiltakoztak, hanem koccintottak a megállapodás sikerére. A kormány döntött arról, hogy bizonyos időközönként nyilvánosságra hozzák, hogy az adott hónapban hány munkavállaló érkezett külföldről Magyarországra.

Szigor a Házban - háromnapos büntetés

Nem szólalhatnak fel a parlamentben és nem szavazhatnak azok a képviselők, akik nem tesznek vagyonnyilatkozatot januárban. Ezzel sokat nem vesztenek, tekintve, hogy a tavaszi ülésszak 3 napos lesz. Anyagilag viszont kevésbé kifizetődő a mulasztás, mert tiszteletdíjat sem kaphatnak, amíg nem adják le bevallásukat az Országgyűlés elnökénél.

Veszteséges a Fiat

Az olasz Fiat autógyár 800 millió euró nettó veszteségre számít - idézték olasz lapok Paolo Cantarellát, a cég vezetőjét, aki a parlamentben tájékoztatta a képviselőket a stratégiai fontosságú vállalat kilátásairól. A torinói központú Fiat tavaly 664 millió euró nettó nyereséget ért el.

Dicsér és elmarasztal a Dunaferr-jelentés

A Dunaferr Rt. hosszú távú fejlesztési koncepciója több megoldást is felvetett, ugyanakkor az egyes technikák teljes vizsgálata helyett Suchman Tamás volt privatizációs miniszter kizárólag a vagyonkezelői konstrukcióra adott utasítást - többek közt ezt a megállapítást tartalmazza a parlament által létrehozott Dunaferr-albizottság jelentéstervezete. A tervezetet a kormánypárti képviselők szavazatával az albizottság már elfogadta, a gazdasági bizottság várhatóan január végén vagy februárban szavaz majd róla.

Gyorsabb lesz az alapítványok, egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele

Az Alkotmánybíróság egy márciusi határozatában kötelezte az Országgyűlést, hogy év végéig alkossa meg azt a jogszabályt, ami lehetővé teszi, hogy a társadalmi szervezetek és az alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele ne húzódjon el indokolatlanul.  A hatályos jogi szabályozás ugyanis soron kívüliséget ír elő ezekben az eljárásokban, a gyakorlatban azonban hónapokig is eltart, amíg nyilvántartásba vesznek egy-egy alapítványt vagy egyesületet, ennek megtörténtéig viszont nem tudja megkezdeni működését. A parlament 2001. december 18-i ülésnapján elfogadta a törvényt, amely 2002. január 1-jén lép hatályba.

Elfogadták a társadalmi szervezetekről szóló törvény módosítását

A parlament keddi ülésén elfogadta a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásba vételére vonatkozó törvény módosítását. A társadalmi szervezetekre és alapítványokra a nyilvántartásba vételkor ezentúl ugyanolyan szabályozás vonatkozik, mint a cégbejegyzésekre.

Több törvényt fogadtak el ma, mint eddig az őszi ülésszak során

Összesen 39 törvényjavaslatról döntött a parlament kedden. A képviselők elfogadták többek között a sokat vitatott kórháztörvényt. Emellett a keddi döntések értelmében jelentősen szigorodik a Btk., létrehozzák a Nemzetőrséget, bővítik a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét. A képviselők elfogadták az e-kereskedelemről szóló törvényt, a Gripenek bérleti szerződéséről szóló határozati javaslatot és a zsebszerződések elleni törvénycsomagot is.

Elfogadták a Btk. jelentős szigorítását

Jelentős támogatással elfogadta a parlament a a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. A módosításokat elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges jogharmonizáció, valamint a bűnözés terén bekövetkezett változások indokolják. A képviselők elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is.

Elfogadták a kórháztörvényt

Elfogadta a parlament a sokat vitatott kórháztörvényt. A törvényt 188 képviselő támogatta, 154-en szavaztak nemmel, öten tartózkodtak. A jogszabály szerint szinte teljes körűvé válhat a magánosítás a háziorvosi szolgáltatásban és a fogászati alapellátásban, azaz a háziorvosok, fogorvosok a saját rendelőjükben fogadhatják majd a betegeket, a szakrendelők és a kórházak jelentős része pedig közhasznú társasággá alakul.

