oceanográfia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- tengerbiológia
- természetvédelem
- állatvédelem
- tengerkutatás
- klímaváltozás
Eltűntek az emberi maradványok a Titanic roncsából - mi lett velük?
1912. április 15-én hajnali kettő óra húsz perckor az akkori világ legnagyobb és leghíresebb óceánjárója, az RMS Titanic, két és fél órával azt követően, hogy egy jégheggyel ütközött, hullámsírba merült. A luxusgőzös fedélzetén tartózkodó 2207 személy közül mindössze 705-en élték túl a katasztrófát. Az áldozatok többsége a nulla fok alatti jéghideg vízben vészes kihűlés miatt vesztette életét, de több százan a kettétört hajótestben rekedve a roncsokkal együtt süllyedtek a közel négy kilométeres mélységbe. A Titanic roncsát csak a tragédia után hetvenhárom évvel később, 1985. szeptember elsején fedezték fel 3 861 méteres mélységben. ...
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült miért merülnek bizonyos állatok a sötét, mély tengerbe
Több mint 300 tengeri ragadozótól származó elektromos címke adat, és hajófedélzeti szonár bizonyítja az óceán szürkületi zónájának ökológiai fontosságát. Egy új tanulmány bebizonyítja, hogy a nagy ragadozó halak, mint a cápák, tonhalak, meglepően sokszor látogatnak a mélyóceánba, különösen a mezopelágikus zónába, amely a felszín alatt 200-1000 méterre található. - írja a Woods Hole Oceanographic Institution honlapján.
Egy amerikai egyetem kutatói megfejtették az óceán mélyén élő ultrafekete angolnák rejtélyét
Az ultrafekete angonák függetlenül fejlődtek a mélytengerben, és a kutatók most úgy vélik, tudják, miért. Az új tanulmány bepillant a rejtélyes mélytengeri állatok viselkedésébe, melyek közül sok alultanulmányozott. A tudósok felfedezésüket július 11-én publikálták az Environmental Biology of Fishes magazinban. írja a Lice Science magazin.
Tudósok új ökoszisztémát fedeztek fel a hidrotermális kürtők alatt
Egy új ökoszisztémát fedeztek hidrotermális kürtők alatti vulkanikus üregekben, egy jól tanulmányozott tengeralatti vulkánnál a Csendes-óceán keleti részén lévő kiemelkedésen (East Pacific Rise), Közép-Amerika mellett. A Bécsi Egyetem munkatársa, Dr. Monika Bright által vezetett expedíció 30 napig tartott a Schmidt Óceán Intézet Falcor nevű kutatóhajóján, egy nemzetközi tudományos csapattal az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Hollandiából, Franciaországból, Costa Ricából és Szlovéniából. - írja a Schmidt Ocean Institute phy.org.-on.
A hurrikánok mélyebbre lökik hőt az óceánban, mint a tudósok gondolták, ami fokozza a hosszú távú óceáni melegedést
Amikor egy hurrikán sújtja a szárazföldet, a rombolás évekig vagy még évtizedekig is látható. Kevésbé nyilvánvaló, de szintén erőteljes az a hatás, amit a hurrikánok az óceánokra gyakorolnak. - A The Conversation magazinban megjelent új tanulmányukban akutatók a hurrikánok hatásait vizsgálták.
A mélytengeri bányászat forrópontjai rejtélyes állatoktól hemzsegnek
Mélytengeri bányászathoz megjelölt óriási óceánfenéki szakasz csodabogár tengeri állatok ezreinek otthona, legtöbbje ismeretlen a tudomány számára. A kutatást a Current Biology magazinban publikálták. - írja a BBC tudomány magazinja.
Minden korábbinál pusztítóbb földrengés és óriási árvíz fenyeget
Egy nemzetközi oceanográfiai kutatócsoport arra a megdöbbentő felfedezésre jutott, hogy az antarktiszi Ross-tenger kontinentális lejtőszegélyén felhalmozódott vastag és instabil üledéktömeg már egy enyhe földrengés hatására is pusztító erejű tengeralatti földcsuszamlássá válna. A csaknem 6000 négyzetkilométer kiterjedésű üledéktömeg kontinentális lejtőn való lezúdulása globális kihatású katasztrófát okozhat a déli féltekén.
