Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben

Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.

A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere

Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán

Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.

Embereket ijesztgető madarak

Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Tokaji Partifecske Hajózás 2022

Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Kis lilék a Rábán

A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Az éneklő fakéreg

A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Fülemülék májusi éjszakája

A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában

Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.

Idén is számos helyre került új gólyafészek-emelő

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az MVM Démász Áramhálózati Kft. évek óta együttműködik, hogy a tavasszal hazatérő fehér gólyákat biztonságos fészkek várják itthon. Sok helyen új fészekmagasítókat tettek olyan villanyoszlopokra, ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a gólyák, de valahol csak a fészek igazítására volt szükség.

Elkészült a Kárpát-medence újabb sasállomány felmérése

Elkészült a 19. Országos és 5. Pannon-régiós Sasleltár, a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében mintegy 1300 rétisast és 628 parlagi sast, 16 szirti sast és 8 fekete sast figyeltek meg; a sasfajok mellett további 13 ragadozómadár-faj több mint 13 ezer példányát is felmérték a szakemberek - tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) pénteken az MTI-vel.

Egymást segítették a szarkák a nyomkövető eltávolításában

Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.

Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?

A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során

Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában

2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.

Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken

Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.

A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket

Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.

Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete

Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.

Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton

December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.

Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon

A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.

Több tucatnyi elpusztult és alig élő lundát vetett partra a víz Orkney partjánál

Szakértők vizsgálják a madarak felfedezését Scapanál és más strandokon az elmúlt napokban. Még nem tudják, miért pusztulnak a madarak, de úgy hiszik, nem valószínű, hogy madárinfluenza. 

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

Télen is itassunk!

Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására.

Szombaton tartják a rendkívül látványos Tatai Vadlúd Sokadalmat

Akár ötvenezer madár együttes kirepülésének és behúzásának is részesei lehetnek szombaton azok, akik ellátogatnak Tatára, az Öreg-tó partján rendezett Vadlúd Sokadalomra.

Először bukkantak uráli bagolyra Dél-Magyarországon

Egy Baja mellett áramütést szenvedett uráli bagoly került a Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába, a sérült madár egészségi állapota kielégítő - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Miért énekelnek egyre halkabban a madarak?

Egyre halkabb és monotonabb lett a madarak éneke az elmúlt 25 évben Európában és Észak-Amerikában. Ennek legfőbb oka a fajok eltűnése, az egyedszám csökkenése, amelyek hátterében az emberi tevékenység, például az intenzív mezőgazdasági művelés áll - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett

Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.

Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában

Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.

Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez

A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.

Szokatlan jelenség: júniusban már gyülekeztek a fehér gólyák

Érdekes és szokatlan jelenségre figyeltek fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Kígyósi-pusztán. Június végén már 20-30 példányos csapatokban gyülekeztek a fehér gólyák.

Senki ne etesse a vízimadarakat!

A vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot; etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - hívta fel a figyelmet hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Odúlakó madarak Budapest parkjaiban

A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.

Nyári ludak a Velencei-tónál

Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.

Újabb kerecsensólyom fiókák születtek a Balatonnál

Bár korábban nem regisztráltak Somogy megyében sikeres kerecsensólyom költést, tavaly négy fiókát, idén pedig öt fiókát számoltak össze a madarászok egy Siófok közelében létesített műfészekben.

A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon

Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.

Már költenek a túzokok

A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Hazatértek tövisszúró gébicseink

A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.

Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár

Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.

Autókat, ablakokat "támadó" madarak

Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.

A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt

Eddig úgy  tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék  naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.

Kezdődik a szalakóták költése

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein

Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Idén több partimadár költ Kardoskút térségében

A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.

Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók

„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.

Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban

Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.

Először észleltek hazánkban egy pintyfajt

Akasztó külterületén járva egy útról felszálló, vastag, sárga csőrű madár ragadta meg Bárdos Tibor, természetvédelmi őrkerület-vezető figyelmét 2021. május 10-én. A madár felszállt egy közeli akácfára, így lehetőség volt alaposabban is megfigyelni és lefotózni. Kiderült, egy tojó trombitás sivatagipinty (Bucanetes githagineus) került szem elé. A fajt most először észlelték Magyarországon, így ha a hazai Nomenclator Bizottság is elfogadja az adatot, akkor hivatalosan is elmondhatjuk, hogy új fajjal bővült a hazai fajlista.

Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban

Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.

Keresztcsőrű fészkelése a Mátrában

Életmódját tekintve kétségkívül az egyik legkülönlegesebb hazai madárfajunk a keresztcsőrű.

Elindult a másodköltési időszak - napkeltekor ismét felhangzik a "hajnali madárének"

A világ számos életközösségében, a trópusok mellett a mérsékelt övben, hazánkban is megfigyelhető az állatvilág egyik legelképesztőbb hangkavalkádja, melynek a kutatók külön nevet is adtak. A hajnali éneklés (dawn chorus) a napkeltét megelőző időszakban kezdődik és világosodásig tart. Magyarországon különösen szerencsések vagyunk, mivel a településeinken is gazdag madárvilágnak köszönhetően az elkövetkező reggeleken akár a fővárosban is részünk lehet az élményben.

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

Ne dobjuk ki a hajat, a megfésült kutya, macska szőrét,tegyük ki a madaraknak, mert jó fészekanyag. 

