A korallszigetek regenerálódását segítő fajokat azonosítottak

A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

A Szuezi-csatornán át érkező invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértők szerint.

A fenntartható gazdálkodás megőrzi az ökoszisztémát

Az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás során az erdő ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni

Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szőrös lábú, tekintélyes méretű és kifejezetten durva külsejű pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyűgöző meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe

Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett

A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlővé, amit azóta vulkáni kőzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkező hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretű virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettős jelenséget vizsgálták.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek felerősítették a klímaváltozás hatásait az érintett időszakban.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Kilencezer kilométeres algaszőnyeg borítja az Atlanti-óceánt

A műholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élővilágot.

Szombaton a Dunát ünnepeljük

Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintő folyamot ünnepeljük.

Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat

Megkezdődött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva

Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentős emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma működésében.

Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme

A téli időszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tűnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.

A műanyag miatt változott meg a tengeri élőlények viselkedése

A műanyagokban található vegyi anyagok megváltoztatták a tengerekben élő állatok viselkedését, és sebezhetőbbé váltak. Egy új kutatás szerint bár a a műanyagból származó vegyi anyagok láthatatlanok, mégis mélyreható hatással vannak a tengeri életre.

Tizenkét különös tartály mentheti meg a Balaton élővilágát

A festői szépségű tihanyi apátságtól nem messze tizenkét, első látásra rejtélyes szerepet betöltő tartályt építettek. Laikus szem számára egyszerű víztározóknak tűnnek, pedig valójában izgalmas folyamatok zajlanak bennük. Mindegyikük egy-egy önálló univerzumot jelent a beléjük telepített életközösségek számára. A kutatók ezeknek az ökoszisztémáknak a manipulálásával nemcsak a klímaváltozás várható hatásait, de a rájuk adott evolúciós válaszokat is megismerhetik. Sőt, a rendszerrel még arra is fényt deríthetnek, hogy a Marson elképzelhető-e valamilyen életforma jelenléte. A közép-kelet-európai régióban elsőként létesített magyar mezookozmoszt ...

Gyorsuló ütemben tűnnek el a Föld őserdei

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest - figyelmeztettek a kutatók.

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet "brutális" körforgásáról van szó.

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

A savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás miatt savasodó óceánvíz felemésztheti a korallzátonyok építőköveit - figyelmeztetnek ausztrál kutatók.

Sellők pénztárcái a „fekete füstölők” tőszomszédságában

A mélytengeri hidrotermális kürtők szomszédságában rakja le tojásait egy rájaféle, hogy az átlagosnál melegebb vizet kihasználva felgyorsítsa az egyébként négy vagy akár még több évig eltartó keltetési folyamatot - derült ki egy új tanulmányból, amely elsőként szolgál bizonyítékkal arra, hogy egy tengeri teremtmény vulkanikus hővel kelteti a tojásait.

Mindenkit megdöbbentett, amit a mélytengeri állatokban találtak

Talán nem hat nagy meglepetésként az a tény, hogy a műanyag hulladékok már a föld minden pontján jelen vannak. Sajnos az óceánok elképesztő mélységeiben élő állatok sem kivételek, kutatók egy csoportja kiderítette, hogy a mélytengeri élőlények gyomra is tele van műanyagrészecskékkel.

Végezhet a paraziták egyharmadával a klímaváltozás

Az állati élősködők (paraziták) egyharmada kihalhat 2070-re a klímaváltozás miatt.

Mesterséges zátonyt építenek a Sydney-i Operaház szomszédságába

Mesterséges zátonyt építenek a világhírű Sydney-i Operaház szomszédságába a Sydney-öböl érzékeny ökoszisztémájának helyreállítása érdekében.

Klímaváltozás és invázió: halálos duóra figyelmeztetnek

A nem őshonos fajok inváziója és a globális felmelegedés kettőse akár halálos duó is lehet a tudósok figyelmeztetése szerint. Az invazív állatok és növények óriási károkat okozhatnak, amit jól mutat, hogy az Egyesült Királyságban nemrég megjelent egy igen agresszív hangyafaj.

Plasztikóceán: már a Mariana-árok mélyén is megjelent a szemét

Döbbenetes, hogy az emberiség milyen elképesztő módon szennyezi és teszi tönkre a környezetét. A közelmúltban összesen 38 millió darab műanyag hulladékot találtak a civilizációtól távoli, csendes-óceáni Henderson-szigeten.

Több mint kilencmilliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta

Több mint kilenc milliárd tonna műanyag keletkezett 1950 óta, ennek zöme hulladéklerakókba vagy a természeti környezetbe jutott, károsítva az emberek egészségét és az ökoszisztémát - állítja a műanyagok tömegtermeléséről készült első nagyszabású globális elemzés.

