ökoszisztéma
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- biodiverzitás
- klímaváltozás
- ökológia
- globális felmelegedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A korallszigetek regenerálódását segítõ fajokat azonosítottak
A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítõ 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology címû folyóiratban publikálták eredményeiket.
Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra
A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esõerdõ és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.
Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tûz miatt
Bár tavaly is több ezer tûz lángolt fel az Amazonas erdõiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.
Növényevõ állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása
Az észak-sarki tundra nagytestû növényevõ állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelõk ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert
A Szuezi-csatornán át érkezõ invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértõk szerint.
A fenntartható gazdálkodás megõrzi az ökoszisztémát
Az ökológiailag fenntartható erdõgazdálkodás során az erdõ ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfõn az M1 aktuális csatornán.
Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból
Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.
- címkék:
- óceán
- ökoszisztéma
- oxigénhiány
- Címkefelhõ »
A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni
Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szõrös lábú, tekintélyes méretû és kifejezetten durva külsejû pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyûgözõ meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.
- címkék:
- ökoszisztéma
- oposszum
- vadászpók
- Címkefelhõ »
Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok
Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe
Nem az orkák miatt tûntek el a fehér cápák a világhírû Vals-öbölbõl
A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedõ nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal elõforduló nagy fehér cápáktól vált világhírûvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvõ öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentõs árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tûnik, hogy végleg megszûnt az itteni világhírû cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.
A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett
A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlõvé, amit azóta vulkáni kõzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkezõ hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretû virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettõs jelenséget vizsgálták.
Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska
Egyre jobban visszahúzódnak az embertõl való félelmükben a közepes és nagytermetû ragadozók. Ettõl viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.
A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt
A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsõséges éghajlati jelenségek felerõsítették a klímaváltozás hatásait az érintett idõszakban.
A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok
A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgõ trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezõbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.
Kilencezer kilométeres algaszõnyeg borítja az Atlanti-óceánt
A mûholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésû mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élõvilágot.
- címkék:
- Atlanti-óceán
- ökoszisztéma
- alga
- hínár
- Címkefelhõ »
Szombaton a Dunát ünnepeljük
Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintõ folyamot ünnepeljük.
Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat
Megkezdõdött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.
Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme
Az erõltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfõn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.
Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva
Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentõs emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma mûködésében.
- címkék:
- ökoszisztéma
- vírus
- tenger
- óceán
- Címkefelhõ »
Nem tudnak hová elrejtõzni az éghajlatváltozás hatásai elõl a rovarok
Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdõk arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.
Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék
Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hõmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.
Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme
A téli idõszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tûnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.
A mûanyag miatt változott meg a tengeri élõlények viselkedése
A mûanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élõ állatok viselkedését, és sebezhetõbbé váltak. Egy új kutatás szerint bár a a mûanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, mégis mélyreható hatással vannak a tengeri életre.
Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élõvilágát
A festõi szépségû tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, elsõ látásra rejtélyes szerepet betöltõ tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerû víztározóknak tûnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sõt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhetõ-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsõként létesített magyar mezookozmoszt ...
Gyorsuló ütemben tûnnek el a Föld õserdei
Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ õserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemû pusztulást jelent az elõzõ tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.
Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt
Ritka élõhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögbõl tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.
- címkék:
- Hawaii
- Kilauea
- ökológia
- ökoszisztéma
- vulkán
- Címkefelhõ »
Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint
A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.
A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építõköveit
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építõköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.
Sellõk pénztárcái a „fekete füstölõk” tõszomszédságában
A mélytengeri hidrotermális kürtõk szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsõként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hõvel kelteti a tojásait.
Mindenkit megdöbbentett, amit a mélytengeri állatokban találtak
Talán nem hat nagy meglepetésként az a tény, hogy a mûanyag hulladékok már a föld minden pontján jelen vannak. Sajnos az óceánok elképesztõ mélységeiben élõ állatok sem kivételek, kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a mélytengeri élõlények gyomra is tele van mûanyagrészecskékkel.
Végezhet a paraziták egyharmadával a klímaváltozás
Az állati élõsködõk (paraziták) egyharmada kihalhat 2070-re a klímaváltozás miatt.
Mesterséges zátonyt építenek a Sydney-i Operaház szomszédságába
Mesterséges zátonyt építenek a világhírû Sydney-i Operaház szomszédságába a Sydney-öböl érzékeny ökoszisztémájának helyreállítása érdekében.
- címkék:
- Sydney
- ökoszisztéma
- Címkefelhõ »
Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek
A nem õshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettõse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.
Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét
Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztõ módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab mûanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.
Több mint kilencmilliárd tonna mûanyag keletkezett 1950 óta
Több mint kilenc milliárd tonna mûanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a mûanyagok tömegtermelésérõl készült elsõ nagyszabású globális elemzés.
Végveszélybe kerültek az óceánok esõerdõi
Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élõlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyezõ tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.
Vadlovak ezreinek kilövését tervezik
Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.
Emberevõ krokodilok jelentek meg Floridában
Öt és fél méteresre is megnõhet, súlya pedig felérhet egy kisebb autóéval: kutatók szerint nílusi krokodilok bukkantak fel Floridában. E ragadozók különösen veszélyesek, ugyanis az emberhúst sem vetik meg.