Az idei évben az ellenőrzések során két ritka énekesmadárral is találkoztak a Bükki Nemzeti Parkban

A Mátra vulkanikus tömbjében több helyen is találkozhatunk kisebb-nagyobb, természetes úton létrejött sziklafallal, melyek egészen speciális élőhelyek.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.

Énekel a kékbegy a Kis-Balatonon

Megérkezett a Kis-Balaton területére hazánk egyik legszebb nádi énekesmadara, a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó kékbegy (Luscinia svecica).

A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-al (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megállítása, megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat.

Hetvenévesen is költött a világ legidősebb tengeri madara

Idén is költött a világ legidősebb tengeri madarának tartott Laysan-albatrosz, Wisdom, noha már legalább 70 éves - közölte az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS).

Bagolylesők

Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.

Elpusztult a világ egyik legritkább madara

Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.

Mi történik a madarainkkal télen?!

Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?

Fontosak számunkra a madarak!

2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.

Téli madáretetés helyesen

Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

12 éve nem járt olyan madár Magyarországon, amilyet most fogtak

Vadlúdfigyelő programokat szerveznek november közepétől Tatán

Vadlúdfigyelő programokat szerveznek november közepétől Tatán: november 14-től december 20-ig hétvégenként szakértők mutatják be a Tatára érkező északi vadludak napi mozgalmát, november 28-án pedig limitált létszámú szakvezetéses túrákat is tartanak.

Több, mint 1.000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon

TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről.

Siekres túzok költés Dél-Hevesben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részt vesz „A túzok határon átnyúló védelme a Kárpát-medencében" c. LIFE programban (LIFE15 NAT/AT/00834), amelynek átfogó célja a hazai túzok állományra ható legfontosabb veszélyeztető tényezők kiküszöbölése.

Srí Lankán arat a madárbarát turizmus koncepciója

Hová tűnnek a mezők-szántók madarai?

A pacsirta szimbólum, ami a kultúránk minden területén megjelenik és jelképe annak a természetvédelmi ügynek is, amiről tájékoztatni szeretnénk. Lehet, hogy egyszer hiába várjuk majd a pacsirtaszót? Reméljük, hogy ez az idő soha nem jön el, de aggasztó, hogy az elmúlt két évtizedben eltűnt Magyarország mezei pacsirtáinak egyharmada. Amit ezek a kis énekesek jeleznek, az ma a hazai madárvilág talán legnagyobb problémája.

Hogy csalogassuk kertünkbe a madarakat?

A közelünkben élő madarak és más állatcsoportok faj- és egyedszám növelésének legfontosabb eszköze - pontosabban inkább alapfeltétele - a természetes élőhelyeket leginkább felidéző növényzet telepítése és megőrzése.

Évszázadok óta először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában

Csaknem 600 év után először születtek vadon fehér gólyák Nagy-Britanniában - írja a The Guardian című brit lap internetes oldala.

Virágzik a vadorzás Nagy Brittaniában a a kijárási korlátozások óta

Megnőtt az illegálisan kilőtt védett ragadozómadarak száma Nagy Britanniában a kijárási korlátozások hat héttel ezelőtti bevezetése óta - közölte az RSPB brit madárvédelmi szervezet.

Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni

A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A szárazság miatt sárgyűjtő helyekkel is segíthetjük a fecskéket!

Nehezen indul az amúgy is megfogyatkozott állományú molnár- és füsti fecskék költése idén tavasszal. A szárazság miatt ugyanis nem találnak maguknak sarat, amiből megépíthetnék, illetve tatarozhatnák a fészkeiket. Az MME ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket most május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Megérkeztek Afrikából az első szalakóták a Bükki Nemzeti Parkba

Megdőlt a legkorábbi szalakóta észlelés időpontja! Április végére megérkeztek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területére is az első példányok.

Így védik a partifecskéket a Zagyvánál

Egyre csökken a fecskék száma Magyarországon.

Az erős szélben több tízezer vándormadár pusztult el Görögországban

Afrikából Európába visszatérő fecskék, sarlós fecskék tízezrei pusztultak el az utóbbi napokban Görögországban a heves szelek miatt - közölték csütörtökön helyi ornitológusok.

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott

India madárpopulációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évtizedekben egy kormányjelentés szerint.

A madarak költési időszaka alatt tilosak bizonyos munkák elvégzése

A madarak költési időszaka előtt szükséges elvégezni a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mivel veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre - közölte hétfőn a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az énekesmadarak tíz új faját és alfaját fedezték fel Indonéziában

Az énekesmadarak tíz új faját és alfaját azonosították a kutatók három apró indonéz szigeten az elmúlt több mint száz év legnagyobb ilyen jellegű felfedezésének keretében.

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.

Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Hatalmas telefonszámlát csináltak az sms-ező sasok a kutatóknak

Adománygyűjtésre kényszerült egy orosz természetvédő szervezet, mert az általa megfigyelt vándormadarak külföldről "küldözgettek" szöveges üzeneteket, és ezzel kiürítették a projekt büdzséjét.

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar kutatók

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében.

Európai Madármegfigyelő Napok leszek októberben

A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 5-6-án - közölte az MTI-vel az esemény magyarországi koordinációját végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).