NASA
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegû, kõzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
Már mûködik a bolygóközi internet
Tíz éves fejlesztés után elsõ ízben sikerült beüzemelni a bolygóközi internetet: a NASA kutatói több mint harmincmillió kilométeres távolságra továbbítottak képeket egy ûrszonda és a Föld között.
- címkék:
- Vint Cerf
- internet
- NASA
- Címkefelhõ »
Endeavour: apró balesetek sora az elsõ ûrsétán
Az Endeavour küldetésének elsõ ûrsétáján egy teljes szerszámostáskát veszítettek el az asztronauták - ennél nagyobb test korábban még nem jutott véletlenül az ûrbe a szerelések során.
Felújított képek a Holdról az interneten
A Hold iránt élénkülõ nemzetközi érdeklõdés közepette felújították és digitális formátumban elérhetõvé tették a Lunar Orbiter-szondák által az 1960-es években készített holdfotókat.
Dokkolt az Endeavour, kezdõdik a lakásfelújítás az ûrállomáson
A Nemzetközi Ûrállomás fejlesztése ismét fontos lépéshez érkezett: ezúttal nem új modullal vagy napelemmel bõvül, hanem belülrõl teszik komfortosabbá: fürdõszoba, konyha és hálófelszerelések érkeztek az Endeavour fedélzetén.
Sikeresen startolt az Endeavour
Péntekrõl szombatra virradó éjszaka, magyar idõ szerint 1.55-kor startolt az Endeavour ûrrepülõgép Floridából. A küldetés célja a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) további fejlesztése. A fõ cél, hogy növeljék az ûrállomás önellátó képességét, a folyamatosan fent tartózkodó személyzet létszámát.
Elõször közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról
November 13-án, magyar idõ szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkõnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.
Különleges, hatalmas sarki fényt figyeltek meg a Szaturnuszon - kép
A Cassini-ûrszonda mûszerei egyedi, más bolygóknál eddig nem tapasztalt megjelenésû, hatalmas kiterjedésû sarkifény-jelenséget örökítettek meg a Szaturnuszon.
A NASA szerint végleg elhallgatott a Phoenix
A Phoenix-ûrszonda november 2-án elhallgatott, így három helyett öthónapos üzemelés után feltehetõleg végleg befejezte mûködését - közölte a NASA hétfõ esti sajtótájékoztatóján. A Phoenix beváltotta a hozzá fûzött reményeket: közvetlenül igazolta a víz létezését, újabb alapot nyújtva a következõ évek élet utáni kutatásaihoz.
- címkék:
- Phoenix-ûrszonda
- NASA
- Phoenix
- Címkefelhõ »
Új képek egy aktív jéghold felszínérõl
A Cassini-ûrszonda október 31-én közel 200 kilométerre haladt el a Szaturnusz Enceladus holdja mellett, és újabb részletes felvételeket készített a gejzírjellegû kitörések forrásairól.
- címkék:
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Belepusztul a világtenger a felmelegedés lassításába
A világtenger lassítja a globális fölmelegedést. Elnyeli a fölösleges hõ és az ipari forradalom óta egyre növekvõ mennyiségben a légkörbe jutó, üvegházhatást okozó szén-dioxid jelentõs részét. Ez azonban jelentõsen megváltoztatja a tengervíz kémiai tulajdonságait. A víz savasabb és más módon is "kellemetlenebb" környezet lesz, veszélyeztetve számos tengeri élõlény fennmaradását.
- címkék:
- Föld
- éghajlatváltozás
- NASA
- Címkefelhõ »
Látványos galaxisütközés a megjavított ûrtávcsõtõl
A Hubble-ûrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyûjtõ és -továbbító rendszerre. A hibátlan mûködést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.
Új felvételek: egyveretû a Merkúr felszíne
A NASA nyilvánosságra hozta a Messenger-ûrszonda október 6-i, második Merkúr-közelítése során nyert új eredményeket. Ezek szerint az égitest felszíne homogénebb, mint az a Hold vagy a Mars esetében megfigyelhetõ.
