NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Belepusztul a világtenger a felmelegedés lassításába
A világtenger lassítja a globális fölmelegedést. Elnyeli a fölösleges hő és az ipari forradalom óta egyre növekvő mennyiségben a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid jelentős részét. Ez azonban jelentősen megváltoztatja a tengervíz kémiai tulajdonságait. A víz savasabb és más módon is "kellemetlenebb" környezet lesz, veszélyeztetve számos tengeri élőlény fennmaradását.
- címkék:
- Föld
- éghajlatváltozás
- NASA
- Címkefelhő »
Látványos galaxisütközés a megjavított űrtávcsőtől
A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.
Új felvételek: egyveretű a Merkúr felszíne
A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-űrszonda október 6-i, második Merkúr-közelítése során nyert új eredményeket. Ezek szerint az égitest felszíne homogénebb, mint az a Hold vagy a Mars esetében megfigyelhető.
Hatalmas opálmezőket fedeztek fel a Mars felszínén
A legújabb megfigyelések alapján még közel 2 milliárd évvel ezelőtt is sok folyékony víz lehetett a Mars felszínén. A felfedezés akár az élet kialakulásának lehetőségéről alkotott képünket is megváltoztathatja.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Valles Marineris
- UA
- Címkefelhő »
Megfullad a Föld az űrszemétben
Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.
Néhány napon belül újraindíthatják a Hubble-űrtávcsövet
A Hubble-űrteleszkóp meghibásodott adatfeldolgozó egységét helyettesítő tartalék rendszert az elmúlt héten távirányítással próbálták feléleszteni. Bár a művelet nem sikerült, a hiba oka kiderült, és jó esély van a javításra innen a Földről, még a jövő februárban induló utolsó űrrepülőgépes szervizküldetés előtt.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák
A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.
Egyelőre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben
Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelű, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérőjű testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.
Új képek a Merkúr ismeretlen oldaláról
A NASA közölte a Messenger-űrszonda legutóbbi Merkúr-közelítése során készült felvételek első adagját. A Naphoz legközelebbi bolygó eddig fel nem térképezett, ismeretlen oldalán furcsa, szokatlanul hosszú és világos sugársávokat azonosítottak.
Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát
Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az első előre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelű égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelőre nem ismeretesek az eseményről. Az első két repülőgépes megfigyelést egy műszeres érzékelés is megerősítette.
Ma teljesen feltárul a Merkúr ismeretlen oldala
Október 6-án mindössze kétszáz kilométerre halad el a Messenger-űrszonda a Merkúr mellett, megörökítve a bolygó eddig ismeretlen területeinek nagy részét. Az első képeket a NASA még ma közölheti.
A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó
Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A műszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlődésével jó eséllyel megtalálhatjuk az első Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következő évtizedben.
Fél évet csúszik az Hubble-űrteleszkóp javítása
A Hubble-űrteleszkóp adatfeldolgozó rendszere meghibásodott, így ezt is javítani kell a következő szerviz során. Az Atlantis űrrepülőgép e küldetését ezért október közepéről jövő februárra halaszották.
Megnyílt az Északkeleti-átjáró is - a hét műholdképe
Bár az északi sarkvidék jégtakarójának nyári összehúzódása nem érte el a tavalyi rekordmértéket, idén először megnyílt a Szibériától északra húzódó úgynevezett Északkeleti-átjáró. A sarki jégsapka szeptember közepén nem volt összeköttetésben sem az amerikai, sem az eurázsiai kontinenssel.
- címkék:
- Szibéria
- műholdfelvétel
- NASA
- Címkefelhő »
Egy napot késhet az Atlantis indítása a Hubble-űrtávcsőhöz
Kisebb technikai probléma miatt 24 órával később kerülhet az Atlantis űrrepülőgép a starthelyre, ahonnan október 10-én indulna a Hubble-űrteleszkóp ötödik nagy szervizelésére.
Az eddigi legrészletesebb mérések Galaxisunk központi fekete lyukáról
Minden korábbinál jobb felbontású, azaz részletgazdagabb mérések készültek a Tejútrendszer centrumában lévő szupernagytömegű fekete lyuk környezetéről. Sikerült a Föld-Nap távolság harmadával megegyező méretű képződményt azonosítani, amelynek pontos mibenléte egyelőre nem ismert.
