orvostudomány
címke rss- kapcsolódó címkék:
- szervátültetés
- Járay Jenő
- genetika
- kutatás
- rák
- legfrissebb
- legrégebbi
Az első kép egy gyilkos immunfehérje hatásáról
Angol és ausztrál kutatók első alkalommal tettek láthatóvá egy olyan immunfolyamatot, amelynek létezéséről már 110 éve tudnak a szakemberek. A mikroszkóp alatt megvizsgált fehérje lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá váltak vagy vírusok fertőzték meg őket. Az eredmények a daganatok, a cukorbetegség és a malária leküzdésében is egyaránt segíthetnek a jövőben.
Először látott betűket egy több évig vak ember
Egy évekig teljesen vak ember képes megkülönböztetni gyümölcsöket és evőeszközöket egy asztalon, felismeri az alakokat egy szobában, sőt betűket olvas egy retinachip beültetése után. Eddig ez a legnagyobb mértékű látásjavulás, amit elértek ezzel a módszerrel.
Talán a náthára is lehet egyszer hatékony gyógyszerünk
Egy cambridge-i kutatócsoport eredményei alapján talán a nátha ellen is hatékony gyógyszert lehet fejleszteni, de mindez egyelőre nem több puszta fantáziálgatásnál. Az viszont valóban kiderült, hogy az eddigi ismeretekkel ellentétben az immunrendszer antitestjei a fertőzött sejtek belsejében is képesek a vírusok ellen harcolni.
Kiderült, miért segítik az egészséges sejtek a daganatokat
Egyetlen fehérjemolekula lehet a kulcsa annak, hogy sokszor eredménytelenek maradnak az immunrendszernek a daganat ellen indított támadásai. Ha a mostani eredmények embereknél is beigazolódnak, végre hatékony rákellenes vakcinák kifejlesztésére nyílik lehetőség.
Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak?
A statisztikák szerint napjainkban a nők átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ennek okára több magyarázat is született, de ezek egyike sem igazán meggyőző. Az állatok nőstényei is általában hosszabb életűek, mint a hímek, és a Scientific American gerontológus szerzője szerint a nők (illetve nőstények) szaporodásban betöltött fontosabb szerepe állhat a jelenség hátterében.
Gyakran mellélőnek a génvadászok
Az utóbbi két évtizedben fellendültek azok a kutatások, amelyek egy-egy génváltozat befolyására próbálják meg visszavezetni összetett viselkedésbeli jellegek kialakulását. Még mindig ritka azonban, hogy olyan géneket, génváltozatokat azonosítanak, amelyek önmagukban is kellően erős befolyást képesek gyakorolni a viselkedésre. A génvadászat során olykor fény derülhet a genetikai és a környezeti tényezők között fennálló, igen összetett kölcsönhatásokra is.
Komoly fogást találtak a ráksejteken
Olyan molekulát fedeztek fel a ráksejtek felszínén, amely legalább tizenegyféle daganattípusban jelen van, az egészséges szövetekben viszont nem vagy alig fordul elő. A molekula tehát ideális gyógyszercélpont. Támadásával el lehetne vágni a daganat vérellátását, azaz ki lehetne éheztetni a tumort. A célpont megközelítését állatokon már kipróbálták, sikerrel.
Sikeres egy kísérleti tüdőrákteszt a betegség korai fázisában is
A szájból vett sejtek vizsgálatával korai állapotban is sikerült felfedezni a tüdőrákot emberekben. Jelenleg sehol a világon nem létezik olyan népességszintű szűrőmódszer, amellyel időben fel lehetne ismerni a tüdőrák megjelenését. Magyarországon még mindig ez a leggyakoribb daganatos halálok.
Kiválasztották az első gerincsérült beteget embrionális őssejteken alapuló kezelésre
Az amerikai Geron Corporation hétfőn bejelentette, hogy kiválasztották az első olyan gerincsérült beteget, akit a világon elsőként próbálnak embrionális őssejtekből kitenyésztett sejtekkel kezelni. Eddig sehol a világon nem zajlott hasonló klinikai próba ezekkel a sejtekkel, legalábbis ami a nyugati, bizonyítékokon alapuló orvostudományt illeti.
Rákellenes port mutattak be az Egyesült Államokban
A sugárkezelésnél vagy a műtéti beavatkozásnál jóval kíméletesebb kezelés lehet a jövőben a tüdőrák ellen az a belélegezhető, száraz por, amelyet a Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség éves világkongresszusán mutattak be az egyesült államokbeli New Orleansban.