Hatalmas opálmezõket fedeztek fel a Mars felszínén
A legújabb megfigyelések alapján még közel 2 milliárd évvel ezelõtt is sok folyékony víz lehetett a Mars felszínén. A felfedezés akár az élet kialakulásának lehetõségérõl alkotott képünket is megváltoztathatja.
- címkék:
- Marson
- bolygó
- NASA
- Mars
- Valles Marineris
- UA
- Címkefelhõ »
Néhány napon belül újraindíthatják a Hubble-ûrtávcsövet
A Hubble-ûrteleszkóp meghibásodott adatfeldolgozó egységét helyettesítõ tartalék rendszert az elmúlt héten távirányítással próbálták feléleszteni. Bár a mûvelet nem sikerült, a hiba oka kiderült, és jó esély van a javításra innen a Földrõl, még a jövõ februárban induló utolsó ûrrepülõgépes szervizküldetés elõtt.
Megfullad a Föld az ûrszemétben
Egyesek szerint már a Földnek is van gyûrûje, de nem jégbõl és kõdarabokból, hanem az ûrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált mûholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretû tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással találkozik. Egyelõre nincs megoldás a problémára.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idõ szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Ûrközpontból sikeresen elindult India elsõ ûrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körû nemzetközi együttmûködés keretében zajlik, amelybõl a NASA és az ESA több mûszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülõdnek az új Mars-szondák
A gyengülõ napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása elõtt igen fontos megfigyeléseket várnak tõle a szakemberek. Eközben a következõ szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményû marsjáró az élet utáni kutatásra.
Egyelõre védtelenek vagyunk a becsapódásokkal szemben
Az elmúlt héten bolygónkkal összeütközött és a légkörben felrobbant a 2008 TC3 jelû, közel 3 méteres kisbolygó. Ilyen események havonta megtörténnek, és ritkán szerzünk róluk tudomást. Vannak azonban sokkal rosszabb forgatókönyvek is: napjainkban közel 5500 földközeli objektumot ismerünk, amelyek között a legveszélyesebbek az egy kilométernél nagyobb átmérõjû testek. Ezek akár kontinensnyi területet is elpusztíthatnának, és az ellenük való védekezési módszerek még csak papíron léteznek.
Új képek a Merkúr ismeretlen oldaláról
A NASA közölte a Messenger-ûrszonda legutóbbi Merkúr-közelítése során készült felvételek elsõ adagját. A Naphoz legközelebbi bolygó eddig fel nem térképezett, ismeretlen oldalán furcsa, szokatlanul hosszú és világos sugársávokat azonosítottak.
Észlelték a kisbolygó keddi robbanásának lökéshullámát
Mint arról korábban beszámoltunk, kedden hajnalban egy apró kisbolygó ütközött a Földnek. Ez volt az elsõ elõre jelzett ilyen esemény az emberiség történetében. A 2008 TC3 jelû égitest Szudán területe felett lépett be a Föld légkörébe, és nagy magasságban felrobbant. A terület földrajzi helyzete miatt képek egyelõre nem ismeretesek az eseményrõl. Az elsõ két repülõgépes megfigyelést egy mûszeres érzékelés is megerõsítette.
Ma teljesen feltárul a Merkúr ismeretlen oldala
Október 6-án mindössze kétszáz kilométerre halad el a Messenger-ûrszonda a Merkúr mellett, megörökítve a bolygó eddig ismeretlen területeinek nagy részét. Az elsõ képeket a NASA még ma közölheti.
A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó
Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A mûszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlõdésével jó eséllyel megtalálhatjuk az elsõ Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következõ évtizedben.
Fél évet csúszik az Hubble-ûrteleszkóp javítása
A Hubble-ûrteleszkóp adatfeldolgozó rendszere meghibásodott, így ezt is javítani kell a következõ szerviz során. Az Atlantis ûrrepülõgép e küldetését ezért október közepérõl jövõ februárra halaszották.