Új adatok az Univerzum eddig észlelt legfényesebb robbanásáról
Idén tavasszal egy minden korábbinál fényesebb gammafelvillanást figyeltek meg, amely éppen bolygónk felé irányult. Ez volt az eddig rögzített legnagyobb energiájú robbanás a Világegyetemben. Nemrég újabb eredmények láttak napvilágot az eseménnyel kapcsolatban, amelyet a NASA szerdai satótájékoztatóján ismertetett.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhő »
Később nyugdíjazhatják az űrrepülőgépeket
Elképzelhető, hogy a NASA korábbi tervei ellenére mégsem 2010, hanem öt évvel később, 2015 körül nyugdíjazzák csak az űrrepülőgépeket, akkor, amikor már az Orion űrhajó is üzembe állt.
Szökik a földi oxigén
A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.
Alkonyodik a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix-szonda eredetileg kijelölt, augusztus 26-ig tartó küldetése befejeződött, a programot azonban szeptember 30-ig meghosszabbították. A küldetés közeledő végét jelzi, hogy már naplementét is látott a szonda, emellett egyre több fagy képződik rajta éjszakánként. Ugyanekkor az egyenlítő közelében dolgozó Opportunity sikeresen kimászott a Viktória-kráterből, és a síkságon dolgozik tovább.
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Óriásrobbanások és fekete lyukak nyomában - a GLAST-szonda első eredményei
Nyilvánosságra hozták a nemrég felbocsátott GLAST-űrteleszkóp első eredményeit. Az augusztus 26-i sajtótájékoztatón többek között bemutattak egy látványos, teljes égboltot lefedő gammafelvételt. A szonda a Világegyetem nagyenergiájú jelenségeit, az úgynevezett gammavillanásokat, valamint a fekete lyukak közelében zajló folyamatokat vizsgálja, és a tesztidőszak után tökéletesen üzemel.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szűkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Paravánnal a gleccser olvadása ellen
Német kutatók terve alapján óriási szélvédő paravánnal próbálják fékezni egy svájci gleccser olvadását - közölte a mainzi Johannes Gutenberg egyetem.
- címkék:
- gleccser
- olvadás
- NASA
- Címkefelhő »
Tizennyolc éve az űrben a Hubble-űrtávcső - látványos felvétel a százezredik keringésre
A Hubble-űrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.
Újabb bizonyíték az ősi marsi vízfolyások mellett - a Fehér Ház sürgeti a NASA-t
A bolygó fejlődésnek korai állapotából származó agyagásványokat azonosítottak a Marson, amelyek a kezdeti nedves időszak nyomát őrzik. Eközben a Fehér Ház sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a NASA-t, hogy az egykori élet lehetőségével kapcsolatos felismeréseket az eddigieknél gyorsabban közölje a nagyközönséggel.
Késik az Orion űrhajó - animáció az új amerikai holdprogramról
Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után az eddig tervezettnél tovább kell várni az Orion űrhajóra, amely legkorábban 2014 szeptemberében indulhat az űrállomásra.
Rekordközelségben haladt el a Cassini-űrszonda egy aktív jéghold mellett - képek a felszínről
A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda augusztus 11-én minden korábbinál közelebb, mindössze 50 kilométerre haladt el a gejzírekkel tarkított felszínű Enceladus hold mellett. A NASA közölte az első felvételeket.
- címkék:
- Cassini
- Cassini-űrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhő »
Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer
Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhető, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-űrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínéről vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedő fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetőleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-űrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentőségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Megállapították a földönkívüliek adásának legvalószínűbb irányát
Egy Földön kívüli civilizáció a miénkhez hasonló módszerekkel az ekliptika síkjának irányából tudná legkönnyebben felfedezni bolygónkat - talán értelmes rádiójelek is főleg erről várhatók.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhő »
Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából
A Földön kívüli élet lehetőségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt időszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthető.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhő »
Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein
Bár a Phoenix leszállóhelyén a sarki nyár idején egyáltalán nem sötétedik be, a gyengébben megvilágított és ezért energiában szegényebb időszakot - amikor a Nap a legalacsonyabban jár az égen - általában "pihenéssel" tölti az űreszköz. Legutóbb azonban nem így történt, így a korábbiaknál hosszabban végeztek folyamatos megfigyelést, több berendezéssel is.
