Nemzeti Emlékezet Bizottsága
címke rss- kapcsolódó címkék:
- kommunizmus
- Kádár János
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- megtorlás
- MSZMP
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tényleg 24 tölténnyel akarták megbuktatni a Szovjetuniót?
Újabb kiváló tanulmánykötetet jelentett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a magyar vidék szovjetizálási kísérletéről. A Vakvágány 2 – című kiadvány a parasztság, az egyházak, és többek között a német kisebbség megtörésén keresztül mutatja be a kommunisták felbecsülhetetlen pusztításait 1948-1963 között.
Így tették tönkre a kommunisták a vidéket
Az 1945. évi váltóállítás 1948-at követően egyértelműen zsákutcát - vagy, maradva a vasúti metaforánál: vakvágányt - jelentett a hazai vidéki társadalom számára – többek között ezt a vakvágányt mutatja be egy igazán hiánypótló műben a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A Vakvágány című könyv a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja közös Vidéktörténeti kutatócsoportjának munkája. A kiadvány több tucat tanulmányon keresztül próbálja bemutatni, hogy a vidéki elittől kezdve a kisember életéig, milyen változásokat hozott a kommunista diktatúra kiépülése majd pedig megszilárdulása.
Most kiderült, ki volt Kádár valódi népe
Az élet különböző területeiről összegyűjtött példák alapján mutatja be a Nemzeti Emlékezett Bizottsága által kiadott kiadvány, hogyan próbálta formálni a társadalom gondolkodását a mögöttünk hagyott kommunista diktatúra időszaka. Betekintést nyerhetünk abba az időszakba, amikor még illegalitásban voltak a hazai kommunisták, de emellett képet kapunk a párton belüli vitákról az 1956-os forradalom utáni időszakból is. A kiadványban arra is vállalkoztak, hogy bemutassák, hogyan élhette meg a hazai cigányság a szocializmus évtizedeit.
Lista készült a megyei kommunista vezetőkről
Adatbázisban mutatja be a kommunista állampárt megyei funkcionáriusait a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) közös projektjében.
Nincs olyan, hogy teljes ügynöklista
Egy titokkal kevesebb, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) befejezte a mágnesszalag néven is nevezett kommunista állambiztonsági adatok átvizsgálását. Ha minden jól megy, a magyar társadalmat két évtizede kísértő ügy úgy végződhet, hogy a mágnesszalagokon talált 58 ezernyi adat kutathatóvá válik. A közhiedelem szerint a mágnesszalagok az átkos korszak ügynökeit rejtik, a NEB most tiszta vizet öntött a pohárba: valóban találtak ilyen adatokat is, de ideje elfelejteni, hogy valaha is rekonstruálható lesz a teljes ügynöklista. Szakmailag amúgy sem lenne értelme a listázásnak, hiszen szakadéknyi különbség van beszervezett és beszervezeett ...
Nem csak ügynöknevek az állampárti titkos listán
Elkészült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) közös szakértői munkacsoportjának jelentése az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának átvilágítása után. A 120 oldalas dokumentum teljes terjedelmében elolvasható a NEB honlapján.
Újszerű módokon mutatnák be a Gulag borzalmait
Műhelybeszélgetést tart a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, hogyan lehet a Gulag és a szovjet fogság kérdéskörét a mai, digitális korszakban különböző módokon bemutatni.
Közzétették a karhatalmi vezetők életútját
A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútját.
Megnézheti a kommunista vezetők adatlapjait
Mintegy félezer olyan kommunista vezetőről tesz közzé adatbázist a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, akik részt vettek az 1956-os forradalom elfojtásában, valamint az azt követő megtorlásban - közölte a bizottság elnöke.
Több százmillióból kutatják a pártállami diktatúrát
Februárban megjelenhetnek az egy éve felállt Nemzeti Emlékezett Bizottságának első kiadványai. Az évi több százmillió forintból gazdálkodó testület elnöke elmondta: a NEB feladata a pártállami diktatúra működésének rendszerszintű feltárása, emlékezetének megőrzése, és ezzel kapcsolatban a közgondolkodás formálása.
A Jobbik KGBélája és a kommunisták – interjúnk folytatása Rétvári Bencével
Az EMMI államtitkára tegnap arról beszélt az Origón, hogy az előző kormány komoly kedvezményeket adott a bankoknak és ezért most nem lesz gond a devizahitelesekről szóló törvényjavaslat végrehajtásával. Azaz képesek lesznek több száz milliárdot kifizetni. A KDNP-s politikust arról is kérdeztük, hogy miért nem fogad el a Parlament egy lusztrációs törvényt. Az interjúnk folytatása következik.
A kommunista bűnökre vadásznak, nem a bűnösökre
Felállt a kommunista diktatúra működését vizsgáló bizottság, amelynek tagjai azt mondják, hogy ők elsősorban a rendszer mechanizmusára kíváncsiak, és nem az egyedi esetekre. Az ügynökmúltban nem akarnak turkálni, és nem vadásznak majd kommunista bűnösökre sem.
Utoljára szólhatnak be Orbán Viktornak
Kevés dolguk maradt a képviselőknek a hétfőn kezdődő tavaszi parlamenti ülésszakra, amely mindössze kéthetes lesz. Az ellenzéki frakcióvezetők előtt rögtön hétfőn nagy feladat áll: a kampányban valószínűleg utoljára vitatkozhatnak szemtől szemben Orbán Viktorral. A képviselők mellett államfői vétókról és új emléknapokról döntenek, az viszont kérdés, hogy mikor kerül napirendre a paksi bővítés titokzatos szerződése és a harmadik rezsicsökkentés.
Talán létrejön az ügynökaktákat és tömeggyilkosságokat feltáró bizottság
57 éve dördült el a salgótarjáni sortűz, ennek apropóján Rétvári Bence államtitkár a kommunista múlt feltárására létrejövő Nemzeti Emlékezet Bizottságáról beszélt. A testület felállítását másfél éve találta ki a Fidesz, hogy az ügynökakták körüli vitát jegelje. Most jutott el a parlamentig a terv.
Idősek nem ülhetnek a Nemzeti Emlékezet Bizottságában
Az újonnan létrehozandó testület a kommunizmus bűneit fogja vizsgálni, tagjait az Országgyűlés, az MTA és az igazságügyi miniszter jelöli. Azt is lehetővé tennék, hogy bárki felfedhesse a róla jelentő titkosszolga nevét.
Orbán nem támogatja az állambiztonsági múlt teljes feltárását
Kitette honlapjára a rá vonatkozó állambiztonsági iratokat Orbán Viktor. A miniszterelnök támogatja, hogy bárki nyilvánosságra hozza a rá vonatkozó iratokat, de szerinte mindenkinek joga van ahhoz is, hogy védje az iratokban szereplő magánügyeit, ezért a teljes nyilvánosságot nem támogatja.
Kihátrált az ügynökügyből a Fidesz
Nem döntött a Fidesz frakciója az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. A párt elnöksége azt javasolja: jöjjön létre a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, és majd az dolgozza ki a szabályozás részleteit.
- 1