Mesterséges intelligenciával távmonitorozzák a globális zátony egészséget
A Hawaii Egyetem kutatói új természetvédelmi eszközt fejlesztettek a korallzátony ökológiájának területén. Az új mélytanulási algoritmussal a kutatók most már képesek azonosítani és mérni a zátony udvarokat az űrből. A kutatók a tanulmányt a Remote Sensing of Environment magazinban publikálták. - írja a phys.org.
Veszélyben az óceán szürkületi zónájának élővilága a globális felmelegedés miatt
A tudósok figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás drámaian lecsökkentheti az életet az óceánok legmélyebb részeiben, ahova még elér a napfény. - írja a BBC tudomány magazinja.
Egy erős El Nino van alakulóban, aminek jelentős következményei lesznek a világra - Rohamosan melegednek az óceánok
A tudósok aggódnak, hogy a világóceánok mai gyors melegedése hozzá fog adódni a globális felmelegedéshez. - írja a BBC News tudomány magazinja.
Az algaerdők 4,5 millió tonna szén-dioxidot fognak be évente
Az algaerdő évente 4.5 millió tonna szén-dioxidot nyel el a tengervízbő. A hínár élőhelyet hoz létre a halaknak és kivonja a nitrogént és a foszfort. - írja a New Scientist.
A valaha legmélyebben lévő halat csípett el a kamera Japán mellett
A tudósok filmre vettek egy halat, ami rendkívüli mélységben úszott az óceánban, ez a valaha történt legmélyebben történt megfigyelése ennek fajnak. - írja a BBC tudomány rovata.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
Megfejtették a Titanic egyik legnagyobb rejtélyét
Még egy 1998-ban végrehajtott mélytengeri expedíció azonosította azt a furcsa tárgyat egy szonár segítségével az 1912. április 15-én hajnalban hullámsírba merült legendás óceánjáró, az RMS Titanic közelében, amelynek eredetére sokáig nem találtak magyarázatot az óceánkutatók. Csaknem két és fél évtized múltán úgy tűnik, hogy most végre sikerült megfejteni a rejtélyt.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
A Deepwater Horizon kifolyt olaja összefügg a delfinek génaktivitásának megváltozásával
A 2010-ben történt Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbanása után a súlyos olajszennyezés miatt a területen élő delfinek génaktivitása megváltozott, méghozzá azoké a géneké, amik a tüdőszövet növekedést és az immunrendszer reakciókat szabályozzák.
Szellemszerű lényt videózott egy búvár Mexikónál
Pedro Valencia egy mexikói búvárkodás közben felfedezett egy különleges tengeri lényt, egy úgynevezett szifonofort, amely a látszat ellenére nem egy állat, hanem több organizmus, amelyek kolóniaként működnek együtt.
KÍnai tudósok mikroműanyagot felfaló roborhalat fejlesztenek
A mikroműanyagot elfogyasztó robothal egy nap segíthet megtisztíteni a világ szennyezett óceánjait, állítja a dél-nyugat kínai Szecsuáni Egyetem egy tudós csoportja.
Újrahasznosított, a vízből kihalászott műanyagot használt fel az O’Neill legújabb kollekciójához
A népszerű szörf és ruházati márka olyan kollekciót készített, amely 86%-ban újrahasznosított műanyagokból gyártott darabokból áll. Az O'Neill Blue elnevezésű óceánmentő misszió célja, hogy felhívja a figyelmet az óceán szennyezettségére
A globális felmelegedés felgyorsítja az áramlatokat az óceán mélyén
A Sydney Egyetem tudósai mélytengeri geológiai nyomokat használták arra, hogy felfedjék, a múltbéli globális felmelegedés hoyan gyorsította fel a mélytengeri cirkulációt. Ez az egyik hiányzó láncszem annak előre jelzéséhez, hogy a jövőbeli klímaváltozás hogyan hathat az óceánok hő-és szénelnyelésére.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fű
- ökoszisztémák
- Max Planck Intézet
- Címkefelhő »
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.
A mikrobák túlélnek mélyen a tengerfenék alatt 120 Celsius-fokon
Úgy vélték, hogy a mikrobák a tengerfenék alatti üledékben meghalnak 80 Celsius-fok felett, de a tudósok találtak néhányat, amik túlélnek 120 Celsius-fokon és lehetséges, hogy magasabb hőmérsékleteken is.
A klímaváltozással megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata
A melegedő óceáni hőmérsékletek miatt megváltozott a tigriscápák vándorlási mintázata, melynek komoly következményei lehetnek az ökoszisztémára, mutatja egy, a Miami Egyetem tudósai által vezetett új tanulmány
A valaha volt legnagyobb halkolónia 100 milliárd ikrának ad otthont az antarktiszi jég alatt
Az Antarktiszhoz közeli Weddel-tengerben a tudósok a világ legnagyobb, 240 négyzetkilométeres halfészek kolóniáját fedezték fel.