- címkék:
- Catlech
- Marson
- A Nap
- űreszköz
- Snow White
- NASA
- UA
- Phoenix
- Címkefelhő »
Fuldoklik a Balti-tenger
A nagy tengerjáró hajók zöme jelenleg tisztítatlanul zúdítja az út folyamán keletkező összes szennyvizet a tengerekbe. A Balti-tenger szennyeződése olyan kritikussá vált, hogy a WWF nemzetközi természetvédő szervezet fölkérte az ott közlekedő hajókat működtető társaságokat, hagyjanak föl ezzel a káros gyakorlattal.
Erősödnek a légörvények a felmelegedéstől
Egy új matematikai modell számításokkal is igazolja, hogy a globális felmelegedéssel párhuzamosan erősödnek a légörvények: várhatóan jelentősen növekszik a tornádók, hurrikánok és ciklonok intenzitása. A földfelszín hőmérsékletének 1-2 Celsius-fokos emelkedése akár 10%-kal növelheti pusztító hatásukat.
- címkék:
- Afrika
- Atlanti-óceán
- NASA
- Címkefelhő »
Végre sikerült a jégfúrás a Marson - ősi vizes területek képei
Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján ősi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.
Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló
A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az első legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.
2010 májusában indul utoljára űrrepülőgép
A NASA hivatalosan is kijelölte a "nyugdíjazás" előtt álló űrrepülőgép-flotta utolsó küldetésének időpontját. A végső startot az Endeavour végzi 2010. május 31-én, közel 30 évvel azután, hogy az első space shuttle elhagyta a Földet.
Új képek a zsugorodó Merkúrról
A Messenger-űrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérője az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentősnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a főszerepet.
Az erős melegedés leállíthatja a Föld szívverését
Új modellszámítások alapján a távoli jövőben bolygónk hőmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhő »
Becsapódás és kihalás Kanadában
Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelőtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott.
- címkék:
- Kanada
- Észak-Amerika
- kihalás
- becsapódás
- NASA
- Címkefelhő »
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét műholdképe
Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk műholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthető lehet a tó egy része a kiszáradástól.
- címkék:
- műholdképek
- műholdfelvétel
- Aral-tó
- NASA
- Címkefelhő »
Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium
A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is.
Meglepetést okozott a Merkúr első felszíni vizsgálata
A Messenger-űrszonda mérései alapján a legbelső bolygó felszínének jelentős részét vulkáni kőzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepően kevés vas mutatkozik.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal ősibb és hatalmasabb.
Tovább dolgozhat minden idők legdrágább bolygókutató űrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejeződött a Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda elsődleges küldetése. A sikeres működésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Még éppen elviselhető lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében először végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének első eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tűrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevője pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Külön született ikercsillagok
A hagyományos elképzelés szerint a kettőscsillagok, amelyek egymás körül keringenek, egymás szomszédságában és egyszerre születtek. Egy új megfigyelés alapján azonban elképzelhető, hogy ez a kép nem fedi minden esetben a valóságot: amerikai kutatók olyan kettőscsillagot találtak, amelyben a páros egyik tagja közel 500 ezer évvel később született, mint társa.
- címkék:
- David James
- csillag
- kettőscsillag
- NASA
- Címkefelhő »
Új űrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA
A NASA a következő években több olyan programot is elindít, amelyek az űrrepülőgépek nyugdíjazása utáni időszak emberes űrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion űrhajó és az Altair nevű holdkomp fejlesztése.
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégről
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégről, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-űrszonda.
Mars: emberek vagy robotok?
A vörös bolygó megismerésének nagy kérdése, hogy olcsóbb, de kevesebb ismeretet nyújtó robotokkal, vagy költségesebb és veszélyesebb emberes expedíciókkal érdemes próbálkozni. Összeállításunkban a két oldal előnyeit és hátrányait tekintjük át, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és a közeljövőben várható tendenciákat.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévő világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkő az űrkutatás történetében.
Mentőexpedíciót szervez a NASA az űrrepülőgéphez
Az Atlantis űrrepülőgép október második vagy november első felében indulhat a Hubble-űrtávcső javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az első küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Űrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.
Phoenix: egyelőre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-űrszonda elvégezte az első méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekről magyar idő szerint hétfőn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felső, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
Kárpótolnák a Plútót
Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetű szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Végre megkezdődhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetően végre megfelelő mennyiségű talajminta került a detektorba. Megkezdődhet az elemzés, amelynek során először elsősorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
GLAST - elindult az új űrteleszkóp
Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST űrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.
Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését
Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.
- címkék:
- Föld
- Celsius-skála
- NASA
- Antarktisz
- Címkefelhő »
Korszakalkotó jelentőségű lenne egy marsi élőlény - rövidfilmünk a Phoenixről
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belőle? Hol élnek és milyenek azok a földi élőlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is előfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András űrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világűr rovatunk szerzői foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Phoenix: nem sikerült a szitálás
A Phoenix pénteken sikerrel kiemelte az új talajmintát a Mars felszínéről, de nem tudta a detektorba juttatni, mivel szemcsemérete túl nagy, és nem fért át a rácson. A kutatók vasárnap megpróbálták megszitálni az anyagot, de eddig így sem sikerült megfelelő mennnyiségű mintát juttatni a belső kemencébe, ahol felhevítve annak összetételét megállapíthatnák.
Üzemkész az űrállomás egyik legnagyobb modulja
A Discovery űrrepülőgép küldetése eddig a terveknek megfelelően alakul: az űrhajósok mindhárom űrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen működik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.
A Tejútrendszer eddigi legjobb infravörös térképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-űrteleszkóp közel 800 ezer, a Tejútrendszer fősíkját és annak környezetét mutató felvételét egy hatalmas mozaikká állították össze, amelyen Galaxisunk dinamikus fejlődése is követhető.
- címkék:
- galaxis
- térkép
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhő »
Phoenix: jön a nagy mintavétel
A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az első éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdődhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az első minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövő hét közepére várható.
Közel az első idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretű és tömegű Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegű objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselőjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegű exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhő »
Sikeresen dokkolt a Discovery
A Discovery hazai idő szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az első űrsétán, kedden csatlakoztatják az űrállomáshoz.
Kiemelte az első anyagmintát a Phoenix
A Phoenix kiemelte a Mars felszínéről az első anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.
Hókirálynő és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait kereső Phoenix közel jár első nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az űrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó űrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgető Phoenix az első talajminta begyűjtéséhez készülődik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixről és a Phoenixtől
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfőn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig első - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Megjöttek az első képek a Marsról
A hétfőn éjjel landolt Phoenix az első Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítőjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra előtt pár perccel megérkeztek az első felvételek az irányítóközpontba, majd később a NASA közölte az első színes képeket is.
Történelmi kép az űrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik űreszközről fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerű látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaisance Orbiter-űrszonda az űrkutatás története során elsőként örökített meg egy másik űreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfőn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülődik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-űrszonda, az első leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetőségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsőséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Már várják a Marson a Phoenix űrszondát
A Mars körül keringő három űrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban
A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A főleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni működéssel keletkezhetett, és akár egykori élőlények megkövesedett fosszíliáit is megőrizhette.
Először láttak szupernóvát a robbanás pillanatában
Első alkalommal sikerült szupernóva-robbanást a kezdeti másodpercektől megfigyelni egy csillag életének utolsó szakaszában. A mérési adatok komoly előrelépést jelentenek a folyamat megértésében.
- címkék:
- csillag
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhő »
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai űreszközt. Az 1999-ben eltűnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.
A legfiatalabb szupernóva nyoma a Tejútrendszerben - a hét asztrofotója
Egy mindössze 140 éve felrobbant szupernóva maradványát tanulmányozták a röntgen- és a rádiótartományban.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.
Szaladgáló űrhajósok a Holdon és a Marson
A jövő hold- és marsutazó asztronautái a földinél gyengébb nehézségi erőtérben a séta helyett gyakrabban fognak futni, mint a bolygónkon.
Hadviselés a világűrben: műholdelhárító műholdak
A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított műholdak a világűrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két műhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a műholdelhárító képességek próbája.
Holdporon növekvő baktériumok
Új laborkísérletek alapján elképzelhető, hogy a holdpor cianobaktériumok segítségével üzemanyaggá, valamint élelmiszer termeléséhez szükséges összetevőkké alakítható.
- címkék:
- alap
- tenyésztés
- NASA
- Hold
- Címkefelhő »
Ősi hévforrások nyomait azonosították marsi felvételeken
Egykori hévforrások vizéből kivált anyagokat azonosítottak a vörös bolygó felszínén.