Megnyílt az Északkeleti-átjáró is - a hét mûholdképe
Bár az északi sarkvidék jégtakarójának nyári összehúzódása nem érte el a tavalyi rekordmértéket, idén elõször megnyílt a Szibériától északra húzódó úgynevezett Északkeleti-átjáró. A sarki jégsapka szeptember közepén nem volt összeköttetésben sem az amerikai, sem az eurázsiai kontinenssel.
- címkék:
- Szibéria
- mûholdfelvétel
- NASA
- Címkefelhõ »
Egy napot késhet az Atlantis indítása a Hubble-ûrtávcsõhöz
Kisebb technikai probléma miatt 24 órával késõbb kerülhet az Atlantis ûrrepülõgép a starthelyre, ahonnan október 10-én indulna a Hubble-ûrteleszkóp ötödik nagy szervizelésére.
Az eddigi legrészletesebb mérések Galaxisunk központi fekete lyukáról
Minden korábbinál jobb felbontású, azaz részletgazdagabb mérések készültek a Tejútrendszer centrumában lévõ szupernagytömegû fekete lyuk környezetérõl. Sikerült a Föld-Nap távolság harmadával megegyezõ méretû képzõdményt azonosítani, amelynek pontos mibenléte egyelõre nem ismert.
Új adatok az Univerzum eddig észlelt legfényesebb robbanásáról
Idén tavasszal egy minden korábbinál fényesebb gammafelvillanást figyeltek meg, amely éppen bolygónk felé irányult. Ez volt az eddig rögzített legnagyobb energiájú robbanás a Világegyetemben. Nemrég újabb eredmények láttak napvilágot az eseménnyel kapcsolatban, amelyet a NASA szerdai satótájékoztatóján ismertetett.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Világegyetem
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Késõbb nyugdíjazhatják az ûrrepülõgépeket
Elképzelhetõ, hogy a NASA korábbi tervei ellenére mégsem 2010, hanem öt évvel késõbb, 2015 körül nyugdíjazzák csak az ûrrepülõgépeket, akkor, amikor már az Orion ûrhajó is üzembe állt.
Szökik a földi oxigén
A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemzõ hõmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai idõskálán érzékelhetõ. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az ûrhajósok, valamint a mûholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-mûholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.
Alkonyodik a Phoenix leszállóhelyén
A Phoenix-szonda eredetileg kijelölt, augusztus 26-ig tartó küldetése befejezõdött, a programot azonban szeptember 30-ig meghosszabbították. A küldetés közeledõ végét jelzi, hogy már naplementét is látott a szonda, emellett egyre több fagy képzõdik rajta éjszakánként. Ugyanekkor az egyenlítõ közelében dolgozó Opportunity sikeresen kimászott a Viktória-kráterbõl, és a síkságon dolgozik tovább.
Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag
Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegû õsi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerõsítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvetõ összetevõje a ma még alig ismert sötét energia lehet.
Óriásrobbanások és fekete lyukak nyomában - a GLAST-szonda elsõ eredményei
Nyilvánosságra hozták a nemrég felbocsátott GLAST-ûrteleszkóp elsõ eredményeit. Az augusztus 26-i sajtótájékoztatón többek között bemutattak egy látványos, teljes égboltot lefedõ gammafelvételt. A szonda a Világegyetem nagyenergiájú jelenségeit, az úgynevezett gammavillanásokat, valamint a fekete lyukak közelében zajló folyamatokat vizsgálja, és a tesztidõszak után tökéletesen üzemel.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Paravánnal a gleccser olvadása ellen
Német kutatók terve alapján óriási szélvédõ paravánnal próbálják fékezni egy svájci gleccser olvadását - közölte a mainzi Johannes Gutenberg egyetem.
- címkék:
- gleccser
- olvadás
- NASA
- Címkefelhõ »
Tizennyolc éve az ûrben a Hubble-ûrtávcsõ - látványos felvétel a százezredik keringésre
A Hubble-ûrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.