Újabb vizsgálat Rigler ellen

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kéri a parlament elnökétől Rigler Zoltánnal (Fidesz) szemben Világosi Gábor (SZDSZ). A képviselő Áder Jánosnak írt levelében ezt azzal indokolja: Rigler nem tett eleget a képviselők jogállásáról szóló törvényben szereplő azon kötelezettségének, hogy vagyonnyilatkozatában feltüntesse gazdasági érdekeltségei között a Riegler Építőipari és Szolgáltató Kft.-ben fennálló 100%-os érdekeltségét, valamint minden ezzel összefüggő adatot.

Az MSZP és az SZDSZ nemmel szavaz az OVB-jelöltekre

Az Országos Választási Bizottsági (OVB) új tagjairól is szavaz a parlament kedden. Az MSZP és az SZDSZ nemmel fog szavazni a jelöltekre, mivel szerintük politikailag nem semlegesek.

Szlovákiában a parlament elé kerül a magyar státustörvény

Várhatóan még decemberben a szlovák parlament elé kerül a magyar kedvezménytörvény ügye. Peter Weiss, a pozsonyi törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az Új Szó című újság azon felvetésére, hogy Szlovákiában is hatályban van egy, a magyar kedvezménytörvényhez hasonló jogszabály, azt válaszolta, hogy "a magyar törvényt a nyugtalanító folyamatok részeként kell szemlélni, mert egyre erősödnek a nacionalista elemek a kormányzó Fidesz megnyilvánulásaiban."

A mentelmi bizottság kiadná Dán Jánost

A mentelmi bizottság egyhangúan Dán János kisgazda képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a parlamentnek. A képviselőt folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, nagyobb kárt okozó csalással, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítással gyanúsítják. A kisgazda képviselőt az Országgyűléstől kapott lakásbérleti támogatással kapcsolatos csalással gyanúsítja az ügyészség. A kisgazda politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy legfeljebb formaságokról lehet szó, nem vett fel pénzt törvénytelenül. A képviselő állítólag két ingatlanbérleti üggyel kapcsolatban megtévesztette az Országgyűlés Gazdasági Hivatalát.

Hegedűs mentelmi jogának felfüggesztését javasolják

A mentelmi bizottság Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Hegedűs az ülés után közölte: ő maga is a mentelmi jog felfüggesztését kérte a bizottságtól. A végső döntést a parlament hozza meg az ügyben.

Nincs plusz pénz a fővárosi kórházaknak

Ebben a parlamenti ciklusban nem kapott címzett támogatást a főváros egészségügyi rendszerének fejlesztésére, így nem indult új kórházi beruházás Budapesten. A főpolgármester és az egészségügyi miniszter csütörtöki találkozójukon megállapították, hogy szakmailag a legtöbb kérdésben azonos állásponton vannak. Konkrét pénzügyi támogatásról azonban nem tudtak megállapodni, bár a fővárosiak abban reménykednek: ha elgondolásaikban a kormány továbbra sem talál szakmai kifogásokat, jövőre már nem lehet elutasítani a címzett támogatásokra benyújtott kérelmeket.

Gazdaságélénkítő csomag Ausztriában is

Erős ország, erős imázs - vitanap a parlamentben

A kormány az Országimázs Központon keresztül hazudik a polgárainak, a polgárok pénzén - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke az imázsközpont tevékenysége miatt kezdeményezett parlamenti vitanapon. Minden erős ország erős imázzsal rendelkezik - idézett egy neves marketing szakembert Stumpf István kancelláriaminiszter. Az Országimázs Központ "A tett első, a szó második" címmel külön kiadványt jelentetett meg a vitanapra. A füzetet a Happy End készítette.