- címkék:
- Marson
- NASA
- Mars
- Címkefelhő »
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringő Hubble-űrtávcsőtől. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedő, összeütköző galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
"Egy sima hajtóműtűz nem nagy ügy"
Egy, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által elkészíttetett felmérés szerint a polgári repülésben sokkal többször fordulnak elő balesetek előidézésére alkalmas események, mint azt korábban gondoltuk volna. Le- és felszállás közbeni veszélyes szituációk, madárrajjal való találkozások és repülés közbeni ütközés-közeli helyzetek. A titkos felmérést egyelőre nem hozzák nyilvánosságra mivel félő, hogy ennek nyomán drasztikusan visszaesik a légiforgalom és eshet a légitársaságok profitja is. Magyar pilóták szerint ugyanakkor Európában nem ennyire drámai a helyzet.
Kisbolygó-becsapódás 2036-ban: a NASA cáfolja a százszoros tévedést
A NASA cáfolja, hogy tévesen számította ki egy aszteroida és a Föld ütközésének esélyét, ám egy 13 éves német fiú helyesre javította.
- címkék:
- Föld
- tévedés
- esély
- NASA
- Címkefelhő »
Magyar legénység a földi marsbázison
Milyen legyen a Mars felszínére érkező első legénység ideális időbeosztása? Hogyan lehet minimálisra csökkenteni a helyzetből, a bezártságból és a feszített munkatempóból adódó konfliktusokat? Milyen eszközöket lehet hatékonyan és biztonságosan alkalmazni űrruhában a terepen? A válaszok részben a földi szimulációs bázisokról érkezhetnek, amelyek egyikének áprilisban tisztán magyar legénysége lesz.
Szélsőségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI űrszondák megfigyelései alapján extrém magas hőmérsékletű napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Esetleges élőlényeket is megőrizhettek a most azonosított marsi üledékek
A Mars idős déli felföldjeinek mélyedéseiben egykori állóvizekből kivált, klórban gazdag sós üledékeket azonosítottak, emellett a bolygó vulkáni időszakait is pontosították.
A NASA kutatója szerint fabatkát sem érnek a klímatervek
Semmit sem érnek a klímaváltozást pozitívan befolyásolni akaró, az EU és az ENSZ által egyre jobban sűrgetett akciótervek - állítja a NASA legelismertebb klímakutatója, aki szerint a jelenleg elfogadott érték kétharmadára kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását. A most közzétett tanulmánya szerint a legnagyobb problémát - a ma is nagy számban működő - széntüzelésű erőművek okozzák - írja a The Guardian.
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák is lehetnek a Szaturnusz egyik holdján
A Cassini-űrszonda megfigyelési alapján a korábban tapasztaltnál melegebb törésekből nemcsak vízgőz, de szerves anyagok is kilökődnek az űrbe a Szaturnusz Enceladus nevű holdjáról. Elméletileg tehát itt is történhetnek ahhoz hasonló folyamatok, mint az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés során, amikor egyre bonyolultabb szerves molekulák alakultak ki.
Budapesttől Gödig húzódna az eddigi legkisebb fekete lyuk
Egy új megfigyelési módszerrel sikerült a korábbi rekordernél közel kétszer könnyebb, egy mindössze 3,8 naptömegű fekete lyukat megfigyelni. A felfedezés a csillagfejlődési modellek pontosításában segít.
- címkék:
- Budapest
- Göd
- fekete lyuk
- NASA
- CfA
- Címkefelhő »
Minden korábbinál kisebb fekete lyukat találtak
Rekordméretű fekete lyuk létezését jelentette be a NASA kedden, magyar idő szerint 19.30-kor egy sajtótájékoztatón.
- címkék:
- fekete lyuk
- magyar idő
- NASA
- Címkefelhő »
Sikeresen landolt az Endeavour
Az alacsonyszintű felhők és a bizonytalan időjárás miatt a tervezetthez képest egy keringéssel később: március 27-én, magyar idő szerint 0 óra 39-kor landolt az Endeavour.
Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világűrben
Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményről.
Az író és a csillagok
Sajnos az sem garancia az örök életre, ha az ember látja a jövőt. Egy igazi nagy vizionárius hagyott itt bennünket: Arthur C. Clarke, az író, a tudós. Az emberbarát. Még halálában sem tagadta meg sci-fi-írói énjét: a világ nagyobbik fele március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az időzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik folyton a jövőt fürkésző életéhez.