Újabb bizonyíték az õsi marsi vízfolyások mellett - a Fehér Ház sürgeti a NASA-t
A bolygó fejlõdésnek korai állapotából származó agyagásványokat azonosítottak a Marson, amelyek a kezdeti nedves idõszak nyomát õrzik. Eközben a Fehér Ház sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a NASA-t, hogy az egykori élet lehetõségével kapcsolatos felismeréseket az eddigieknél gyorsabban közölje a nagyközönséggel.
Késik az Orion ûrhajó - animáció az új amerikai holdprogramról
Az ûrrepülõgépek nyugdíjazása után az eddig tervezettnél tovább kell várni az Orion ûrhajóra, amely legkorábban 2014 szeptemberében indulhat az ûrállomásra.
Rekordközelségben haladt el a Cassini-ûrszonda egy aktív jéghold mellett - képek a felszínrõl
A Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda augusztus 11-én minden korábbinál közelebb, mindössze 50 kilométerre haladt el a gejzírekkel tarkított felszínû Enceladus hold mellett. A NASA közölte az elsõ felvételeket.
- címkék:
- Cassini
- Cassini-ûrszonda
- NASA
- Enceladus
- Címkefelhõ »
Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer
Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhetõ, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.
Célegyenesbe fordult a marsi élet keresése
Mint arról néhány napja beszámoltunk, a Phoenix-ûrszonda fedélzeti laboratóriumában végzett anyagvizsgálat meghozta a küldetés várva-várt eredményét: sikerült közvetlen elemzési módszerrel kimutatni a Mars felszínérõl vett törmelékminta H 2 O-tartalmát. A kiemelkedõ fontosságú felfedezés végre tudományosan igazolt ténnyé szilárdítja a feltételezést, mely szerint jelenleg is létezik vízjég az égitesten. Az eredmény számos olyan vitát lezár, amelyek az elmúlt közel másfél évszázadban a marsi vízzel kapcsolatban zajlottak, és új fejezetet nyit a bolygó tanulmányozásában: a múltbeli életformák nyomait és a remélhetõleg máig fennmaradt éélettevékenység ...
Egyre kékebb a vörös bolygó
Nem lehet túlhangsúlyozni az amerikai Phoenix-ûrszonda legfrissebb eredményének tudománytörténeti jelentõségét, ugyanis több évtizednyi módszeres kutatómunka után - rácáfolva a legkülönfélébb, olykor teljesen egzotikus elméleti modellek feltevéseire - végre igazolta, hogy a vörös bolygó felszínén napjainkban is található fagyott víz.
Megállapították a földönkívüliek adásának legvalószínûbb irányát
Egy Földön kívüli civilizáció a miénkhez hasonló módszerekkel az ekliptika síkjának irányából tudná legkönnyebben felfedezni bolygónkat - talán értelmes rádiójelek is fõleg errõl várhatók.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Csillagunk átlagos lehet az élet szempontjából
A Földön kívüli élet lehetõségének és gyakoriságának becslésében fontos annak megállapítása, mennyire egyedi vagy átlagos égitest Napunk a Tejútrendszer többi csillagához viszonyítva. Az elmúlt idõszakban elterjedt az a vélemény, amely szerint a Nap bizonyos szempontokból kivételes égitestnek tekinthetõ.
- címkék:
- Föld
- Nap
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Éjféli nap a Marson a Phoenix felvételein
Bár a Phoenix leszállóhelyén a sarki nyár idején egyáltalán nem sötétedik be, a gyengébben megvilágított és ezért energiában szegényebb idõszakot - amikor a Nap a legalacsonyabban jár az égen - általában "pihenéssel" tölti az ûreszköz. Legutóbb azonban nem így történt, így a korábbiaknál hosszabban végeztek folyamatos megfigyelést, több berendezéssel is.
- címkék:
- Catlech
- Marson
- A Nap
- ûreszköz
- Snow White
- NASA
- UA
- Phoenix
- Címkefelhõ »
Fuldoklik a Balti-tenger
A nagy tengerjáró hajók zöme jelenleg tisztítatlanul zúdítja az út folyamán keletkezõ összes szennyvizet a tengerekbe. A Balti-tenger szennyezõdése olyan kritikussá vált, hogy a WWF nemzetközi természetvédõ szervezet fölkérte az ott közlekedõ hajókat mûködtetõ társaságokat, hagyjanak föl ezzel a káros gyakorlattal.