Nehezen indul a Sabena-utód DAT légitársaság

A csődbe jutott belga Sabena légitársaság utódja, a korábbi leányvállalat DAT néhány hét működés után a vártnál nagyobb forgalmat ért el, azonban a társaság működtetésée beígért 200 millió eurós tőke nehezen gyűlik össze. A DAT vezetői 45 millió eurós támogatást kértek a belga tartományoktól, a vallon parlament és Brüsszel tartománya vállalja az összeg felének kifizetését, a flamand vezetők azonban feltételekhez kötik a támogatást.

Újabb ellenzéki támadás a kormányhirdetés miatt

Az MSZP tovább támadja a kormányt a pénteki és szombati napilapokban megjelent kormányhirdetés miatt. A parlament keddi ülésén Tóth András (MSZP) ismételten kifogásolta, hogy közpénzekből jelentettek meg kormányreklámot. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szerint viszont célszerű minden évben tájékoztatni az állampolgárokat a kormány munkájáról.

Megszűntek a devizakorlátozások

Fontosságukat vesztett törvénytervezetek

Jelentős törvénykezési hátralékkal fejezi be munkáját a jelenlegi parlament. A benyújtott jogszabálytervezetek közül ugyanis jó néhány kerülhet az irattárak mélyére. Nem csupán a törvényalkotói munka marad hiányos, de olyan fontos jelentéseket sem vitat már meg a plénum, amely éppen a végrehajtói hatalom ellenőrzéséből adódó feladata a T. Háznak.

Büntethető lesz az ellenszegülés

A jövőben akár börtönbüntetést is kaphat, aki megpróbálja megakadályozni egy jogerős bírói ítélet végrehajtását - persze csak akkor, ha elfogadja a parlament az igazságügyi tárca erre vonatkozó javaslatát. A tervezet nem fenyeget minden egyes adóst börtönnel, csupán az ellenszegülőket. Büntetőügyek tucatjai emiatt nem várhatóak, az viszont igen, hogy a fenyegetettség önmagában elegendő lesz az ítéletek betartásához.

Korlátozták a parlamenti számítógépes rendszer használatát

Az MSZP képviselői törvénytelennek tartják, hogy a hónap eleje óta korlátozzák a parlamenti számítógépes rendszer használatát. Azt sem tartják véletlennek, hogy éppen a múlt csütörtök óta nehezítették meg az internet használatát. A bevezetés időpontja egybeesik az MSZP bejelentésével, mely szerint interneten kívánják bevonni a civil szervezeteket a parlament munkájába. Az Országgyűlés gazdasági igazgatója szerint döntése a hatékonyabb működést célozta.

Elmaradt tájékoztatás több tízmilliárd elköltéséről

A Magyar Hírlap információ szerint a keddi kormányülésen döntés született több 10 milliárd forint sorsáról, amit a kormány a 47,9 milliárd forintos költségvetési tartalékból kíván elkölteni. A lap információit megerősítette Tállai András pénzügyi politikai államtitkár. Deutsch Tamás sportminiszter kedden a parlamenti szakbizottság előtt - a kormányülést követő meghallgatásán - már arról számolt be, hogy tárcája 4,4 milliárd forintot kapott a tartalékból.

Tömeges jelentkezés a politikai hirdetésre

Apróhirdetés útján keres képviselőket a Magyarországi Zöld Párt. A megjelent szövegre tömegével jelentkezőket gyorstalpaló tanfolyamon készítik fel a választásokra. Azt remélik, hogy egyéni jelöltek révén 2002-ben bekerülnek a parlamentbe.

Mégis egymillió marad a kampánypénz

Nem alakult ki egyetértés a pártok között a házbizottság csütörtöki ülésén a kampánypénz egymillióról kétmillió forintra emelésével kapcsolatban. A MIÉP, az SZDSZ és - korábbi álláspontjával ellentétben - az MSZP is a módosítás ellen szavazott. Nem született kompromisszum a katonák bevetésével kapcsolatos alkotmánymódosításról sem. Így nem is tárgyal erről a kérdésről a jövő héten a parlament.