Veszélyes lehet a fogságban élõ állatok visszaengedése a természetbe
Zavart okozhat, veszélyeztetheti az ökoszisztémát a fogságban tartott állatok visszaengedése a természetbe - erre a következtetésre jutottak kutatók Kínában, miután vita kerekedett a hosszú idõkre visszanyúló buddhista hagyomány hasznosságáról.
Szegényebb lenne a természet nélkülük
Ahol a kétéltûek telelésre, illetve szaporodásra alkalmas élõhelyeit forgalmas aszfaltút választja el egymástól, nagy veszélyben van valamennyi faj. Persze a hüllõkkel együtt... Lelkes állatbarátok, önkéntesek, diákok, hivatásos és mûkedvelõ természetvédõk számos helyen mentik kora tavasszal ezeket az állatokat. Magyarországon talán a legismertebb a farmosi, a sikondai és a honti békamentés, de sok más útszakaszon is elvégzik e munkát.
Még mindig szenvedik a delfinek az olajkatasztrófát
A mai napig vemhességi gondokkal küzdenek a louisianai partok menti Barataria-öböl palackorrú delfinjei a 2010-ben történt mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt - derült ki egy új tanulmányból.
A ragadozók túlélnek, de az ökoszisztéma összeomlik
Mi a közös a kardszárnyú delfinben, a jegesmedvében és az emberben? Valamennyien alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek képesek új zsákmányt választani, ha a kedvenc eledelükbõl kevés áll rendelkezésre. Ez a váltás azonban egész ökoszisztémákat sodorhat veszélybe.
- címkék:
- ökoszisztéma
- kihalás
- ragadozó
- Címkefelhõ »
Megfejtették, miért nincs több oroszlán
Nem a zsákmány hiánya vagy az orvvadászok akadályozzák az oroszlánok számának növekedését, hanem valószínûleg egy eddig ismeretlen természeti törvényszerûség, fedezte fel egy kanadai doktorandusz.
- címkék:
- ökoszisztéma
- zsákmány
- oroszlán
- ragadozó
- Címkefelhõ »
A föld alatti biológiai sokszínûség ugyanolyan fontos, mint a felszíni
Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtõzik, és e sokszínûség csökkenése valószínûleg jóval jelentõsebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élõlények eltûnése.
Ausztráliát fenyegeti a madarakat is megfojtó kúszóhal
Pápua Új-Guinea felõl Ausztrália felé terjeszkedik a rendkívül kártékony ázsiai kúszóhal, amely zavart kelthet az ökoszisztémában - figyelmeztettek ausztrál kutatók.
- címkék:
- Ausztrália
- ökoszisztéma
- hal
- állat
- veszély
- Címkefelhõ »
Megváltozik a Föld, ha eltûnnek a nagy húsevõk
A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentõsen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentõs ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.
Így rombolja az ember a tengerfeneket
Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.
A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?
A háborús csatamezõk sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élõhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekrõl, a kínai folyami delfinekrõl és a mangroveerdõkrõl.
Megárt az erdõnek is a zajszennyezés
Szinte olyan hangos a gázkitermelõ telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülõ. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elûz a környékrõl egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.
Könnyebb lehet a pandák nélkül
Ki kell halniuk a sztárfajoknak ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek a valóban fontos fajokkal kezdjenek el foglalkozni - derül ki egy biológusok körében végzett kutatásból. A természetvédelem szimbólumainak számító fajok, például a jegesmedvék és pandák ugyanis gyakran kis ökológiai szereppel bírnak, és kihalásuk sokszor már csak idõ kérdése. A többi állaton nem segítenek, ehhez a kulcsfajokkal kell végre törõdni.
Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép
A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratûz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az elõzõ fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtõn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tûz a bizonyság arra, milyen rövid idõ alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.
Egyre veszélyesebb a világ a nagyragadozók eltûnésével
A csúcsragadozók és a nagy növényevõk kihalása nagyon súlyos károkat okoz az ökoszisztémában: megnövekszik a fertõzõ betegségek gyakorisága, elterjednek a tájidegen fajok, de változások következnek be a növényzetben, a talajban, a vízben és az atmoszférában is.
Már a tengerek mélyét is rombolja az ember
Elõször becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.
Félsikerekre futotta az emberiség talán legnagyobb kincsének megvédésében
Amit megeszünk, amivel építkezünk, ahol kikapcsolódunk - végsõ soron szinte mindent az úgynevezett biológiai sokféleségnek köszönhet az emberiség, a megõrzésére tett kemény erõfeszítések azonban egyelõre nem hozták meg a remélt eredményeket. A világ természetvédelemmel foglalkozó vezetõ kutatói 2010 októberében találkoznak Japánban, hogy megvitassák, miként lehet lassítani vagy megállítani a Föld biológiai sokszínûségének csökkenését. A fõ céljuk az, hogy meggyõzzék a kormányzatokat a sokféleség megõrzésének gyakorlati hasznáról.