Erõsödnek a légörvények a felmelegedéstõl
Egy új matematikai modell számításokkal is igazolja, hogy a globális felmelegedéssel párhuzamosan erõsödnek a légörvények: várhatóan jelentõsen növekszik a tornádók, hurrikánok és ciklonok intenzitása. A földfelszín hõmérsékletének 1-2 Celsius-fokos emelkedése akár 10%-kal növelheti pusztító hatásukat.
- címkék:
- Afrika
- Atlanti-óceán
- NASA
- Címkefelhõ »
Végre sikerült a jégfúrás a Marson - õsi vizes területek képei
Részsikert könyvelhetnek el a szakemberek a kemény marsi felszínnel való küzdelemben: a Phoenix végre sikeresen belefúrt a jégbe. Eközben a bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-szonda mérései alapján õsi, vízben elmállott ásványok felfedezését jelentették be.
Új jelölt a Galaxis legfényesebb csillaga címre - képes-filmes beszámoló
A Napnál 3,2 milliószor több energiát kibocsátó csillagot azonosítottak a Tejútrendszerben. Az égitest a második, de lehet hogy az elsõ legfényesebb csillag lehet a Galaxisban.
2010 májusában indul utoljára ûrrepülõgép
A NASA hivatalosan is kijelölte a "nyugdíjazás" elõtt álló ûrrepülõgép-flotta utolsó küldetésének idõpontját. A végsõ startot az Endeavour végzi 2010. május 31-én, közel 30 évvel azután, hogy az elsõ space shuttle elhagyta a Földet.
Új képek a zsugorodó Merkúrról
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a Naphoz legközelebbi bolygó átmérõje az elmúlt 4,5 milliárd évben közel 4 kilométerrel lett kisebb, ami jelentõsnek mondható. A felszín mai, összetett képének kialakításában emellett a meteoritbecsapódások és a vulkanizmus játszották a fõszerepet.
Az erõs melegedés leállíthatja a Föld szívverését
Új modellszámítások alapján a távoli jövõben bolygónk hõmérséklete olyan magas is lehet, hogy fokozatosan leáll a globális lemeztektonika, és többet nem mozdulnak el a kontinensek.
- címkék:
- Föld
- bolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Becsapódás és kihalás Kanadában
Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 12 900 évvel ezelõtt váratlan kihalási esemény történt Észak-Amerikában, amelyet egy kozmikus látogató okozhatott.
- címkék:
- Kanada
- Észak-Amerika
- kihalás
- becsapódás
- NASA
- Címkefelhõ »
Megmentik az Aral-tó egy részét - a hét mûholdképe
Az Aral-tó kiszáradását, vízfelszínének folyamatos zsugorodását már többször bemutattuk mûholdképeken az [origo] Tudomány rovatában. Egy érdekes mérnöki próbálkozással talán megmenthetõ lehet a tó egy része a kiszáradástól.
- címkék:
- mûholdképek
- mûholdfelvétel
- Aral-tó
- NASA
- Címkefelhõ »
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti õs- és elõidõ, a prekambrium
A földtörténeti õsidõ és elõidõ közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett idõszak 4,6 milliárd évvel ezelõtt, a Föld kialakulásával kezdõdött. Földtörténeti sorozatunk elsõ részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az õsi földkéreg és a kontinensek, illetve az õslégkör és az õsóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kõzeteket és az õsi élõvilágot is.
Meglepetést okozott a Merkúr elsõ felszíni vizsgálata
A Messenger-ûrszonda mérései alapján a legbelsõ bolygó felszínének jelentõs részét vulkáni kõzetek borítják, ugyanakkor láváiban meglepõen kevés vas mutatkozik.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal õsibb és hatalmasabb.