Nem tárgyalhat a parlament Orbán felelősségéről

Nem tárgyalhatja a parlament a miniszterelnök felelősségéről szóló ellenzéki indítványt. Az ellenzék szerint a Torgyán József vezette FVM-nél történt visszaélésekért Orbán Viktort is felelősség terheli. Az ügyrendi bizottság csütörtökön azonban úgy döntött, az erről szóló határozati javaslat házszabály-ellenes, ezért nem vehető tárgysorozatba. A szocialisták szerint viszont a bizottság döntésének indoklása vitatható, ezért valószínűleg újra benyújtják a javaslatot.

Kompromisszumképtelenség pénzmosásügyben

Az Európai Unió a jövő héten publikálandó országjelentésében várhatóan elmarasztalja Magyarországot a pénzmosás elleni küzdelemben tanúsított magatartása miatt, mivel a parlament hétfőn egyetlen nap alatt nem tárgyalta meg a terrorizmus és a pénzmosás elleni törvényt, így kedden nem kerülhet sor szavazásra. Amennyiben a kormány - reagálva az OECD korábbi elmarasztalására - a szeptemberi első ülésre beterjesztette volna a törvénymódosítást, úgy a ház már szavazhatott volna a javaslatok elfogadásáról. A tárgyalási menetrend átalakításával november végére születhet meg a törvény. Így a hazánkat már korábban elmarasztaló OECD január véggén ...

Huszonnégymillió a határon túli diákok igazolványára

Magyar társaikhoz hasonló igazolványokat kapnának a határon túli magyar diákok. Az igazolványok kiadására 24 millió forintot szán a kormány a költségvetésből. A keddi kabinetülésen arról is döntöttek, hogy a 2012-es olimpia megrendezésére, parlamenti támogató határozat alapján jelentkezik Magyarország.

Milliókért vizsgálódtak a parlamenti bizottságok

Az elmúlt három és fél évben 22 millió forintot költött a parlament 4 vizsgálóbizottsága és 2 eseti bizottsága. A testületek többsége érdemi eredmény nélkül fejezte be munkáját. Csak arra több mint nyolcmillió forint kellett, hogy ne derüljön ki: hiteles-e a képviselők vagyonnyilatkozata. A bizottságok közpénzből működnek.

Meghallgatják az ombudsmanjelöltet

A kormány által még megszavazandónak ítélt törvények végső vitáit tartják meg a héten a parlament illetékes bizottságai, de több tárca vezetője is beszámol a vezetése alatt álló minisztérium tevékenységéről. Két testület előtt is bemutatkozik viszont Péterfalvi Attila, akit adatvédelmi biztosnak jelölt a köztársasági elnök.

A Gallup szerint több mint 10 százalékkal vezet a Fidesz

Tizenkét százalék előnnyel rendelkezik a Fidesz-MDF közös lista az MSZP-vel szemben a Gallup legutóbbi felmérése szerint a megkérdezett pártot választók körében. A harmadik parlamenti párt az SZDSZ lenne a november végi erőviszonyok alapján.

A szlovákok is fenyegetőznek a státustörvény miatt

A szlovák parlament külügyi bizottsága bírálta a státustörvényt. Közölték: a januárban érvénybe lépő törvény elképzelhetően megzavarja a Szlovák Köztársaság jogalkotásának felségterületét, ezért válaszlépéseket tesznek majd.

Sasvári lehet Várhegyi utódja

Orbán Viktor miniszterelnök környezetében Sasvári Szilárdot, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnökét tartják legesélyesebbnek a kulturális tárca politikai államtitkári posztjára a Népszabadság információi szerint. Ha Sasvári nem vállalná, akkor akár egy hónapig is betöltetlen maradhat az államtitkári pozíció.

Az MSZP és a MIÉP ellenzi a NATO-katonák átcsoportosítását

Az Országgyűlés hétfőn megtartotta a a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló parlamenti határozati javaslat általános vitáját. A kormánypártok támogatják a javaslatot, míg az ellenzék nem adna bianko felhatalmazást az egyéb NATO-kötelékekbe való csapatokkal kapcsolatban is.