Modern technológiai eszközökkel vizsgálják a Bermuda-háromszög rejtélyeit
A Bermuda-háromszög bolygónk egyik legszelesebb területe: évente átlagosan 130 nagyobb viharral kell itt számolni, ráadásul az év felében pusztító hurrikánok is megjelennek. Számos tragédia történt már itt, de vajon mindegyikért a természeti jelenségek a felelősek? Ezt kutatta egy tudományos forgatócsapat, és azt tapasztalta, hogy a katasztrófák mögött sokszor emberi mulasztások is szerepet játszanak. A Bermuda-háromszög titkai című látványos dokumentumsorozatot itthon a Viasat History történelmi csatorna tűzi képernyőre január 10-12. között 21 órától, amely a jövőbeli technológia áttörésekről, így például az új generációs fekete doobozról ...
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.
A szén csökkentésére és a bolygó lehűtésére megoldás lehet az óceán trágyázása
Egy tudósokból álló bizottság érdeklődést keltett a mesterségesen triggerezett plankton virágzás tesztek iránt. Bizottsági jelentés tüzeli az érdeklődést a mesterségesen beindított plankton virágzások iránt
A búvár benyúl a cápa szájába, és eltávolítja a horgot - VIDEÓ
Cristina Zenato búvár és természetvédő, a „a cápák first ladyje" úgy babusgatja a cápákat, mint más a kutyáját. A közhiedelem ellenére a cápák nem is olyan vérszomjas fenevadak, mint amilyeneknek sokan gondolják őket. A cápáktól való félelem jóval nagyobb, mint a valódi fenyegetés. A valóságot eltorzítják a rendkívül ritka cápatámadásokról szóló, és nem egyszer szenzációhajhász beszámolók.
Eltöröltek egy természetvédelmi területet
A Csendes-óceánon fekvő apró szigetekből álló Kiribati állam megszünteti a Phoenix-szigetek Védett Területet és engedélyezi a halászatott - írja az American Association for The Advancement of Science.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Pingvinalakú víz alatti drónokkal kutatják az óceánt
Pingvinalakú víz alatti drónok rajai segíthetnek a jövőben az óceánok felfedezésében. A prototípusokat csütörtökön mutatta be a stralsundi Német Oceanográfiai Múzeum igazgatója, Burkard Baschek.
Rémisztő, rejtőzködő szörnyek vannak a tengerekben
A Föld utolsó nagy felfedezetlen fehér foltja a mélytenger fény nélküli, örök sötétségbe burkolózó titokzatos világa. A világhírű tengerkutató, a Titanic roncsait felfedező Robert D. Ballard találó szavaival élve, sokkal jobban ismerjük a Hold túlsó oldalát, mint a világóceán mélységeit. A mélytenger rendkívül barátságtalan környezeti körülményei, a teljes fénynélküliség, a fagyponthoz közeli hőmérséklet és a rettenetes nyomás különleges alkalmazkodást követel meg a „Nap nélküli világ" lakóitól. Logikus lenne úgy vélekedni, hogy ez a kegyetlen környezet alkalmatlan az élet számára, de a valóság merőben más: a feneketlen és sötét méllységek ...
Egy új technológiával tisztítják meg az óceánokat a műanyag szennyezéstől
A hulladék öt óceáni szemétszigetben akkumlálódik a legnagyobb a Hawaii és Kalifornia közt elhelyezkedő Nagy csendes-óceáni szemétsziget. Ha hagyjuk cirkulálni, a műanyag hatással lesz az ökoszisztémáinkra, egészségünkre, és a gazdaságra évtizedekig, vagy évszázadokig. Ennek megoldásához a szennyezés forrásának elzárása és az óceánban már akkumlálódott szemét eltakarításának kombinációja szükséges. Egy új óceán tisztító technológiát fejleszt a The Ocean Cleanup nonprofit szervezet.
Klímakatasztrófa fenyeget a Golf-áramlat lassulása miatt
Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.