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Még éppen elviselhetõ lenne az élet számára a marsi talaj kémhatása
A bolygókutatás történetében elõször végezték el egy Földön kívüli anyagminta nedveskémiai vizsgálatát: a Mars talajából nyert törmeléket feloldották a Phoenix egyik beépített minlaboratóriumában. Az oldat elemzésének elsõ eredményei alapján a vörös bolygó felszíni törmeléktakarója még épphogy tolerálható környezetet nyújthatna néhány olyan földi életformának, amelyek jól tûrik a lúgos kémhatású környezetet. A felszíni réteg néhány összetevõje pedig akár potenciális tápanyagként, tehát az életfolyamatokhoz felhasználható anyagként is szóba jöhet(ett).
Külön született ikercsillagok
A hagyományos elképzelés szerint a kettõscsillagok, amelyek egymás körül keringenek, egymás szomszédságában és egyszerre születtek. Egy új megfigyelés alapján azonban elképzelhetõ, hogy ez a kép nem fedi minden esetben a valóságot: amerikai kutatók olyan kettõscsillagot találtak, amelyben a páros egyik tagja közel 500 ezer évvel késõbb született, mint társa.
- címkék:
- David James
- csillag
- kettõscsillag
- NASA
- Címkefelhõ »
Új ûrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA
A NASA a következõ években több olyan programot is elindít, amelyek az ûrrepülõgépek nyugdíjazása utáni idõszak emberes ûrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion ûrhajó és az Altair nevû holdkomp fejlesztése.
Részletes felvételek a pénteken bejelentett marsi vízjégrõl
Miközben részletesebb képeket közölt a NASA a pénteken bejelentett vízjégrõl, egy újabb mélyedésben is jégre utaló jelekre akadt a Phoenix-ûrszonda.
Mars: emberek vagy robotok?
A vörös bolygó megismerésének nagy kérdése, hogy olcsóbb, de kevesebb ismeretet nyújtó robotokkal, vagy költségesebb és veszélyesebb emberes expedíciókkal érdemes próbálkozni. Összeállításunkban a két oldal elõnyeit és hátrányait tekintjük át, kiemelve az eddigi tapasztalatokat és a közeljövõben várható tendenciákat.
A Phoenix megtalálta a jeget a Marson
A NASA legutóbbi bejelentése szerint az egyik ásásnyom falán lévõ világos folt mérete az elmúlt napok folyamán csökkent. Ennek alapján a foltot vízjég alkotja, a só ugyanis nem így viselkedne. Az eredmény mérföldkõ az ûrkutatás történetében.
Mentõexpedíciót szervez a NASA az ûrrepülõgéphez
Az Atlantis ûrrepülõgép október második vagy november elsõ felében indulhat a Hubble-ûrtávcsõ javítására. A Columbia 2003-as tragédiája óta ez lesz az elsõ küldetés, amelynek során nem a Nemzetközi Ûrállomás lesz a célpont. A NASA ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel készül.
Phoenix: egyelõre nincs meg a vízjég a Marson
A Mars északi sarkvidékén leszállt Phoenix-ûrszonda elvégezte az elsõ méréseket beépített laboratóriumában. Az eredményekrõl magyar idõ szerint hétfõn este számolt be a NASA. Eszerint a bolygó felszínét borító törmelék felsõ, közel 6 centiméter vastag rétegében - ahonnan a megvizsgált minta származik - legfeljebb csak kevés vízjég lehet.
Kárpótolnák a Plútót
Két évvel a Plútó "lefokozása" után újabb égitestcsoport elnevezés született a távoli objektumokra: a plutoida, amelynek megalkotása további kérdéseket vet fel.
Üzemben a Phoenix mikroszkópja
A robotkar nem csak a TEGA detektornak, de a mikroszkópnak is adott anyagmintát, amelyben néhány vulkáni eredetû szemcsét találtak. Beszámolónk a NASA pénteken megtartott sajtótájékoztatójáról.