Várhatóan 4,5-5,5 százalékkal nő az áram ára

Matolcsy György gazdasági miniszter és az energiahivatal vezetőjének szerdai találkozóján várhatóan döntés születik az elekrtomos áram fogyasztói árának emeléséről. Szakértők szerint az emelés mértéke a tervezett infláció latti, mintegy 4,5-5,5 százalékos lesz. Még az idén szvazhatnak a parlamentben az új villamosenergia-törvényről, amelynek azonban nem lesz drámai hatása a fogyasztókra.

Az SZDSZ is támogatja Mádl jelöltjét

Parlamenti demokráciában elképzelhetetlen, hogy az Országgyűlés fél évig "ne kapjon szót", ezért mindenképpen szükségesnek tartják, hogy a parlament tavasszal is ülésezzen - mondta az SZDSZ frakcióvezetője, aki hozzátette: támogatják az államfő új jelöltjét az adatvédemi biztos posztjára.

Patthelyzet Rigler-ügyben

Nem sikerült kiderítenie a parlament ügyrendi bizottságának, hogy betekinthet-e a Rigler Zoltán összeférhetetlenségét vizsgáló testület a képviselő és családtagjai zárt vagyonnyilatkozatába. Az eljárás a fideszes törvényhozó tisztázásával zárulhat.

Sérelmezik a kisebb pártok a háttéralkut

A kis pártok - az SZDSZ, az FKGP, a MIÉP - felháborodással fogadták a Fidesz és az MSZP megállapodását a kétharmados többséget igénylő választási eljárási törvény módosításáról, amelyet tegnap a parlament ügyrendi bizottsága is tárgyalt. A háttérmegállapodás legfontosabb pontja, hogy a képviselő-jelöltekre fordítható, jelenleg egymilliós kampánykeretet megduplázza a parlament. Ez a lépés a kis pártok támogatása nélkül is megvalósítható.

Tavasszal is összeülhet a parlament

Ebben az esztendőben a jövő héten lesz utoljára ötnapos plenáris ülés a parlamentben. Áder János, az Országgyűlés elnöke a házbizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón közölte azt is: jövőre, a választások előtt lesz tavaszi ülésszak, annak időtartama azonban attól függ, hogy mennyi elvégzendő munkája marad a parlamentnek.

Péterfalvy lehet az ombudsmanjelölt

Péterfalvy Attila a legesélyesebb jelölt az adatvédelmi biztos posztjára a Népszabadság értesülése szerint. Az ombudsmanról szóló egyeztetés hétfőn lesz a hat parlamenti párt részvételével.

Az ÁSZ a parlamentben értékeli az SZDSZ-es iratokat

Az Állami Számvevőszék még nem tudja, hogy kompetenciájába tartozik-e az SZDSZ ellen összegyűjtött, és Horváth Béla kisgazda képviselő által hozzájuk eljuttatott iratköteg. Amennyiben szükségesnek ítélik, újabb vizsgálatot fognak lefolytatni a pártnál.

A kormány döntene a balkáni magyar NATO-egységekről

A kormány a parlament nélkül dönthetne a balkánon szolgálatot teljesítő magyar katonai egységekről - egy új határozati javaslat szerint. A külügyi bizottságban egyedül a szocialisták nem tartják vitára alkalmasnak a javaslatot, amely szerint az Országgyűlés beleegyezne abba is, hogy a NATO balkáni szolgálatra vonuló erői áthaladhassanak Magyarországon.

Alkotmánysértő az ítélőtáblákról szóló törvény

Jelentősen nőtt a titkos megfigyelések száma

Több mint kétharmadával megnőtt az engedélyhez kötött titkos megfigyelések száma - értesült a Magyar Hírlap. Többek között ezek hátteréről is kérdezik mai bizottsági meghallgatásán az igazságügy-minisztert. Mindez azért is fontos, mert változatlanul parlamenti ellenőrzés nélkül működnek egyes állami szervezetek nyomozórészlegei.

A parlament elé kerül a kisebbségi törvény módosítása

A parlament kisebbségi bizottsága a Ház elé terjeszti a kisebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvényjavaslatot. A kisebbségi önkormányzatok képviselői elégedetlenek az elkészült javaslatokkal.