Végveszélybe kerültek az óceánok esőerdői

Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával.

Vadlovak ezreinek kilövését tervezik

Ausztrál tudósok támogatásukról biztosították a helyi hatóságok azon tervét, hogy leöljenek több mint ötezer vadlovat az új-dél-walesi Snowy-hegységben, mivel az állatok tönkreteszik a hegyvidék növényvilágát.

Emberevő krokodilok jelentek meg Floridában

Öt és fél méteresre is megnőhet, súlya pedig felérhet egy kisebb autóéval: kutatók szerint nílusi krokodilok bukkantak fel Floridában. E ragadozók különösen veszélyesek, ugyanis az emberhúst sem vetik meg.

Veszélyes lehet a fogságban élő állatok visszaengedése a természetbe

Zavart okozhat, veszélyeztetheti az ökoszisztémát a fogságban tartott állatok visszaengedése a természetbe - erre a következtetésre jutottak kutatók Kínában, miután vita kerekedett a hosszú időkre visszanyúló buddhista hagyomány hasznosságáról.

Szegényebb lenne a természet nélkülük

Ahol a kétéltűek telelésre, illetve szaporodásra alkalmas élőhelyeit forgalmas aszfaltút választja el egymástól, nagy veszélyben van valamennyi faj. Persze a hüllőkkel együtt... Lelkes állatbarátok, önkéntesek, diákok, hivatásos és műkedvelő természetvédők számos helyen mentik kora tavasszal ezeket az állatokat. Magyarországon talán a legismertebb a farmosi, a sikondai és a honti békamentés, de sok más útszakaszon is elvégzik e munkát.

Még mindig szenvedik a delfinek az olajkatasztrófát

A mai napig vemhességi gondokkal küzdenek a louisianai partok menti Barataria-öböl palackorrú delfinjei a 2010-ben történt mexikói-öbölbeli olajkatasztrófa miatt - derült ki egy új tanulmányból.

A ragadozók túlélnek, de az ökoszisztéma összeomlik

Mi a közös a kardszárnyú delfinben, a jegesmedvében és az emberben? Valamennyien alkalmazkodóképes ragadozók, amelyek képesek új zsákmányt választani, ha a kedvenc eledelükből kevés áll rendelkezésre. Ez a váltás azonban egész ökoszisztémákat sodorhat veszélybe.

Megfejtették, miért nincs több oroszlán

Nem a zsákmány hiánya vagy az orvvadászok akadályozzák az oroszlánok számának növekedését, hanem valószínűleg egy eddig ismeretlen természeti törvényszerűség, fedezte fel egy kanadai doktorandusz.

A föld alatti biológiai sokszínűség ugyanolyan fontos, mint a felszíni

Az emberek zömét az érinti meg, ha egy-egy nagyobb, emblematikus állatfaj, például orrszarvú, panda, oroszlán kerül végveszélybe. Pedig a világ biológiai sokféleségének nagy része a föld alatt rejtőzik, és e sokszínűség csökkenése valószínűleg jóval jelentősebb hatást gyakorol az emberek életére is, mint egyes felszíni élőlények eltűnése.

Ausztráliát fenyegeti a madarakat is megfojtó kúszóhal

Pápua Új-Guinea felől Ausztrália felé terjeszkedik a rendkívül kártékony ázsiai kúszóhal, amely zavart kelthet az ökoszisztémában - figyelmeztettek ausztrál kutatók.

Megváltozik a Föld, ha eltűnnek a nagy húsevők

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Így rombolja az ember a tengerfeneket

Szántófölddé változtatja a tenger aljzatát a fenékhálós halászat. Miközben lepényhalra mennek, elpusztítják a víz alatti hegyeket.

A farkasok éljenek még, vagy a sziklaugró pingvinek?

A háborús csatamezők sérültjeihez hasonlóan rangsorolják a védelemre szoruló fajokat és élőhelyeket a természetvédelmi szakemberek. A kutatók szerint így lehet a leghatékonyabb a veszélyeztetett fajok védelme, akkor is, ha le kell mondani a sziklaugró pingvinekről, a kínai folyami delfinekről és a mangroveerdőkről.

Megárt az erdőnek is a zajszennyezés

Szinte olyan hangos a gázkitermelő telep egy amerikai nemzeti parkban, mint egy felszálló repülő. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, mint az emberre, de közvetett módon rájuk nézve is káros, például akkor, ha a zaj elűz a környékről egy bizonyos maggal táplálkozó madárfajt.