Végre megkezdõdhet a marsi talaj elemzése
Az elmúlt napok technikai nehézségei után végre pozitív fejlemény a Marson: az újabb "szitálásnak" köszönhetõen végre megfelelõ mennyiségû talajminta került a detektorba. Megkezdõdhet az elemzés, amelynek során elõször elsõsorban a vízjeget szeretnék kimutatni.
GLAST - elindult az új ûrteleszkóp
Többszöri halasztás után június 11-én elindult a GLAST ûrteleszkóp, amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés a Föld körüli pályán.
Az ózonlyuk lassíthatja az Antarktisz melegedését
Újabb vizsgálatok alapján az ózonlyuk úgy befolyásolja a sarkvidéki szeleket, hogy a déli kontinens belsejét elszigeteli a melegebb légáramlatoktól.
- címkék:
- Föld
- Celsius-skála
- NASA
- Antarktisz
- Címkefelhõ »
Korszakalkotó jelentõségû lenne egy marsi élõlény - rövidfilmünk a Phoenixrõl
Miért gondoljuk, hogy a Marson a múltban kialakulhatott az élet? Ha kialakult, mit találhatunk meg ma belõle? Hol élnek és milyenek azok a földi élõlények, amelyekhez hasonlóak a Marson is elõfordulhatnak? Az [origo] rövidfilmjében Almár Iván és Horváth András ûrkutató-csillagászok, valamint Kereszturi Ákos és Sik András Mars-kutatók, Világûr rovatunk szerzõi foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat arról, mit és hogyan keres a Phoenix.
Phoenix: nem sikerült a szitálás
A Phoenix pénteken sikerrel kiemelte az új talajmintát a Mars felszínérõl, de nem tudta a detektorba juttatni, mivel szemcsemérete túl nagy, és nem fért át a rácson. A kutatók vasárnap megpróbálták megszitálni az anyagot, de eddig így sem sikerült megfelelõ mennnyiségû mintát juttatni a belsõ kemencébe, ahol felhevítve annak összetételét megállapíthatnák.
Üzemkész az ûrállomás egyik legnagyobb modulja
A Discovery ûrrepülõgép küldetése eddig a terveknek megfelelõen alakul: az ûrhajósok mindhárom ûrsétát végrehajtották, a japán Kibo-rendszer legnagyobb, most csatlakoztatott egysége tökéletesen mûködik, az egyik napelemtábla problematikus forgatószerkezeténél pedig mintát vettek a mozgást akadályozó anyagból. Képes-filmes beszámolónk az elmúlt napok aktivitásáról.
A Tejútrendszer eddigi legjobb infravörös térképe - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóp közel 800 ezer, a Tejútrendszer fõsíkját és annak környezetét mutató felvételét egy hatalmas mozaikká állították össze, amelyen Galaxisunk dinamikus fejlõdése is követhetõ.
- címkék:
- galaxis
- térkép
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Phoenix: jön a nagy mintavétel
A vörös bolygó északi sarkvidékén leszállt Phoenix az elmúlt napokban kipróbálta robotkarját. Az elsõ éles mintavételt néhány bosszantó technikai apróság késleltette, de ezek mostanra megoldódtak. Így ideális esetben pénteken, június 6-án megkezdõdhet a komoly munka. A vizsgálatok során a víz és közvetetten az élet nyomait keresik majd a fagyos talajban. Az elsõ minta elemzése közel négy napig tart, részletesebb eredmény jövõ hét közepére várható.
Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
Sikeresen dokkolt a Discovery
A Discovery hazai idõ szerint június 2-án 20.18-kor összekapcsolódott a Nemzetközi Ûrállomással, rakterében a japán Kibo-rendszer két egységével. Ezek közül a nagyobb elemet, a kutatómodult az elsõ ûrsétán, kedden csatlakoztatják az ûrállomáshoz.
Kiemelte az elsõ anyagmintát a Phoenix
A Phoenix kiemelte a Mars felszínérõl az elsõ anyagmintát, amely a megjelenése alapján szulfátsókat vagy kevés jeget is tartalmazhat. A részletes elemzés még csak ezután következik.