Eltűnt a romák oktatására kiutalt pénz

Valószínűleg feljelentést tesz Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a jászladányi iskola ügyében, mondta el a parlament kisebbségi bizottságának keddi ülésén. Az ombudsman szerint az állam által a kisebbségi osztály indítására kiutalt pénzt fölvette ugyan az önkormányzat, de a tanulók semmilyen pluszprogramot nem kaptak az iskolában. Kaltenbach szerint hasonlóan működik a rendszer az egész országban.

Mikola többfrontos harca a kórházakkal és a parlamenttel

Az orvosok országos sztrájkra készülnek. Valószínűleg decemberben döntenek a demonstrációról. Ugyancsak az év utolsó hónapjában dől el a kórháztörvény sorsa. Mikola István egészségügyi minisztert bírálják a szakmai szervezetek, az ellenzéki pártok, de még a kormánypártok is. A kórháztörvényhez 70 módosító javaslat érkezett, mind kormánypárti képviselőktől. Azt senki nem vitatja, hogy az egészségügy pénzügyileg ellehetetlenült, és sürgős beavatkozásra van szükség, a helyzet megoldását viszont egészen másként képzelik el a különböző szervezetek.

Martonyi az egyeztetés folytatását javasolja

Martonyi János külügyminiszter a parlamenti pártok elnökeivel való egyeztetés folytatását javasolja az alkotmánymódosításról, amelynek tervezetét november 24-én tárgyalja és hagyja jóvá a kormány.

Alkotmánymódosítás a lakhatási jogokért

A lakhatási jog is kerüljön be az alkotmányos jogok közzé - erről készülő koncepciót készülnek eljuttatni a parlamenti pártok vezetőihez neves civilszervezetek. Egy tavalyi, nagy visszhangot kiváltó alkotmánybírósági határozat nem sorolta az alapjogok közé a lakhatást, és ezzel levette a felelősséget a kilakoltatások miatt az állam válláról. A civilszervezetek azután döntöttek a beadványról, hogy nem tudták megakadályozni egy roma család kilakoltatását a VII. kerületben.

Megadóztatják a befektetéseket Lengyelországban

A lengyel parlament alsóháza, a szejm szerdán elfogadta a Marek Belka pénzügyminiszter által kidolgozott adótörvény-módosítást, amelynek értelmében 20 százalékos kamatadót vetnek ki a banki megtakarításokra, a kincstári értékpapírokra, kötvényekre és befektetési alapokra. A törvény jövő évi életbe léptetéséhez novemberig hivatalosan ki kell hirdetni azt. A kisbefektetők nagy része most befektetéseinek átmentésén gondolkodik.  

Médiakuratórium helyett parlamenti biztost javasol az MSZP

A csonka médiakuratóriumok visszahívását javasolja a szocialista frakció. A testületek helyett parlamenti biztosok felügyelnék a közszolgálati médiumokat. A biztosok kinevezéséhez módosítani kell a médiatörvényt is. A javaslatról már a héten tárgyalhat az Országgyűlés kulturális bizottsága.

Kökény Mihály: "A Fidesz a többől is kevesebbet ad"

A parlament előtt álló kórháztörvény adott aktualitást a beszélgetésnek Kökény Mihállyal, a legnagyobb ellenzéki párt egészségüggyel foglalkozó politikusával. A volt egészségügyi miniszter szerint először anyagi segítséget kellene adni az egészségügynek, és későbbre hagyni a struktúra teljes átalakítását.

Kérdezze Kökény Mihályt!

Ma 14 órától Kökény Mihály, az MSZP egészségüggyel foglalkozó politikusa lesz a Társalgó vendége. A beszélgetés aktualitása a parlament előtt lévő kórháztörvény, melyet az MSZP nem támogat.

Orbánhoz fordul az MSZP Szabadi vádjai miatt

Az MSZP a miniszterelnöktől kér tájékoztatást Szabadi Béla kedden a parlamentben elhangzott vádjaival kapcsolatban. A szocialisták több kérdést is intzétek Orbán Viktorhoz, és többek között arra kíváncsiak: igaz-e hogy politikai hajsza folyik Szabadi ellen. A szocialisták a terrorizmusellenes törvénycsomag miatt is bírálták a kormányt.