Tengeri káoszt okoz a klímaváltozás
A tengeri ökoszisztéma központi jelentõségû bolygónk biológiája szempontjából, ennek ellenére az emberi eredetû klímaváltozásnak az óceánok életére gyakorolt hatása még mindig kevéssé ismert. A Science folyóirat legújabb számában megjelent két tanulmány szerzõi azt állítják, hogy az üvegházhatású gázok gyorsan növekvõ koncentrációja évmilliók óta nem létezõ körülmények felé taszítják az óceáni rendszereket, és ez alapvetõ és visszafordíthatatlan ökológiai átalakulásokhoz vezethet.
Nem az oroszlánok, hanem az apró termeszek a szavanna urai
Az afrikai szavanna fenséges állatai - a vad oroszlánok, a hatalmas elefántok, a tornyosuló zsiráfok - viszonylag kis szerepet játszanak, amikor az ökoszisztéma alakításáról van szó. Az ökológusok szerint a szavanna igazi királyai a termeszek.
- címkék:
- Kenya
- ökológia
- termeszek
- ökoszisztéma
- Címkefelhõ »
A korallszirtek hangja vezeti haza a kiskorallokat
A tengerbiológusok néhány éve már felfedezték, hogy a korallszirti halak utódai hangok alapján találják meg a korallzátonyokat, de az a kutatókat is meglepte, hogy a sokkal fejletlenebb korall-lárvák szintén ugyanezzel a módszerrel tájékozódnak. Az eredmény azért jelentõs, mert így a korallok eddig ismeretlen ellenségére derült fény, a zajszennyezésre.
A mélytengerek élõvilága sem ússza meg a klímaváltozást
A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élõviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során. A mélytengerek élõvilága sérülékenyebb, mint gondolták.
A világ legöregebb fái gyorsabban nõnek a klímaváltozás miatt
Amerikai kutatók az Egyesült Államok délnyugati területeinek magas hegyeiben élõ szálkásfenyõk évgyûrûit vizsgálva felfigyeltek arra, hogy a növekedési gyûrûk az utóbbi 50 évben szélesebbek, mint korábban bármikor. Tanulmányukban arra következtetnek, hogy a szélesebb gyûrûket létrehozó gyorsabb növekedés oka az éghajlat felmelegedése.
Madárvédelem: termõföldet árasztanak el Hollandiában
Évszázadok óta a tengerbõl szabják ki termõföldjeiket a hollandok. Egy értékes élõhely védelmében most az egyik poldert újra el kell árasztani.
Az édesvizek omlanak össze elõször
A korábban kitûzött célt, hogy 2010-re lelassítjuk a fajkihalás növekvõ ütemét, már biztosan nem érjük el, a fajkihalási hullám pedig az egész emberiség élelmiszer- és ivóvízforrásait, üzemanyagkészletét és az élhetõ klímát egyaránt veszélyezteti - figyelmeztetnek a szakemberek egy kedden Fokvárosban megkezdõdött konferencián. Bár csupán bolygónk felszínének kevesebb, mint 1 százalékát borítják, a legújabb adatok szerint az édesvízi ökoszisztémák vannak a legnagyobb veszélyben, pusztulásuk nyomán pedig emberek milliárdjainak élete kerülhet veszélybe.
- címkék:
- fajkihalás
- ökoszisztéma
- Címkefelhõ »
Savasabb óceánok, veszélyben forgó tengeri ökoszisztémák
A szén-dioxid üvegházhatású tulajdonságáról már sokat hallhattunk. Ez a gáz tehetõ elsõdlegesen felelõssé a globális átlaghõmérsékletek emelkedéséért. A szén-dioxid azonban nem csupán a légkörbe kerülve okoz problémákat, az óceáni ökoszisztémákat is közvetlenül fenyegeti.
Új adatok a bálnatetemek egyedülálló életközösségérõl
Amikor egy bálna elpusztul, teteme lesüllyed a tenger fenekére, és egészen különleges ökoszisztémának nyújt otthont és táplálékot akár egy évszázadon át. Svéd kutatók most több olyan új fajt fedeztek föl, amely kizárólag az elpusztult bálnákon található meg. Ezek DNS-elemzésével azt is kimutatták, hogy az óceánok fajgazdagsága valószínûleg nagyobb a korábban feltételezettnél.
- címkék:
- bálnák
- férgek
- ökoszisztéma
- Címkefelhõ »
Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék
Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltûnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.
Biológiai Google: egymásra kattintó fajok
A legnépszerûbb keresõprogram, a Google lelke egy a cég által szabadalmaztatott algoritmus, az úgynevezett PageRank. Amikor a felhasználó valamilyen információt keres az interneten, akkor ez az algoritmus is befolyásolja az eredményként megjelenõ oldalak sorrendjét. Két amerikai kutató azt állítja most megjelent tanulmányában, hogy hasonló algoritmust fel lehetne használni annak meghatározására, mely fajok szerepe létfontosságú az ökoszisztéma fennmaradásához. Ezzel támpontot kaphatnának a szakemberek, hogy azokra a fajokra összpontosítsák a természetvédelmi erõfeszítéseket, amelyekbõl az egész a rendszer a legtöbb hasznot húzza.