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Pillangó a Marson - új képek a Phoenixrõl és a Phoenixtõl
Újabb látványos képek érkeztek a Földre a Marsról: a hétfõn landolt Phoenix pillangóként "pihen" a vöröses talajon, miközben sorra készíti maga körül a felvételeket. Minden rendszer rendben üzemel, az egyetlen - és eddig elsõ - probléma, hogy a robotkar borítását még nem sikerült leoldani.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Akár kövületek is lehetnek a Marson most talált anyagban
A NASA bejelentése szerint egykori forróvizes oldatokból kivált ásványokat azonosítottak a Marson, a Spirit amerikai marsjáró kereke által korábban véletlenül kiásott mélyedésben. A fõleg szilicium-dioxidból álló anyag utóvulkáni mûködéssel keletkezhetett, és akár egykori élõlények megkövesedett fosszíliáit is megõrizhette.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Elõször láttak szupernóvát a robbanás pillanatában
Elsõ alkalommal sikerült szupernóva-robbanást a kezdeti másodpercektõl megfigyelni egy csillag életének utolsó szakaszában. A mérési adatok komoly elõrelépést jelentenek a folyamat megértésében.
- címkék:
- csillag
- NASA
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Marsi leszállóegységek madártávlatból
A Mars Reconnaisance Orbiter-szonda nagyfelbontású kamerája megörökítette az összes, a vörös bolygón eddig sikeresen landolt amerikai ûreszközt. Az 1999-ben eltûnt sarkvidéki leszállóegységet még nem találták meg, az újabb szonda pedig pár nap múlva érkezik.
Lehet-e élet a Marson 2008-ban?
Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sõt az sem zárható ki, hogy az õsi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-ûrszonda 2008. május 25-én kezdõdõ küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élõhelyek és élõlények a legújabb kutatások fényében.
A legfiatalabb szupernóva nyoma a Tejútrendszerben - a hét asztrofotója
Egy mindössze 140 éve felrobbant szupernóva maradványát tanulmányozták a röntgen- és a rádiótartományban.
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
Szaladgáló ûrhajósok a Holdon és a Marson
A jövõ hold- és marsutazó asztronautái a földinél gyengébb nehézségi erõtérben a séta helyett gyakrabban fognak futni, mint a bolygónkon.
Hadviselés a világûrben: mûholdelhárító mûholdak
A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított mûholdak a világûrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két mûhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a mûholdelhárító képességek próbája.
Holdporon növekvõ baktériumok
Új laborkísérletek alapján elképzelhetõ, hogy a holdpor cianobaktériumok segítségével üzemanyaggá, valamint élelmiszer termeléséhez szükséges összetevõkké alakítható.
- címkék:
- alap
- tenyésztés
- NASA
- Hold
- Címkefelhõ »
Õsi hévforrások nyomait azonosították marsi felvételeken
Egykori hévforrások vizébõl kivált anyagokat azonosítottak a vörös bolygó felszínén.
- címkék:
- Marson
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Megvadult galaxisok galériája
Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringõ Hubble-ûrtávcsõtõl. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedõ, összeütközõ galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.
"Egy sima hajtómûtûz nem nagy ügy"
Egy, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) által elkészíttetett felmérés szerint a polgári repülésben sokkal többször fordulnak elõ balesetek elõidézésére alkalmas események, mint azt korábban gondoltuk volna. Le- és felszállás közbeni veszélyes szituációk, madárrajjal való találkozások és repülés közbeni ütközés-közeli helyzetek. A titkos felmérést egyelõre nem hozzák nyilvánosságra mivel félõ, hogy ennek nyomán drasztikusan visszaesik a légiforgalom és eshet a légitársaságok profitja is. Magyar pilóták szerint ugyanakkor Európában nem ennyire drámai a helyzet.
Kisbolygó-becsapódás 2036-ban: a NASA cáfolja a százszoros tévedést
A NASA cáfolja, hogy tévesen számította ki egy aszteroida és a Föld ütközésének esélyét, ám egy 13 éves német fiú helyesre javította.
- címkék:
- Föld
- tévedés
- esély
- NASA
- Címkefelhõ »