- címkék:
- Atlanti-óceán
- Golf-áramlat
- tengeráramlatok
- oceanográfia
- nagy óceáni szállítószalag
- áramlási rendszer
- tengeri jég
- oceanográfiai állapothatározók
- klímakatasztrófa
- időjárásváltozás
- elegyes víz
- atlanti meridionális áramlási rendszer
- Nature Climate Change
- Potsdami Klímakutató Intézet
- Címkefelhő »
Pusztulnak a korallzátonyok
Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis első ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál
Meglepő módon egy fiatal szürke bálna tűnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltő, a szakértők szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Kétszer annyi szén-dioxidot nyel el a világóceán, mint korábban gondolták
A Proceedings of the National Academy of Science magazinban megjelent tanulmány szerint az óceánok sokkal több, kétszer annyi szén-dioxidot nyelnek el annál, mint amit korábban gondoltak. Az új felfedezést a jövőbeli klímafelmérésekhez, illetve prognózisokhoz is jól lehet majd használni.
Kísérteties óriásrák bukkant fel a Mariana-árok mélységeiben - videó
Annak ellenére, hogy a világóceán örök sötétségbe burkolózó irdatlan mélységeiben élő állatfajok rendkívül bizarr, gyakran hátborzongató külsejükkel a horrorfilmek világát idézik, e „szörnyek" többsége csak ritkán haladja meg a 10-15 centiméteres hosszúságot. A mélytengeri fauna egyik ritka óriás ízeltlábúját nemrég a világtenger legnagyobb mélységének számító Mariana-árokban figyelték meg.
Különleges Cousteau-projekt indul a tenger mélyén
A világ legnagyobb víz alatti kutatóállomását építik meg a Karib-tenger felszíne alatt 18 méterrel, Fabien Cousteau ötlete alapján. A francia tengerkutató világhírű nagyapja, Jacques-Yves Cousteau volt az első az oceanográfia történetében, aki a Vörös-tenger szudáni partvidékén víz alatti kutatóállomást épített, az 1960-as évek elején.
Egy autóbaleset miatt kezdett búvárkodni a világ leghíresebb tengerkutatója, Cousteau kapitány
A tenger, a partoktól távoli mélységek birodalma hosszú évszázadokon át idegen és félelmetes világ volt az ember számára. A 20. század harmincas éveiben a francia haditengerészet egy mindaddig ismeretlen fiatal tisztje maga sem sejtette, hogy amikor 1936 forró nyarán egy kölcsönkapott úszószemüveggel felszerelkezve először veti magát a hullámok közé, a felszín alatt feltáruló világ látványa mindörökre megváltoztatja az életét. E katartikus élmény azonban nem csak az ifjú Cousteau sorhajóhadnagy életét, hanem az emberiség tengerrel fennálló kapcsolatát is mindörökre megváltoztatta.
- címkék:
- Jacques-Yves Cousteau
- Simone Melichor
- Emile Gagnan
- Jean-Michel Cousteau
- Francine Triplet
- Frédéric Dumas
- cápák
- örökség
- kutatóhajó
- tengerkutatás
- oceanográfia
- légzőkészülékes merülés
- víz alatti kamera
- Cousteau-dinasztia
- autonóm légzőkészülék
- reduktor
- A csend világa
- Précontinent II
- Francia Oceanográfiai Társaság
- Címkefelhő »
Új ragadozó szivacsfajokat azonosították Ausztrália partjainál
A valaha felfedezett legtöbb új ragadozó szivacsfajt azonosították ausztrál és német tengerkutatók Ausztrália keleti partjainál.
Mesterséges intelligencia landolt a Mariana-árok mélyén
Múlt hét pénteken érte el a tengeraljzatot a világóceán legmélyebb pontján, a Mariana-árokban az az orosz automatizált autonóm merülőeszköz, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia irányít. A Perspektivikus Kutatások Alapja (FPI) szakemberei által kifejlesztett eszköz új perspektívát nyit a jelentős részben még felfedezetlennek tekinthető mélytengeri környezet kutatásában.
A szubantarktikus szigetek is műanyaggal szennyezettek
Élelmiszercsomagolásokat, halászfelszereléseket és különböző műanyaghulladékokat mos partra a víz a szubantarktikus, vagyis az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, ahol több évtizede végeznek vizsgálatokat a kutatók, akik most két tanulmányt is publikáltak az Environment International című folyóiratban.
Először találtak mikroműanyagot antarktiszi jégmintákban
Először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégmintákban: a Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle műanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban.
Az atombombatesztek hatásai révén állapították meg a cetcápák korát
A hidegháború idején végzett atombomba-kísérletek adatai segítik a kutatókat a hosszú életű cetcápák korának meghatározásában.
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.