Jövőre 5 százalékkal nőhet a román gazdaság

Ingatlan mellé pénzt is ad a bizottság

Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága a jövő évi civil szervezeteknek szánt költségvetési keretből több olyan szervezetet is támogatni kíván, amelyek a botrányos ingatlanjuttatási pályázaton aránytalanul sok helyiséghez jutottak. A civilek szervezeti és működési támogatásáról decemberben dönt a parlament.

Parlament előtt a Dob utca ügye

Az, hogy elfogtak egy emberöléssel gyanúsított embert, mindenképpen eredménynek tekinthető, emellett belefér, hogy hibáztak is a rendőrök - mondta Kontrát Károly belügyi államtitkár, miután az SZDSZ-es Kóródi Mária az ügy felelősei iránt érdeklődött.

A legfeszítettebb tempójú parlamenti hét várható

A héten minden nap éjfélig tart a parlamenti ülés. Húsz törvényjavaslat általános vitájának lezárására kerül sor. Döntenének a terrorizmus elleni törvénycsomagról, a zárszámadáshoz beérkezett módosító javaslatokról, Szabadi Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről és ismét szavaznak az alelnök személyéről. Sor kerül a Nemzeti Földalapról szóló javaslat általános vitájára is.

Alelnökök nélkül maradhat az ÁSZ

Az ellenzék szerint a Fidesz miatt elképzelhető, hogy hosszú hónapokig nem lesznek alelnökei az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). A másik öt parlamenti párt az ÁSZ munkatársai közül ajánlott jelölteket, amit a legnagyobb kormánypárt ellenzett. A Fidesz - információink szerint - a miniszterelnökhöz közeli alelnököket képzelt el.

Parlamenti vita Mécsék kifütyüléséről

Mécs Imre (SZDSZ) szerint felheccelt szélsőjobbosok és nem 56-osok fütyülték ki a november 4-ei ünnepségen az SZDSZ és az MSZP politikusait. A kormányt képviselő Dávid Ibolya a helyszínen a botrányt okozók egyikét nyugtatgatta, később a parlamentben azt közölte, hogy az SZDSZ-MSZP szövetség miatt került sor a szabad demokrata politikusok kifütyülésére.

Kivonult az MSZP és az SZDSZ a költségvetési bizottság üléséről

Megtárgyalta a parlament költségvetési bizottsága a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat, miután az MSZP és az SZDSZ kivonult a testület hétfő késő esti üléséről.

A Magyar Traumatológus Társaság 2001. november 5-i közgyűlésének zárónyilatkozata

Ismét alelnökről szavaz az Országgyűlés

Az őszi ülésszak legfeszítettebb tempójú parlamenti ülése várható a jövő héten, mivel a képviselők öt nap alatt húsz törvényjavaslat általános vitáját kénytelenek lezárni, hogy azokról még az idén szavazhasson a T. Ház. A parlament harmadszor is megpróbálkozik az Országgyűlés kisgazdaalelnökének megválasztásával, az FKGP-frakció ismét Bánk Attilát javasolja a posztra. A plénum határoz majd Szabadi Béla volt agrárállamtitkár mentelmi jogának felfüggesztéséről, és sor kerül a zárszámadási törvényhez beérkezett módosító indítványok megszavazására is.

Büntetlen ki- és belépés a magán-, illetve a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer között

A jövőben közel másfél évig mérlegelhetnének a pályakezdők, hogy nyugdíjjárulékukat az állami vagy a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszerben gyűjtsék. Ezen idő alatt akár mindkét rendszert is kipróbálhatják büntetlenül. Az erről szóló indítványról a jövő héten szavaznak a parlamentben.

A közmédiumok tőkepótlást kapnak

A kormány támogatásával a közszolgálati médiumok újabb 14 milliárd forintos konszolidációjára készül a parlamenti kormánytöbbség. A megoldás nem közvetett, hanem direkt tőkepótlás, lesz. Tegnap elmaradt viszont a médiumelnökök parlamenti meghallgatása, így nem tudható, mire kell a pénz.